Présház, Bauhaus, Patyomkin – és a közös tragédiájuk

Debrecen egyik hangulatos utcájában, a Komlóssyn áll egy nagyon különleges, régi, hosszú épület. A fatornácos, egyszintes, sárga falú ház meglepően jó állapotúnak tűnik, viszont évek óta eladó.

Különös ismertetőjegye a kerítése is. Facebook-posztunk nyomán Nyul Imre és Balogh László hozzászólásaiból azt is megtudhattuk róla, hogy Szepesi Dezső építtette 1925-ben présháznak, a kerítése pedig az Alföldi Takarékpénztáré lehetett, illetve arra utal. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az Egyetem sugárúti Bauhaus-villa is lakatlan és eladó. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az épülettel átellenben, az Egyetem sugárúton szintén egy nagyon ,,furcsa" ház bújik meg a fák alatt. Ez is hosszú ideje eladó és lakatlan. A Bauhaus stílusú lakóház kereken 80 éves, és Rimanóczy Gyula tervezte egy debreceni kötődésű nő, Jay Poward számára. Olvasónk hozzászólásaiból az ő esetében is markánsan kitűnik, hogy igen sokan kedvelik a villát, egyúttal aggódva is a sorsáért.

A mögöttünk lévő hét legnagyobb visszhangját a Péterfia utcán készített felvételünk keltette, amelyen a Medgyessy-emlékmúzeum melletti épület bontását örökítettük meg. Ennek kapcsán érdemes idekattintani a felháborodott hozzászólások lavinájának tanulmányozása érdekében, még ha szívderítő olvasmánynak jóindulattal se nevezhető. Fotók: © Debreceni Képeslapok

S végül a Mester utcai ,,Patyomkin"-házunk a fenti fotón Az elhagyott, s csupán az utcai fala által létező romról korábban is írtunk, most azért foglalkoztunk vele ismét, mert amikor elbontották előle a buszvárópavilont, még szembetűnőbb volt az egykori szépsége, valamint természetesen a szívbemarkoló állapota.

A Cserepes utca 23. szám alatti házikó, ahol a Légy jó mindhalálig című filmet forgatták 1960-ban. Fotók: © Debreceni Képeslapok

És hogy el ne felejtsük: a Cserepes utca 23. szám alatti házikó, ahol a Légy jó mindhalálig című filmet forgatták 1961-ben, s a történet szerint itt laktak Doroghyék. Róluk ebben a cikkünkben írtunk sok szép archív fotóval, és minden bizonnyal kell is még majd írnunk róla... Fotók: © Debreceni Képeslapok

Frissítés: A Cserepes utcai kis házat 2020 októberében lebontották. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Frissítés 2.: A Szepesi-présház anno és a hűlt helye 2021 szeptemberében... Fotók: © Debreceni Képeslapok

Október közepi színharmónia

Debrecenben csodálatosan telik 2019 októbere, legalábbis az időjárás és a természet színei alapján. Mostani csokrunkban ebből nyújtunk ízelítőt; első képünkön a Medgyessy sétányra csodálkozhatunk rá, a következő felvételen pedig az őszi Egyetem térben gyönyörködhetünk. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Maradva a környéken, megmutatjuk a parkerdő meseszép színekben pompázó, legszebb villáját is:

Meglátogattuk a közeli Szentlászlófalvát is, ahol az Ajtó és a Kút utca találkozása vonzotta mágnesként a tekintetünk... Fotók: © Debreceni Képeslapok

Káprázatos színharmónia örvendezteti meg az arra járókat a Faraktár utca egykori, címeres városi bérházainál is!

,,Csak" egy lakótelep, de a Fényes udvar október közepi látványa egészen lélegzetelállító. Utolsó előtti felvételünkkel ezt próbáljuk illusztrálni. Fotók: © Debreceni Képeslapok

És végül visszatérünk a nagyerdei övezetbe. A cikkünket záró jelenetet a Simonyi úti katolikus kollégium kertjében fedeztük fel. Javasoljuk egyúttal, hogy aki teheti, élőben is csodálja meg ezeket a szépségeket! Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A szabadságharc emlékhelyei

Debrecen honvéd relikviáiról Korompai Balázs történész muzeológus tartott tárlatvezetést a Déri Múzeumban az 1848 emlékezete című kiállításon.

