Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1959. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1959. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. április 16., csütörtök

Egy bohém törzshely volt a sarki kockaházban: a Művész

Debrecen belvárosának kedvelt vendéglője volt az 1959-ben megnyitott Művész Espresso a Liszt és a Blaháné utca sarkán, ahol az italok és sütemények fogyasztásán kívül élőzenére is táncolhattak a látogatók, köztük a szomszédos Csokonai Színház művészei. A nyitás évében készített fotók tanúsága szerint a presszó nemcsak ízlésesen berendezett, hanem I. osztályú is volt.


Ma már csak cukrászda működik ebben a saroküzletben, s a parkot is átépítették. Eredetileg állítólag itt állt a Bőség című szobor is, ami két ruhátlan, teltkarcsú nőt ábrázol. Összeállításunk alábbi részében Kedves Olvasóink múltidézései közül válogatunk, amelyeket korábbi posztjainkhoz osztottak meg erről a legendás vendéglátóhelyről.
Kati Ujvárosiné: „Nagyon látogatott hely volt. Munkaidő letelte után, záróráig, telt házzal üzemelt. A Színház felőli sarkon pedig egy cukrászda volt, amely szintén nagy forgalmat bonyolított.”
Katalin Torma Micskeyné: „A 60-as években a Gépipari Technikum zenekara, a Speakers együttes (Balogh Tamás, Balogh Tibi, Pirigyi Pisti) játszott hetenként kétszer, kedden és szombaton, 5 órától kb. 9-ig! Nagyon jó volt!!!! Nem hiányoztunk soha.”

A Művész főkapuja. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor, 1959

István Kristóf: „Kisgyerekként idejártam csavaros fagyiért, az ablakból szolgálták ki. Vittem a 10 meg 20 filléreseket, bedobáltam a plexi lapok közé, és amikor a pultos hölgy megnyomta a gombot, azok beestek a pénzes kazettába. Hú, mindig tátott szájjal bámultam, akkora varázslás volt! Imádtam!”
Attila Barak: „Nagyon jó hely volt. Koós Jancsi is énekelt ott anno. Kettéválasztották a belső részt. Liszt F utca felől cukrászda. Blaháné utca felől üres. Majd' 50 évet éltem a környéken.”
Erzsi Magyar: „Nagyon szerettük. Esténként zene is volt. Különféle programokat szerveztek pl. presszó színpad, író-olvasó találkozók, jó kis találkozóhely volt a fiataloknak!”
Anna Kiss: „Nagyon sok baráti beszélgetés, találkozás színtere volt. Központi hely, könnyen elérhető a városból bárhonnan, és nem volt kötelező fogyasztani nagy tételben. Egy ásványvíz mellett is el lehetett üldögélni.”
Gusztáv Szabó: „Még Hofi is megemlíti egy kabaréban azt, hogy az a beszélgetés ott történt, amikor a "karmester felkéri, hogy este ő játsza a francia királyt a János vitézben". Egyébként gyermekkoromban sok művészt láttam a presszó teraszán fogyasztani.”

A Művész belső tere. Fotó: Fp / Bauer Sándor, 1959

A Művész Espresso vendégei a presszó előtt fekvő, Liszt parknak is nevezett, hangulatos süllyesztett liget fái alatti padokon ülve is elnyalogathatták a tölcséres fagylaltjaikat. Ennek a már nem létező, csobogós helynek a története idelátogatva idézhető fel sok szép régi képpel.

A Művész belső tere. Fotó: Fp. / Bauer Sándor, 1959


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Művész épülete. Fotó: Fp. / Bauer Sándor, 1959

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
A korabeli árlap másolatát Görög Rita osztotta meg az olvasóinkkal. Köszönjük szépen!

2023. november 14., kedd

A Szabadság úti Fekete Bárány kocsma régen és ma

Debrecenben a Köztemető közelében, a Szabadság útja 121. szám alatt működött a Fekete Bárány italbolt. Ez a kocsma látható az első fotón, amely kapcsán az jutott eszünkbe, hogy vajon létezik-e még a nevezetes búfelejtő. A ma már Kassai úti műintézmény épületéről örömmel állapítottuk meg, hogy megvan, és itt ma is vendéglátóhely üzemel. A friss fotói lentebb láthatók.


Egy korábbi posztunkhoz erről a helyről Endrődi Sándor olvasónk azt írta, hogy emlékei szerint az 1960-as évek elején cigányzenekar is játszott itt, míg Tóth János arra emlékeztetett, hogy Sírásónak is hívták a vendéglőt. Szabóné Bárány Ági pedig felidézte: „Itt laktam a harmadikon!!! Sokszor lementem lángosért, mert megkívántam, mikor sütötték. Szerettem itt lakni!!!!” Kurucz Anna úgy fogalmazott, hogy Vidám Sírásónak nevezték az ő idejében, mellette volt, közel a Göcs. Műszak után az emberek oda tértek be legurítani egy-két pohár sört. Emiatt is volt az, hogy a hatvanas években fizetéskor a feleségek a gyárkapu előtt várták a férjeiket.

A hajdani Fekete Bárány helyiségében napjainkban is vendéglátóhely működik, csak más névvel. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mostani cikkünk Facebook-megosztásához olvasónk, Nagy János leírta: „A Finommechanikával szemben volt, gyakran megfordultunk ott! Még cigányzene is volt. "Kanmajom" Géza és zenekara muzsikált!” Erre Sándor Péter így válaszolt: „Kanmajom Géza alias Müller Géza.” Ugyanakkor Uzsoki Ferenc felidézte: „Egyszer "kanmajom" ... félig aludva egy húron húzta egyedül, mert már annyi maradt a brácsán. A többiek már ott hagyták.” Csuvarszki Sándorné így fogalmazott: „Ebben a házban laktunk, a háztartási bolt felett a 2.emeleten, a konyha ablakból, mely az udvar felé nyílt, sokszor hallgattuk a kocsma ablakán, (mely szintén az udvar felé nyílt) kihallatszó zenét. A házban lakók nem háborogtak. Jó volt ott lakni.”

Az egykori „Fekete Bárány” lelőhelye a Kassai út túloldalából, 2023. november 14-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben a Szabadság útja 121. szám alatti Fekete Bárányról. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor