A Li–2-es csodarepcsi

A debreceni Nagyerdei Kultúrpark egyik legkedveltebb játszóeszköze egy gyönyörű gépmadár volt: a dombtetőn kiállított Li–2-es repülő, aminek a pilótafülkéjébe is be lehetett ülni.

A felejthetetlen acélsas látványa az 1960-as években

A Kádár János állam- és MSZMP-vezető által 1960. május 13-án felavatott vidámpark területén korábban huszárlőtér volt, amihez dombok is tartoztak. Az egyik ilyen halomból építették meg a Li–2-es gép talapzatát is, amin egyébként először egy kisgép és a névadó Lúdas Matyi szobra állt.

A Li–2-es gép 1964-ben, repülve jött Budapestről Debrecenbe. Itt a reptérről már szállítva vitték a Nagyerdőbe. A csillogó szerkezet sasként feszített a Nagyerdőben, alatta-körülötte pedig a céllövölde, a hullámvasút, a lovas forgó, valamint a kisvonat is zakatolt.

A vidámpark és a dombon tündöklő gépmadár 1965-ben

A Li–2-es repülőgépeket az amerikai DC–3-asok licence alapján, 1936-tól gyártották a Szovjetunióban. A fesztávolsága 28,81 méter, a hossza 19,65 méter, és kialakítástól függően megközelítőleg 25-en utazhattak rajta.

Fotó: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

A maximális sebessége 300 km/h volt, az utazómagassága pedig 5600 méter. A vidámpark Li–2-ese a Malév-felirat és a nemzeti trikolór mellett a „HA-LIR” lajstromjelet is viselte. A világon ma már csak hazánkban repül egyetlen egy ilyen gép.

A nagyerdei Li–2-es fedélzetébe lépcsőkön lehetett bejutni, és eleinte a pilótafülkéje is nyitva állt a látogatók előtt (amíg el nem kezdték kilopogatni a műszereket). A szárnyaló idők 1987-ig tartottak: akkor a repcsit szétszedték, és a hármashegyi haditechnikai parkba költöztették. A később onnan is széthordott, majd végképp leselejtezett gépről az egyik utolsó fotót Lőrinc János készítette 1989-ben. Akkoriban még egyébként az is tervben volt, hogy a kultúrpark vesz egy nagyobb repülőt (amiben presszót üzemeltetnek), végül azonban sajnos elálltak ettől, ugyanis drágának tartották a beruházást.

A repülőgép dombján már nagyok a fák. Korábban azt is tervezték, hogy medvekarámot építenek rá,
de ez se valósult meg: a dombtető a gép elszállítása óta üres. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

• A parkerdő spriccelős ivókútja
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A nyári napközis tábor
• A Békás-tó az átépítése előtt
• Volt egyszer egy csónakázó
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A strand főépülete, ahol fodrász és mozi is volt
• A nagyerdei fedett uszoda
• 110 éves a Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A Régi Vigadó
• Korizás anno a Nagyerdőben
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Leveles Csárda
• A szabadtéri színpad 73 éves története
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• Az elásott Sesztina-padok
• Nagyerdei szellemtanyák
• A régi vidámpark
• Így szórakoztunk a vidámparkban 1974-ben

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A debreceni vidámpark lovas forgója 1924-ben, amikor még Klupáthy Tódor körhintája volt a Városligetben

A debreceni Nagyerdei Kultúrpark legszebb és egyik legértékesebb játszóeszköze a lovas forgó. Ebben a mesevilágban a gyerekek csodás paripák és szarvasok hátára pattanhatnak, és parádés hintókban is utazhatnak. A boldog békeidőket idéző gyönyörű ringlispíl az egykori Li-2-es csodarepcsi nagydombja és a kisvonat szomszédságában pompázik.

Klupáthy Tódor körhintája 1924-ben a fővárosi Városligetben, a későbbi Budapesti Vidámpark területén. A lovas forgót 1960-ban állították fel a május 1-jén megnyílt debreceni vidámparkban. Fotó: Fortepan / Zichy-kúria, Zala

A Fortepan most egy olyan 1924-es fotót tett közzé, ami szerint a debreceni lovas forgó eredetileg Klupáthy Tódor körhintájaként működött a fővárosi Városligetben, a későbbi Budapesti Vidámpark területén. A csodás játék 1960-ban került a debreceni nagyerdei vidámparkba. A Nagyerdei Kultúrpark néhai igazgatójától, Nagy Sándor Tibortól tudom, hogy a lovas forgó nem csak a gazdag díszítettsége, finom vonalai és szépsége miatt kuriózum. Igazi kultúr- és ipartörténeti értékké mindemellett az teszi, hogy az 1800-as években készült az osztrák fővárosban. Hasonló remekmű csak Budapesten, Bécsben és Párizsban található. A keskeny nyomtávú vonatfordítón forgó játékban fenséges szarvasok, izmos paripák és kecses csikók szolgálják a vágtatni vágyókat.

Mai fotó, videó: © Debreceni Képeslapok

Aki csak andalogni szeretne a Nagyerdő fái alatt, az a míves hintókban foglalhat helyet, de van olyan kocsi is, ami a játék körkörös mozgásán túl még a saját tengelye mentén is megperdíthető. A faelemeket egyébként hársfából faragták, a „nyargalászós” lovak pedig kovácsoltvas rugózaton hintáznak. Mindemellett a játszóeszköz épülete is nagyon különleges. Ez ugyanis egy oldalt nyitott, sokszögalapú szín. Időnként vannak olyan alkalmak a vidámparkban, amikor este színes égőfüzérek fényénél szórakozhatunk, s az tovább fokozza a varázslatos élményt.

Egy igazi antik különlegesség a nagyerdei lovas forgónk. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A monarchia táltosai

A debreceni Nagyerdei Kultúrpark legszebb és egyik legértékesebb játszóeszköze a lovas forgó. Ebben a mesevilágban a gyerekek csodás paripák és dámvadak hátára pattanhatnak, és parádés hintókban is utazhatnak.

Egy igazi antik különlegesség a nagyerdei lovas forgónk

A boldog békeidőket idéző ringlispíl az egykori Li2-es csodarepcsi nagydombja és a kisvonat között pompázik. A lovas forgó nem csak a gazdag díszítettsége, a finom vonalai és a szépsége miatt kuriózum. Igazi kultúr- és ipartörténeti értékké mindemellett az teszi, hogy az 1800-as években készült az osztrák fővárosban. Hasonló remekmű csak Budapesten, Bécsben és Párizsban található.

A keskeny nyomtávú vonatfordítón forgó játékban fenséges szarvasok, izmos paripák és kecses csikók szolgálják a vágtatni vágyókat. Aki csak andalogni szeretne a Nagyerdő fái alatt, az a míves hintókban foglalhat helyet, de van olyan kocsi is, ami a játék körkörös mozgásán túl még a saját tengelye mentén is megperdíthető. A faelemeket egyébként hársfából faragták, a „nyargalászós” lovak pedig kovácsoltvas-rugózaton hintáznak. Mindemellett a játszóeszköz épülete is nagyon különleges.

Ez ugyanis egy oldalt nyitott, sokszögalapú szín. Időnként vannak olyan alkalmak a vidámparkban, amikor este színes égőfüzérek fényénél szórakozhatunk, s az tovább fokozza a varázslatos élményt. Szöveg, fotó, videó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!