A Sesztina

Debrecen egyik fogalommá lett családjának, valamint a cégüknek az alapítója Sesztina János, aki 1819 júniusában hozta létre a vaskereskedő vállalkozást a mai Piac utca 21. szám alatt. Ezt később a fia, Sesztina Lajos átköltöztette a 23. szám alatti szép, emeletes házba. Nyitókép: HBN, 1982

A kereskedelmi és vendéglátó-ipari múzeum képe

Az üzletet Sesztina Lajos halála után a fia, Jenő örökölte (aki 1869. június 14-én született), s a vaskereskedés az ő vezetése alatt élte a fénykorát. Ő 1893. XI. 11-én házasságot kötött Csanak Margittal, Csanak József fűszerkereskedő legfiatalabb lányával a Margit-fürdő dísztermében. A fenti képmásolatot Balázs Csaba osztotta meg az olvasóinkkal.

A Vasudvar-felirat a házon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sesztina Jenő nagyon sokat tett a városért, és megannyi közéleti tisztséget is betöltött. Amikor 1944-ben, a II. világháború során a sorozatos megszállások és támadások miatt a belváros is romokban hevert, a Sesztina Vaskereskedés pincéjét is sokan óvóhelynek használták.

Emlékek a múltból. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A nyaralóját 1897-ben építtette a barátjával, Tóth István építésszel a Nagyerdőben. A Sesztina házaspár ebbe a nagyerdei villájába húzódott. Az idős pár azonban ott sem tudta elviselni a háború borzalmait és a szovjet katonáktól állandóan elszenvedett lelki megaláztatásokat.

Ez vezethetett ahhoz a tragikus cselekedethez, mely során – a szintén a pincében rejtőző szakácsnő segítségével – október 21-én mindketten életüket vesztették. (Ami a szóbeszéd szerint azt jelenti, hogy a szakácsnő közreműködésével felvágták az ereiket...)

Egyetemi bölcsőde is volt. Fotó: Pathó Sándor, 1969

A Sesztina házaspárt először a villa kertjében temették el. Hamvaikat a későbbiekben a köztemetőbe szállították át, s a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Utolsó tulajdonosokként, Nagybákay (Rickl) Antal és a fiai, dr. Nagybákay Antal és dr. Nagybákay Péter vezették a céget.

A bolt 1982-ben. Fotó: HBN

A Sesztina Lajos Vaskereskedést 1949. október 14-én államosították. A műemlék épületben lévő patinás üzletet 1982-ben újították fel, ügyelve a tradíciókra (lásd a fenti képen). 1995. szeptember 6-ig vasboltként működhetett – ám végül az akkori tulajdonosa a bezárásáról döntött. Ezzel a 176 éves fennállása után megszűnt a legendás vasárubolt is. 

A Sesztina-síremlék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A családi villában az egyetem bölcsődéje kapott helyet, de immár ez is a múlt. A szebb napokat is megélt ingatlan évekig lakatlan volt, a Debreceni Egyetem 2021-re újította fel, és immár más intézményei működnek a falai között. Az elásott Sesztina-padok kimentéséről ebben a cikkünkben számoltunk be. A következő fotót Szijjártóné Bodnár Zsuzsanna osztotta meg az olvasóinkkal:

A Sesztina-üzlet dolgozói 1948-ban

További kereskedelmi összeállításaink:

• Volt egyszer egy kis trafik a Szoboszlói úton
• Centrum Áruház
• Újra élet van a volt Centrum Áruházban
• Debrecen Áruház
• Délibáb Áruház
• Unió Áruház
• Centrum Áruház (3. rész)
• A Csapó utcai vásárcsarnok
• Sesztina
• Rickl
• A Kaszanyitzky
• Steinfeld Mihály
• „Hegedűs és Sándor”
• Volt egyszer egy Parasztbolt
• A Rákóczi utcai piac
• A Csapó utcai vásárcsarnok
• A tócóskerti kispiac
• A régi virágpiac
• A Zsibi
• A Mihály-napi vásár
• A Debreceni Régiségvásár

A felújított villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: HBN, 1982

Árpád téri és Egyetemi templom, Szabó Magda, Csokonai Színház, Sesztina-pad, Hatvan utca – a Ti fotóitokon

Az Árpád tér látképe. Fotó: © Masits István.

Debrecen közelmúltjáról és jelenéről ismét sok szép felvételt kaptunk Kedves Olvasóinktól. E képek közül válogatva, elsőként az Árpád téri templom fotóját osztjuk meg Masits Istvánnak köszönhetően. A második jelenet az Egyetemi templomot örökítette meg, és Balázs Sándor Nagy készítette.

Az Egyetemi Templom. Fotó: © Balázs Sándor Nagy

Szabó Magda főtéri szobráról Gergely Szekeres Erika mellékelt képet, míg az író édesanyjának, Szabó Elekné Jablonczay Lenkének a köztemetőben lévő sírkövét E Rudolfné Jéger fotózta le.

Fotók: © E Rudolfné Jéger, Gergely Szekeres Erika

Gáspár János három fotóját is csatolta a hozzászólásaihoz. Az első mellé azt írta, kérdezve, hogy hol van a Nap a Csokonai Színház címeréből.

A színház címere. Fotó: © Gáspár János

A második képen a nagyerdei Tóth Árpád-emlékmű mellett felállított Sesztina-padot kapta lencsevégre. A pad 10 évig el volt ásva a közelben található „Titkos-tónál”.

A kimentett Sesztina-pad. Fotó: © Gáspár János

Gáspár Jánostól egy régebbi fotót is kaptunk. Ezen az a harckocsi látható, amit 2016-ban állítottak ki a Hatvan utcán, mégpedig az 1956-os forradalom 60. évfordulóján.

Hatvan utca, 2016. Fotó: © Gáspár János

Az utolsó felvételünket ismét Masits István készítette, nevezetesen a Kossuth utca 11. szám alatti épületről. Köszönjük ezt is! Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel érdekében a dkepeslapok@gmail.com címre!

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy 

amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Sesztina-villa titka

Debrecen egyik fogalommá lett családjának, valamint a cégüknek az alapítója Sesztina János, aki 1819 júniusában hozta létre a vaskereskedő vállalkozást a mai Piac utca 21. szám alatt. Ezt később a fia, Sesztina Lajos átköltöztette a 23. szám alatti szép, emeletes házba. Nyitókép: HBN, 1982

A kereskedelmi és vendéglátó-ipari múzeum képe

Az üzletet Sesztina Lajos halála után a fia, Jenő örökölte (aki 1869. június 14-én született), s a vaskereskedés az ő vezetése alatt élte a fénykorát. Sesztina Jenő 1893. november 11-én házasságot kötött Csanak Margittal, a híres Csanak József fűszerkereskedő legfiatalabb lányával a Margit-fürdő dísztermében. A fenti képmásolatot Balázs Csaba osztotta meg az olvasóinkkal.

A Vasudvar-felirat a házon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az üzletet Sesztina Lajos halála után a fia, Jenő örökölte (aki 1869. június 14-én született), s a vaskereskedés az ő vezetése alatt élte a fénykorát. Sesztina Jenő 1893. november 11-én házasságot kötött Csanak Margittal, a híres Csanak József fűszerkereskedő legfiatalabb lányával a Margit-fürdő dísztermében. Sesztina Jenő nagyon sokat tett a városért, és megannyi tisztséget is betöltött.

Emlékek a múltból. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A nyaralóját 1897-ben építtette a barátjával, Tóth István építésszel a Nagyerdőben. Amikor 1944-ben, a II. világháború során a sorozatos megszállások és támadások miatt a belváros is romokban hevert, a Sesztina Vaskereskedés pincéjét is sokan óvóhelynek használták.

A Sesztina házaspár a nagyerdei villájába húzódott. Az idős pár azonban ott sem tudta elviselni a háború borzalmait és a szovjet katonáktól állandóan elszenvedett lelki megaláztatásokat. Ez vezethetett ahhoz a tragikus cselekedethez, mely során – a szintén a pincében rejtőző szakácsnő segítségével – október 21-én mindketten életüket vesztették. (Ami a szóbeszéd szerint azt jelenti, hogy a szakácsnő közreműködésével felvágták az ereiket...)

Egyetemi bölcsőde is volt. Fotó: Pathó Sándor, 1969

A Sesztina házaspárt először a villa kertjében temették el. Hamvaikat a későbbiekben a köztemetőbe szállították át, s a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Utolsó tulajdonosokként, Nagybákay (Rickl) Antal és a fiai, dr. Nagybákay Antal és dr. Nagybákay Péter vezették a céget.

A bolt 1982-ben. Fotó: HBN

A Sesztina Lajos Vaskereskedést 1949. október 14-én államosították. A műemlék épületben lévő patinás üzletet 1982-ben újították fel, ügyelve a tradíciókra (lásd a fenti képen). 1995. szeptember 6-ig vasboltként működhetett – ám végül az akkori tulajdonosa a bezárásáról döntött. Ezzel a 176 éves fennállása után megszűnt a legendás vasárubolt is. 

A Sesztina-síremlék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A családi villában az egyetem bölcsődéje kapott helyet, de immár ez is a múlt. A szebb napokat is megélt ingatlan évekig lakatlan volt, a Debreceni Egyetem 2021-re újította fel, és immár más intézményei működnek a falai között. A következő fotót Szijjártóné Bodnár Zsuzsanna osztotta meg az olvasóinkkal:

A Sesztina-üzlet dolgozói 1948-ban

További kereskedelmi összeállításaink:

• Volt egyszer egy kis trafik a Szoboszlói úton
• Centrum Áruház
• Újra élet van a volt Centrum Áruházban
• Debrecen Áruház
• Délibáb Áruház
• Unió Áruház
• Centrum Áruház (3. rész)
• A Csapó utcai vásárcsarnok
• Sesztina
• Rickl
• A Kaszanyitzky
• Steinfeld Mihály
• „Hegedűs és Sándor”
• Volt egyszer egy Parasztbolt
• A Rákóczi utcai piac
• A Csapó utcai vásárcsarnok
• A tócóskerti kispiac
• A régi virágpiac
• A Zsibi
• A Mihály-napi vásár
• A Debreceni Régiségvásár

A felújított villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A polgármesteri hivatal köszönete a nagyerdei Sesztina-kőpadok megmentése ügyében a Debreceni Képeslapoknak

A restaurált pad. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A debreceni Parkerdő 2013–14-es átépítésekor betemetett, 120 éves Sesztina-padok ügyében közölt összeállításaink nyomán Szentei Tamás, a Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Kulturális Osztály vezetője 2024. június 26-án az alábbi hivatalos köszönőlevelet juttatta el magazinunknak: „Tisztelt Szerkesztő Úr, Kedves Vass Attila! Ezúton is szeretnénk megköszönni Önnek, hogy felhívta az Önkormányzat figyelmét arra, hogy a Sesztina padok méltatlan körülmények között vannak a Békás-tónál. A feltárások során ugyan több kőelemet is találtunk, de csupán egy padot tudtunk összeilleszteni a meglévő kövek közül. A feltárt, de funkció nélküli kőhasábokat pedig úgy helyeztük el a mountainbike-pálya környezetében, hogy biztonsággal rá lehessen ülni. A mészkőpad utóéletébe bekapcsolódott a Debreceni Rotary Club is, akik a pad alsó részén táblát helyeztek el a debreceni kereskedő-mecénás család emlékére, és vállalták a jövőbeni gondozását is. Kedves Attila, továbbra is várjuk a város hely- és építészettörténetével kapcsolatos észrevételeit. A Debreceni Képeslapok blog a város identitásának és helytörténeti örökségének fontos felülete, működéséhez sok olvasót és követőt kívánok!” Köszönjük szépen e kedves sorokat, igyekszünk az elkövetkezőkben is eleget tenni a megtisztelő elismerésnek!

