A magyar táj és Itália színei Szeifert Imre festményein

Debrecen régi külvárosi hangulata és az alföldi táj hajdani hagyományos élete éppúgy tetten érhető Szeifert Imre színpompás festményein, mint a balatoni vidék és a távoli Olaszország varázslatos atmoszférája. Reprodukciók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Szeifert Imre: Önarckép

A Balmazújvároson élő Holló László-díjas festőművésznek 2024. szeptember 3-án nyílt kiállítása a debreceni Méliusz Központi Könyvtár első emeleti kerengőjén. Itt készítettük cikkünk reprodukcióit.

A tárlatot dr. Cs. Tóth János művészeti író nyitotta meg, Mezősi Levente közreműködésével.

A paravánokra helyezett alkotásokon virágcsendéletekben és lányokban is gyönyörködhetünk. Az alábbi két hölgyön a rácsozást mi követtük el, hogy a szemérmesebb olvasónkat ne érje sérelem.

Mindemellett ezen a különleges prezentáción a fények és az árnyékok is fontos szerepet kapnak, akárcsak a misztikus hangulatú épületek udvarai, lépcsőházai és belső terei.

Lenyűgöző arca ismerhető meg a Balatonnak és a Badacsonynak is:

A következő képeken Itália, illetve Velence semmihez se fogható élményei elevenednek meg.

A Színélmények című kiállítás pedig szeptember 21-ig csodálható meg élőben a Bem téri intézményben.

Hasonló összeállításaink sok fotóval és reprodukcióval:

• Maksai János képei
• Józsa János munkássága
• Masits István festményei
• Dr. Vass Györgyi alkotásai
• Nagy Ferenc festményei
• Medveczky Géza munkái
• Sarkadi Dezső képei

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Hungarikum lett a lángos

Debrecenben is kedvelt és több sütödében készített finomság, a lángos nyert hungarikum címet a szakbizottság 2023. október 17-i döntése értelmében.

A lángos magában vagy sajttal, tejfellel, illetve édesen is népszerű és ízletes. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lángost sokan szeretik magában, de népszerű fokhagymával, reszelt sajttal, tejfellel, vagy édesen, illetve töltve is. A leírás szerint a lángos készítésének hagyománya szorosan összefügg a kenyérsütés tradíciójával. A tökéletes lángos közepes vastagságú, nem túl olajos, belül puha, kívül roppanós.

A határozat a lángos mellett hungarikummá minősítette a székelykaput is, aminek ugyancsak találhatók kisebb változatai Debrecenben is. Az azonban már egy másik történet...

Modellünk, Herczeg Zsuzsanna is nagy rajongója a lángosnak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Gasztronómiai öszeállításaink:

• Mennyei pásztorételünk, a slambuc
• Nyár végi szalonnasütés
• Lecsófőzés „szoboszlói módra”
• A debreceni kenyér
• A debreceni töltött káposzta

Székelykapu-utánzat a debreceni Csapó utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

„Szoboszlói” lecsó, ínycsiklandó gazdagon

A tízféle összetevővel készített, mennyeien finom lecsó ilyen guszta volt fővés közben is. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen „testvérvárosában”, Hajdúszoboszlón vendégeskedtünk egy egész napos lecsófőző baráti összejövetelen, 2023. szeptember 16-án. A napsütéses gardenpartiban hét felnőtt személy vett részt, így délelőtt az alapanyagokat ennek megfelelően szereztük be a fürdőváros hangulatos piacán. Kevesebb, mint másfél kiló paradicsomot vettünk, emellett pedig két kiló paprikát, egy kiló vöröshagymát, továbbá isteni kovászos kenyeret is. Sertészsír helyett étolajat használtunk, és tettünk a lecsóba fokhagymát, fehér tököt, cukkinit, krumplit és csilit is. Többen vega kolbászt is falatoztak hozzá, és mindezt finom, szeszmentes itókákkal öblögettük le. Csodás nap volt, nemcsak az illatok szárnyaltak, hanem a jó kedv is! Aki pedig szereti a slambucot is, az itt olvashatja el a róla írt összeállításunkat.

Vendéglátónk, Emike sürgött-forgott a tűznél. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az ,,örök nyár" ragyogása Maksai János új kiállításán

Debrecen neves festőművésze, Maksai János új kiállítással örvendeztette meg a közönséget a DAB-székházban. Ebből az – Elmondom a festészet nyelvén című – anyagból szemezgetünk most. A fenti kép(részlet) címe a Csonka templom, a másodiké pedig a Debreceni Nagytemplom.

