Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: utca. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: utca. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 15., szerda

Bunker / alagút a Vágóhíd utca alatt?

Debrecenben a Vágóhíd és a Galamb utca sarkán egyszerre több különlegességet, illetve különösséget is felfedezhetünk. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Tornyok a biztosítódoboz körül. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az általunk 2026. július 14-én szemügyre vett helyen ugyanis megtalálható egy múltból itt maradt – ráadásul betonemelvényen álló – elektromos biztosítószekrény, ami körül három furcsa, felső nyílásos oszlop áll, a közeli talajrészen pedig több helyen különféle mélyedések és fedelek lapulnak.

Az emelvényes biztosítószekrény. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló torony (kémény?) a Vágóhíd utca túlsó oldalában, a volt Loki-pályának a Zsibogó felőli szélén is megbújik a vadhajtások alatt. Ezek alapján arra gondolhatunk, hogy itt valami olyan érdekes földalatti járat lehet(ett), ami a Vágóhíd utca két oldalán lévő létesítményeket köti (kötötte) össze. Mivel itt több gyár és üzem is működött, az se elképzelhetetlen, hogy a dolgozóknak alakítottak ki óvó- és menekülőhelyet baj esetére. Kérjük tehát Kedves Olvasóinkat, hogy aki tudja a tornyok (szellőzők? / kémények?) rendeltetését, és hogy volt / van-e itt alagút / óvóhely, az ossza meg velünk az ismereteit e cikkünk végén vagy a Facebook-posztunkban hozzászólásban. Ezekkel aztán természetesen kiegészítjük, frissítjük e mostani összeállításunkat. Köszönjük szépen! Id Bagdács János így fogalmazott: Az nem bunker, a hőszolgáltatótól a Mikepércsi úttól jött egy gőzvezeték az ipari vállalatokhoz, és abban az alagútban vezették ide a vezetéket. Ahol dolgoztam, oda is bejött, és a Galamb-sarkon lett vége tudtommal, de az a vezeték már évtizedek óta nem üzemel. Mazsu István a biztosítódoboz kapcsán szólt hozzá, s mint leírta, ott konkrétan egy vízátemelő vezérlő Titász-szekrény volt.

Lejáratok(?) a tornyok körül. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Fábián Mihálytól is megtudtuk: „ezek anno kis alagutak voltak gőzvezetékek számára. A Bőrgyár és a Dohánygyár is össze volt kötve ilyen vezetékekkel. Az alagútból kiálló csövek szellőzőcsövek voltak. Telepítettek ilyen alagutakba úgynevezett zsompszivattyúkat az összegyűlt vizek kiszivattyúzására. A szekrények a szivattyúk működtetését szolgálták. Sok vállalat így volt összekötve. Nem minden vállalatnak volt kazánja. A pártállam döntött el mindent. Ezek emberi tartózkodásra nem voltak alkalmasak. Sokat szereltem ilyen szekrényekben, mint villanyszerelő. A 70-es évektől nagyon elterjedt elektromos szekrények voltak. A volt Bőrgyár területén is volt egy jó pár. Az áramszolgáltatók nagyon sokat használtak kábelelosztók és biztosítószekrények szerelésére. Nagyon sok a közterületeken állt az egész ország területén. Most is sok van még, működőképes állapotban!!!”

A túloldali torony. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. április 20., hétfő

A Poroszlay út


Debrecen egyik leghosszabb utcája Poroszlay Frigyes (?–1857) debreceni néhai főbíró, szenátor, főjegyző, polgármester előtt tiszteleg. Ezt a Sestakert városrészi helyet látogattuk meg 2026. április 19-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az út eleje a Dienes-villánál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Simonyi utat és a távoli Békessy utcát összekötő Poroszlay útnak három része van. Az első a Simonyi úti Dienes-villától, Szabó Lőrinc egyik kedvenc társasági találkahelyétől tart a Nagy Lajos király térig. Ott az Egyetem sugárút keresztezi annál a pontnál, ahol anno többek között az emlékezetes Proletár szobor, valamint az Egyetem Kávéház is található volt. A dimbes-dombos első Poroszlay-útszakaszt többnyire még a régi időket idéző épületek alkotják.

Egy szép villa a dombon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Poroszlay út második része a Nagy Lajos király tér és a Martonfalvi utca között fut, s közben a Bolyai utca is keresztezi (lásd a következő képen). Ezen a helyen már szinte csak emeletes társas házak vannak, s a nagy szanálásokkal felszámolt, hajdani (szőlős) kertségi időkre csupán körülbelül négy, feltételezhetően eredeti kis ház emlékeztet. Ezeknek a földszintes épületeknek nagyjából olyan a megjelenésük, mint például a régi Tócóskertből az István úton meghagyott három ingatlané.

