Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: főzés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: főzés. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. április 30., csütörtök

A hőskori Vekeri-tó 25 régi fotón


Debrecen hajdani erőspusztai vizes paradicsomának, a 
Vekeri-tónak a létrehozását 1974 januárjában rendelte meg a Fefag a Tivizigtől. Nyitókép: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az új tó. Forrás: Erdőspusztai Turisztikai és Horgászportál

Az Erdőspusztai Turisztikai és Horgász Portál remek múltidézése szerint a pihenőközpontot 1976. április 30-án adták át.

Stégek és ladikok a Napló 1976. V. 1-i cikkében

Erre a célra a Debrecenről 6 kilométerre lévő helyet választották ki, ahová eredetileg egy 4 hektáros és egy 5 hektáros tavat terveztek. Végül egy 17 és egyhektáros tó megépítése mellett döntöttek.

A tó első hídja. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri-tó kialakítása fél évig tartott. A vízutánpótlást a Kati-éren keresztül oldották meg, s ezért a vízgyűjtő hálózatát bővíteni kellett: vízelvezető árkokat kötöttek bele, és duzzasztóművet is építettek.

A csónakház és a büfé a Napló 1976. V. 1-i cikkében

A mederből kitermelt földet a tó közepére húzták fel, és a szigetet képezték belőle.

A Kati kishajó. Forrás: Erdőspusztai THP

Mindezek mellett többek között csónakház, parkoló, kút, kemping, szánkódomb és kilátó is készült. Kialakították a szintén nagyon kedvelt úttörőtábort, és megérkezett a Kati nevű sétahajó is. A Vekeri-tó megannyi fantasztikus programnak adott otthont, köztük a kemping-világtalálkozónak és a Vekeri Fesztiváloknak is. Csobaji Előd 1989-es montázs-képeslapján a kemping és a sétahajóhoz igazított híd is látható, valamint középen egy kakukktojás: a Nagytemplom.

A majálisház. Forrás: Erdőspusztai THP

A Vekeri történetéről, a korabeli fejlesztésekről és tájról további adatok a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság (Fefag, Attila tér 3. szám) négynyelvű leporellójából is megtudhatók.

A Napló 76. V. 1-i cikke

Eszerint az erdőkkel, legelőkkel és szántóföldekkel tarkított táj évszázadokkal ezelőtt alakult ki a cívisváros keleti, délkeleti részén. Egykor aprófalvak húzódtak meg itt, de a tatárjárás és a törökdúlás elpusztította azokat.


E településeknek a neveit ma határrészek jelölik: BánkGúth, Fancsika, Haláp, Nagycsere és Pac.

Egykori belépőjegy, Barbócz Erzsébettől. Köszönjük!

A XIX. század közepéig ezen a mintegy 20 ezer hektáros területen még a kocsányos tölgy volt az uralkodó, míg a mélyebb fekvésű, vizes részeken nyíresek, füzesek, éger, nyár és kőrisek álltak. Az arculathoz ma már hozzátartozik a nemes nyár, az erdei és a fekete fenyő is. 

A romantika otthona. Fotó: Fefag / Pataky Károly

Rajtuk kívül az akác és a megannyi gomba is jellemző. Ez és a Nagyerdő térbeli visszaszorulása és leterheltsége késztette a szakembereket arra, hogy a gyorsan fejlődő Debrecennek ezen a részén alakítsanak ki egy nagy kiterjedésű, új szabadidőközpontot.

Bánk, Fancsika, Vekeri-tó. Fotó: Képzőműv. Kiadó, 1986

Egy évtized alatt a belvizek összegyűjtésével, rendszerezésével több mint 300 hektár tófelületet hoztak létre. Ezek mentén épült meg a városból kivezető utakat észak–déli irányban összekötő Panoráma út, ami megkönnyíti a pihenőterületek megközelítését. 

A Vekeri-tavi Camping (1986). Fotó: Csobaji Előd

Ezek a helyek a következők (voltak): Bánk, Fancsika, a Vekeri-tó vidéke és Hármashegy, ahol a Zsuzsi vonat (akkoriban éppen mint úttörővasút), játszóterek, tűzrakóhelyek, éttermek, kilátók, szánkózódomb és lovaspálya is szolgálta a kirándulókat.