Az október 5-ig megtekinthető kollekcióban a Mester előző kiállításához hasonlóan ezúttal is helyet kapott az alkotó egyik kedvelt, kifejező és fontos műve, a ,,Nagyapám emlékére": Festmény: Maksai János. Repró: Debreceni Képeslapok

A gyökerekhez ragaszkodást fejezi ki a Kint a pusztán című kép is.

A tradíciók tisztelete és a táj szeretete a kiállítás egyik meghatározó mondanivalója – lásd az alábbi festményen, mely a Cserszegi porta címet viseli. Festmény: Maksai János. Repró: Debreceni Képeslapok

A természeti és az épített környezet harmóniájának vonulatába illeszkedik a Tavasz című kompozíció.

A visszafogott ragyogás, a lilába hajló idealisztikus színvilág a Radzin című olajon is eltűnődésre és kellemes bizsergésre készteti a tárlatlátogatót. Festmény: Maksai János. Repró: Debreceni Képeslapok

A sejtelmes fények és személyek szerepeltetése is jellegzetes motívum a Maksai-képeken, s erre szép példa egyebek mellett a Reggeli séta című látomás. Festmény: Maksai János. Repró: Debreceni Képeslapok

A mindig optimizmust vagy ha úgy tetszik, az örök nyár melegét sugárzó festmények sorát gazdagítja a ,,Napfényes utca" – nem lehet kérdéses – a Boldogságba vezető, illetve azt megtalált ragyogása is:

A színek, fények és árnyékok játékos összhangján pihentethetjük meg a tekintetünket, egyszersmind a testünket-lelkünket a Barna kapu című remekmű segítségével is.

Szorongást, ürességet vagy pesszimizmust az ,,Öreg kapu" láttán se érezhetünk. Sőt, leginkább életörömöt, gyönyört sugall e mű! Festmény: Maksai János. Repró: Debreceni Képeslapok

Címük ellenére az Elmúlt idő és az Elhagyatva című alkotások minden kis részlete is csupa derű, és eszünkbe se jutnak róluk negatív gondolatok. Ha érdekelnek Maksai János további szép festményei Debrecenről, akkor látogass erre az összeállításunkra. Festmény: Maksai János. Repró: Debreceni Képeslapok

Maksai János: Elmúlt idő

DBKL

Maksai János: Elhagyatva

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Maksai János: A Csonka templom (Összeállításunk nyitóképe teljes méretben)

A cívisváros szerelmese

Debrecen szebbik arcának egyik megörökítője és megálmodója Maksai János festőművész. A sajátos stílusú alkotónak ezúttal a Benedek-könyvtárban látható tárlata.

Idealisztikus összhatás, élénk színek, dús növényzet, patinás épületek, lilába hajló égbolt – ezek is jellegzetességei a debreceni képzőművésznek, aki a Város, ahol élek címet adta ennek a kamarakiállításának.

A régi Kálvin (Egyház) tér a Református Főgimnáziummal és a Csokonai-szoborral.
Festmények: Maksai János. Reprók: Vass Attila Tamás

Maksai Jánosnak gyakori témája a belváros és a Piac utca nyári ragyogása. Az ő vágyait is kifejező képei által jóleső büszkeség töltheti el a Debrecenben élőket, míg a nem itteniekben sürgető vágy ébredhet, hogy ellátogassanak a cívisvárosba.

A mai Simonffy utca torkolata a Piac utcán, háttérben a Kistemplom

Az egyedi módon látó és láttató mester mostani anyagában olyan különleges kompozíciók is megcsodálhatók, amiken tulajdonképpen régi belvárosi képeslapokat másolt le (melyeken az egykori villamosok is főszereplők). Ezekben az a nagyszerű, hogy a hangulatuk azt az illúziót kelti, mintha ma is ilyen lenne Debrecen.

A régi és a mai Kálvin tér elegye a Nagytemplommal és az emlékkerttel

A portrékkal is gazdagított, teljes tárlat a Benedek-könyvtárban tekinthető meg november 14-ig (a Piac utca 68. szám alatt). Más művészek debreceni témájú munkáiból ebben a cikkünkben adtunk ízelítőt.

V. A. T.