Az 1930. május 25-én átadott Déri Múzeum

Debrecenben a Déri Múzeum neobarokk épülete és az előtte fekvő díszpark területén füvészkert volt korábban, s ott csillogott előzőleg a Pap-tava is. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik fő jelképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első városi múzeumunk 1905-től a Hatvan utcán működött Csokonai Vitéz Mihály szülői háza helyén, s a létrehozása Löfkovits Arthur ékszerész szorgalmazásának és adományainak is nagy mértékben köszönhető. A Déri Múzeum és a tér építését 1928-ban Zöld Sándor polgármester-helyettes is lefotózta, a felvételt pedig Horváth Eszter osztotta meg az olvasóinkkal a családi archívumából.

A múzeum és a tér építése, 1928. Fotó: Zöld Sándor

A ma már a teljes Munkácsy-trilógiának is otthonául szolgáló intézményt 1930. május 25-én nyitották meg, s Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján épült.

A gyűjtemény- és névadó Déri Frigyest (1852–1924) 1921-ben Koppay József festette meg:

Koppay József: Déri Frigyes. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Déri tér ma már az egyetlen süllyesztett parkunk (miután párját, a „Liszt téri” parkot átépítették). Az új botanikus kertet a Nagyerdőben, az egyetem mellett alakították ki. A Borsos József által tervezett Déri tér ma is olyan szép, mint egy arborétum, s ráadásul csodás szobrok és más kompozíciók is díszítik. Ilyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az „Ecce Homo!” volt a múzeumé:

Az Ecce Homo! Fotó: IPK, 1965

Az egykori füvészkertnek van egy szép emléktáblája a Református Kollégium falán. Érdemes elolvasni.

A füvészkert emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor a füvészkert-alapító Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel 1907-es emlékműve a szomszédos Perényi utcában áll, sőt, a botanikus kerti kis tónál is van szobruk. Videónk erről a gyönyörű helyről itt csodálható meg.

A Déri tér öreg tölgyfája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Menyhárt József rajza. Repró: © Debreceni Képeslapok

Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza – az 1766. január 6-án született Fazekas Mihály debreceni emlékei

A költő szobra a Medgyessyn. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik legnagyobb költője, Fazekas Mihály 1766. január 6-án látta meg a napvilágot a cívisvárosban. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Dombormű a Kollégiumban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Magyar életrajzi lexikon szerint a Református Kollégiumban végezte az alsóbb osztályokat, ahol a természettudós Hatvani István is tanára volt.

Piac utca 58., a szülői ház helye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1782-ben kimaradt az iskolából, és beállt közhuszárnak. Galíciában, Lengyel- és Franciaországban is katonáskodott. Amikor az apja 1796-ban meghalt, lemondott a főhadnagyi kinevezéséről, és hazaköltözött Debrecenbe. Meleg barátság fűzte Csokonai Vitéz Mihályhoz és Földi Jánoshoz is.

A volt emlékkert a Piac 58. mögött. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Fő műve, a Lúdas Matyi 1804-ben készült el. Ezt először a tudta nélkül adta ki Kerekes Ferenc Bécsben, 1815-ben. A második, átdolgozott kiadása is ott jelent meg, 1817-ben.

A Fazekas utca eleje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Diószegi Sámuellel, a sógorával adták ki Debrecenben, 1807-ben a Magyar Füvész Könyvet, az első magyar nyelvű növényhatározót Linné rendszere és Földi János elgondolása alapján.

Emlékmű a Perényin. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1819-től a haláláig szerkesztette az évenként megjelent Debreceni Magyar Kalendáriumot, amelyben a versei mellett irodalmi színvonalú elbeszéléseket és a felvilágosodás eszméit hirdető cikkeket is közölt.

A Fazekas-gimi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Dombormű a Fazekas-gimiben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Fazekas Mihály 1828. február 23-án hunyt el a cívisvárosban. A nyughelye a Köztemetőben található, eredetileg azonban a Dobozi-temetőben nyugodott. Rá és Diószegi Sámuelre közös szobor emlékeztet a Perényi utcában és a botanikus kertben is. 

Sírja a köztemetőben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben utca, a Fazekas Mihály Gimnázium, általános iskola (Vásáry utca), vidámpark is őrzi a nevét. A Medgyessy sétányon mellszobra, míg a Piac utca 58. szám alatti szülői háza helyén, valamint a Református Kollégiumban és a Hatvan utcai oktatási intézményben emléktáblái is vannak.

A vidámpark emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Szobor a botanikus kertben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Diószegi út

Debrecen egyik leghíresebb szülötte Diószegi Sámuel református lelkész, botanikus, aki 1807-ben Fazekas Mihállyal írta meg az első magyar nyelvű növény-rendszertani füvészkönyvet.

Diószegi út, 2025. XII. 28. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Diószegi Sámuel 1760. december 29-én született Debrecenben, és ott is hunyt el 1813. augusztus 2-án. Debrecenben az ő személyisége és munkássága előtt is tiszteleg a Diószegi út, ami egyébként másodsorban a Szent Anna utcai kaputól Bihardiószegre vivő sóútként funkcionált. (Bocskai István első győztes csatája Bihardiószeg és Álmosd között zajlott 1604-ben.) A város felőli szakaszának már Vágóhíd utca a neve. Diószegi Sámuelre Perényi utcai és a nagyerdei botanikus kertben található szoborcsoportok is emlékeztetnek. Ezeken kívül középiskola és a nyulasi botanikus kert is az ő nevét viseli. Felvételeinket a 265. születésnapja alkalmából készítettük.

Diószegi út, 2025. XII. 28. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Vörösmarty utca
• Bencsik Sándor utca
• Segner tér
• Huszár Gál utca
• Egyetem sugárút
• Nyíl utca
• Füredi út
• Thomas Mann utca 
• Huszár Gál utca
• Batthyány utca
• Szent Anna utca
• Csapó utca
• Hatvan utca
• Széchenyi utca
• Piac utca
• Főtér
• Kossuth utca
• Dósa nádor tér
• Varga utca
• Mester utca
• Egyetem tér
• Kassai út
• Faraktár utca
• Kolónia utca
• Pacsirta utca
• Zúgó utca
• Rakovszky utca
• Homok utca
• Hadházi út
• Dorottya utca
• Csillag utca
• Domb utca
• Bartók Béla út
• Ady út

Diószegi út, 2025. XII. 28. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Diószegi út, 2025. XII. 28. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen legidősebb épülete, a Régi Posta

Debrecenben a Széchenyi utca 6. szám alatt található a cívisváros legrégebbi lakóháza, ami eredetileg Diószegi Sámuelnek, a település első postamesterének a lakóháza volt.

Étterem a pincében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Régi Posta nevű híres helyünk az 1600-as évek végén épült, s napjainkban is szépen felújítva pompázik: étteremként, valamint panzióként üzemel. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A boltíves udvari rész. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyönyörűen rendbetett épületegyüttes arról is nevezetes, hogy itt szállt meg XII. Károly svéd király 1714. november 13-án, útban haza a törökországi emigrációból.

A régi cégér. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

A skandináv uralkodó látogatása előtt tiszteleg a külső falat díszítő szép domborműves emléktábla is (ami eredetileg a szállórész emeleti falán volt).

A király emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szintén svéd szülött Raoul Wallenberg debreceni szobrának históriája e cikkünkben olvasható. Azt pedig, hogy milyen volt a fogadó, amikor Sumen Étteremként működött, itt mutattuk be régi képekkel.

A volt udvari nagyterem. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

• A hordóasztalos, zsíros kenyeres Óbester Borozó
• A Kinizsi Söröző
• Az Omnia Kávészalon
• Gyönyörű lett a Régi Vigadó
• A Nagyállomás tejivója
• Ballada az Aranykakas vendéglőről
• A Vágóhíd utcai Kati Kocsma legendája
• A Miklós utcai Kismozdony emléke
• A Ludas Espresso
• Az Egyetem Kávéház
• A józsai 300 éves Rózsás Csárda
• A Nagyerdő legpatinásabb épülete: a Régi Vigadó
• A szép Leveles Csárda a Medgyessy sétányon
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A Művész Espresso
• Régi debreceni búfelejtők mai hírmondói
• Mi épült az Egyetem Kávéház helyére?
• A Kondorosi Csárda régen és most
• A Kisfürdő és a Szikla
• Tejbár a Nagyállomáson
• Az Angol Királynő Szálló
• A Halápi Csárda
• Amikor fél konyak 130 Ft volt a Halápi Csárdában
• „Reggeli menü” 10 éve egy vicces presszónkban
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Látóképi Csárda
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• A Viktória
• Az Aranybika
• A Kossuth utcai tejivó
• Amikor még Vadász volt a Halápi Csárda
• A Petőfi téri Kis Pipa
• A füredi úti Oázis Presszó
• A Petőfi Téri ABC és Debrecen Étterem
• Ételbár a nagypiacnál: a Pulykakakas
• A Hortobágyi Csárda
• Feltámadt a nagyerdei Pálma
• A Szőlőskert tanszék
• A Csapó utcai Mega Büfé
• Az Utopia Disco
• Az Éva Bár
• A Turmix Bár
• Az Alföldi Nyomda ebédlője
• Mi lett a Levelesből?
• A Fácán 

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 95 éve adták át a debreceni csodás Déri Múzeumot

Debrecenben a Déri Múzeum neobarokk épülete és az előtte fekvő díszpark területén füvészkert volt korábban, s ott csillogott előzőleg a Pap-tava is. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik fő jelképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első városi múzeumunk 1905-től a Hatvan utcán működött Csokonai Vitéz Mihály szülői háza helyén, s a létrehozása Löfkovits Arthur ékszerész szorgalmazásának és adományainak is nagy mértékben köszönhető. A Déri Múzeum és a tér építését 1928-ban Zöld Sándor polgármester-helyettes is lefotózta, a felvételt pedig Horváth Eszter osztotta meg az olvasóinkkal a családi archívumából.