A megmagasított híd 1986-ban. Fotó: Csobaji Előd

A hőskor után a legdrámaibb 2015-ben volt a táj: kiszáradt a tó, ám az új szezonra csoda történt: a meder színültig lett tiszta vízzelAzóta sajnos ismét siralmas állapotok vannak, nem tértek vissza a víziállatok, s pl. csónakázni, vízibiciklizni se lehet. A tóról 2023 nyarán készített képeink itt tekinthetők meg. A fénykor Vekeri-tavas jeleneteiben pedig erre az összeállításunkra látogatva gyönyörködhetünk.

A Fefag képeslapja a Kati kishajóval, 1988-ból


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Erdőspusztai Tájház, 1985. Fotó: Hapák József

2025. május 5., hétfő

Ma 60 éve nyílt meg a Nagyerdei Kemping

Debrecen szálláshelykínálatát egykoron a szállodákon kívül az 1965. május 5-én megnyitott Nagyerdei Kemping is gazdagította. Az itteni tölgyek alatt a kisebb pénzűek, illetve a természet kedvelői sátorozhattak, ennek köszönhetően a Nagyerdei Strandhoz, valamint a vidámparkhoz és persze a stadionhoz, továbbá a csónakázóhoz, no és a Békás-tóhoz is közel lehettek.


A kemping elkészültéről szóló korabeli cikk szerint „az árnyas, öreg tölgyfák között különös alakú, tarkára festett házikók sorakoztak, s a zöldre festett rácsos kapunál – a kemping bejáratánál – a mesék mézeskalácsházához hasonló építmény. Szép, idillikus környezetben, a debreceni Nagyerdőben épült fel a város első kempingje, melyet az idegenforgalmi hivatal létesített, hogy új színfolttal gazdagítsa Debrecent. Az új létesítmény hivatalos neve: Debreceni Nagyerdei Nemzetközi Termál Kemping.”

Térkép és design faház. Repró: © Debreceni Képeslapok

A tábor (melynek tervezője Kálmán Ernő, az ÉM Tervezőiroda mérnöke) a Nagyerdei Stadion és a Benczúr Gyula út között fekszik, körülbelül 2,5 holdon. A létesítményben higiénikus, kulturált körülményeket biztosítottak, s lehetőség volt arra is, hogy a vendégek főzzenek, ruhát mossanak. Miután hamarosan aztán a Nagyerdei Gyógyfürdőbe vezető főcsatorna is elkészült, így a kemping kis medencéje és zuhanyozói is kaptak a híres gyógyvízből.

A kemping kis medencéje. Fotó: HBN, 1970

A sátrak között sakkasztalokat, szalonnasütő helyeket létesítettek. Majd, 1965. május 27-én már arról számolt be a megyei napilap, hogy addig több mint 20 csoport, több mint 700 vendég érkezett a táborba. A kempinget 2003-ban zárták be, ám még az egyik meghagyott faházban egy ideig szórakozóhely működött.A Nagyerdei Kemping területén ma már nincsenek házak, de szerencsére fák még találhatók itt. A helyet a Campus Fesztivál idején szokták hasznosítani a sátorral érkező bulizóknak.

Campus Fesztivál, 2015. Fotó© Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:


A kemping 1970-ben. (70872-PANORÁMA)

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. március 26., kedd

A Lencztelep strandos-tavas mediterrán oázisa


Debrecen egyik testet-lelket gyönyörködtető, szemet-szájat kielégítő területe a lencztelepi Kalocsa utcánál fekszik. Ez a SZUSZ Park. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ottjártunkkor ilyen szép felhős ég tette még hangulatosabbá a SZUSZ Parkot. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A festői természeti környezetben tündöklő paradicsom horgásztavi részénél halászcsárda, horgásztó és főzőhelyes-tűzifás filagóriák találhatók, ugyanakkor szökőkutas medence, valamint rendezvénytermek és 24 szobás szálló is szolgálják a látogatókat.