A 2. szakasz a Bolyainál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Itt kerestük meg azt a házat is, amelyiket már egy 1972-es kártyanaptáron is megörökített a kivitelező Debreceni Építőipari Ktsz. (most szereztük a Zsibogóban). Íme a régi arca, aztán pedig a mai:

Társasház 1972-ben. Fotó: Magyar Hirdető

Az előző épület 2026-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Martonfalvi és a Békessy utca közötti harmadik Poroszlay-szakaszon egy nagyon hangulatos angol típusú kis lakópark is fekszik sok zölddel. Mellette pedig, a határoló épületsornál az a különleges társasház-együttes magasodik, amit a gyógyszertári központ helyére emeltek. Jó szívvel javasoljuk Önöknek is, hogy fedezzék fel ezt a debreceni utcát is!

Az angol típusú sor részlete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A második szakasz egyik kis háza. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. március 26., csütörtök

A Rákóczi utca


Debrecenben a Rákóczi utca többek között II. Rákóczi Ferenc előtt tiszteleg, aki 1676. március 27-én született Borsiban. Dr. Nábrádi Mihály leírása szerint a Rákóczi nevet a volt Kis-Csapó utca folytatása, a Kis-Péterfia utca kapta 1898-ban. Ma a Csapó utcától az Eötvös utcáig nyúlik. Cikkünk képei 2026 márciusában készültek. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

I. Rákóczi György és II. Rákóczi Ferenc

A név a Rákóczi fejedelmi családra, I. Rákóczi Györgyre, valamint a függetlenségi harcaikra is emlékeztet. A Rákóczi-féle szabadságharcban (1703–1711) Debrecen mindvégig cselekvőleg és szenvedőleg is részt vett. II. Rákóczi Ferenc az ónodi országgyűlésre mentében, 1707. május 4-én útját egy napra megszakította Debrecenben.

Az évfordulóra kiadott 50 forintos

Akkor ugyanis a Komáromy-házban zajlottak a szatmári békét előkészítő tárgyalások. A Rákóczi utca arról is nevezetes, hogy a Csapó utcai vásárcsarnok átadásáig ott működött az a nagy piac, amelyről ebben az összeállításunkban emlékeztünk meg.

Egy nagy cívisház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

I. Rákóczi Györgyről (1593–1648) kiemelendő ugyanakkor az is, hogy ő öntette az egykori debreceni Református Nagytemplom részére a harangot az ellenségtől zsákmányolt ágyúból, mégpedig 1636-ban Régner János németprónai mesterrel Gyulafehérvárott. Az 5600 kilogrammos harang 1802. június 11-én a cívisváros jelentős részét elpusztító tűzvészben nem olvadt meg, hanem a faállvány égése következtében a földre zuhant. A lakosok vízzel próbálták locsolni, így a hirtelen hőtágulás következtében megrepedt.

Tavaszi virágokkal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Gondozott porta. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Házikó a régmúltból. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. február 24., kedd

Debrecen városrészei: a Kandia

Debrecen egyik legkisebb városrészének Kandia a neve, az egykor a városban árusító görög kereskedők emlékét őrzi, s a Faraktár, a Hajnal, a Szent Anna, a Klaipeda és a Kossuth utca, az Attila tér és a Méliusz tér határolja. (A felső képen: a Kandia utca 14. szám alatti ház.)

Az Attila tér és a Hajnal utca sarka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Attila téri görögkatolikus főszékesegyház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ebben az övezetben barangolva, a fentieken túl a Baross, a Nap és a Zöldfa utcát is bejártuk. Utunkon érintettük az Attila és a Méliusz teret is, s természetesen a görögkatolikus főszékesegyházat is megörökítettük. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Szent Anna és a Nap utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kandia utca a Szent Anna felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kandia nevű városrészünknek nevezetessége a két határán pompázó Verestemplom és az Attila téri görögkatolikus templom, valamint például a Hajnal utcán a néhai dr. Tippai Benő csodadoktor jótevő egykori rendelőjének ma is álló épülete.

A volt Zümi presszó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Itt lakott 20 éven át Irinyi János. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ebben az övezetben van Irinyi János feltaláló, gyárigazgató egykori lakóháza a Kossuth utcán (lásd a fenti fotónkon), valamint a Verestemplom tervezője, Petz Samu által tervezett lakóház a közeli Nap utcában, ahol a 4-es villamos is járt (lásd az alábbi friss képen a házat).

Petz Samu tervezte lakóház a Nap utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nap és a Zöldfa utca sarka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az itt bóklászók felfedezhetik a Verestemplom falain lévő 1887-es graffitiket, ugyanakkor megtudhatják azt is, hogy mi lett a Zöldfa utcai Aranykorona vendéglő, vagy az Attila téri Zümi presszó helyén, a Hajnal utca két egymás melletti presszója helyén, és például a Baross utca lebontott épületei helyén.

