A Malév debreceni főpilótája, aki a 33. születésnapján zuhant le az utasszállító gépével

Debrecenben is megrendülést keltett a Magyar Távirati Iroda jelentése, amely szerint a Malév egyik Il–18-as utasszállító gépe, a 355-ös járat Párizsnál lezuhant 1962. november 23-án. A Naplóban is megjelent akkori első hír azt közölte, hogy a gép pénteken délután Párizsban leszállás előtt a rendkívüli rossz időjárási viszonyok között ismeretlen okok miatt lezuhant. Tizenhárom utasa és nyolctagú személyzete életét vesztette, köztük Kapitány István főpilóta (a Tisza-kormány gazdasági miniszterének édesapja), valamint Latabár Mária (Latabár Árpád színész leánya) légi utaskísérő.

Il–18-as pilótafülke. Fotó: Wikipédia

A másnapi, november 25-i HBN-cikk arról is szólt, hogy a szerencsétlenség akkor következett be, amikor a gép már csak 6 kilométernyire volt a párizsi repülőtér futópályáihoz. Ekkor derült ki, hogy a Malév-utasgép párizsi tragédiájának debreceni áldozata is van: Kapitány István debreceni születésű főpilóta. A 33 éves pilóta hazánk egyik legnevesebb főpilótája volt, aki a tudása révén az utóbbi években mint oktató is működött. A repüléssel Debrecenben ismerkedett meg. A nyulasi repülőtéren szállt először gépbe. Vitorlázógép vontatta a magasba, amelynek később szerelmese lett. Ott a magasban, szárnyaló gépeken beutazta Európát, Ázsiát, Afrikát. Sok bravúros repülés fűződik a nevéhez, négymillió kilométert töltött levegőben. A főpilóta Kapitány István (1929. november 23. – 1962. november 23.) a Malév debreceni kirendeltség irodavezetőjének, Kapitány Ferencnek volt az öccse. Két- és hároméves gyermeke maradt apa nélkül.

Il–18-as hajtómű. Fotó: Wikipédia

A Wikipédián (amely balmazújvárosi születésűnek írja Kapitány István főpilótát) a Malév 355-ös járatának katasztrófájáról az is olvasható, a HA-MOD lajstromjelű Il–18-as gép teljesen megsemmisült. Az utolsó útja idején nagy köd volt Párizsban és a környékén. Emiatt a Párizs–Le Bourget repülőtéren a legtöbb járatot törölték a délelőtt folyamán. Csak egy repülőgép szállt le, és négy repülőgép szállt fel. A baleset okát francia, magyar és szovjet szakértők próbálták megállapítani, de a pontos okot nem sikerült jegyzőkönyvbe foglalni. Az átesés tényét a jelentésben egyértelműen leszögezték, de az átesés okát nem tudták. 1964 februárjában a BEA közzétette a megállapításait, miután a vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a repülőgép nagy G-terhelésű manőver végrehajtása közben leesett. A BEA nem tudta megállapítani, hogy miért hajtották végre ezt a manővert.

Il–18-as repülőgép. Fotó: Wikipédia

Kapcsolódó múltidézéseink:

• A debreceni Malév-reptér
• Közlekedés Debrecenben, az 1960-as években
• A halálkanyar
• A távolsági buszállomás
• A modern Nagyállomás
• A 31-es buszok emlékére
• A gőzmozdonyos cívisváros
• A villamosközlekedés aranykora
• Az utolsó Bengáli
• Az első CAF
• A 4-es villamos
• Az 5-ös villamos
• A 6-os villamos
• 40 éve trolival
• A fénytroli
• A Mikulás-Bengáli
• A közlekedéstörténeti emlékszoba
• A mozdonyok és vonatozás szerelmese
• Futurisztikus szupervonatok a Nagyállomáson
• A kánikula hatása a sínekre 1999 nyarán
• Az 1985-ös nagy vonaljegyár-emelkedés
• Debrecen közlekedése az 1970-es években
• A repülővel lezuhant fotóművész

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Távolból írok, Kedvesem

Debrecen is az a hely, ahol nemcsak feladunk lapot, hanem kapunk is. Most olyan fotókat mutatok, amiket a távoli múltban postáztak messzi földről a cívisvárosban élőknek. Az első felvételen az aradi Regina Maria park látható. A kártyát a II. világháború idején, 1944-ben küldték haza.

