Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cukrászda. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cukrászda. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. augusztus 15., szombat

Az Orange Bár

Debrecenben a HB Napló 1974. február 16-án tudósított arról, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Üdítőital-ipari Vállalat terve arra az évre 12 millió palack üdítőital gyártása és forgalmazása volt. A cég az előző napon adta át a csaknem 5 millió forintba kerülő új töltősorát az Epreskert utcai telepén. Ekkor jelentették be, hogy márciusban új ízzel, szőlőízzel bővül a Hajdú család kóla, orange, citronella ízű palettája. A másik nagy hír az volt, hogy Orange Bár névre keresztelték át a Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátó Vállalat debreceni „Kedves” Cukrászdáját a Vörös Hadsereg útján, miután az üdítőital-ellátásáról az Üdítőital-ipari Vállalat gondoskodott.

Itt volt az Orange. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1974. március 4-én aztán ez az elismerő cikk jelent meg a lapban: Az úttörőház szomszédságában található a Kedves, hajdan még Ifjúsági presszónak hívták, s bár a közönsége ma is jobbára fiatalokból áll, nevet változtatott. Nem egyedül reggeliztünk ott ezen a délelőttön. A kisasszony felvette a rendelést, és pillanatok alatt már hozta is a „komplett reggelit.”. Íme: tej, két zsemle, két szeletke vaj és dzsem. Plusz a mosoly, amivel jó étvágyat kívánt. Mindezt 3,60-ért. Találomra választottuk ezt a presszót, próbára téve a nyilatkozat hitelességét. Fedi a valóságot.” A presszó megszűnése után műszaki bolt volt a helyiségben, napjainkban azonban már régóta üresen áll az ingatlan.

Évek óta üresen. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Legutóbbi kereskedelmi-vendéglátói múltidézéseink:
A Dimitrovról 74-ben. Fotó: Fortepan / Bencze László

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. július 11., szombat

A Csokonai Kávéház

Debrecen patinás épületeinek egyike a Kossuth utca 21. szám alatti ház, ahol az 1800-as évek elején már vendégeket fogadó helyiség volt, a Dömösdy-kert. Nagy előszeretettel látogatta ezt a közkedvelt helyet Csokonai Vitéz Mihály is – írta a HB Napló. Mai fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az épület 2026 júliusában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aztán 1880-ban fogadóvá építették át, helyet adva benne sörözőnek, borozónak. Ady Endre valamikor 1897–98 táján hasonlította a vendégház sörözőjét „bundához”, mondván: télen meleg, nyáron pedig hűvös. Az Angol királynő történetéhez tartozik, hogy 1927-ben – mint az Aranybika Szálloda egyik fogadója – átépült. S még egy „szenzáció”: Debrecenben presszógépen ekkor főztek először kávét. A ház csak 1940-ig élhette a fényes vendéglői életét, ezután az OTI vásárolta meg, majd szakmunkás-tanulói otthonnak használták. Az Alföldi Vendéglátó Vállalat 1972-ben vásárolta meg az épületet, és 1980-ig kellett várni arra, hogy elő tudják teremteni a ház újbóli vendéglátó-ipari egységgé alakításához szükséges pénzt. 1981. július 11., szombat óta ismét kávéházi hangulat uralkodik a Kossuth utca 21. szám alatt. Ugyancsak e napon adták át az épület pincéjében a sörözőt és a borozót is.

