Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vendéglátóhely. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vendéglátóhely. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 11., szombat

A Csokonai Kávéház

Debrecen patinás épületeinek egyike a Kossuth utca 21. szám alatti ház, ahol az 1800-as évek elején már vendégeket fogadó helyiség volt, a Dömösdy-kert. Nagy előszeretettel látogatta ezt a közkedvelt helyet Csokonai Vitéz Mihály is – írta a HB Napló. Mai fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az épület 2026 júliusában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aztán 1880-ban fogadóvá építették át, helyet adva benne sörözőnek, borozónak. Ady Endre valamikor 1897–98 táján hasonlította a vendégház sörözőjét „bundához”, mondván: télen meleg, nyáron pedig hűvös. Az Angol királynő történetéhez tartozik, hogy 1927-ben – mint az Aranybika Szálloda egyik fogadója – átépült. S még egy „szenzáció”: Debrecenben presszógépen ekkor főztek először kávét. A ház csak 1940-ig élhette a fényes vendéglői életét, ezután az OTI vásárolta meg, majd szakmunkás-tanulói otthonnak használták. Az Alföldi Vendéglátó Vállalat 1972-ben vásárolta meg az épületet, és 1980-ig kellett várni arra, hogy elő tudják teremteni a ház újbóli vendéglátó-ipari egységgé alakításához szükséges pénzt. 1981. július 11., szombat óta ismét kávéházi hangulat uralkodik a Kossuth utca 21. szám alatt. Ugyancsak e napon adták át az épület pincéjében a sörözőt és a borozót is.

A kávéház az 1981-es megnyitásakor. Fotó: HBN

A tudósítás kitér arra, hogy Hollósi László igazgató a megnyitó beszédében elmondta: szeretnék 1983-ig teljes egészében vendéglátó-ipari célokra átalakítani az épületet. Akkor már hozzákezdtek az éttermi rész, a szabadtéri terasz és a konyha kialakításához. A tervező Gellér Ferenc és Hadházi Árpád, a kivitelező a SZAKISZ és a hajdúnánási Építő Ipari Szövetkezet. A kávéházban a nyitáskor kapható volt kuglóf, briós, kávé, sült fagylalt, parfék, poharas krémek és különböző sütemények (csaknem bolti áron). A vállalat az akkor még létező Hajdú-Bihar Megyei Üdítőital-ipari Vállalattal kötött szerződés alapján az új üdítőital-márkát, a Vikinget árusította. Mindemellett a vendégeket egyedi hangulatú borozó és söröző várta a nyolc-tízféle sörön kívül hideg és meleg szendvicsekkel, sör- és borharapókkal. A borozóban egri és Eger környéki borokat kínáltak. A kávézó, söröző és borozó hétmillió forintba került, az étterem, terasz és konyha elkészültével együttesen 20 millió forintot tett ki a beruházás. A kávéház naponta 8-tól 20 óráig, a borozó-söröző pedig 10-től 23 óráig tartott nyitva.

Élet az egykori hotelnél

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. március 17., kedd

Az Új élet parki „Lapos”

A képet Czimre Józsefnek köszönjük

Debrecenben 1966. április 2-án nyílt meg az Ibolya utcában az Új élet park  régóta várt presszója, amit aztán az alakja miatt a Lapos becenévvel illetnek azóta is.


A Hajdú-bihari Napló 1964-ben így írt a lakótelepi vendéglátóhely hiányával kapcsolatban: Szerkesztőséget is sokan felkeresik azzal a kéréssel, hogy mi lesz az Új élet parkban? A nagy lakótelep feltétlenül jobb ellátást igényel. Annál is inkább, mert most vendéglátó-ipari ellátásról nem is beszélhetünk. Sajnos, ez beruházási probléma. Már elkészült az Új élet parki bisztró-eszpresszó tervdokumentációja. Remélhetőleg hamarosan megtörténik a szerződéskötés, és még ebben az évben megkezdődik a beruházás.
Napló-tudósítás az átadás után

Az önkiszolgáló éttermet, fagylaltárudát, dohányboltot és esti kocsmát is magában foglaló üzlet nyitásának híre végül két évvel később jelent meg a sajtóban. A vendéglő más néven és más profillal ma is működik, ugyanakkor az épületet is átalakították: például a teraszt beépítették.