A múzeum és a tér építése, 1928. Fotó: Zöld Sándor

A ma már a teljes Munkácsy-trilógiának is otthonául szolgáló intézményt 1930. május 25-én nyitották meg Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján.

A gyűjtemény- és névadó Déri Frigyest (1852–1924) 1921-ben Koppay József festette meg:

Koppay József: Déri Frigyes. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Déri tér ma már az egyetlen süllyesztett parkunk (miután párját, a „Liszt téri” parkot átépítették). Az új botanikus kertet a Nagyerdőben, az egyetem mellett alakították ki. A Borsos József által tervezett Déri tér ma is olyan szép, mint egy arborétum, s ráadásul csodás szobrok és más kompozíciók is díszítik. Ilyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az „Ecce Homo!” volt a múzeumé:

Az Ecce Homo! Fotó: IPK, 1965

Az egykori füvészkertnek van egy szép emléktáblája a Református Kollégium falán. Érdemes elolvasni.

A füvészkert emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor a füvészkert-alapító Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel 1907-es emlékműve a szomszédos Perényi utcában áll, sőt, a botanikus kerti kis tónál is van szobruk. Videónk erről a gyönyörű helyről itt csodálható meg.

A Déri tér öreg tölgyfája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Menyhárt József rajza. Repró: © Debreceni Képeslapok

197 éve hunyt el Fazekas Mihály költő-botanikus, a Lúdas Matyi szerzője, aki katonából lett pacifista

A költő szobra a Medgyessyn. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik legnagyobb költője, Fazekas Mihály 1766. január 6-án látta meg a napvilágot a cívisvárosban. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Dombormű a Kollégiumban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Magyar életrajzi lexikon szerint a Református Kollégiumban végezte az alsóbb osztályokat, ahol a természettudós Hatvani István is tanára volt.

Piac utca 58., a szülői ház helye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1782-ben kimaradt az iskolából, és beállt közhuszárnak. Galíciában, Lengyel- és Franciaországban is katonáskodott. Amikor az apja 1796-ban meghalt, lemondott a főhadnagyi kinevezéséről, és hazaköltözött Debrecenbe. Meleg barátság fűzte Csokonai Vitéz Mihályhoz és Földi Jánoshoz is.

A volt emlékkert a Piac 58. mögött. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Fő műve, a Lúdas Matyi 1804-ben készült el. Ezt a tudta nélkül adta ki Kerekes Ferenc Bécsben, 1815-ben, aztán a második, átdolgozott kiadása is ott jelent meg, 1817-ben.

A Fazekas utca eleje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Diószegi Sámuellel, a sógorával adták ki Debrecenben, 1807-ben a Magyar Füvész Könyvet, az első magyar nyelvű növényhatározót Linné rendszere és Földi János elgondolása alapján.

Emlékmű a Perényin. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1819-től a haláláig szerkesztette az évenként megjelent Debreceni Magyar Kalendáriumot, amelyben a versei mellett irodalmi színvonalú elbeszéléseket és a felvilágosodás eszméit hirdető cikkeket is közölt.

A Fazekas-gimi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Dombormű a Fazekas-gimiben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Fazekas Mihály 1828. február 23-án hunyt el a cívisvárosban. A nyughelye a Köztemetőben található. Rá és Diószegi Sámuelre közös szobor emlékeztet a Perényi utcában és a botanikus kertben is. 

Sírja a köztemetőben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben utca, a Fazekas Mihály Gimnázium, általános iskola (Vásáry utca), vidámpark is őrzi a nevét. A Medgyessy sétányon mellszobra, míg a Piac utca 58. szám alatti szülői háza helyén, valamint a Református Kollégiumban és a Hatvan utcai oktatási intézményben emléktáblái is vannak.

A vidámparki tábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A botanikus kertben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Immár 310 esztendeje szállt meg a Régi Posta fogadóban XII. Károly svéd király

Debrecenben a Széchenyi utca 6. szám alatt található a cívisváros legrégebbi lakóháza, ami eredetileg Diószegi Sámuelnek, a település első postamesterének a lakóháza volt. A Régi Posta nevű híres helyünk az 1600-as évek végén épült, s napjainkban is szépen felújítva pompázik: étteremként, valamint panzióként üzemel. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az utcai front. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A gyönyörűen rendbetett épületegyüttes arról is nevezetes, hogy itt szállt meg a nagy harcos hírében álló, kalandos életű, fiatalon elhunyt XII. Károly svéd király idestova 310 esztendeje, 1714. november 13-án, útban haza a törökországi emigrációját követően. Erre figyelmeztet a külső falat díszítő szép domborműves emléktábla is, ami eredetileg a szállórész emeleti falán volt. XII. Károly (1655–1697) nem mindennapi életútja a Wikipedián is elolvasható.

XII. Károly emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szintén svéd szülött Raoul Wallenberg debreceni szobrának históriája e cikkünkben olvasható. Azt a korszakot, amikor a Régi Postában működött a Sumen étterem és borozó, idelátogatva ismerhetik meg.

A régi cégér. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az udvari nagyterem. Fotó: © Debreceni Képeslapok