A 2017 márciusában közzétett gyűjteményválogatásban tekinthettük meg a fenti archív fotókat is, amik a Haldokló oroszlán című szobrot és a csigekerti katonai temető központi emlékművét mutatják a korai időkben. Lent pedig a toronysisakos Kistemplom macskaköves környezete csodálható meg a XX. század legelejéről, s a felvételnek az is érdekessége, hogy a Szilágyi–Andaházi-házon még megvan az az erkély, amiről Kossuth Lajos intézett lelkesítő beszédet a debreceniekhez. Az erkélyt furcsamód lebontották; igaz, a rácsa egy – monogramos – darabja az udvar emeleti gangján rejtőzik...

DBKL

A nyulasi édenkert

Debrecenben öt fontosabb botanikus kert, illetve arborétum található: egy Bánkon, egy Nagycserén, három pedig a Nagyerdőnél. Most a nyulasi ültetvénybe látogatunk.

A Hollós utca 3. szám alatti Kós Károly Művészeti Szakközépiskola parkjában elterülő Diószegi Sámuel Botanikus Kertet az 1983-as iskolaalapításkor kezdték betelepíteni.

A 2,2 hektáros terület 1991 óta védett természeti érték, s a neve Diószegi Sámuel (1761–1813) lelkipásztor, pedagógus, botanikus előtt tiszteleg, aki Fazekas Mihállyal megalkotta az első magyar fűvészkönyvet (1807). Az oázis a Böszörményi útról és a Kartács utcáról közelíthető meg, ahol erdei iskola és tanösvény is megbújik.

A szobrokkal és tájékoztatótablókkal is gazdagított fűvészkertben először a kívülről is látható kis tóhoz jutunk. Körülötte többek között mocsárciprus burjánzik, ami a Békás-tó mellett is található.

A tóban pazar virágok és aranyhalak is élnek. A fahidas víztükör körül is fantasztikus méretű bambuszok sűrűn álló, zöld-sárga testei merednek az égbe, utánuk pedig a legkáprázatosabb fák is ámulatba ejtik a látogatót.

Az ország 10 leggazdagabb kertjei között szereplő létesítményben különleges értéket képvisel a hidegtűrő bambuszgyűjtemény. Ez hazai viszonylatban is egyedülállónak mondható, és csaknem 80-féle növény csodálható meg benne.

A fentieken kívül van itt kínai aranybanán, piros virágú varázsmogyoró, kínai ősfenyő és Georgiana-tölgy is. Felírtuk az oregoni szomorú luc, a kányabangita, valamint a himalájai tölgy, a selyemmirtusz és a mocsárciprus nevét is – melyek mellett még további ezernyi szépség várja a természet kedvelőit.

Az külön szuper, hogy szinte minden növényen ott lóg a neve egy kis táblán. Az üvegházzal is rendelkező paradicsom hétfőtől péntekig látogatható, s a belépőjegy ára jelképesnek mondható.

Szeptember 21-én 10 és 12 órától azonban ingyen tekinthető meg a városvédők szervezésében. A kertről az alapító és a mostani vezető is beszél, úgyhogy jó nézelődést Mindenkinek!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 50. virágkarnevál (2019)

Debrecenben jubileumához érkezett a virágkarnevál: az 1966-ban elkezdett fesztiválsorozatnak immár az 50. parádéja kápráztatja el a közönséget. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Galériánk a képre kattintva is megnyitható!

Ezúttal 18 virágkocsi vonul fel a Petőfi térről a hagyományos útvonalon a Nagyerdei Stadionba. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kompozíciók között az állatfigurák és a cégek profiljai játsszák a főszerepet.

A 2019-es Debreceni Virágkarneválon nincsen zsűri, se közönségszavazás, mivel nem versenyeztetik az alkotásokat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Aki most lemaradt, augusztus 21-én a Piac utcán is gyönyörködhet a kiállított figurákban.