A tó körül horgászhelyek, filagóriák, teraszok és rendezvénytermek is vannak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A házasuló párok ebben a festői környezetben mondhatják ki a boldogító igent. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A SZUSZ Parkhoz strand is tartozik. Itt a komplexum honlapja szerint többek között négy külső medence, fűtött pezsgőmedence, három jakuzzi, 500 négyzetméter vízfelület, tízszer akkora napozó, háromezer négyzetméter füvesített terület is várja a szezonban a felfrissülni, kikapcsolódni vágyókat.

A rendezvénytermek és a szökőkutas medence ilyen mediterrán hangulatot sugároznak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

E lencztelepi édenkertben esküvőket, nyári táborokat, főzőpartikat és vállalati összejöveteleket is sokan tartanak. A strandról és a SZUSZ Park többi helyéről a honlapján találhatók képek, videók, infók.

A rendezvénytermek és a szökőkutas medence a másik irányból. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ottjártunkkor az 50 ezer négyzetméteres kulturált környezetet gépjárművel felkeresők ingyen használhatták a hatalmas parkolót. A tavat szintén díjtalanul lehetett megcsodálni, körbejárni.

A rendezvényházakat és a teraszokat szemet gyönyörködtető virágok is díszítik. Fotó: © Debreceni Képeslapok



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Csendélet csónakkal a tóparti terasznál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2023. szeptember 23., szombat

Amikor még igazi nagy élet volt a Vekeri-tavon

Debrecen kedvelt kirándulóhelye a Vekeri-tó, ahova a 2015-ös teljes kiszáradása óta is sokan látogatnak (legutóbb 2023. június 12-én mutattuk be az itteni helyzetet), ám a katasztrófa bekövetkezte előtt olyan nagy élet jellemezte ezt a festői paradicsomunkat, amely ma már szinte elképzelhetetlen.

2013-ban a tóban még horgászható halak is voltak, a vízen pedig csónakázók, vízibiciklizők. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A most megosztott felvételeinket kereken 10 esztendeje, 2013 tavaszán és nyarán készítettük a Vekeri-tóról. Akkoriban például a vízbe halakat telepítettek, horgászni lehetett minden év- és napszakban, és – miként a fenti fotón is rácsodálkozhatunk – a kirándulók vízibiciklizhettek és csónakázhattak is. Működött a lacipecsenyés és a csónakházi büfé, volt zuhanyzó stb., s mindezek csáberejének (no meg persze a páratlanul szép környezet varázsának) köszönhetően igen sok család, romantikázó pár, természetbarát, osztály is itt töltötte a szabadidejét. Most is van víz a mederben, de az igazán gyönyörű ez, a fent leírt időszak volt. Szóval, nagyon bízunk abban, hogy lesz még részünk itt hasonló jókban!

A Vekeri-tó csónakháza, büféje és stégsora a horgászórész felől, 2013 tavaszán. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Vekeri-tó kirándulókra váró ladikjai 2013 tavaszán. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Hasonló múltidézéseink sok szép régi képpel:

2023. szeptember 19., kedd

„Szoboszlói” lecsó, ínycsiklandó gazdagon

A tízféle összetevővel készített, mennyeien finom lecsó ilyen guszta volt fővés közben is. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen „testvérvárosában”, Hajdúszoboszlón vendégeskedtünk egy egész napos lecsófőző baráti összejövetelen, 2023. szeptember 16-án. A napsütéses gardenpartiban hét felnőtt személy vett részt, így délelőtt az alapanyagokat ennek megfelelően szereztük be a fürdőváros hangulatos piacán. Kevesebb, mint másfél kiló paradicsomot vettünk, emellett pedig két kiló paprikát, egy kiló vöröshagymát, továbbá isteni kovászos kenyeret is. Sertészsír helyett étolajat használtunk, és tettünk a lecsóba fokhagymát, fehér tököt, cukkinit, krumplit és csilit is. Többen vega kolbászt is falatoztak hozzá, és mindezt finom, szeszmentes itókákkal öblögettük le. Csodás nap volt, nemcsak az illatok szárnyaltak, hanem a jó kedv is! Aki pedig szereti a slambucot is, az itt olvashatja el a róla írt összeállításunkat.

