Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: étel. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: étel. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. október 18., péntek

Visszatért az élet a nagyerdei Régi Vigadóba

A debreceni Nagyerdő legpatinásabb vendéglátóhelye, a Régi Vigadó évek óta zárva volt. Nyáron aztán már a terasza és a konyhája üzemelt, s azt is tudni lehetett, hogy végre a belső terekbe is visszatérhet az élet. Ez a napokban meg is történt, s 2024. október 18-án mi is felkerestük a megújult, csaknem 200 éves  létesítményt. Képeink is ekkor készültek. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A külső terasz felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A klasszicista Régi Vigadó nagytermének átalakított belső enteriőrjét a következő friss felvételünk is szemlélteti. Az étteremnek kistermei is vannak, ugyanakkor a kinti teraszon és a főkapu „árkádjában” is találhatók asztalok. Örömteli, hogy a kirándulók ismét betérhetnek, s reméljük, a Pálmához hasonlóan a szintén közeli Leveles Csárda is hamarosan feltámad a Csipkerózsika-álmából.

Nagyterem, 2024. X. 18. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy 
amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Egy finom gombaleves. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

2024. június 5., szerda

Csodás Hortobágyunk a Tőletek kapott fotókon

A Kilenclyukú híd. Fotó: © Bozsik Gábor.

A Debrecen egykori jószágtartó birtokán, Hortobágyon található nagycsárda 325. születésnapja alkalmából közzétett összeállításunk Facebook-megosztásához sok szép képet kaptunk Kedves Olvasóinktól. Ezek közül szemezgetve, elsőként a Kilenclyukú híd fotóját osztjuk meg Bozsik Gábor felvételének köszönhetően. A következő régiképeslap-másolatot Nagy Zoltántól kaptuk.

Nagy Zoltántól kapott régi képeslap

A Kilenclyukú híd Kovács Zsoltot is megragadta. Íme, az ő felvétele róla, egy másik szögből:

A Kilenclyukú híd. Fotó: © Kovács Zsolt

Térjünk be a híres csárdába is! A fogadó teraszáról és az ott elfogyasztott „Hortobágyi Csárda” tálról Balyi Barbara mellékelt felvételeket a hozzászólásához.

A csárda teraszán. Fotó: © Balyi Barbara

„Hortobágyi Csárda” tál. Fotó: © Balyi Barbara

A Hortobágyi Csárda belső tereinek tradicionális díszítéseiről, a gyönyörű kályháról és a jó társaságokról ifj. Mürkl Zoli, valamint Farkasné Erdei Magdolna is csatolt képet.

A fogadó belülről. Fotó: © Ifj. Mürkl Zoli

Both Balázs felvétele révén a fali dekorációkban is gyönyörködhetünk a szemeskályha képe után. Köszönjük szépen Mindenkinek a fotókat!

Barátnők a cserépkályha körül. Fotó: © Farkasné Erdei Magdolna

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Dekorációk és boltívek. Fotó: © Both Balázs


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az asztal körül. Fotó: © Farkasné Erdei Magdolna

2023. december 22., péntek

A mennyei debreceni töltött káposzta és más finomságok – Ti milyen menüvel készültök most karácsonyra?

A debreceni specialitásnak számító étkek közül ezúttal a debreceni töltött káposztát mutatjuk be. S ha már kaja, akkor szót ejtünk egyéb helyi különlegességű betevőinkről is.

Laktató és ínycsiklandó... A fotót Bodrogközy Katona Zsuzsa töltötte
 fel a Facebook-oldalunkra. Köszönjük! Nagyításért kattints a képre!
A cívisváros nevét viselő töltött káposzta sertés, marha vagy juh húsából készül. Sokan természetesen másként ismerik, így tehát van például, aki kolbászt is főz mellé. Receptünk szerint a debreceni töltött káposztának nagyok a töltelékei, és a savanyított káposztalevelekben lévő húshoz köles- vagy rizskását és szalonnát kell keverni.

