Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: iskola. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: iskola. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. november 17., vasárnap

A behavazott Dobozi lakótelep egy régi szép téli napon

A Víztorony utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen első házgyári betonpaneles lakóövezete a Fényes udvar, ami a Faraktár utca és az Ótemető utca között elterülő Dobozi lakótelepnek a része. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Bocskai-iskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezt a helyet örökítettük meg egy csaknem 10 évvel ezelőtti szép téli napon, amikor mindent hó fedett. Sétánkat a Munkácsy utcában található Bocskai-iskola, valamint a Víztorony utcai víztorony környékén kezdtük.

Az Abigélnél. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A képek alapján azt is megállapíthatjuk, hogy ma már sok minden nem olyan a lakótelepen, mint akkor.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Gangok a régi Dobozin. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Víztorony és Ótemető sarka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Látogatásunkkor a hóeltakarítóknak is serényen kellett dolgozniuk, hogy járhatóvá tegyék az utakat.

Hólapátolás a Dobozin. Fotó: © Debreceni Képeslapok


A hófödte Kolozsvári utca és virágzó japánbirs. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Karácsony utcai bölcsi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A vastag hóval fedett utcákon és parkokban bóklászás közben alig találkoztunk emberekkel.

Medence a Gáborjánin. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ki gondolná, hogy a Dobozi lakótelepen két középiskola is működik...

A Brassai. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Dobozin is sok park és szobrok is szolgálják az itt lakók és erre járók otthonosságérzetét.

Mata János utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Dienes János utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Dobozi lakótelepi sétánkon a hóval borított környező utcákat is szemügyre vettük...

Szatmár utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A „Don-kanyar”. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Faraktár utca eleje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Sándor-villánál még áll a kis trafik bódéja, ami olyan, mint amilyen a Szoboszlói úti áruda volt.

A sín mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Időutazásunk végéhez közeledve reményünket fejezzük ki, hogy a 2024/25-ös télen is lesz sok szép hó!

Dobozi utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ótemető utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2024. november 2., szombat

Immár 151 éves a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium

Debrecen egyik méltán híres iskolája a Hatvan utca 44. szám alatti Fazekas Mihály Gimnázium. Az intézmény 2024-ben már 151 éves, hiszen az elődjének számító „Debrecen szabad királyi város reáliskolája” 1873. november 3-án nyitotta meg a kapuit.

A Hatvan utcai homlokzat. Fotó© Debreceni Képeslapok

Ebben az időben még csak fiúk számára oktatta a modern nyelv-, matematika- és természettudomány-központú tananyagait. Az alma mater mai épületét 1891-ben kezdték építeni Meixner Károly tervei alapján, majd a diákok 1893 szeptemberében vehették birtokukba. Emlékezetes az is, hogy 1973. szeptember 30-ig itt közlekedett az 5-ös villamos.

A gimnázium 1973-ban a HB Napló fotóján

Érdekes egybeesés, hogy a Hatvan utca kapcsán sokat emlegetett Csokonai Vitéz Mihály a reáliskola megnyitása előtt 100 évvel, 1773. november 17-én született a közeli Hatvan utca 23. szám alatti házban. Tehát, akár az ő nevét is viselhetné a gimi.

A rajzot Barbócz Erzsébet készítette, köszönjük!

Boldog születésnapot kívánunk a Fazekas Mihály Gimnáziumnak!

A Fazék őszi képe. Fotó© Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Fazekas portréja a gimiben. Fotó© Debreceni Képeslapok

2024. október 26., szombat

A 2024-ben 130 éves debreceni zenedepalota


Debrecen zeneiskolájának mostani díszes palotája 1894-ben nyílt meg a mai Csapó utca és Vár utca sarkán, akkor még egyemeletes épületként. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Kodály Terem mennyezete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A zenedét 1861-ben alapította Farkas Ferenc vaskereskedő. A zenedepalotát Tóth István tervezte, míg a koncertterem mennyezeti szekkóját Mirkovszky Géza készítette. A konzervatórium ilyen volt 50 esztendeje, amikor még bolt működött a földszintjén:

A konzi 1974-ben. Fotó: Fortepan / Bencze László

A palotára 1927-ben építették rá a második emeletet, az iskola pedig 1957-ben vette fel Kodály Zoltán nevét. Az épületet legutóbb 2019-ben renoválták.

