Debreceni Képeslapok: Nagyerdei Kultúrpark

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nagyerdei Kultúrpark. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. október 22., csütörtök

A Li–2-es csodarepcsi

A felejthetetlen acélsas látványa az 1960-as években

A debreceni Nagyerdei Kultúrpark egyik legkedveltebb játszóeszköze egy gyönyörű gépmadár volt 1964 tavasza és 1986 ősze között: a dombtetőn kiállított Li–2-es repülő, aminek a pilótafülkéjébe is be lehetett ülni.

A Kádár János állam- és MSZMP-vezető által 1960. május 13-án felavatott vidámpark területén korábban huszárlőtér volt, amihez dombok is tartoztak. Az egyik ilyen halomból építették meg a Li–2-es gép talapzatát is, amin egyébként először egy kisgép és a névadó Lúdas Matyi (nem mai) szobra állt.

A Li–2-es gép 1964-ben, repülve jött Budapestről Debrecenbe. Itt a reptérről már szállítva vitték a Nagyerdőbe. A csillogó szerkezet sasként feszített a Nagyerdőben, alatta-körülötte pedig a céllövölde, a hullámvasút, a lovas forgó, valamint a kisvonat is zakatolt.

A vidámpark és a dombon tündöklő gépmadár 1965-ben

A Li–2-es repülőgépeket az amerikai DC–3-asok licence alapján, 1936-tól gyártották a Szovjetunióban. A fesztávolsága 28,81 méter, a hossza 19,65 méter, és kialakítástól függően megközelítőleg 25-en utazhattak rajta.

Fotó: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

A maximális sebessége 300 km/h volt, az utazómagassága pedig 5600 méter. A vidámpark Li–2-ese a Malév-felirat és a nemzeti trikolór mellett a „HA-LIR” lajstromjelet is viselte. A világon ma már csak hazánkban repül egyetlen egy ilyen gép (sajnos nem a debreceni). A nagyerdei Li–2-es fedélzetébe lépcsőkön lehetett bejutni, és eleinte a pilótafülkéje is nyitva állt a látogatók előtt (amíg el nem kezdték kilopdosni a műszereket). A szárnyaló idők 1987-ig tartottak: akkor a repcsit szétszedték, majd a hármashegyi haditechnikai parkba költöztették. A később onnan is széthordott, majd végképp leselejtezett gépről az egyik utolsó fotót Lőrinc János készítette 1989-ben.

Akkoriban még egyébként az is tervben volt, hogy a kultúrpark vesz egy nagyobb, Il-18-as repülőt (amiben presszót üzemeltetnek), végül azonban sajnos elálltak ettől, ugyanis drágának tartották a beruházást. Kedves Olvasónk, Kaszás Sándor a következőket írta hozzászólásban. A kiállított repülőgépek: - MIG-15bis fiktív 1977 oldalszámmal. Eredeti oldalszáma: 666. - MIG-17Pf oldalszám: 838. - MIG-21F13 fiktív 1981 oldal számmal kiállítva. Eredeti oldalszám: 308. - Jak-28R piros 20 oldalszámmal. A debreceni 328. Gárda 1 századának a gépe volt. - Li-2 HA-LIR ex. Malév. Arra a kérdésünkre, hogy hova kerültek aztán, közölte: A Hármashegy aljáról előbb Vecsésre, majd Alsónémedibe kerültek a gépek egy privát gyűjteménybe. De az új tulaj egy idő után szétdarabolta őket és a MÉH telepre került több is. Többek között a korábban a Vidámparkban kiállított HA-LIR lajstromjelű LI-2-es is. Sajnos már itt a Hármashegy alján is siralmas állapotban volt. Valamint az igazán különleges Jak-28-as is szét lett bontva. Egyedül az üvegezett orr része maradt fent. A MIG-21F13 szerencsére túlélte. Most Kalocsa mellett van egy Tüzép telepen kiállítva. A 838-as oldalszámú MIG-17-is megmenekült. Számos helyen megfordult, jelenleg Budaörsön van egy magángyűjteményben. A repülőgép dombján már nagyok a fák. Korábban azt is tervezték, hogy medvekarámot építenek rá, de ez se valósult meg: a dombtető a gép elszállítása óta üres.

A repülőgép dombja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2024. február 3., szombat

A debreceni vidámpark lovas forgója 1924-ben, amikor még Klupáthy Tódor körhintája volt a Városligetben

A debreceni Nagyerdei Kultúrpark legszebb és egyik legértékesebb játszóeszköze a lovas forgó. Ebben a mesevilágban a gyerekek csodás paripák és szarvasok hátára pattanhatnak, és parádés hintókban is utazhatnak. A boldog békeidőket idéző gyönyörű ringlispíl az egykori Li-2-es csodarepcsi nagydombja és a kisvonat szomszédságában pompázik.

Klupáthy Tódor körhintája 1924-ben a fővárosi Városligetben, a későbbi Budapesti Vidámpark területén. A lovas forgót 1960-ban állították fel a május 1-jén megnyílt debreceni vidámparkban. Fotó: Fortepan / Zichy-kúria, Zala

A Fortepan most egy olyan 1924-es fotót tett közzé, ami szerint a debreceni lovas forgó eredetileg Klupáthy Tódor körhintájaként működött a fővárosi Városligetben, a későbbi Budapesti Vidámpark területén. A csodás játék 1960-ban került a debreceni nagyerdei vidámparkba. A Nagyerdei Kultúrpark néhai igazgatójától, Nagy Sándor Tibortól tudom, hogy a lovas forgó nem csak a gazdag díszítettsége, finom vonalai és szépsége miatt kuriózum. Igazi kultúr- és ipartörténeti értékké mindemellett az teszi, hogy az 1800-as években készült az osztrák fővárosban. Hasonló remekmű csak Budapesten, Bécsben és Párizsban található. A keskeny nyomtávú vonatfordítón forgó játékban fenséges szarvasok, izmos paripák és kecses csikók szolgálják a vágtatni vágyókat.

Mai fotó, videó: © Debreceni Képeslapok

Aki csak andalogni szeretne a Nagyerdő fái alatt, az a míves hintókban foglalhat helyet, de van olyan kocsi is, ami a játék körkörös mozgásán túl még a saját tengelye mentén is megperdíthető. A faelemeket egyébként hársfából faragták, a „nyargalászós” lovak pedig kovácsoltvas rugózaton hintáznak. Mindemellett a játszóeszköz épülete is nagyon különleges. Ez ugyanis egy oldalt nyitott, sokszögalapú szín. Időnként vannak olyan alkalmak a vidámparkban, amikor este színes égőfüzérek fényénél szórakozhatunk, s az tovább fokozza a varázslatos élményt.

DBKL

2023. május 3., szerda

A monarchia táltosai

A debreceni Nagyerdei Kultúrpark legszebb és egyik legértékesebb játszóeszköze a lovas forgó. Ebben a mesevilágban a gyerekek csodás paripák és dámvadak hátára pattanhatnak, és parádés hintókban is utazhatnak.

Egy igazi antik különlegesség a nagyerdei lovas forgónk

A boldog békeidőket idéző ringlispíl az egykori Li2-es csodarepcsi nagydombja és a kisvonat között pompázik. A lovas forgó nem csak a gazdag díszítettsége, a finom vonalai és a szépsége miatt kuriózum. Igazi kultúr- és ipartörténeti értékké mindemellett az teszi, hogy az 1800-as években készült az osztrák fővárosban. Hasonló remekmű csak Budapesten, Bécsben és Párizsban található.

A keskeny nyomtávú vonatfordítón forgó játékban fenséges szarvasok, izmos paripák és kecses csikók szolgálják a vágtatni vágyókat. Aki csak andalogni szeretne a Nagyerdő fái alatt, az a míves hintókban foglalhat helyet, de van olyan kocsi is, ami a játék körkörös mozgásán túl még a saját tengelye mentén is megperdíthető. A faelemeket egyébként hársfából faragták, a „nyargalászós” lovak pedig kovácsoltvas-rugózaton hintáznak. Mindemellett a játszóeszköz épülete is nagyon különleges.

Ez ugyanis egy oldalt nyitott, sokszögalapú szín. Időnként vannak olyan alkalmak a vidámparkban, amikor este színes égőfüzérek fényénél szórakozhatunk, s az tovább fokozza a varázslatos élményt. Szöveg, fotó, videó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Keresés ebben a blogban