A kávéház az 1981-es megnyitásakor. Fotó: HBN

A tudósítás kitér arra, hogy Hollósi László igazgató a megnyitó beszédében elmondta: szeretnék 1983-ig teljes egészében vendéglátó-ipari célokra átalakítani az épületet. Akkor már hozzákezdtek az éttermi rész, a szabadtéri terasz és a konyha kialakításához. A tervező Gellér Ferenc és Hadházi Árpád, a kivitelező a SZAKISZ és a hajdúnánási Építő Ipari Szövetkezet. A kávéházban a nyitáskor kapható volt kuglóf, briós, kávé, sült fagylalt, parfék, poharas krémek és különböző sütemények (csaknem bolti áron). A vállalat az akkor még létező Hajdú-Bihar Megyei Üdítőital-ipari Vállalattal kötött szerződés alapján az új üdítőital-márkát, a Vikinget árusította. Mindemellett a vendégeket egyedi hangulatú borozó és söröző várta a nyolc-tízféle sörön kívül hideg és meleg szendvicsekkel, sör- és borharapókkal. A borozóban egri és Eger környéki borokat kínáltak. A kávézó, söröző és borozó hétmillió forintba került, az étterem, terasz és konyha elkészültével együttesen 20 millió forintot tett ki a beruházás. A kávéház naponta 8-tól 20 óráig, a borozó-söröző pedig 10-től 23 óráig tartott nyitva.

Élet az egykori hotelnél

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. április 26., vasárnap

Utolsó képek a Bika melletti lebontott házakról


Debrecen felejthetetlen üzletsora az Aranybika Hotel és a Hatvan utca sarka (püspöki palota) közötti régi házakban működött a Vörös Hadsereg útja 1. és 9. szám közötti épületekben, melyek helyén később a szálloda új szárnya és az Unió Áruház tömbje épült meg.


Ezeket a boltokat fotózta le a mai Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegének akkori munkatársa, Rudas István azzal a céllal, hogy ily módon megőrizze az utókornak a belső tereiket és a külső arculatukat. Hálásak lehetünk neki!


A muzeális jelentőségű dokumentumok révén feltárulnak a korabeli klasszikus berendezések, s újra megelevenednek a régi barátságos ruha-, hangszer-, csemege- és más bolthelyiségek és azok közönsége.


A boltok üzemeltetői és Rudas István fotóriporter akkor már tudták, hogy szanálni fogják az épületeket.


Ez 1973-ban következett be, amikor is a nevezetes épületsort az április 26-án, május 10-én és 23-án végrehajtott három robbantással távolították el. A most megosztott felvételek 1972 decemberében születtek.


Sokan őriznek szép emlékeket az itteni Vörös Meteor Sportpályáról is, ahol telente korizni is lehetett.


Béke poraikra!



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Bontás után építés. Fotó: Fp / Bojár Sándor, 1975

2026. április 16., csütörtök

Egy bohém törzshely volt a sarki kockaházban: a Művész

Debrecen belvárosának kedvelt vendéglője volt az 1959-ben megnyitott Művész Espresso a Liszt és a Blaháné utca sarkán, ahol az italok és sütemények fogyasztásán kívül élőzenére is táncolhattak a látogatók, köztük a szomszédos Csokonai Színház művészei. A nyitás évében készített fotók tanúsága szerint a presszó nemcsak ízlésesen berendezett, hanem I. osztályú is volt.


Ma már csak cukrászda működik ebben a saroküzletben, s a parkot is átépítették. Eredetileg állítólag itt állt a Bőség című szobor is, ami két ruhátlan, teltkarcsú nőt ábrázol. Összeállításunk alábbi részében Kedves Olvasóink múltidézései közül válogatunk, amelyeket korábbi posztjainkhoz osztottak meg erről a legendás vendéglátóhelyről.
Kati Ujvárosiné: „Nagyon látogatott hely volt. Munkaidő letelte után, záróráig, telt házzal üzemelt. A Színház felőli sarkon pedig egy cukrászda volt, amely szintén nagy forgalmat bonyolított.”
Katalin Torma Micskeyné: „A 60-as években a Gépipari Technikum zenekara, a Speakers együttes (Balogh Tamás, Balogh Tibi, Pirigyi Pisti) játszott hetenként kétszer, kedden és szombaton, 5 órától kb. 9-ig! Nagyon jó volt!!!! Nem hiányoztunk soha.”

