Debrecen egyik legszebb arcát megörökítő felvételével tisztelgünk a cívisváros és hazánk kiváló képeslapfotósa, Bakonyi Béla előtt, aki 1971. szeptember 16-án vesztette életét a Kijev mellett bekövetkezett repülőgép-szerencsétlenségben.
A belváros panorámája. Fotó: Bakonyi Béla, 1964
Bakonyi Béla (született: Ujszász, 1925. november 15.) fenti lélegzetelállító belvárosi fotója 1964-es, a következő két képeslapon pedig 1960-as jelenet pompázik az öt évvel később felszámolt főtéri oázissal.
A főtéri Zsolnay-szökőkút. Fotó: Bakonyi Béla, 1960
Az alábbi Bakonyi Béla-üdvözlőkártyákon az Aranybika Szálló játssza a főszerepet 1961 és 1964-ből, de az 5-ös villamos és az utazóközönség is szerepel rajtuk.
Hotel Aranybika, 1961. Fotó: Bakonyi Béla
A Kossuth-szobor 1964-ben. Fotó: Bakonyi Béla
Bakonyi Béla a látogatásain természetesen a Nagyerdőt se hagyta ki. Íme onnan is egy csokor! Ezekben visszatér a csodálatos strand, valamint a még medenceszobrok nélküli Egyetem tér is.
A Nagyerdei Strand. Fotó: Bakonyi Béla, 1966
Az Egyetem tér 1964-ben. Fotó: Bakonyi Béla
Két híres szálloda (a Téesz- és a Kohászüdülő), valamint egy kollégium is bekerült a válogatásba:
A téeszüdülő. Fotó: Bakonyi Béla, 1967
A Kohászüdülő 1970-ben. Fotó: Bakonyi Béla
Az agrártudományi kollégiuma 1966-ban. Fotó: Bakonyi Béla, 1967
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Ennek nyomán keletkezett, illetve hozták létre a cívisvárostól 20 kilométerre fekvő festői túra- és pihenőhelyet: a Kráter-tavat. A fejlesztéseknek köszönhetően immár jó minőségű aszfaltút visz be ide. A hatalmas detonációt a vizsgálatok szerint a kutak viszonylag kis mélysége, a metángázok nagy mennyisége, a technológia fejletlensége és öngyulladás is okozhatta.
Íme egy napjainkban készített videónk erről a festői helyről:
A Hsz 36-os kút öngyulladása miatt lángra lobbanó földgáz 100 méteres lángoszlopa csaknem 42 óráig égett. A kitörés fellazította a talajt, s a fúrótorony elsüllyedt (más forrás szerint csak ledőlt). A hat napig nagy nyomással feltörő gáz mintegy 150 méter átmérőjű krátert vájt a földbe, és a hordalékból 12 méteres sáncot emelt maga köré. Egyes beszámolók arra is kitérnek, hogy a környéken mindent betemetett a piros hamu, s lavinaáradatként indult meg a víz és a sár is – ezzel pedig egyúttal el is fojtotta magát a kitörést.
A kráter helyén horgászásra is alkalmas, körülbelül 5 méter mély tó keletkezett. Az ezt körülölelő dombokat zömmel nemes nyár borítja. Az erdővel övezett vízfelület védett, hűvös, párás mikroklímája nagyban más, mint a környező szántóföldeké. 2006-ban, a kitörés 45. évfordulója alkalmából az önkormányzat a területet bekeríttette, és sétányokat, pihenőket alakítottak ki ott.
Így fajátékok, tűzrakóhelyek, filagóriák, padok, szemétgyűjtők és illemhelyek is szolgálják a kirándulókat. A MOL ugyanakkor mini fúrótornyot és emléktáblát is felállított a parkban. A tavat egy horgászegyesület gondozza; a telepítéseknek köszönhetően főként növényevő halak vannak benne, de kapitális harcsa is horogra akadt már itt.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Ennek nyomán keletkezett, illetve hozták létre a cívisvárostól 20 kilométerre fekvő festői túra- és pihenőhelyet: a Kráter-tavat. A fejlesztéseknek köszönhetően immár jó minőségű aszfaltút visz be ide.
A tó átmérője 150 méter, a mélysége 5 méter
A hatalmas detonációt a vizsgálatok szerint a kutak viszonylag kis mélysége, a metángázok nagy mennyisége, a technológia fejletlensége és öngyulladás is okozhatta. Íme videónk a helyről:
Összeállításunk fotóit a legfelső, az archív kép és a videó kivételével a kerékpáros túracsoportunk korábbi kirándulásán készítettük, amikor helyiek fogadtak és kalauzoltak minket.
A Hsz 36-os kút öngyulladása miatt lángra lobbanó földgáz 100 méteres lángoszlopa csaknem 42 óráig égett. A kitörés fellazította a talajt, s a fúrótorony elsüllyedt (más forrás szerint csak ledőlt).
A hat napig nagy nyomással feltörő gáz mintegy 150 méter átmérőjű krátert vájt a földbe, és a hordalékból 12 méteres sáncot emelt maga köré. Egyes beszámolók arra is kitérnek, hogy a környéken mindent betemetett a piros hamu, s lavinaáradatként indult meg a víz és a sár is – ezzel pedig egyúttal el is fojtotta magát a kitörést.
A kráter helyén horgászásra is alkalmas, körülbelül 5 méter mély tó keletkezett. Az ezt körülölelő dombokat zömmel nemes nyár borítja. Az erdővel övezett vízfelület védett, hűvös, párás mikroklímája nagyban más, mint a környező szántóföldeké.
2006-ban, a kitörés 45. évfordulója alkalmából az önkormányzat a területet bekeríttette, és sétányokat, pihenőket alakítottak ki ott. Így fajátékok, tűzrakóhelyek, filagóriák, padok, szemétgyűjtők és illemhelyek is szolgálják a kirándulókat.
A tavat egy horgászegyesület gondozza; a telepítéseknek köszönhetően főként növényevő halak vannak benne, de kapitális harcsa is horogra akadt már itt.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képexlapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Debrecenből
is látni lehetett azt a 100 méter magas lángoszlopot, ami 1961. augusztus 23-tól a gázkút
berobbanása miatt több napon át tombolt Nagyhegyes mellett.
Ennek nyomán keletkezett, illetve hozták létre a cívisvárostól 20 kilométerre fekvő festői kirándulóhelyet: a Kráter-tavat.
A tó átmérője 150 méter, a mélysége 5 méter
A hatalmas detonációt a vizsgálatok szerint a kutak viszonylag kis mélysége, a metángázok nagy mennyisége, a technológia fejletlensége és öngyulladás is okozhatta. Íme videónk a helyről:
Összeállításunk fotóit a legfelső, az archív kép és a videó kivételével a kerékpáros túracsoportunk korábbi kirándulásán készítettük, amikor helyiek fogadtak és kalauzoltak minket.
A Hsz 36-os kút öngyulladása miatt lángra lobbanó földgáz 100 méteres lángoszlopa csaknem 42 óráig égett. A kitörés fellazította a talajt, s a fúrótorony elsüllyedt (más forrás szerint csak ledőlt).
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képexlapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