Aznap nem mellékesen még esti felvonulás is lesz, sőt esti ingyenes koncert is. Fellép a Magna Cum Laude. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2019-es állami ünnep napján még tart a nagyerdei Galiba Fesztivál, és nyitva a Cseh Sörkert.



Este, szintén 20-án Karneváléj a Nagyerdei Stadionban, várhatóan 22 órától pedig tűzijáték lesz az Egyetem téren. Jó szórakozást Mindenkinek!

Ha érdekelnek sok archív fotóval a legrégebbi és a közelmúltbeli virágkarneválok, akkor látogass erre az összeállításunkra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Gyöngyszem a Piac utcai kiállításon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kitárult végre a 2019-es virágkarnevál szép kapuja!

Az 50. Debreceni Virágkarnevál csodás girlandos kapuja ezennel megnyílt a látogatók előtt... Fotó: Debreceni Képeslapok

Debrecenben ilyen gyönyörű immár az ünnepi főterünk az új virágkapunál! Kezdődik az 50. színes, vidám forgatag, újra lesznek ingyenes koncertek a főtéren, a karnevál másnapján pedig esti táncos felvonulás. A részletes programkínálat idekattintva tanulmányozható.

Ezúttal már a Csapó-sarki szökőkúton is virágfüzérek lesznek. Fotó: Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az első sajtóband: a Naplopók

Kocsis Csaba, Vass Attila, Pál Csaba és Váradi Ferenc – a Naplopók Független Zenekar 1995-ben

Debrecen és talán az ország ezidáig egyetlen tisztán újságírók alkotta zenekarát 1994 nyarán hozták létre a Hajdú–bihari Napló munkatársai.

A Naplopók együttes 2022. augusztus elsején, 27 év után is változatlan felállásban

Az akusztikus csapat főként magyar költők megzenésített verseit adta elő, de a négy fiatalember ugyanakkor hazai slágereket is játszott.

Kocsis Csaba, Feri, Attila, Pál Csaba – Campus Rádió, 19.07.10.

A történet úgy kezdődött, hogy Attila a távoli 1994 nyarán egy cikk megírása és az akkor népszerű tetrisezés között eltöprengett azon, hogy kollégája az a Váradi Feri, akiről tudta, hogy zenélt, sőt akinek a koncertjére eljárt, és felnézett rá.

Tudomása szerint hozzá hasonlóan Ferinek se volt akkor zenekara. Úgy döntött, hogy megkérdezi Ferit, és tart egy házi közvélemény-kutatást is, hátha más is muzsikál, és csatlakozna a Napló-zenekarhoz. Így találtak egymásra az akkori Táj-Kép rovat munkatársai közül. A Naplopók band Facebook-emlékoldala idekattintva érhető el.

A Naplopók 1994-ben és a 25. évfordulós találkozójukon, 2019-ben. Fotók: Horváth Katalin, Matey István

Mielőtt alaposabban elmerülnénk a csodás múltban, álljon itt még egy fotó az alapítása 25. évfordulós jubileumáról, amelynek megünneplését a fiúk stílszerűen a Napló-szerkesztőség melletti Turmix bárban kezdték. A történelmi ünnepségről a Haon.hu is beszámolt sok klassz fotóval.

Vass Attila, Váradi Ferenc, Pál Csaba és Kocsis Csaba 2019-ben, a szerkesztőség melletti Turmixban

Ez pedig már egy fantasztikus, egykori nóta a Naplopók repertoárjából:

Az együttes bemutatását kezdjük Kocsis Csabával (gitár, ének), aki előzőleg a Naposcsibe nevű formáció oszlopos tagja volt.

Kocsis Csabin kívül a Naplopóknak egy másik Csabája is volt, mégpedig Pál Csaba személyében (tangóharmonika, szintetizátor, ének).

Ő korábban alkalmilag bandázott, s például az egykori osztálytársa, Cipő révén a Republicnak is vokálozott. Emellett a Kossuth-egyetemi éveiben rock oratóriumhoz is írt dalszöveget.

1995, Rockinform Magazin. Fotó: Horváth Katalin

A két Csaba mellett két „V” betűs naplopó muzsikált: Váradi Ferenc (gitár, ének), aki a Krónikások nevű duóban is játszott, s az egyéb akciói révén azóta is szinte ország-világ ismeri. A banda negyedik tagja Vass Attila (kongák, szájharmonika, ének), aki azelőtt a Royal Court Blues Bandben erősítette a ritmusszekciót.

Az újságíró-zenekar teljes neve egyébként Naplopók Független Zenekar – utalva a lapjuk címére és akkori státuszára („független napilap”), meg persze kifejezték az egyik kedvenc időtöltésüket is. Az első fellépésüket a szeretett kollégájuk, Magyari Vilmos nyugdíjba vonulása alkalmából tartották, s ezen az esten a magyar slágerek mellett már Vili bácsi megzenésített versei közül is többet előadtak. Nagyobb fotókért kattints a képre!

A továbbiakban ez az irányzat lett a meghatározó, és a repertoárt nemcsak ismert költők versei gazdagították, hanem más kollégáké (például Vitéz Ferencé és Bényei Józsefé) és saját versek is.

A csapat néhány hetes volt, amikor meghívást kapott a Debrecen TV szilveszteri élőműsorába is, amelyben a Hajnali ének című Dinnyés/Hell-dal feldolgozását játszották el a fiúk.

A Naplopók muzsikált többek között Masits István festő-művész első önálló kiállításán, valamint a helyi civilszervezetek napján, az akkori In-Caféban, sőt Mikulás- és sajtónapi összeállításokat is adott a kicsiknek és a nagyoknak. A hivatalosan soha meg nem szűnt zenekar munkáját egyebek mellett az szakította meg, hogy Feri átigazolt az 1995-ben megalakult Hajdú–bihari Naphoz, és akkortól már nem volt annyira egyszerű a próbálás, mint amikor a közös helyiségben dolgozó kollégák csak lesétáltak a klubba. Érdemes felidézni azt is, hogy akkoriban Bakó Endre főszerkesztő és Porcsin Zsolt főszerkesztő-helyettes irányította a lapot.

Csoportkép Vili bá' búcsúbuliján. Fotó: Horváth Katalin

Rajtuk kívül olyan szakemberek alkották a szerkesztőséget, mint például Arany Lajos, Barna Attila, Csubák Zoltán, D. Karádi Katalin, Erdei Sándor, Hornyák András, Horváth Árpád, Kenyeres Ilona, Nagy Tünde, Pásztor Zoltán, Rákos Ildikó, valamint Szakács Tamás, Tóth Dénes és Vitéz Ferenc is – és még sokan mások, akiket azóta már szinte mind másfelé sodort a sors...

Feri és Attila 2002-ben egyébként ismét kollégák lettek. Mindketten ugyanis műsorvezető–szerkesztőként szerepet kaptak az év elején indult Friss Rádióban. Mint a fenti felvételen látható, a 25. évfordulós találkozón Kocsis Csabi előadott pár dalt.

A Hajdú-bihari Napló címlapján, 2019. június 12-én. Fotó: Matey István

Ő Berettyóújfaluban művelődésszervező, és járja az országot szólóban és a Körömvirág Együttes nevű triójával is. Feri szerkesztő-műsorvezető a Campus Rádióban, Attila a Napló szerkesztője, Pál Csaba pedig a debreceni polgármesteri hivatal sajtóreferense.

A fenti fotót 2019. június 10-én, a Campus Rádióban készítette a fiúkról Szabó Bálint. Ez pedig újra a hőskor:

A Naplopók logóját Szekeres Tibor készítette a Hajdú–bihari Napló 1994-es logója alapján, a fiúk arcképeit pedig Attila rajzolta számítógépen egérrel, ami akkor lett használatos

Az összeállítás archív fotóit az akkor még szintén HBN-es F. Szilágyi Imre, Horváth Katalin, Iklódy János és Karap Nelli készítette.

A videofelvételeket a DTV és Porcsin Zsolt rögzítette. Köszönet Nekik is!

DBKL