Az öt éve megszépült zenede. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. október 20., vasárnap

45 éves a Bocskai általános iskola uszodája

A debreceni Dobozi lakótelepen működő Bocskai általános iskola 2024-ben ötös jubileumot ünnepelhet: a mai épületegyüttese 55 éve (1969. január 11-én) nyílt meg, emellett 45 esztendeje (1979. október 19-én) avatták fel az uszodáját a város „felszabadulásának” 35. évfordulóján, míg az utcája névadója, Munkácsy Mihály 180 éve született, ugyanakkor a Rakovszky utcai előző iskolaépület 110 éves, a Bocskai-felkelés pedig 420 éve tört ki.

A nyugati homlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A cikkünk tárgyát képező uszodát (mely a víztorony szomszédságában bújik meg) a megnyitása 45. évfordulója alkalmából mi is meglátogattuk, s e vasárnap délután készítettük a most megosztott felvételeinket. Álljon itt a Napló korabeli beszámolója is, amely szerint a gyerekek már az átadási ünnepség után birtokukba vették a medencét, és játékos vízi bemutatót is előadtak a vendégeknek. Nem mellesleg 1979. október 19-én az újkerti Barátság parkot is átadták a gyerekeknek.

A keleti fal és az öltözők. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:
Az avatás az 1979. X. 20-i Naplóban

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2024. október 14., hétfő

Ma 420 éve tört ki Bocskai és a hajdúk felkelése

Debrecenben általános iskola, tér, valamint a Kálvin téren szobor is őrzi az emlékét Bocskai István fejedelemnek, akinek a vezetésével ma 420 esztendeje, 1604. október 14-én tört ki felkelés, illetve szabadságharc. A Wikipedia leírása szerint Bocska István a hajdúk élén az 1604. október 14-ről október 15-ére virradó éjjel Álmosd és Bihardiószeg térségében döntő győzelmet aratott a Johannaes Petz (Pezzen) által vezetett császári sereg felett.

Bocskai és hajdú katonák. Forrás: Wikipedia

Október 15. után bevonult Debrecenbe és Váradra, míg Tokajnál a hajdúk seregével győzelmet aratott Belgioioso felett. 1604. november 11-én bevonult Kassára is. Ezután Kelet-Magyarország is a kezére került. A szabadságharc új vezére 1604. november 12-én Kassáról kiáltványban szólította fel a nemességet a csatlakozásra, amivel a szabadságharc kiszélesedett. A kóborló hajdúk és a hozzájuk csatlakozó elnyomott jobbágyok a Habsburg uralom ellen vívták a szabadságharcukat.

Bocskai István. Forrás: Wikipedia

Hamarosan csatlakozott Bocskai seregéhez az idegen zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt lázongó városi polgárság, a köznemesség, sőt a főnemesség jelentős része is. 1605 végére Magyarországnak a töröktől el nem foglalt része és Erdély a felkelők birtokában volt, miközben Bocskait 1605. április 17-én a szerencsi országgyűlés Magyarország és Erdély fejedelmévé választotta. Az 1606. június 23-án megkötött bécsi béke biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket Bocskai és fiági utódai élete tartamára Erdélyhez csatolta.

A Kálvin téri szobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szeptember 24-én Habsburg Rudolf király külön oklevelet adott ki arról, hogy Erdély és a Partium Bocskai fiági leszármazottainak kihaltával sem száll vissza a koronára, és hogy a fejedelemnek és fiú utódainak átengedi Ugocsa, Bereg, Szatmár és Szabolcs vármegyéket, továbbá Tokaj várát minden tartozékaival, valamint Tarcal, Bodrogkeresztúr és Olaszliszka mezővárosokat. Az ugyanebben az évben megkötött, Bocskai által közvetített zsitvatoroki béke a 15 éves háborúnak is véget vetett.