A Művész főkapuja. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor, 1959

István Kristóf: „Kisgyerekként idejártam csavaros fagyiért, az ablakból szolgálták ki. Vittem a 10 meg 20 filléreseket, bedobáltam a plexi lapok közé, és amikor a pultos hölgy megnyomta a gombot, azok beestek a pénzes kazettába. Hú, mindig tátott szájjal bámultam, akkora varázslás volt! Imádtam!”
Attila Barak: „Nagyon jó hely volt. Koós Jancsi is énekelt ott anno. Kettéválasztották a belső részt. Liszt F utca felől cukrászda. Blaháné utca felől üres. Majd' 50 évet éltem a környéken.”
Erzsi Magyar: „Nagyon szerettük. Esténként zene is volt. Különféle programokat szerveztek pl. presszó színpad, író-olvasó találkozók, jó kis találkozóhely volt a fiataloknak!”
Anna Kiss: „Nagyon sok baráti beszélgetés, találkozás színtere volt. Központi hely, könnyen elérhető a városból bárhonnan, és nem volt kötelező fogyasztani nagy tételben. Egy ásványvíz mellett is el lehetett üldögélni.”
Gusztáv Szabó: „Még Hofi is megemlíti egy kabaréban azt, hogy az a beszélgetés ott történt, amikor a "karmester felkéri, hogy este ő játsza a francia királyt a János vitézben". Egyébként gyermekkoromban sok művészt láttam a presszó teraszán fogyasztani.”

A Művész belső tere. Fotó: Fp / Bauer Sándor, 1959

A Művész Espresso vendégei a presszó előtt fekvő, Liszt parknak is nevezett, hangulatos süllyesztett liget fái alatti padokon ülve is elnyalogathatták a tölcséres fagylaltjaikat. Ennek a már nem létező, csobogós helynek a története idelátogatva idézhető fel sok szép régi képpel.

A Művész belső tere. Fotó: Fp. / Bauer Sándor, 1959


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Művész épülete. Fotó: Fp. / Bauer Sándor, 1959

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
A korabeli árlap másolatát Görög Rita osztotta meg az olvasóinkkal. Köszönjük szépen!

2026. március 4., szerda

A Batthyány-sarki Ludas Matyi Espresso históriája


Debrecenben a Batthyány utca és a Szent Anna utca sarkán található egy vendéglátóhely, amit ma is sokan Ludas Matyiként emlegetnek, ugyanis jó ideig így hívták Fazekas Mihály műve, a Lúdas Matyi alapján. A napjainkban itt működő étterem és panzió honlapján az olvasható róla, hogy a létesítmény „egy nagyon patinás műemlék épületben kapott helyet, mely 1830 óta a debreceni vendéglátás meghatározó résztvevője”. Minden bizonnyal tehát Petőfi Sándor is ismerhette, illetve járhatott benne, hiszen Arany János és ő a sarok túlsó oldalán lévő pajtában szerepelt színjátékokban. Az épület részlete a Batthyány és a Szent Anna utca sarkán 1936-ban, a Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatékaként fennmaradt fotón:

Az épület részlete a Batthyány és a Szent Anna utca sarkán

A rendelkezésünkre álló fotóanyagok tanúsága szerint 1936-ban például az épületben Kun József fűszer-csemege kereskedése tevékenykedett, majd profilváltás következett. Az épület látványa Kun József üzletével 1936-ban a Varga utca felől, szintén a Fortepan / Fóris–Vastagh-hagyatékból:

Az épület látványa Kun József üzletével 1936-ban

Kedves Olvasónktól, a képeket is csatoló Győri Ildikótól tudjuk, hogy a vegyesbolt után itt üzemelt Kiss Ernő híres cukrászdája. Ez a cukrászda az államosítást követően lett Ludas Matyi. Az üzletet 1952. november 25-én adták át a vendéglátó vállalatnak. Íme az egykor a Ludas Matyi helyén működő Kiss Ernő-féle cukrászda belseje (reprodukció: Győri Ildikó):

A Kiss Ernő-féle cukrászda belseje

A teremben táncolni is lehetett, a Ludas Matyi nevet pedig egy neonreklám-figura is hirdette az épület Béke úti homlokzatán (lásd lentebbi fotónkon). A földszinti ablakokat szép rácsok díszítették, ugyanakkor az épület kerthelyiséggel is rendelkezett. Az alábbi fotót Kedves Olvasónktól, Seprényi Zsolttól kaptuk, köszönjük szépen!

