Az István Gőzmalom

Debrecen híres őrlőüzeme volt a mai Füredi úton 1848-tól az István Gőzmalom, ami mellett 1888-tól a hajdani nevezetes Margit-fürdő pompázott. Az utca akkori neve Károly Ferenc József út volt. Az alábbi képet Kedves Olvasónktól, Fazekas Sándortól kaptuk ezzel a gondolattal: „Nekem édesapám dolgozott itt, igaz, akkor HBM Gabonaforgalmi Vállalat volt már a neve. Van egy régi poszter róla. Egy kicsit sérült, de bekereteztettük.”

Szücs Ernő leírása szerint a városi tanács 1843. október 2-án engedélyezte a gyár létrehozását, s az alakuló közgyűlést 1844. július 28-án tartották meg. A termelés 1848 májusában kezdődött. A malom az engedély megadásától viseli az István nevet, amely Habsburg István nádor előtt tiszteleg. Az István Malom első gépésze Schawel József volt. 1863-tól Irinyi János, a biztonságos és zajtalan foszforos gyufa feltalálója volt az István Gőzmalom könyvelője, majd vezetője. A gyár másik híres szakembere  Pekár Imre (1838–1923) volt, aki 1864-től 1875-ig dolgozott itt műszaki vezetőként. A parkolóban álló domborműves kő az ő emlékét őrzi. 

A gőzmalom és a Margit-fürdő egy régi térképen

Szücs Ernő leírta azt is, hogy 1944. június 2-án a malmot is bombatámadás érte, majd október 18-án a visszavonuló német katonák felrobbantották az üzemet. 1955-től fokozatosan lebontották a malomnak azokat a részeit, amik a II. világháború alatt erősen megrongálódtak. A HB Napló korabeli cikkéből az is tudható, hogy 1971. szeptember 11-én az István Malom silótornyában tűz pusztított.

Az első ütem. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A megmaradt épületegyüttesben a rendszerváltás után egyebek mellett nyomda működött, de az egyre romosabb falak között hajléktalanok és kétes elemek is tanyát vertek. A bevásárlóközpont ezek és az Ifjúsági park egy részén épült meg. Legtovább az Egyetem sugárút felőli szolgálati lakóház állt, de végül az is patkánytanya lett, így lebontották. Itt nyílt meg Debrecen első multinacionális hátterű bevásárlóközpontja, a Malompark áruház 1998. november 26-án. Azóta a Nádor utca felőli ingatlanrészen épült egy másik szárny is, amiben posta, edzőterem és piac is van, eredetileg pedig az volt a terv, hogy mozit is létrehoznak ott.

A Metszetet Endrődi Sándornak köszönjük

További üzemeink története régi képekkel:

• Holdbéli táj lett a Barnevál területe
• Dohánygyár
• Húsipari vállalat
• Vagongyár
• Ruhagyár
• Biogal
• Göcs
• István Gőzmalom
• Ruhagyár
• Kefegyár
  
• Szalag- és Zsinórgyár
• A kabai cukorgyár
• Debreceni Konzervgyár 
• A debreceni téglagyártás utolsó hírmondója
• A Traubisoda-üzem

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Hazánk első női presszója Debrecenben: az Éva

Debrecen nemcsak a páratlan (stadioni, egyetemi, művész, klinikai) mozik úttörő kitalálásában járt élen hajdanán, hanem például abban is, hogy itt nyílt meg az ország első női vendéglátóhelye is, mégpedig az Ady parki, illetve Liszt utcai Művész espresso helyiségében. Ez volt az Éva Presszó. A mostani múltidézésünk fotóját Bauer Sándor készítette, és a Fortepan őrzi. A cikkeket a HB Napló közölte.

Az 1970. január 21-i kapunyitáson fehérnemű-bemutató, öltözködési tanácsadás, valamint női bárzene, virágkiállítás és diétásnak gondolt finomságok nyalakodása is szórakoztatta az egybegyűlteket, akik csakis nők lehettek. A nyugati férfiklubok ellentéteként is értelmezhető „kaszinó” nem volt hosszú életű, mindenesetre az első alkalom hirdetése kifejezetten kellemes látványt nyújtott: 

Vendéglátós cikkeink sok régi képpel:

• A Régi Posta
• Az Omnia Kávészalon
• A Művész Espresso
• A Nagyállomás tejivója
• A Ludas Matyi Espresso
• Ballada az Aranykakas vendéglőről
• A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
• A Miklós utcai Kismozdony emléke
• A józsai 300 éves Rózsás Csárda
• A Nagyerdő legpatinásabb épülete: a Régi Vigadó
• A szép Leveles Csárda a Medgyessy sétányon
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• Az Utopia Disco
• Régi debreceni búfelejtők mai hírmondói
• Mi épült az Egyetem Kávéház helyére?
• A Kondorosi Csárda régen és most
• A Kisfürdő és a Szikla
• Az Angol Királynő Szálló
• A Halápi Csárda
• „Reggeli menü” 10 éve egy vicces presszónkban
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Látóképi Csárda
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• A Viktória
• Az Aranybika
• A füredi úti Oázis Presszó
• A Lépcsős Kocsma
• A hordóasztalos, zsíros kenyeres Óbester Borozó
• A Szőlőskert
• A Fácán
• Az Éva Bár
• A Mega Büfé
• A Kossuth utcai tejivó
• A Turmix Bár
• A Pulykakakas
• A Kinizsi Söröző
• A Debrecen Étterem
• A Fekete Bárány
• A Hortobágyi Csárda

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 55 éve nyílt meg hazánk első női presszója, az Éva

Debrecen nemcsak a páratlan (stadioni, egyetemi, művész, klinikai) mozik úttörő kitalálásában járt élen hajdanán, hanem például abban is, hogy itt nyílt meg az ország első női vendéglátóhelye is, mégpedig az Ady parki, illetve Liszt utcai Művész espresso helyiségében. Ez volt az Éva Presszó. A mostani múltidézésünk fotóját Bauer Sándor készítette, és a Fortepan őrzi. A cikkeket a HB Napló közölte.

Az 1970. január 21-i kapunyitáson fehérnemű-bemutató, öltözködési tanácsadás, valamint női bárzene, virágkiállítás és diétásnak gondolt finomságok nyalakodása is szórakoztatta az egybegyűlteket, akik csakis nők lehettek. A nyugati férfiklubok ellentéteként is értelmezhető „kaszinó” nem volt hosszú életű, mindenesetre az első alkalom hirdetése kifejezetten kellemes látványt nyújtott: 

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

• Régi debreceni búfelejtők mai hírmondói
• Az Omnia Kávészalon
• A hordóasztalos, zsíros kenyeres Óbester Borozó
• A Kinizsi Söröző
• A Ludas Matyi Espresso
  
• A Nagyállomás tejivója
• Volt egyszer egy Resti
• Ballada az Aranykakas vendéglőről
• A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
• A Miklós utcai Kismozdony emléke
• A józsai 300 éves Rózsás Csárda
• A Nagyerdő legpatinásabb épülete: a Régi Vigadó
• A szép Leveles Csárda a Medgyessy sétányon
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A Művész Espresso
• Az Utopia Disco
• Mi épült az Egyetem Kávéház helyére?
• A Kondorosi Csárda régen és most
• A Kisfürdő és a Szikla
• Az Angol Királynő Szálló
• A Halápi Csárda
• „Reggeli menü” 10 éve egy vicces presszónkban
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Látóképi Csárda
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• A Viktória
• Az Aranybika
• A füredi úti Oázis Presszó
• A Petőfi Téri ABC és Debrecen Étterem
• A Pulykakakas Ételbár
• A Hortobágyi Csárda
• A Csapó utcai Mega Büfé
• Az Utopia Disco

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Holdbéli táj lett a Csapó utcai régi házak helye

Debrecenben éppen zajlik a bontása a Vegyi és a Csapó utca 19. szám közötti házaknak, a helyükön pedig egyebek mellet bevásárlóközpont tornyosul majd. Erre a területre kukkantottunk be 2024. december 27. napsütéses kora délutánján. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Hátul a Blaháné. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A vegyipari szakközépiskola melletti épületsoron nem mellékesen egykor nem (csak) kocsma  működött, hanem szabóság és műszaki bizományi is – lásd ebben az összeállításunkban.

Legutóbbi ottjártunkkor nyitva volt a Csapó utca 19. szám melletti kapu, s ezt használtuk ki arra, hogy szemügyre vegyük a hajdani lakóházas övezet helyét. Ez a városrész 2015-ben például még ilyen volt:

Régi udvar. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Anno megörökítettük azt is, hogy az utcakép hogy mutatott akkoriban a homlokzatokkal. 