A Bécsben őrzött korona. Forrás: Wikipedia

Rudolf végül tárgyalásokra kényszerült. Bocskai is békére hajlott, egyrészt azért, mert a szabadságharc eredményeit veszélyeztette a felkelők táborán belül a hajdúk és a nemesek egyre élesedő ellentéte, másrészt pedig azért, mert nem akarta magát a török karjába vetni, ami pedig elkerülhetetlen lett volna, ha szakít a Habsburgokkal. A török Porta Bocskai kérésére a fenti képen látható koronát adományozta Bocskainak, akit azzal meg is koronáztak. A szabadságharc győzelmeinek kivívóit, a hajdúk zömét Bocskai kiemelte a földesúri fennhatóság alól, és közösségi kiváltságokkal, katonáskodási kötelezettséggel a hajdúvárosokban telepítette le saját birtokán, ahogy a székelyeknek is biztosította korábbi kiváltságaikat.

Nyitóképünk teljes méretben. Forrás: Wikipedia

Szintén a Wikipédián olvasható, hogy a hajdúvárosok a hajdúk önkormányzati joggal felruházott települései voltak, melyek sajátos településformája összhangban volt lakóik katonai foglalkozásával. Szűkebb értelemben hajdúvárosoknak az úgynevezett öreg hajdúvárosokat nevezték, melyek a 17–19. században a Hajdú kerületet alkották, Ezek: Hajdúnánás, Hajdúdorog, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúszoboszló és Vámospércs, illetve egy ideig Polgár is. A kiváltságok eredeti jogosultjai a 9254 szabad hajdú, akiket Bocskai István erdélyi fejedelem 1605. december 12-én (Korponán) nemessé tett. Azonban a magyar törvényhozás sem ezt, sem a többi erdélyi fejedelemtől nyert kiváltságaikat nem ismerte el a nemesi jogok törvényes alapjául; így a hajdúvárosok kerületének lakosai nem voltak nemesek ugyan, de sajátságos szabadságnak birtokában voltak, mely a jászok és kunok szabadságához nagyon hasonlított.

A Bocskai-iskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2024. szeptember 29., vasárnap

Ma 30 éve vette fel Karácsony Sándor nevét a szabadságtelepi általános iskola

Debrecen patinás oktatási intézménye, az egykori Nyilas-telepi Református Elemi Iskola ma 30 éve, 1994. szeptember 29. óta viseli Karácsony Sándor nevét. A Faraktár utca és Hétvezér utcák sarkán található (Borsos József-féle) épületegyüttesben működő oktatási intézmény korábban viselte a „Tóthfalusi Sándor” nevet is. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Főépület, 24.09.29. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mai elnevezése szerint a Szabadságtelep szélén, hivatalosan a Komáromi Csipkés György téren tevékenykedik. A Zsuzsi vonatra néző iskola 2017-ben ünnepelte a beindítása 100. évfordulóját. Az iskola a Járműjavítóban dolgozó családok számára emelt óvoda és katolikus templom, valamint a „nyilas-telepi” vasúti megálló mellett található, hiszen azokhoz hasonlóan az ott élő munkásokat szolgálta, akárcsak a Műhelytelepi suli is. Fotóinkat a névadás 30. évfordulóján, 2024. szeptember 29-én készítettük. A névadó Karácsony Sándor – Zoltai Lajoshoz hasonlóan – Földesen született 1891. január 10-én, és Budapesten hunyt el 1952. február 23-án.

Főkapu és melléképületek. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Wikipedia szerint a gimnáziumot a Református Kollégiumban végezte el, s pedagógiai–filozófiai író, egyetemi tanár, a magyar filozófiai gondolkodás egyik legeredetibb alakja vált belőle. Mindehhez a Méliusz-könyvtár évfordulónaptára azt is hozzáteszi, hogy 1999. szept. 29-én Karácsony Sándorról nevezték el az akkor még Kossuth Lajos nevét viselő Debrecen Egyetem IX-es tantermét. Egyúttal konferenciát is rendeztek a filozófus, nyelvész és pedagógus professzor emlékére.