    A Helytörténeti fotótár 1969-es felvétele
Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


2026. március 11., szerda

Vénkerti Oázis a Füredi úti panelsoron

Debrecenben az „átkosban” az egyik legtovább nyitva tartó piálóhely a Füredi út (akkor Hámán Kató) és a Böszörményi út sarkán működött, Oázis néven. A búfelejtő 1985. április 17-én nyílt meg, és reggel 9-től hajnal 2 óráig fogadta a betérőket. Nyaranta sokan ültek az elé kitett utcai asztaloknál,és bent bent is alig lehetett moccanni. A közeli Kossuth Laktanyából nem kevés sor- és hivatásos katona is itt kezdte és fejezte be a kimaradását vagy az eltávozását. Rajtuk kívül művészek, a tömeg miatt állambiztonságiak, valamint vénkerti lakótelepi és távolabbi „névtelen” civilek is aktívan múlatták itt az időt.

Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A hajdani Csillag Csemegével átellenben lévő vendéglő túlélte a rendszerváltoztatást (eleinte virágbolt is volt ott), majd azonban némi agóniát követően 2017-ben sajnos végleg megszűnt. Napjainkban kerékpárbolt és -szerviz működik az átalakított épületében. Olvasónktól, Szegedi Zsolt Józseftől azt is megtudtuk, hogy a volt Oázissal szemközti, újkerti kis presszó, a Surranó szintén nincs meg már, hanem trafikként működik.

Nyitási beharangozó a Naplóban


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A nyitókép teljes méretben. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

2026. február 27., péntek

A Sumen Étterem és a Márka Bár a Dobozin

Debrecenben a Dobozi-lakótelep Tanács utcájában (a mai Víztorony utcában) 1975. november 28-án adták át az új „vendéglátó kombinátot”, amit az emeleti Sumen étterem és Márka Bár, valamint a lenti finomfalatok-jellegű üzlet alkotott. Az 1060 négyzetméter alapterületű létesítmény 250 vendéget befogadó étterméhez részben fedett tetőterasz csatlakozott, ahol nyaranta esti filmvetítések is voltak.

Régi fotók: HBN / Iklódy János

A HB Napló beszámolója szerint különösen szépen kialakított rész volt a Márka Bár és az alatta lévő üzlet is. A tetszetős térelválasztó elemekkel, bolgár szőttesekkel, valamint Égerházi Imre festőművész Sumenben készült alkotásaival díszített étterem naponta 11-től este 11-ig bolgár ételspecialitásokkal várta az étkezni, szórakozni vágyó vendégeket. A másodosztályba sorolt üzlet a déli órákban előfizetéses étkeztetést bonyolított le, önkiszolgáló rendszerben. Ugyanakkor a Márka reggel 7-kor nyitott, és este 7 óráig állt a vendégek rendelkezésére. Az étterem helyén később egy ideig diszkó is működött, ami fölöttébb zavarta a pár méterrel arrébb lakó emberek hétvégi nyugalmát. Ez azonban már a múlt, hiszen immár az Abigél középiskola működik a fenti szinten (lásd a cikk végén). Érdekesség, hogy a Sumen Étterem korábban, 1969. augusztus 20-tól a Régi Posta Fogadó épületében működött, szintén a magyar–bolgár barátság és a Debrecen testvérvárosával, Sumennel ápolt jó viszony jegyében. Arról az időről ebben az összeállításunkban írtunk régi képekkel.


Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
Ma középiskola működik itt. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. november 27., csütörtök

A Látóképi Csárda


Debrecen egyik híres vendéglátóhelye a Látóképi Csárda, mely a város nyugati határában, a 33-as főút mellett áll évszázadok óta. E történelmi fogadónkhoz látogattunk a közelmúltban.

Az emblematikus felirat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A patinás vendéglátóhely történetéről a parkolóban található szép táblákon (fotójukat lásd lentebb), valamint a csárda honlapján olvashatók értékes információk. Ez utóbbiból idézve, megtudható, hogy a Látóképi (régi nevén Fegyverneki) Csárda 1731-ben épült a mátai országút újvárosi elágazásánál, Kiss Gáspár és Szőke János tőzsérek vállalkozásaként.