Nem is akármikor: a város szeptember 13-i visszafoglalása alkalmából. Az időzítés és a helyszín azért érdekes, mert – a leírások szerint – Mária királyné (1875–1938) nagy szerepet játszott Magyarország trianoni feldarabolásában. A következő fotón a csodálatos Velence téli arcát ismerhetjük meg. A különlegesen szép képeslap (firenzei bélyegzővel) a fentinél néhány évvel korábbról, még 1938-ból származik. (Mai fotókon már 13 emeletes, gigászi hajók is állomásoznak ugyanezen a parton.)

Maradva a hófödte tájaknál, íme egy gyönyörű felvétel a Csorba-tó környékéről. A Magas-Tátrában fekvő turistaparadicsom ekkor már Csehszlovákiához tartozott, hiszen 1948-as dátum szerepel a lapon, s a bélyeg felirata is erről tanúskodik. A kártyát Tátralomnicon adták fel.

Világjáró eleink természetesen a romantika fővárosába, Párizsba is eljutottak. Ezen a 70 éve készített (tehát 1945-ös) fotón mi mást is láthatnánk, mint a híres-nevezetes Eiffel-tornyot a nem kevésbé örökbecsű Szajna partján...

Ízelítőnk során egy igazi csemegét is prezentálhatunk, ami ráadásul színes is. A képeslap a tengerentúlról érkezett: az USA nagyvárosából, egyenesen Philadelphiából. A különleges technikájú képen a Manufecturers' Club impozáns palotája látható – mégpedig 1928-ból, amikor még 4 centet kellett fizetni a rávaló bélyegért.

A lap feladója, egy Manci nevű hölgy számtalanszor csókolta az ő szeretett, édes Józsikáját, aki történetesen éppen folyamőr volt itthon. Ők azóta ma már sokkal messzebb járnak... az épület azonban még most is áll a Broad Streeten.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A martinkai Eiffel-torony

A Debrecentől 12,5 kilométerre fekvő Martinka innenső határában nagy meglepetés érheti az arra járókat: Eiffel-torony áll az egyik kertben. Nagyobb fotókért kattints a képre!

A makettet eredetileg bronzfesték és reflektor is díszítette
Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ha a cívisvárosból érkezünk (a Debreceni úton), akkor bal kéz felől, a bolt melletti portát érdemes figyelni, ott pompázik ugyanis a híres makett. Annyira egyébként nem is pici, hiszen hat méter magas.

A Dehir.hu-nak írt cikkünkben a mű készítője, Vida Sándor, aki tetőfedő (eredetileg hentes) elmondta: egy albumfotó alapján, tetőlécekből és 120 órai munkával építette meg a kompozíciót.

Ezzel szemben a francia főváros ékessége 300 méterre tör az égbe, s 1887. január 28. és 1889. május 15. között készült. Mesterünk a nagy mű megalkotása előtt még nem járt Párizsban. Ugyanakkor arról is beszámolt, hogy egy mini hortobágyi Kilenclyukú híd összeállítása is a tervei között szerepel. Amíg tehát az megvalósul, egyszer mindenképpen érdemes útba ejteni a jól sikerült kis Eiffel-tornyot, aztán pedig irány a makett-puszta!

A martinkai Eiffel-torony 2021. szeptember 19-én
Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.

A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A béke szigete

„VIGYÁZÓ SZEMETEK PÁRIZSRA VESSÉTEK...”

Szombat ellenére Debrecenben is komor napunk volt november 14-én. Borult, szeles időjárás tette szomorkássá a hétvégét, és a hírekben is már minden a franciaországi eseményekről szólt.

Az élet azonban nem állt, nem állhatott meg, és ki-ki igyekezett a szokott mederben intézni a dolgait, s tölteni minél nyugodtabban az idejét.

Közülük jó ideig azok sem élvezhették a Napsütést, akik a Nagyerdőt választották. Aztán csoda történt! Felszakadozott a felhőzet, és még mielőtt lement volna a Nap (november közepén ez már igen hamar bekövetkezik), jött a varázslat: kitisztult az ég, és ragyogó fény borította el az Egyetem teret is.

Milyen jó volna, ha az élet ezernyi gondja is ennyire könnyedén szűnne meg!

Fotók: Vass Attila Tamás,

Debreceni Képeslapok

A legpatinásabb örökzöld a Nagyerdőben