Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: espresso. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: espresso. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. szeptember 15., kedd

Cukrászda a Nagyerdő kapujában: a régi Pálma

Debrecen kedvelt vendéglője volt a Pálma Cukrászda a Simonyi út és a Nagyerdei körút sarkán. A hely ma is létezik és népszerű, ám már más névvel és tartalommal üzemel.


A debreceni Sétakert című könyv így ír róla: 1910-ben Ungár Jenő, az Általános Forgalmi Bank Rt. vezérigazgatójának tulajdonában volt a sarki telek. Az ingatlan 1943-ban Tóth László (1895–?) cukrász tulajdonába került. A szomszéddal, dr. Fényes Jenővel egyeztetve feltöltette a területet, és még abban az évben megkérte az engedélyt a cukrászda felépítésére. Tóth László cégét 1947-ben jegyezték be, azaz ettől az időtől fogadta a vendégeket a cukrászda. (Forrás: itt.)

2023. augusztus 11-i fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth néven azonban nem sokáig működhetett a vendéglátóhely, hiszen például a cikk végén látható 1951-es fotón is már a megyei vendéglátó vállalat létesítményeként szerepel. (Ráadásul, a kép tanúsága szerint, akkor Gorkij fasor volt a Simonyi út neve.) Az alábbi képen a Tóth Cukrászda látható a megnyitása évében.

1947-es fotó: Ismeretlen Szerző

Kutatásunk szerint Pálma néven a Néplap 1954 júniusi számai említik először a presszó-cukrászdát, s ez a név és rajz aztán fel is került az espresso főhomlokzatára – lásd az alábbi archív felvételen is. Az idők során a Pálmában táncos esteket is rendeztek, az épületet pedig némileg átalakították, nem látni már az oszlopos kőkerítést, és nagyobb teraszt emeltek mellé. A legutóbbi megújulásáról itt írtunk friss képekkel, az egykoron melletti lévő kis ház történetét pedig ebben a cikkünkben mutattuk be.

A Pálma belül. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor, 1959


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1961-es fotó: Forteapan / dr. Somlói Miklós

2026. április 16., csütörtök

Egy bohém törzshely volt a sarki kockaházban: a Művész

Debrecen belvárosának kedvelt vendéglője volt az 1959-ben megnyitott Művész Espresso a Liszt és a Blaháné utca sarkán, ahol az italok és sütemények fogyasztásán kívül élőzenére is táncolhattak a látogatók, köztük a szomszédos Csokonai Színház művészei. A nyitás évében készített fotók tanúsága szerint a presszó nemcsak ízlésesen berendezett, hanem I. osztályú is volt.


Ma már csak cukrászda működik ebben a saroküzletben, s a parkot is átépítették. Eredetileg állítólag itt állt a Bőség című szobor is, ami két ruhátlan, teltkarcsú nőt ábrázol. Összeállításunk alábbi részében Kedves Olvasóink múltidézései közül válogatunk, amelyeket korábbi posztjainkhoz osztottak meg erről a legendás vendéglátóhelyről.
Kati Ujvárosiné: „Nagyon látogatott hely volt. Munkaidő letelte után, záróráig, telt házzal üzemelt. A Színház felőli sarkon pedig egy cukrászda volt, amely szintén nagy forgalmat bonyolított.”
Katalin Torma Micskeyné: „A 60-as években a Gépipari Technikum zenekara, a Speakers együttes (Balogh Tamás, Balogh Tibi, Pirigyi Pisti) játszott hetenként kétszer, kedden és szombaton, 5 órától kb. 9-ig! Nagyon jó volt!!!! Nem hiányoztunk soha.”