Egy szép kapu. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. szeptember 20., péntek

A Rakovszky utcai 110 éves általános iskola

A teljes külső homlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egyik legrégebbi, működő iskolaépülete a Rakovszky és az Ótemető utca sarkán áll. Az 1914-ben épített házat a fővárosi Kotsis István típusterve alapján a debreceni Borsos József tervezte.

A nyugati fal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az elemi iskolának épült létesítményt a Munkácsy utcán található Bocskai István Általános Iskola is használta egyebek mellett napközinek, aztán kereken 50 esztendeje, 1974. szeptember 20-tól itt működött a dolgozók általános iskolája. Napjainkban ez a Debreceni Népi Együttes székháza.

2024. március 20-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Korábban az iskola udvarán állt a tervező Borsos József mellszobra. Ezt a művet 2020-ban felújítva áttelepítették a Vénkertbe, a szintén felújított és átépített Borsos-villához.

Borsos szobra a Borsos-villánál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. szeptember 1., vasárnap

A Magyar Királyi Gazdasági Akadémia

A Debrecenhez tartozó Pallag neve egybeforrt a mezőgazdasági szakiskolával. A Nagyerdő melletti patinás intézmény palotája és díszkertje a településrész fő ékessége. A cívisvárosi agrár képzés másfél évszázados története itt olvasható el.

Az intézmény kapuja 1925-ben, a Harmathy Kiadó képeslapján

A dolgozat szerint a város 1900-ban kezdte el az építkezést a pallagi gazdaságban, s az iskola az 1901/02. tanévet már az új helyen kezdte meg. Azt mi is kiemeljük, hogy Pallagon internátus, tanári villanegyed, tangazdaság, állatfarm, meteorológiai állomás és dohánykutató telep is szolgálta a létesítmény polgárait és a hazai agrárium jövőjét. Az oktatás formája, neve és helyszíne egyébként meglehetősen sokszor változott, mígnem 1969-ben bevezették a szakközép-iskolai formát.


Napjainkban a Balásházy (melynek egyik ismert növendéke Wass Albert) már a Debreceni Egyetem iskolája, s a településrészen működik a labdarúgó-akadémia is, ugyanakkor itt épült fel Debrecen nemzetközi iskolája. Csodáld meg a fenti galériánkat a patinás intézmény régmúltjáról és jelenéről, mai fotóink pedig idelátogatva tekinthetők meg. A világhírű pallagi Canna-nemesítésről itt írtunk.

A képeslapmásolatokat Vértesi Ferencnek köszönjük!


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. augusztus 31., szombat

A Piac utcai árkád, amit sok debreceni kikerül

Debrecen egyik ősi diákbabonája az, hogy aki átmegy a Régi Városháza árkádjában a Piac utcán, az egyest kap aznap az iskolában. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Rózsa utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Emiatt sokan még jóval a tanulmányaik befejezése után, felnőttként is tartják magukat ahhoz, hogy kikerülik ezt a patinás épületrészt. A hiedelem szerint az átkot az is megtörheti, ha áthaladáskor nem veszünk levegőt, vagy a középső és a mutatóujjunkat összeszorítjuk, vagy nem beszélünk, amíg a szekabarlangban tartózkodunk.

A békebeli Piac utca. Repró: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben az Aranybikának is van ilyen helye, ugyanakkor hasonló található például a Csapó utca és a Dósa nádor tér sarkán is. Az igazi árkádfóbiások ezeket is kikerülik. De természetesen nem mindenki foglalkozik ilyesmikkel, és gond nélkül sétálgatnak az oszlopok közt.

A Kossuth utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2023-ban 180 éves Régi Városháza története ebben az összeállításunkban ismerhető meg, míg az épülethez tartozó, mintegy 210 éves Kis Orbán-ház históriája erre a képes cikkünkre látogatva tárul fel.

Csillaggal. Repró: © Debreceni Képeslapok

Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

A barlangban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!