A csárda 1941-ben. Fotó: Forteapan / Hegedűs Anikó

Az országút megnövekedett forgalma miatt a házat többször átépítették, így végül az 1816-ban megtervezett bővítés révén az addigi L alakú épület U elrendezésű lett. A fenti kép kapcsán olvasónk, Dunka Gyuri a Facebook-oldalunkon felidézte: „Gyakran meglátogattuk a Hunyadi TSz ondódi telepéről, ahol a Hunyadi SE lovasszakosztájának a sportistállója volt. A képen a Debreceni Àll. Méntelep lovasa látható, a csődörösök erre jártatták az állami nóniusz fedezőméneket. Találkahely volt.”

A hátsó fertály. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A csárda előtt öreg, téglával rakott, 5 méter átmérőjű csordakút állt. Ezt 1928-ban betemették. Az új kút 2,4 méter átmérőjű volt, és a vizet csaknem 9 méter mélységből hozták fel.


Cikkünk korábbi Facebook-megosztásához Garabuczi Sándorné annak az érzésének is hangot adott, hogy imádja a Körhinta című filmet Törőcsik Mari és a csodálatos Soós Imre főszereplésében. Ott látható a Látóképi Csárda, mint tejátvevőhely.

A terasz oldalában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Látóképi Csárda múltidéző leírása arra is rámutat, hogy a vendéglőt az 1923-as Alföld-fásítási törvény megszületéséig akác- és eperfacsoport övezte, később kis erdő és gyümölcsöskert. Kultúr- és építéstörténeti jelentősége és értéke miatt a csárdát az Országos Műemléki Felügyelőség 1985 augusztusában városképi jelentőségű építménnyé nyilvánította.

A képet Mj Horváth-nak köszönjük!

Cikkünk Facebook-megosztásához Nagy Csaba nyugdíjas építész e szavakkal szólt hozzá: „1986-ban a csárda felújításában mint művezető részt vettem, akkor szintező műszerrel bemértem, mert még tiszta időben nem takarta semmi. A Nagytemplom mögötti fák koronájának a tetejével szinelt.”

Kép a „Csárdák Hajdú-Biharban és Hortobágyon” füzetben

Oskar von Roscher leírta: „A monda szerint ott függött egy portréfestmény, aminek az egyik szeme helyén egy lyuk volt. Azon keresztül kukucskáltak a hortobágyi betyárok, ha a zsandárok jöttek. Innen ered a neve, a Látóképi Csárda, ha igaz.”
Forgács Attila ugyanakkor amondó, hogy „a Látóképi Csárda küszöbéről lehetett látni a Nagytemplom óráját. Emiatt látókép a csárda jelzője.”

A parkolónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Táblák a parkolóban Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
Kép a „Csárdák Hajdú-Biharban és Hortobágyon” füzetben

2024. július 18., csütörtök

A szép Leveles Csárda a Medgyessy sétányon


A debreceni parkerdő egyik ékessége a méltán híres Leveles Csárda, mely a Medgyessy sétányon bújik meg a csodás, öreg fák alatt. Fotók, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


A képek és a videó alapján az is megállapítható, hogy a nyár eleji fotókon még látható lámpák immár eltűntek a vendéglő falairól. A cikk végén lévő, 2024. január 25-i fotót nézve pedig az is kiderül, hogy mostanra kitakarították az udvart, lefestették a kerítést, és a rácsokat lécekre cserélték. 

A csárda főkapuja. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A csárda kerthelyisége. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A sokak által a kedves emlékeik között őrzött Leveles Csárda egyelőre sajnos nem működik. Remélhetőleg azonban hamarosan ez a nevezetes, gyönyörű erdei vendéglőnk is újra fogadhatja az enni, inni, kikapcsolódni vágyó látogatókat!

A déli homlokzat. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A déli kapu. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az új kerítés. Fotó© Debreceni Képeslapok

A 39-esek emlékműve. Fotók: © Debreceni Képeslapok