Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ybl. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ybl. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. március 22., vasárnap

A régi Dobozi és Fényes udvar

A Gáborjáni utcai kisdedóvó 1969-ben. Fotó: Vencsellei István

Debrecen első házgyári lakótelepét a régi Dobozi-temető egy részén építették fel 1972-re. Ekkortól az otthonokat adták át, míg a boltok, a játszótér, a könyvtár, a rendelők, a fásítás, a gyermekintézmények stb. ezt követően valósultak meg.

A víztorony és a tetejéről feltáruló régi lakótelep. Fotók: Vencsellei István, Bencze László

A galéria a képre kattintva is megnyitható, s tekintsd meg videónkat is:


A betonkolóniát is magában foglaló Dobozi-lakótelep (a Dienes és a Mata utcák környéke) már az 1960-as években elkészült. Az odaköltözőknek is építettek iskolát (a híres Bocskait, 1969-ben), óvodát, rendelőt, és 1963 óta ott magasodik a víztorony is, aminek az utcáját akkor még Tanácsnak hívták.

1968: a Dobozi majdnem kész első üteme (és egy azóta lebontott Köjál-kémény). Fotó: Gink Károly / Corvina

A fenti fotón a Dobozi utca környékét láthatjuk, részben épülőfélben. A háttérben az Alkotmány utca, valamint a Faraktár utca melletti négyemeletesek sorakoznak. Viszont: a Fényes udvarnak még az építése sem kezdődött el ekkor. A következőn azonban már éppen épülőfélben láthatjuk a Tanács utcai (ma Víztorony utcai) panelsort:

Igazoltatás az épülő Fényes udvari betonsornál, 1971-ben. Fotó: Magyar Rendőr / Fortepan

A Fényes udvar meglehetősen kopár volt eleinte, de aztán szépen erőre kapott benne az élet.

A Fényes udvar látképe a Tanács utca felől, amikor még nem épült meg a Sumen Étterem, Márka Bár,
ABC, Patyolat, Petőfi Könyvtár stb. épületegyüttese. Fotó: HBN, 1973 

Urbán Tamás 1974-es fotója azt az állapotot örökítette meg, amikor még gyakran kerültek elő csontok a homokból, és még állt az építők felvonulási házikója is (rajta kéménnyel).

Az épülő Karácsony György és Boka Károly utcák. Fotó: Urbán Tamás / Fortepan

A Mester a Boka Károly, valamint a Karácsony György utcai sorokat, meg persze a köztük fekvő gyermekintézményeket is lencsevégre kapta. (Az utóbbi utca névadójáról egyébként máig nem tisztázott, hogy haramia volt-e avagy népi hős...)

A különleges tetőjátszótér. Fotó: Fotó: HBT / IPKV

Maradva az óvodánál, egy igen fantasztikus fotográfiára bukkantunk a Hajdú–Bihar című albumban, amit a megyei tanács jelentetett meg. A képen ugyanis kisgyerekek és fehér köpenyes felnőttek nyüzsögnek a háztetőn, azon pedig padok és homokozó van kialakítva. Eszerint tehát az óvodai, bölcsődei pavilonoknak nemcsak az udvaraikon vannak / voltak játszóterek, hanem a legtetejükön is.

Panoráma a templomból: az ufólámpás Árpád tér és a Fürst Sándor utca (ma Rakovszky utca) látványa a már megépült Fényes udvarig, 1974-ben. Fotó: Uvaterv / Fortepan

A közeli Csapó utcát is ez idő tájt építették át. Fotó: Fotó: HBT / IPKV

Onnan karnyújtásnyira már a Csapó utca fut, amit az 1970-es évek elején szintén gyökeresen átalakítottak. Megszüntették a hatos villamosvonalat, szanálták a régi épületeket, és tízemeletes panelházak sorait emelték a helyükre.