Az egyedi íz érdekében gyömbér, sáfrány és bors is dukál bele. A töltött káposzták alá leveles és apró káposztákat is helyeznek, sőt azok közé bőrös-csontos húsokat. Ezzel azonban még mindig nem

debreceni a töltött káposzta, mivel a levét be is kell sűríteni öreg, piros rántással. A debreceni töltött káposztát egyébként ma is sokan főzik cserépedénybenA debreceni töltött káposzta mellett híres és finom koszt a slambuc is (amit szintén sokféleképpen készítenek). Helyi specialitású ételünk a debreceni béles, szalonna, kenyér és perec is, a debreceni páros kolbász pedig, akárcsak a lángos, a közelmúltban már a Hungarikum-címet is elnyerte.

Végül Kedves Olvasónk, Fehér Béla kérését tolmácsoljuk egy készülő kutatásához: „Manapság a debreceniek milyen menüvel készülnek karácsony estére, illetve az ünnepkör többi napjára? Talán még érdekes eszmecsere is kibontakozhat a kis közvélemény-kutatás nyomán.” Írják meg nekünk a válaszukat itt vagy Facebook-hozzászólásban, köszönjük szépen!

Erdődy Zoltánné Mária felvétele e cikkünk Facebook-megosztásához érkezett, köszönjük szépen!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. november 10., péntek

Újra a debreceni főtéren a Márton-napi libalakoma


A debreceni hagyományos gasztronómiai nagyrendezvények egyike a Márton-napi libalakoma.

Pompás étkek a tepsikben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A korábbi kihagyások után a gasztro buli ismét a főtéren várja a libahúsból készült ételek kedvelőit.

Mi szem-szájnak ingere. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2023. november 10. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2023. november 10. és 12. közötti forgatagban természetesen más finomságok is vannak, és megannyi program is zajlik. Mostani felvételeinket a fesztivál első napján készítettük.

Falatozók a főtéren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Porciózás a főtéren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ínycsiklandó csemegék között lángos, sajtfélék, valamint forralt borok is kóstolhatók s hazavihetők.

Készül a lángos. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ki éhezett és szomjazott meg?

Kuriózumokra is bukkanhattunk. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A sajtok kedvelőinek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sétánkat az itókáknál és egy csilisnél folytatjuk, s egy fontos plakátot is szemügyre veszünk. Kellemes kikapcsolódást, szuper időt és jó étvágyat Mindenkinek!

Guszta nedűk! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ui.: A következő fotó csalóka, ugyanis nem egy óriási paprika lebeg a Nagytemplom tornyai között: a vicces látványt csupán a perspektíva játéka okozza.

Csili a Nagytemplom fölött. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. október 18., szerda

Hungarikum lett a lángos

Debrecenben is kedvelt és több sütödében készített finomság, a lángos nyert hungarikum címet a szakbizottság 2023. október 17-i döntése értelmében.

A lángos magában vagy sajttal, tejfellel, illetve édesen is népszerű és ízletes. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lángost sokan szeretik magában, de népszerű fokhagymával, reszelt sajttal, tejfellel, vagy édesen, illetve töltve is. A leírás szerint a lángos készítésének hagyománya szorosan összefügg a kenyérsütés tradíciójával. A tökéletes lángos közepes vastagságú, nem túl olajos, belül puha, kívül roppanós.
A határozat a lángos mellett hungarikummá minősítette a székelykaput is, aminek ugyancsak találhatók kisebb változatai Debrecenben is. Az azonban már egy másik történet...

Modellünk, Herczeg Zsuzsanna is nagy rajongója a lángosnak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Gasztronómiai öszeállításaink:
Székelykapu-utánzat a debreceni Csapó utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. szeptember 29., péntek

A debreceni töltött káposzta

A debreceni specialitásnak számító étkek közül ezúttal a debreceni töltött káposztát mutatjuk be. S ha már kaja, akkor szót ejtünk egyéb helyi különlegességű betevőinkről is.

Laktató és ínycsiklandó... A fotót Bodrogközy Katona Zsuzsa töltötte
 fel a Facebook-oldalunkra. Köszönjük! Nagyításért kattints a képre!
A cívisváros nevét viselő töltött káposzta sertés, marha vagy juh húsából is készülhet. Természetesen sokan másként ismerik, így tehát van például, aki kolbászt is főz mellé. Receptünk szerint a debreceni töltött káposztának nagyok a töltelékei, és a savanyított káposztalevelekben lévő húshoz köles- vagy rizskását és szalonnát kell keverni.

