Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: DMKE. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: DMKE. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 19., vasárnap

130 éves a magyar képeslapkiadás


A Debrecenben is nagy múltra visszatekintő képeslapok 2025-ben nemzetközi szinten már a 155. éves jubileumot tudhatták magukénak. Itthon pedig a Magyar Posta 1896-ban, a május 2. és október 31. közötti Millenniumi Kiállítás alkalmával hozott forgalomba először képes levelezőlapot, méghozzá színes kivitelben. A sorozat a magyar történelem emlékeit eleveníti meg.


Anno a nemzetközi 100. évforduló alkalmából 1970. július 12-én a Napló is szép megemlékezést közölt, ezt alább mutatjuk be. Előtte még hadd utaljunk arra, hogy az első képes levelezőlap a francia–porosz háború idején látott napvilágot: 1870. július 16-án, a német mozgósítás napján August Schwarz oldenburgi könyvkereskedő az Észak-Német Posta Unió által forgalmazott postai levelezőlap címzési oldalának bal alsó sarkába egy ágyú mögött álló tüzér képét nyomtatta.


A „Háromszék” cikke azt is felidézi, hogy az újdonság gyorsan népszerű lett, ám az eleinte eltérő formátumú és méretű lapok kézbesítése és a változó díjszabás sok problémát okozott. A Postaügyi Világunió 1878-ban szabványosította az üdvözlőlapok méretét, és találta fel az egységes díjszabást. Innen számítják a képeslapok megszületését.


Az ünnep tiszteletére mi most Debrecen 1900-as évek eleji arcát idézzük meg korabeli képeslapokkal, melyek másolatait Kedves Olvasónk, V. Pákozdi Zoltán Károly töltötte fel a Facebook-oldalunkra. Köszönjük a gyönyörű felvételeket! A Kossuth utca környékéről például a fentieken kívül is több kópiát kaptunk, íme még egy:

A gyűjtő a régi Piac utcáról is bőséges mennyiségű felvételt osztott meg az olvasóinkkal.


A képeket nézegetve az Aranybika Hotel, valamint a Steinfeld-ház körüli élet is megelevenedik, sőt, a főutcán masírozó lovas katonákat is felfedezhetünk.



Az alábbi üdvözlőkártyán a Bika és a Hatvan utca közötti épületsor is feltárul, amit 1973-ban bontottak le, és felejthetetlen üzletek, sőt sporttelep is működött ott. A helyén ma a hotel új szárnya és az egykori Unió Áruház tömbje magasodik.



A régi Hal köz után a kereskedelmi akadémia palotájában is gyönyörködhetünk.


A Csáthy Kiadót ebben az összeállításunkban mutattuk be.


A hajdani képeslapok a hagymakupolás Kistemplomot is megőrizték.



A következő két képeslapmásolaton a mai Piac utca 77. szám környéke elevenedik meg.



A képeken a mai Petőfi tér környékének 100 évvel ezelőtti arcában is gyönyörködhetünk, felidézve többek között a törvényszék (és csillagbörtön), továbbá a Deák utcai nagy zsinagóga történetét.



A kiadványok a belvároson túli Debrecent is bemutatják, például a 2026-ban 120 éves bábaképezdét, valamint a mai Dobozi-lakótelep körzetét is a Demkével.



A következő képünkön a toronysisakos Kistemplomról látható egy páratlan képeslap. Végül az ígért Napló-cikket osztjuk meg. Boldog születésnapot!


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. március 28., szombat

Volt egyszer egy „Demke”

Debrecen idősebb lakói közül sokan még az egykori „Demkében” látták meg a napvilágot. A tornyos, címeres, manzárdos, oszlopos palotát a mai Dobozi-lakótelep melletti téren nyitották meg 1913-ban, a Csomor Gyula-féle Meteor Mozival szemközt.

A képet Vértesi Ferencnek köszönjük

Az alábbi fotó kiadója: Antalfy József könyv- és papírkereskedése (Szent Anna utca 13–24. szám, bankpalota). A képeslap 1917-ben jelent meg. A rendőrségi palotához hasonló külsejű népjóléti intézmény főhomlokzatát a magyar címer is ékesítette.


A ma is használatos „Demke” elnevezés onnan származhat, hogy a köznyelv az egyszerűbb kiejtés érdekében így mondta a valójában DMKE rövidítést. Ez a gyönyörű létesítmény ugyanis eredetileg a Dél-magyarországi Közművelődési Egyesület (azaz DMKE) számára készült, mégpedig Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei alapján.

A Népház és a Meteor. Képforrás: Déri Múzeum Fotótára

A város 1927-ben megvásárolta a palotát, és új tartalommal töltötte meg. Akkor lett a funkciója anya- és csecsemővédelmi intézet, népjóléti hivatal, népfürdő, valamint gyermekkórház, tej- és népkonyha is. A komplexumban védőnői lakások, olvasóterem, labor és röntgen is működött, s ezek nagy részét a Stefánia Szövetség kezelte. A DMKE nagyon sok embert fogadott, így körülötte is élénk élet zajlott.