A Verestemplom a Kossuth utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kandia nevű városrészünkben mindemellett éjszakai klub, hentes, pizzéria, tankönyvbolt, konditerem, kozmetika, patika, fodrászat stb. is működik. Az utolsó előtti képen a Kossuth utca felől nézhetünk be a Kandia utcába.

A Zöldfa utcai egykori Aranykorona. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További városrészi cikkeink:

A Kandia utca a Kossuth utcai szemközti általános iskola felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Baross utca példásan megőrzött homlokzata, ami mögött lakóház-beépítés történt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. december 1., hétfő

A Vörösmarty utca

Debrecenben utca is tiszteleg Vörösmarty Mihály előtt, aki 1800. december 1-jén született.

A Szózat és Vörösmarty. Fotók: Wikipédia

A Szózat, a Csongor és Tünde és más remekművek szerzője nevét viselő utcát 2025. december 1-jén reggel, a költő születésének 225. évfordulóján látogattuk meg. Megállapíthattuk, hogy a régi házak közül már talán csak öt, ha megvan...

A volt szállodánál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vörösmarty 1849 tavaszán, amikor a kormány Debrecenben dolgozott, a Csapó utca 19. szám alatt lakott. A 170 éve, 1855. november 19-én elhunyt nagy hazafink előtt Debrecenben utca, iskola és szobor is tiszteleg. A szobra a Csokonai Színház falán található.

Egy megmaradt mementó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. október 6., hétfő

A régi Batthyány utca



Debrecen egyik ősi utcája gróf Batthyány Lajos előtt tiszteleg. A középkorban Kis-Varga utca volt ez a hely, aztán a Harmincados köz nevet viselte.

Reich Károly szép illusztrációja a ,,Légy jó mindhalálig" 1965-ös kiadásában

Az alábbi utcakép az 1965-ös Debrecen-útikönyvben jelent meg, amit a HBM Idegenforgalmi Hivatal adott ki.


A galéria a képre kattintva is megnyitható!

Józsa János linómetszete. Repró: Debreceni Képeslapok

Harmincados köz a XIX. század közepéig volt, s ez a név arra utalt, hogy itt székelt a királyi adószedői hivatal. Aztán a szabadságharc idején itt lakott Petőfi Sándor, sőt, itt működött az a pajta, amelyik a színházi előadásoknak adott otthon, továbbá itt volt az Angol Királynő Szálloda is.

Az Angol Királynő a Kossuth-sarkon. A képeslapmásolatot Vekerdi Károly osztotta meg olvasóinkkal 

Az utca a Kossuth-sarki palota egykori színészklubjáról is nevezetes (mely a Csokonai Színházzal szemközt fogadta a vendégeket), valamint a 4. szám alatti, híres mézeskalács-sütödéről, ahol a  Kerékgyártó család dolgozott.

A híres cégér és özv. Kerékgyártó Sándorné. Forrás: HajdúBihar / MSZMP, 1978

Kerékgyártó Sándor az Idegenforgalmi Hivatal Debrecen 1958-as útikönyvében:


Mindemellett anno a katolikusok a Batthyány utcán is átvonultak az ünnepi körmeneteik alkalmával. Ezt illusztrálja az utolsó két fotónk, amiket a Svetits Intézet és a Szent Anna Székesegyház tárlatain repróztunk.

A kópiát V. Pákozdi Károly Zoltán töltötte fel a Facebook-oldalunkra

A Szent Anna Templom (ma Székesegyház) felőli végen, az egykori színház helyén magasodik a 100 éves bérház, ami a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett.

A Batthyány utca páratlan oldala a Szent Anna felől

Az ottani utcaképről Horváth Eszter osztott meg egy mesés másolatot a Facebook-oldalunkon, lásd a fenti színes felvételt.

A régi Ludas képét Turi István töltötte fel a Facebook-oldalunkra

A sarki palota mellett áll az öreg vendéglő, amit sokan ma is Ludas Matyiként emlegetnek.

A bérház és a vendéglő a 44-es bombázások után és napjainkban

A gróf Batthyány Lajos (1807–1849), az első magyar felelős kormány elnöke előtt tisztelgő utca 1996 óta sétálóutca. A hely maga az eleven történelem, ahol mindig páratlanul hangulatos barangolni – főként, ha a nagy, boltíves kapualjakon át a régi, varázslatos udvarokba is bepillantunk...

A Ludas belseje a 80-as években. A fotót Seprényi Zsoltnak köszönjük

A Batthyány utca további régi fotóiban idelátogatva gyönyörködhetünk.


Ezt a képeslapot Nagy Farkas osztotta meg az olvasóinkkal:



A hajdani Ludas Matyi Espressot ebben az összeállításunkban mutattuk be sok régi képpel.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Katolikus körmenet a Batthyány utcában. Repró: © Debreceni Képeslapok