Az egyedi íz érdekében gyömbér, sáfrány és bors is dukál bele. A töltött káposzták alá leveles és apró káposztákat is helyeznek, sőt azok közé bőrös-csontos húsokat. Ezzel azonban még mindig nem

debreceni a töltött káposzta, mivel a levét be is kell sűríteni öreg, piros rántással. A debreceni töltött káposztát egyébként ma is sokan főzik cserépedénybenA debreceni töltött káposzta mellett híres és finom koszt a slambuc is (amit szintén sokféleképpen készítenek). Helyi specialitású ételünk a debreceni béles, szalonna, kenyér és perec is, a debreceni páros kolbász pedig a közelmúltban már a Hungarikum-címet is elnyerte. De ezekről majd máskor...

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. szeptember 19., kedd

„Szoboszlói” lecsó, ínycsiklandó gazdagon

A tízféle összetevővel készített, mennyeien finom lecsó ilyen guszta volt fővés közben is. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen „testvérvárosában”, Hajdúszoboszlón vendégeskedtünk egy egész napos lecsófőző baráti összejövetelen, 2023. szeptember 16-án. A napsütéses gardenpartiban hét felnőtt személy vett részt, így délelőtt az alapanyagokat ennek megfelelően szereztük be a fürdőváros hangulatos piacán. Kevesebb, mint másfél kiló paradicsomot vettünk, emellett pedig két kiló paprikát, egy kiló vöröshagymát, továbbá isteni kovászos kenyeret is. Sertészsír helyett étolajat használtunk, és tettünk a lecsóba fokhagymát, fehér tököt, cukkinit, krumplit és csilit is. Többen vega kolbászt is falatoztak hozzá, és mindezt finom, szeszmentes itókákkal öblögettük le. Csodás nap volt, nemcsak az illatok szárnyaltak, hanem a jó kedv is! Aki pedig szereti a slambucot is, az itt olvashatja el a róla írt összeállításunkat.

Vendéglátónk, Emike sürgött-forgott a tűznél. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. augusztus 31., csütörtök

Mennyei pásztorételünk, a slambuc


Debrecen és a Hortobágy egyik leghíresebb és egyik legízletesebb népi étele a slambuc. Ennek a hagyományos eledelnek a két fő hozzávalója a lebbencstészta és a krumpli. A cívisvárosban is több helyen készül az otthoniakon kívül ez a finomság, melynek az egyik legismertebb mestere Kovács István (lásd az alábbi felvételeinken). Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kovács István egy tál mennyei slambuccal. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ő a Bajcsy utcai borozó-galériában kínálja a maga által kikísérletezett és saját kezűleg előállított slambucát. A ház 1710-ben épült, és a 18. században is már borospinceként üzemelt. Idejárt borozni a tanítványaival Csokonai Vitéz Mihály is. Az utca neve pedig volt József király herceg, Nagy új és Új is.

Bográcsos ételt készítő hortobágyi pásztorok a tűz körül. Ismeretlen szerző képeslapfotója, 1958. Repró: © Debreceni Képeslapok

A slambucról Kovács István kifejtette: van a mezítlábas, és van a pirított, ő azonban – borász nyelven – küvésítette a slambucot. Ez azt jelenti, hogy keveri a kétféle módon elkészített tésztát. Rájött ugyanis arra, hogy a slambuckészítéshez nem kell Michelin-csillagos szakácsnak lenni: a legegyszerűbb pásztorember meg tudja főzni. De azt is mondta, hogy ez neki kevés. Hiszen jót és finomat bárki tud főzni, az ételt azonban addig kell alakítani, míg azt nem mondják csettintve, hogy ez igen!

Ebbe a slambucba erős paprika is került a kertbarátok főzőversenyén. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Kovács Istvánnal készített interjúm a borászati, gasztronómiai mesterségéről és a művészetpártolói hitvallásáról erre a cikkre látogatva olvasható el teljes terjedelmében. Ebben természetesen a jó slambuc titkáról is fellebbenti a fátylat. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kovács István egy tál mennyei slambuccal. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A homokkerti kertbarátok egyik korábbi hagyományos slambucfőző versenyén tett látogatásunk élménybeszámolója pedig ebben az összeállításunkban idézhető fel videóval és sok fotóval.