A Ludas belseje az 1980-as években

Nyul Imre azt is felidézte, hogy az 50-es évek végén az épület egy részében fodrászat is működött. Az egyik fodrászt Zsiga bácsinak hívták. Az emeletről a kép után olvashatnak...

Kiss Ernő cukrászdájának portálja. Repró: Győri Ildikó

Kiss Péter Ernő olvasónk a hozzászólásában így fogalmazott: „Ez az épület a 30-as évektől a cukrászdával együtt Kiss Ernő cukrászmester tulajdona volt. A 30-as, 40-es években Debrecen egyik legkedveltebb cukrászdája volt. Egész az 50-es évek elejéig, amíg ... el nem vették tőle, magyarán államosították. Ettől kezdve a színvonal fokozatosan süllyedt egy lebuj színvonalára. Kiss Ernő élete végéig (1964) soha többé nem tette be a lábát a volt üzletébe. Igaz, az akkori hatalom nagy kegyesen megengedte neki és részben a családjának, hogy az emeleten mint albérlők lakjanak.”

A képmásolatot Túri Istvánnak köszönjük!

Az épület mai látványa ebben a videónkban is megtekinthető.

Az épület 2024. február 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Fotó: Fortepan / Vozárik Edit, 1960

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
A Varga utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. július 19., szombat

Cukrászda a Nagyerdő kapujában: a régi Pálma

Debrecen kedvelt vendéglője volt a Pálma Cukrászda a Simonyi út és a Nagyerdei körút sarkán. A hely ma is létezik és népszerű, ám már más névvel és tartalommal üzemel.


A debreceni Sétakert című könyv így ír róla: 1910-ben Ungár Jenő, az Általános Forgalmi Bank Rt. vezérigazgatójának tulajdonában volt a sarki telek. Az ingatlan 1943-ban Tóth László (1895–?) cukrász tulajdonába került. A szomszéddal, dr. Fényes Jenővel egyeztetve feltöltette a területet, és még abban az évben megkérte az engedélyt a cukrászda felépítésére. Tóth László cégét 1947-ben jegyezték be, azaz ettől az időtől fogadta a vendégeket a cukrászda. (Forrás: itt.)

2023. augusztus 11-i fotó© Debreceni Képeslapok

Tóth néven azonban nem sokáig működhetett a vendéglátóhely, hiszen például a cikk végén látható 1951-es fotón is már a megyei vendéglátó vállalat létesítményeként szerepel. (Ráadásul, a kép tanúsága szerint, akkor Gorkij fasor volt a Simonyi út neve.) Az alábbi képen a Tóth Cukrászda látható a megnyitása évében.

1947-es fotó: Déri Múzeum, Ismeretlen Szerző

Kutatásunk szerint Pálma néven a Néplap 1954 júniusi számai említik először a presszó-cukrászdát, s ez a név és rajz aztán fel is került az espresso főhomlokzatára – lásd az alábbi archív felvételen is. Az idők során a Pálmában táncos esteket is rendeztek, az épületet pedig némileg átalakították, nem látni már az oszlopos kőkerítést, és nagyobb teraszt emeltek mellé. A legutóbbi megújulásáról itt írtunk friss képekkel, az egykoron melletti lévő kis ház történetét pedig ebben a cikkünkben mutattuk be.

A Pálma belül. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor, 1959


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1961-es fotó: Forteapan / dr. Somlói Miklós

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
1951-es fotó: Fortepan / Horváth Dániel