A ,,Nagy néni cukrászdája" felől fotózott vadonatúj Csapó utca 1976-ban ufólámpákkal és egyen sárga sötétítő függönyökkel. Fotó: Csobaji Előd / Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata

Az Árpád tér felőli részen ilyen lett a tömb, s az előtérben a korszak jellegzetes ufólámpája is feltűnik. Az utca nagyon sivár volt ekkor, s még nem szegélyezték fák.

A macskaköves Dobozi utca az újsori („hóstáti”) házakkal – és ugyanez a hely napjainkban. Ma már csak a pad, valamint részben ez a kisház és a sarki épület áll. (Archív fotó: Gondolat Kiadó, 1973.)

Az 1966-ban átadott ,,Ybl". Fotó: Fotó: HBT / IPKV

A közelben építették fel 1966-ra a mai egyetemi műszaki kar oktató és kollégiumi bázisát is, amit azóta is sokan neveznek Ybl-nek. A fenti felvételnek a főkapu, valamint a felette lévő mozaik a főszereplője, amibe egy ablakot is belefoglaltak. És természetesen a semmihez se hasonlítható típusú autók is fennmaradtak az utókornak.

Szemben a Márka Bár és a Sumen Étterem... Fotó: Bergmann Anna

A víztoronyról és a lakótelepről Bergmann Anna is osztott meg képeket olvasóinkkal a Facebook-oldalunkon. A fotónak az is érdekessége, hogy a készítésekor még élt és virult a MárkaBár és a Sumen Étterem azokban az épületrészekben, ahol ma már az Abigél nevű művészeti középiskola működik.

Ekkor még fénykorát élte a Meteor Mozi. Fotó: HBT / IPKV

A Fényes udvarnál 60 évvel idősebb a közeli Meteor Mozi, ahová a lakótelepiek közül is nagyon sokan jártak. Azért is szerették, mert nyaranta kerti vetítései is voltak, hétvégeken pedig matinék is.

A Dobozi utcai bérházból készített képen látszik, hogy a mozi anno sokkal díszesebb volt. Fotó: Déri Múzeum Fotótára

A Meteor Mozi épülete majdnem az enyészeté lett. Mígnem azonban 2015-ben csoda történt, és megvásárolta egy vallási gyülekezet, amely átalakíttatta a maga céljaira.

A ,,Demke" gyönyörű palotáját 46 éve robbantották le, a helyére iskolát építettek. A képeslapmásolatot Vekerdi Károly osztotta meg olvasóinkkal

A tér arról is nevezetes, hogy a mai Benedek-iskola helyén pompázott a DMKE palotája, ami aztán szülőotthonként is funkcionálts, ezáltal nagyon sok debreceni ott jött világra... – de ez már egy másik történet. Végül íme egy másik emblematikus épület a lakótelep környékéről: a város első laktanyája, amit akkoriban Bocskainak neveztek.

A lakótelep melletti laktanya. A képeslapmásolatot Vértesi Ferenc osztotta meg olvasóinkkal


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. február 6., péntek

Debrecen 1966-ban, 12 szép retro fotóval (2. rész)


A Debrecen 1966-os arcát és ma már nem létező helyeit bemutató cikkünk folytatásaként ezúttal is ebben az évben kalandozunk, de már a belvárostól távolabbra is látogatva. Összeállításunk képeit a Fortepan tette közzé a VÁTI, Szánthó Zoltán, a Magyar Rendőr és Gyöngyi adományai révén. 


Az első fotókon a korabeli Egyetem térre csodálkozhatunk rá, valamint az egyetem főépületére. Figyelemreméltó a szökőkút is, amiben sziklakoszorúkból lövelltek az esténként megvilágított vízsugarak. A turistabuszok a tudományok palotája előtt álltak meg.



Az egyetemi templomnak még nem volt meg a toronyórája. Ez pedig a nyitóképünk teljes méterben:


A DOTE 1966-ban még önálló intézmény volt. A főépület történetét itt mutattuk be.


Készült fotó az Kossuth Lajos Tudományegyetem új kollégiumáról is.