A képet Vekerdi Károlynak köszönjük

A sokrétű és fontos intézet naponta mintegy 1200 adag ingyen ebédet osztott ki a rászorulóknak, s a neve akkor már Debrecen Sz. Kir. Város Magoss György Népház volt. Tevékenysége annyira fogalommá vált, hogy amikor például a közeli iskolában összeíráskor megkérdezték az egyik gyereket, hogy hol született, nem azt mondta, hogy Debrecenben, hanem azt, hogy „Itt, a Demkében”...

A helytörténeti fotótár 1973-as képe

A népjóléti palota állapotáról az 1965. január 7-én megjelent újság közölt lehangoló összeállítást. A cikk szerint (lásd alul) az épület már akkor romos, szűkös és nem igazán higiénikus volt, a helyiségeit gerendákkal kellett alátámasztani, és az illetékesek sokallották a teljes körű renoválásának költségeit. Ezek miatt sajnos végül úgy döntöttek, hogy „nem bajlódnak tovább” vele.

A robbantás előtt. Képforrás: Benedek-iskola

A nagy hírű intézmény 61 évet megélt épületét ugyanúgy lerobbantották, mint 1973 tavaszán a régi épületsort az Aranybika Hotel és a Hatvan utca között. Béke poraikra!

Rövid tudósítás az 1974. március 30-i Naplóban

A „Demke” robbantása  1974. március 29-én délelőtt volt, és a tanítók kivitték az utcára a diákokat, hogy láthassák a palota utolsó pillanatait... A palota helyére a Benedek Elek Általános iskolát építették, mely 1976-ban nyílt meg.

Iskola a DMKE helyén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. március 22., vasárnap

A régi Dobozi és Fényes udvar

A Gáborjáni utcai kisdedóvó 1969-ben. Fotó: Vencsellei István

Debrecen első házgyári lakótelepét a régi Dobozi-temető egy részén építették fel 1972-re. Ekkortól az otthonokat adták át, míg a boltok, a játszótér, a könyvtár, a rendelők, a fásítás, a gyermekintézmények stb. ezt követően valósultak meg.

A víztorony és a tetejéről feltáruló régi lakótelep. Fotók: Vencsellei István, Bencze László

A galéria a képre kattintva is megnyitható, s tekintsd meg videónkat is:


A betonkolóniát is magában foglaló Dobozi-lakótelep (a Dienes és a Mata utcák környéke) már az 1960-as években elkészült. Az odaköltözőknek is építettek iskolát (a híres Bocskait, 1969-ben), óvodát, rendelőt, és 1963 óta ott magasodik a víztorony is, aminek az utcáját akkor még Tanácsnak hívták.

1968: a Dobozi majdnem kész első üteme (és egy azóta lebontott Köjál-kémény). Fotó: Gink Károly / Corvina

A fenti fotón a Dobozi utca környékét láthatjuk, részben épülőfélben. A háttérben az Alkotmány utca, valamint a Faraktár utca melletti négyemeletesek sorakoznak. Viszont: a Fényes udvarnak még az építése sem kezdődött el ekkor. A következőn azonban már éppen épülőfélben láthatjuk a Tanács utcai (ma Víztorony utcai) panelsort:

Igazoltatás az épülő Fényes udvari betonsornál, 1971-ben. Fotó: Magyar Rendőr / Fortepan

A Fényes udvar meglehetősen kopár volt eleinte, de aztán szépen erőre kapott benne az élet.

A Fényes udvar látképe a Tanács utca felől, amikor még nem épült meg a Sumen Étterem, Márka Bár,
ABC, Patyolat, Petőfi Könyvtár stb. épületegyüttese. Fotó: HBN, 1973 

Urbán Tamás 1974-es fotója azt az állapotot örökítette meg, amikor még gyakran kerültek elő csontok a homokból, és még állt az építők felvonulási házikója is (rajta kéménnyel).

Az épülő Karácsony György és Boka Károly utcák. Fotó: Urbán Tamás / Fortepan

A Mester a Boka Károly, valamint a Karácsony György utcai sorokat, meg persze a köztük fekvő gyermekintézményeket is lencsevégre kapta. (Az utóbbi utca névadójáról egyébként máig nem tisztázott, hogy haramia volt-e avagy népi hős...)

A különleges tetőjátszótér. Fotó: Fotó: HBT / IPKV

Maradva az óvodánál, egy igen fantasztikus fotográfiára bukkantunk a Hajdú–Bihar című albumban, amit a megyei tanács jelentetett meg. A képen ugyanis kisgyerekek és fehér köpenyes felnőttek nyüzsögnek a háztetőn, azon pedig padok és homokozó van kialakítva. Eszerint tehát az óvodai, bölcsődei pavilonoknak nemcsak az udvaraikon vannak / voltak játszóterek, hanem a legtetejükön is.