Vendéglátónk, Emike sürgött-forgott a tűznél. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. augusztus 31., csütörtök

Mennyei pásztorételünk, a slambuc


Debrecen és a Hortobágy egyik leghíresebb és egyik legízletesebb népi étele a slambuc. Ennek a hagyományos eledelnek a két fő hozzávalója a lebbencstészta és a krumpli. A cívisvárosban is több helyen készül az otthoniakon kívül ez a finomság, melynek az egyik legismertebb mestere Kovács István (lásd az alábbi felvételeinken). Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kovács István egy tál mennyei slambuccal. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ő a Bajcsy utcai borozó-galériában kínálja a maga által kikísérletezett és saját kezűleg előállított slambucát. A ház 1710-ben épült, és a 18. században is már borospinceként üzemelt. Idejárt borozni a tanítványaival Csokonai Vitéz Mihály is. Az utca neve pedig volt József király herceg, Nagy új és Új is.

Bográcsos ételt készítő hortobágyi pásztorok a tűz körül. Ismeretlen szerző képeslapfotója, 1958. Repró: © Debreceni Képeslapok

A slambucról Kovács István kifejtette: van a mezítlábas, és van a pirított, ő azonban – borász nyelven – küvésítette a slambucot. Ez azt jelenti, hogy keveri a kétféle módon elkészített tésztát. Rájött ugyanis arra, hogy a slambuckészítéshez nem kell Michelin-csillagos szakácsnak lenni: a legegyszerűbb pásztorember meg tudja főzni. De azt is mondta, hogy ez neki kevés. Hiszen jót és finomat bárki tud főzni, az ételt azonban addig kell alakítani, míg azt nem mondják csettintve, hogy ez igen!

Ebbe a slambucba erős paprika is került a kertbarátok főzőversenyén. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Kovács Istvánnal készített interjúm a borászati, gasztronómiai mesterségéről és a művészetpártolói hitvallásáról erre a cikkre látogatva olvasható el teljes terjedelmében. Ebben természetesen a jó slambuc titkáról is fellebbenti a fátylat. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kovács István egy tál mennyei slambuccal. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A homokkerti kertbarátok egyik korábbi hagyományos slambucfőző versenyén tett látogatásunk élménybeszámolója pedig ebben az összeállításunkban idézhető fel videóval és sok fotóval.

„Az ételt addig kell alakítani, míg azt nem mondják csettintve, hogy ez igen!” Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2017. október 13., péntek

Őszi szépségek tarka lombokkal és szüreti bulikkal


Debrecenben továbbra is gyönyörűen telik 2017 októbere. Most éppen péntek 13. van, ám az időjárás és a programok alapján mindenképpen szerencséseknek érezhetjük magunkat! 
Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


A legmagasabb nappali hőmérsékletek ugyanis  20 fok körül vannak, és ez igazán kellemes – főként, hogy hétvégén is ilyen szuper ,,vénasszonyok nyara" várható. A testet-lelket melengető napsütésben a természet is millió örömöt nyújt ilyentájt.


A növények csodás színváltozásait illusztráljuk a fenti felvételeinken, amelyeket a parkerdőben, a Medgyessy sétányon és az Egyetem téren készítettünk a napokban. Lélegzetelállító, ahogyan megannyi árnyalatban tündökölnek a lombok! Kirándulás és a természet szeretete közben pedig kiváló programokon is részt vehetünk mostanában. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Józsán, a Homokkertben és Nagymacson például szombaton szüreti bulik lesznek (előbbi helyen nyúlfőző verseny is). A vasutasművházban 14-én musicalfesztivál, másnap országos numizmatikai találkozó várja az érdeklődőket, míg a Méliusz Könyvtárban a Jost Ferenc építész munkásságát bemutató tárlat is megtekinthető november 4-ig. Jó hétvégét és kikapcsolódást Mindenkinek!




Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.
A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Frissítés, október 19.: ,,tombol" a kánikula Debrecenben és a Piac utcán, pedig már szerelik a karácsonyi díszkivilágítást