„Az ételt addig kell alakítani, míg azt nem mondják csettintve, hogy ez igen!” Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. augusztus 27., vasárnap

A debreceni kenyér

Kenyérárusító asszonyok a Dégenfeld téren (ma Dósa nádor tér)

A debreceni ételspecialitások egyik leghíresebbike az óriási kerek kenyér.

A fotó egy képeslaprészlet, és a malomparki postán bemutatott bélyeg- és képeslap-kiállításon repróztuk

Leírások szerint nem akadt párja, ugyanakkor a cívisváros nevét viselő béles és perec is pompás csemege volt.

1910-es, színezett üdvözlőkártya a Dégenfeld (ma Dósa nádor) téri árusokról

szekérkerék-nagyságú”, pirosra sült, magas kenyereinket messze földön ismerték.

A Hajnal utcai, hajdani pékség maradék épületei, ahol szintén isteni kenyerek és pékáruk készültek. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Már 1793-ban egy bizonyos Towson nevű, angol utazó állítólag így áradozott róla: „Könnyebb, fehérebb és ízletesebb kenyeret sehol a világon nem ettem, mint Debrecenben!”

 Szintén a mai Dósa nádor tér a piacos időkben (Fotó: Déri Múzeumi brosúra, 1982)

(Vajon mit szólt volna az úr, ha a debreceni töltött káposztát is megkóstolhatja?) Egyébként a kenyereket is a Dégenfeld téri, azaz a mai Dósa nádor téri piacon árusították.

Az egykori Nyíl utcai pékségben is mennyeien ízletes és hatalmas teflonkenyereket
sütöttek. Belső fotó a cikk végén! Fotó: © Debreceni Képeslapok
A két világháború között száznál is több vaspavilon állt ott, amikből lacipecsenyét, mézeskalácsot, kávét és káposztát is kínáltak az árusok. Szintén helyi kuriózum a debreceni perec.

Ez olyan (sós vagy édes) kis tésztakarikákat takar, amikből mintegy harmincat fűztek össze a vásárokra. Rajtuk kívül a debreceni béles szintén itteni jellegzetes csemege, amit nyújtott-hajtogatott tésztából készítettek, és mazsolás túróval vagy dióval töltöttek. Isteni finomság lehetett!


A Hajnal utcai, hajdani pékség üzletrésze a hátsó üzemi épülettel. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kisült a kenyér az egykori Nyíl utcai pékségben. Fotó, kiadó: Megyei Tanács, Idegenforg. PKV

2017. október 7., szombat

Slambucfőzők versenye

A debreceni tájegység jellegzetes népi eledelének, a slambucnak a készítői versengenek a Homokkerti Közösségi Ház udvarán, október első szombatján.

A csodálatos napsütéses időjárásban megrendezett gasztronómiai vetélkedőn 15 bogrács körül sürögnek-forognak a résztvevők. Közben pogácsáznak, itókát kortyolgatnak, s jókat beszélgetnek, nevetgélnek a szuper társaságban.

A legtöbb csapat csupán szalonnát, tésztát, krumplit, valamint sót és vizet használ a slambuc elkészítéséhez. Fotók, videó: © Debreceni Képeslapok


Némelyikük piros paprikával is ízesíti, és csak egy-két versenyző pirítja meg a tésztát (ami pedig leginkább házi lebbencs). Az illata és a látványa azonban mindnek fenséges!


Összeveszni persze egyikük se fog azon, hogy miként is készül az ,,igazi" slambuc. Elfogadják, ha a másik nem pont úgy csinálja, mint emezek. A zsűri úgyis körbejár, egyenként megkérdezi az összetevőket és a főzési módot, s végül természetesen meg is kóstolja a slambucokat...


...amik bárhogyan is születtek, például forgatással, kavarással avagy erős paprikával, egészen biztosan mind isteni ízű remekmű! Fotók: © Debreceni Képeslapok





Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!