Az eltűnő házak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Látogatásunkkor a 19. szám melletti kapunál többek között egy törmelékes gödör lapult.

Törmelékes gödör. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Csapó utcáról látható területet kerítés választja el a 19. számból nyíló udvartól. Ez utóbbi placcot a Liszt, illetve a Blaháné utca felől vettük szemügyre egy korábbi reggelen.

A Liszt / Blaháné felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A megmaradt 19. szám alatti kis palota most is magán viseli a korábbi szomszédos épület és a bontás nyomait. A következő fotókon ezt érzékeltetjük a 2024. december 27-i felvételeinkkel... 

Udvari ablaknyílás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További Csapó utcai múltidézéseink sok fotóval:

• A Csapó utca
• A Debrecen Áruház
• A lebontott vásárcsarnok
• A Pulykakakas Ételbár
• A régi virágpiac
• A 6-os villamos
• A vegyipari szakközépiskola
• A Vegyi melletti régi házak
• A Csapó utcai tűzoltóság
• A Rákóczi utcai piac

Eddig ért a régi ház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Mi épül itt? Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gőzmalom, mely Habsburg István nádor nevét viselte

Debrecen híres őrlőüzeme volt a mai Füredi úton 1848-tól az István Gőzmalom, ami mellett 1888-tól a hajdani nevezetes Margit-fürdő pompázott. Az utca akkori neve Károly Ferenc József út volt. Az alábbi képet Kedves Olvasónktól, Fazekas Sándortól kaptuk ezzel a gondolattal: „Nekem édesapám dolgozott itt, igaz, akkor HBM Gabonaforgalmi Vállalat volt már a neve. Van egy régi poszter róla. Egy kicsit sérült, de bekereteztettük.”

Szücs Ernő leírása szerint a városi tanács 1843. október 2-án engedélyezte a gyár létrehozását, s az alakuló közgyűlést 1844. július 28-án tartották meg. A termelés 1848 májusában kezdődött. A malom az engedély megadásától viseli az István nevet, amely Habsburg István nádor előtt tiszteleg. Az István Malom első gépésze Schawel József volt. 1863-tól Irinyi János, a biztonságos és zajtalan foszforos gyufa feltalálója volt az István Gőzmalom könyvelője, majd vezetője. A gyár másik híres szakembere  Pekár Imre (1838–1923) volt, aki 1864-től 1875-ig dolgozott itt műszaki vezetőként. A parkolóban álló domborműves kő az ő emlékét őrzi. 

Az István Gőzmalom és a mellette működő Margit-fürdő elhelyezkedése a korabeli Debrecenben

Szücs Ernő leírta azt is, hogy 1944. június 2-án a malmot is bombatámadás érte, majd október 18-án a visszavonuló német katonák felrobbantották az üzemet. 1955-től fokozatosan lebontották a malomnak azokat a részeit, amik a II. világháború alatt erősen megrongálódtak. A HB Napló korabeli cikkéből az is tudható, hogy 1971. szeptember 11-én az István Malom silótornyában tűz pusztított.

A Malompark első ütemének látképe. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A megmaradt épületegyüttesben a rendszerváltás után egyebek mellett nyomda működött, de az egyre romosabb falak között hajléktalanok és kétes elemek is tanyát vertek. A bevásárlóközpont ezek és az Ifjúsági park egy részén épült meg. Legtovább az Egyetem sugárút felőli szolgálati lakóház állt, de végül az is patkánytanya lett, így lebontották. Itt nyílt meg Debrecen első multinacionális hátterű bevásárlóközpontja, a Malompark áruház 1998. november 26-án. Azóta a Nádor utca felőli ingatlanrészen épült egy másik szárny is, amiben posta, edzőterem és piac is van.

A Metszetet Kedves Olvasónk, Endrődi Sándor osztotta meg a Debreceni Képeslapok közösségével. Köszönjük szépen!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

175 éves lenne az István Gőzmalom, melynek helyén ma 25 éve nyílt meg a Füredi úti bevásárlóközpont

Debrecen első multinacionális hátterű bevásárlóközpontja, a Malompark áruház 1998. november 26-án nyílt meg a Füredi úton. Azóta a Nádor utca felőli ingatlanrészen épült egy másik szárny is, amiben posta, edzőtermek és piac is vannak. A létesítmény arról kapta a nevét, hogy a helyén 1848-tól az István Gőzmalom működött (s nem mellesleg 1888-tól a hajdani híres Margit-fürdő pompázott mellette). Az utca akkori neve Károly Ferenc József út volt.