A Művész főkapuja. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor, 1959

István Kristóf: „Kisgyerekként idejártam csavaros fagyiért, az ablakból szolgálták ki. Vittem a 10 meg 20 filléreseket, bedobáltam a plexi lapok közé, és amikor a pultos hölgy megnyomta a gombot, azok beestek a pénzes kazettába. Hú, mindig tátott szájjal bámultam, akkora varázslás volt! Imádtam!”
Attila Barak: „Nagyon jó hely volt. Koós Jancsi is énekelt ott anno. Kettéválasztották a belső részt. Liszt F utca felől cukrászda. Blaháné utca felől üres. Majd' 50 évet éltem a környéken.”
Erzsi Magyar: „Nagyon szerettük. Esténként zene is volt. Különféle programokat szerveztek pl. presszó színpad, író-olvasó találkozók, jó kis találkozóhely volt a fiataloknak!”
Anna Kiss: „Nagyon sok baráti beszélgetés, találkozás színtere volt. Központi hely, könnyen elérhető a városból bárhonnan, és nem volt kötelező fogyasztani nagy tételben. Egy ásványvíz mellett is el lehetett üldögélni.”
Gusztáv Szabó: „Még Hofi is megemlíti egy kabaréban azt, hogy az a beszélgetés ott történt, amikor a "karmester felkéri, hogy este ő játsza a francia királyt a János vitézben". Egyébként gyermekkoromban sok művészt láttam a presszó teraszán fogyasztani.”

A Művész belső tere. Fotó: Fp / Bauer Sándor, 1959

A Művész Espresso vendégei a presszó előtt fekvő, Liszt parknak is nevezett, hangulatos süllyesztett liget fái alatti padokon ülve is elnyalogathatták a tölcséres fagylaltjaikat. Ennek a már nem létező, csobogós helynek a története idelátogatva idézhető fel sok szép régi képpel.

A Művész belső tere. Fotó: Fp. / Bauer Sándor, 1959


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Művész épülete. Fotó: Fp. / Bauer Sándor, 1959

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
A korabeli árlap másolatát Görög Rita osztotta meg az olvasóinkkal. Köszönjük szépen!

2026. január 21., szerda

Hazánk első női presszója Debrecenben: az Éva


Debrecen nemcsak a páratlan (stadioni, egyetemi, művész, klinikai) mozik úttörő kitalálásában járt élen hajdanán, hanem például abban is, hogy itt nyílt meg az ország első női vendéglátóhelye is, mégpedig az Ady parki, illetve Liszt utcai Művész espresso helyiségében. Ez volt az Éva Presszó. A mostani múltidézésünk fotóját Bauer Sándor készítette, és a Fortepan őrzi. A cikkeket a HB Napló közölte.


Az 1970. január 21-i kapunyitáson fehérnemű-bemutató, öltözködési tanácsadás, valamint női bárzene, virágkiállítás és diétásnak gondolt finomságok nyalakodása is szórakoztatta az egybegyűlteket, akik csakis nők lehettek. A nyugati férfiklubok ellentéteként is értelmezhető „kaszinó” nem volt hosszú életű, mindenesetre az első alkalom hirdetése kifejezetten kellemes látványt nyújtott: 


Vendéglátós cikkeink sok régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. január 21., kedd

Ma 55 éve nyílt meg hazánk első női presszója, az Éva


Debrecen nemcsak a páratlan (stadioni, egyetemi, művész, klinikai) mozik úttörő kitalálásában járt élen hajdanán, hanem például abban is, hogy itt nyílt meg az ország első női vendéglátóhelye is, mégpedig az Ady parki, illetve Liszt utcai Művész espresso helyiségében. Ez volt az Éva Presszó. A mostani múltidézésünk fotóját Bauer Sándor készítette, és a Fortepan őrzi. A cikkeket a HB Napló közölte.


Az 1970. január 21-i kapunyitáson fehérnemű-bemutató, öltözködési tanácsadás, valamint női bárzene, virágkiállítás és diétásnak gondolt finomságok nyalakodása is szórakoztatta az egybegyűlteket, akik csakis nők lehettek. A nyugati férfiklubok ellentéteként is értelmezhető „kaszinó” nem volt hosszú életű, mindenesetre az első alkalom hirdetése kifejezetten kellemes látványt nyújtott: 


Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!