A belváros szintén sok kép ihletője volt akkor is. Íme az Aranybika Szálloda, valamint az akkor még meglévő régi épületsor.


Takarékpénztári palota, fasorok, villamosok szép összhangja csodálható meg a lenti képen.


A Szent Anna utca akkoriban a Béke útja nevet viselte.


Júniusban lesz 50 éve annak, hogy leállították a 4-es villamost, ami itt közlekedett.


Az Egyetem sugárút pedig Tanácsköztársaság útja volt, és a rajta kialakított Március 21. téren állították fel a Proletár című szobrot a korábbi katonaszobor helyére. Szemben az Egyetem Kávéház nyílt meg 1968. november 2-án.


Különleges a volt Ybl-főiskola melletti kompozíció is, aminek címe: Ifjú szívekben élek. Ez ma már nem itt van (de legalább megvan), mi pedig ebben az összeállításunkban elevenítettük fel a történetét. Kellemes múltidézést Mindenkinek!


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. február 21., péntek

A valóság lemásolta az „Ybl” óriásmozaikját

Debrecenben az Ótemető utcai egyetemi kar főhomlokzatát egy hatalmas mozaik díszíti, melynek Építők a címe, és Z. Gács György alkotta 1966-ban. A kompozíción daru, munkások és vélhetően diákok szerepelnek... Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Múlt és jelen, 2025. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. február 20-án arra lettünk figyelmesek, hogy a valóság szinte szóról szóra lemásolta a mozaik jelenetét. A szomszédban felállított daru ugyanis szintén átkarol egy épületet (pont az iskola épületét), és alatta ugyancsak emberek állnak. Pazar egybeesés, a múlt és a jelen találkozása! Az oktatási intézmény másik gyönyörű – immár eldugott – műalkotását ebben az összeállításunkban mutattuk be.

A mozaikfal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. június 8., csütörtök

Az „UV-király”, aki 1983-ban szobrot kapott

Debrecen legviccesebb emlékműve az Ótemető utcában található, az egyetem műszaki karának épülete előtti parkban. A rózsalugasos, pados pihenőhelyen egy nagy betontömb fekszik a földön, azon pedig egy szintén jókora egyes formálódik ki. Ma már sajnos kevesen tudhatják, hogy milyen ákom-bákom ez (netán üzenet az ufóknak?), mivel az eredetileg rajta lévő, feliratos táblát leszedték róla. A szebb napokat is látott, de most is hangulatos retro kertet 2023. június 7-én látogattuk meg.

Az UV-király emlékműve a volt Ybl-főiskola előtti parkban, 2023. június 7-én. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Szerencsére annak idején még megörökítettem a kis tábla szövegét, és az intézmény tanulmányi osztályán rákérdeztem a mementó készíttetőjére. Íme, a történet. Az eltűnt réztábla tanúsága szerint a különös alkotást az „1980-83. év UV-királya”, azaz K. Ferenc, akkori építész szakos, Szolnok megyei hallgató érdemelte ki a nem mindennapi teljesítményével. Mint megtudtam, az 1978-ban fölvett fiatalember kétszer ismételt félévet, és összesen 22-szer utóvizsgázott. Végül azonban – hat évvel később – sikerült közepes minősítésű oklevéllel megszereznie az üzemmérnöki diplomát. A kiváló humorérzékű diák a kő feliratát így fejezte be: „Tisztelet ősz fejének!” 

Az UV-király emlékművét szép rózsalugasok és foghíjas retro padok övezik (2023. június 7.). Fotók: © Debreceni Képeslapok

Cikkünk Facebook-megosztása nyomán kedves olvasónk, Pályka István jelezte: az emlékművet az akkori Hajdú-Bihar Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat (ma HUNÉP Zrt.) betonüzemében gyártották le. Az első UV-király pedig, akit avattak (jelmezben szertartással), K. N. Ákos.


A Hajdú-bihari Naplóban 1998. május 2-án megjelent cikkem az UV-királyról


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!