Szücs Ernő leírása szerint a városi tanács 1843. október 2-án engedélyezte a gyár létrehozását, s az alakuló közgyűlést 1844. július 28-án tartották meg. A termelés 1848 májusában kezdődött. A malom az engedély megadásától viseli az István nevet, amely Habsburg István nádor előtt tiszteleg. Az István Malom első gépésze Schawel József volt. 1863-tól Irinyi János, a biztonságos és zajtalan foszforos gyufa feltalálója volt az István Gőzmalom könyvelője, majd vezetője. A gyár másik híres szakembere  Pekár Imre (1838–1923) volt, aki 1864-től 1875-ig dolgozott itt műszaki vezetőként. A parkolóban álló domborműves kő az ő emlékét őrzi. 

Az István Gőzmalom és a mellette működő Margit-fürdő elhelyezkedése a korabeli Debrecenben

Szücs Ernő leírta azt is, hogy 1944. június 2-án a malmot is bombatámadás érte, majd október 18-án a visszavonuló német katonák felrobbantották az üzemet. 1955-től fokozatosan lebontották a malomnak azokat a részeit, amik a II. világháború alatt erősen megrongálódtak. A HB Napló korabeli cikkéből az is tudható, hogy 1971. szeptember 11-én az István Malom silótornyában is tűz pusztított.

A Malompark első ütemének látképe. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A megmaradt épületegyüttesben a rendszerváltás után egyebek mellett nyomda működött, de az egyre romosabb falak között hajléktalanok és kétes elemek is tanyát vertek. A bevásárlóközpont ezek és az Ifjúsági park egy részén épült meg. Legtovább az Egyetem sugárút felőli szolgálati lakóház állt, de végül az is patkánytanya lett, így lebontották.

A Malompark ünnepi díszkivilágítása 2023. november 25-én. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Hungarikum lett a lángos

Debrecenben is kedvelt és több sütödében készített finomság, a lángos nyert hungarikum címet a szakbizottság 2023. október 17-i döntése értelmében.

A lángos magában vagy sajttal, tejfellel, illetve édesen is népszerű és ízletes. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A lángost sokan szeretik magában, de népszerű fokhagymával, reszelt sajttal, tejfellel, vagy édesen, illetve töltve is. A leírás szerint a lángos készítésének hagyománya szorosan összefügg a kenyérsütés tradíciójával. A tökéletes lángos közepes vastagságú, nem túl olajos, belül puha, kívül roppanós.

A határozat a lángos mellett hungarikummá minősítette a székelykaput is, aminek ugyancsak találhatók kisebb változatai Debrecenben is. Az azonban már egy másik történet...

Modellünk, Herczeg Zsuzsanna is nagy rajongója a lángosnak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Gasztronómiai öszeállításaink:

• Mennyei pásztorételünk, a slambuc
• Nyár végi szalonnasütés
• Lecsófőzés „szoboszlói módra”
• A debreceni kenyér
• A debreceni töltött káposzta

Székelykapu-utánzat a debreceni Csapó utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A világ legédesebb házikói a Nagyerdőben

Debrecenben immár ismét fahéj- és mézeskalácsillat lengi be advent alkalmából az Aquaticum Hotelt, ahol most is káprázatos süteményvárost alkotott Mile József világbajnok mesterszakács és a csapata. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A cukormázzal és színes díszítéssel bevont liliputi építmények a szálloda második emeletén csodálhatók meg. A 2,5-szer 2,5 méteres mesevilághoz 140 kg lisztet, 1000 db tojást, 29 kg mézet, 160 kg porcukrot, 4 kg fahéjat, valamint 18 kg vajat és 1 kg szegfűszeget használtak fel – tudtuk meg Palotai Péter marketingvezetőtől.

A pici részletek is lélegzetelállítóan díszesek! Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az aprólékosan kidolgozott kompozícióban az ünnephez kötődő klasszikus motívumok is gyönyör-ködtetik a látogatókat. A házikók és a fenyvesek között vidám mézesfigurák, szarvasok és kisvonatok tarkállanak. A további részletekről pedig nyugodtan győződjön meg mindenki személyesen, hiszen a nagyszerű kompozíció ingyen tekinthető meg.

(Ha érdekelnek a tavalyi cukorváros képei, akkor látogass ide.)

A másik kisvonat esténként körbefut a sínpályán. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

DBKL