Panoráma a templomból: az ufólámpás Árpád tér és a Fürst Sándor utca (ma Rakovszky utca) látványa a már megépült Fényes udvarig, 1974-ben. Fotó: Uvaterv / Fortepan

A közeli Csapó utcát is ez idő tájt építették át. Fotó: Fotó: HBT / IPKV

Onnan karnyújtásnyira már a Csapó utca fut, amit az 1970-es évek elején szintén gyökeresen átalakítottak. Megszüntették a hatos villamosvonalat, szanálták a régi épületeket, és tízemeletes panelházak sorait emelték a helyükre.

A ,,Nagy néni cukrászdája" felől fotózott vadonatúj Csapó utca 1976-ban ufólámpákkal és egyen sárga sötétítő függönyökkel. Fotó: Csobaji Előd / Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata

Az Árpád tér felőli részen ilyen lett a tömb, s az előtérben a korszak jellegzetes ufólámpája is feltűnik. Az utca nagyon sivár volt ekkor, s még nem szegélyezték fák.

A macskaköves Dobozi utca az újsori („hóstáti”) házakkal – és ugyanez a hely napjainkban. Ma már csak a pad, valamint részben ez a kisház és a sarki épület áll. (Archív fotó: Gondolat Kiadó, 1973.)

Az 1966-ban átadott ,,Ybl". Fotó: Fotó: HBT / IPKV

A közelben építették fel 1966-ra a mai egyetemi műszaki kar oktató és kollégiumi bázisát is, amit azóta is sokan neveznek Ybl-nek. A fenti felvételnek a főkapu, valamint a felette lévő mozaik a főszereplője, amibe egy ablakot is belefoglaltak. És természetesen a semmihez se hasonlítható típusú autók is fennmaradtak az utókornak.

Szemben a Márka Bár és a Sumen Étterem... Fotó: Bergmann Anna

A víztoronyról és a lakótelepről Bergmann Anna is osztott meg képeket olvasóinkkal a Facebook-oldalunkon. A fotónak az is érdekessége, hogy a készítésekor még élt és virult a MárkaBár és a Sumen Étterem azokban az épületrészekben, ahol ma már az Abigél nevű művészeti középiskola működik.

Ekkor még fénykorát élte a Meteor Mozi. Fotó: HBT / IPKV

A Fényes udvarnál 60 évvel idősebb a közeli Meteor Mozi, ahová a lakótelepiek közül is nagyon sokan jártak. Azért is szerették, mert nyaranta kerti vetítései is voltak, hétvégeken pedig matinék is.

A Dobozi utcai bérházból készített képen látszik, hogy a mozi anno sokkal díszesebb volt. Fotó: Déri Múzeum Fotótára

A Meteor Mozi épülete majdnem az enyészeté lett. Mígnem azonban 2015-ben csoda történt, és megvásárolta egy vallási gyülekezet, amely átalakíttatta a maga céljaira.

A ,,Demke" gyönyörű palotáját 46 éve robbantották le, a helyére iskolát építettek. A képeslapmásolatot Vekerdi Károly osztotta meg olvasóinkkal

A tér arról is nevezetes, hogy a mai Benedek-iskola helyén pompázott a DMKE palotája, ami aztán szülőotthonként is funkcionálts, ezáltal nagyon sok debreceni ott jött világra... – de ez már egy másik történet. Végül íme egy másik emblematikus épület a lakótelep környékéről: a város első laktanyája, amit akkoriban Bocskainak neveztek.

A lakótelep melletti laktanya. A képeslapmásolatot Vértesi Ferenc osztotta meg olvasóinkkal


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. március 5., csütörtök

„Libabőrös” színes fotók a régi cívisvárosról

Debrecen 1900-as évek eleji arcát idézzük meg korabeli képeslapokkal, melyek másolatait Kedves Olvasónk, V. Pákozdi Zoltán Károly töltötte fel a Facebook-oldalunkra. Köszönjük a gyönyörű felvételeket! A Kossuth utca környékéről például a fentin kívül is több kópiát kaptunk, íme:

A gyűjtő a régi Piac utcáról is bőséges mennyiségű felvételt osztott meg az olvasóinkkal. A képeket nézegetve az Aranybika Hotel, valamint a Steinfeld-ház körüli élet is megelevenedik, sőt, a főutcán masírozó lovas katonákat is felfedezhetünk.












A képeslapmásolatokon a mai Petőfi tér környékének 100 évvel ezelőtti arcában is gyönyörködhetünk, felidézve többek között a Deák utcai nagy zsinagóga történetét.



A kiadványok a belvároson túli Debrecent is bemutatják, például a Dobozi-lakótelep körzetét a Demkével. Az utolsó képünkön pedig a toronysisakos Kistemplomról látható egy páratlan képeslap.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!