Az egyik paddarab a tónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Sikerült! Közbenjárásunkra kiásták végre a 10 éve betemetett nagyerdei 120 éves Sesztina-kőpadokat

Az egyik megmenekült 120 éves pad. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A debreceni Parkerdő 2013–14-es átépítésének egyik érthetetlen tette, hogy betemették azokat a patinás kőpadokat, amik a sokak által Titkos-tónak nevezett területen álltak. A Debreceni Képeslapok jelezte a problémát a polgármesteri hivatalnak, azt kérdezve, hogy van-e lehetőség a nevezetes relikviák kiásására és újbóli, méltó kihelyezésére. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Állíttatta a Rotary Club Debrecen. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egyúttal arról is értesítettük az önkormányzatot, hogy olvasóink között olyan is van, aki felajánlotta az ingyenes közreműködését, fizikai munkáját a rendezés érdekében. Hónapok teltek el, mígnem kedvező változásról (válasz híján) végre a 2024. június 21-i terepszemlénken értesültünk: az egyik kiszabadított kőpadot a költő Tóth Árpád 2024-ben 90 esztendős emlékművénél állították ki, a többi pedig egyelőre az eredeti helyén van, azonban részben már szintén kiásva.

Az egyik paddarab a tónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindez azért örömteli, mert a szép kőpadok Debrecen egyik jótevőinek, a cívisvárosért nagyon sokat tett Sesztina családnak a síremlékéhez tartoztak eredetileg, és 1905-től a Kossuth utcai temetőben álltak. Sesztina Jenő a családi hamvakat és a síremléket 1936-ban, a régi temető bezárása miatt szállíttatta át az 1932-ben megnyílt Debreceni Köztemetőbe. Sesztina Jenő a síremlék négy kőpadját a városnak adományozta, és azokat a nyaralójukkal, a Nagyerdei körúti Sesztina-villával szemközti erdőrészen helyezték el a kirándulók szolgálata érdekében.

Régi vallomás a támlán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A padok a 2013–14-es átépítésig voltak láthatók és használhatók. Mindez az Oláh Gábor – ugyancsak a közbenjáráunkra rendbetett – mellszobrát is tartalmazó kis téren elhelyezett pad talapzatán is olvasható immár egy fémtáblán. Magazinunkban pedig legutóbb itt mutattuk be a Sesztina-padok gyalázatos állapotát.

A háttérben Oláh Gábor szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az elöl megtisztított és kitett pad. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval:

• Nyaralás a Kohász Üdülőben
• A Nagyerdő a felhőkarcolók előtt
• Az orvospalota avatása
• A parkerdő spriccelős ivókútja
• A nagyerdei titkos smaragd tó
• A nyári napközis tábor
• A Békás-tó az átépítése előtt
• Volt egyszer egy csónakázó
• A Li-2-es csodarepcsi
• Nagyerdei lakomák régi szép Rózsakertje
• A strand főépülete, ahol fodrász és mozi is volt
• A nagyerdei fedett uszoda
• 110 éves a Nagyerdei Víztorony
• Stadionunk története 1934-től
• Lubickolás a Nagyerdő fái közt
• Volt egyszer egy Nagyerdő
• Ilyen lett volna az egyetem az eredeti tervei szerint
• A lebontott Nagyerdei Kemping
• Az utolsó régi nyár a strandon
• A Régi Vigadó
• Korizás anno a Nagyerdőben
• Az utolsó spriccelős ivókút
• Volt egyszer egy Ifipark
• A Leveles Csárda
• A szabadtéri színpad 73 éves története
• A Nagyerdőben rejtőző hatalmas ufó
• A  béke szigete a Nagyerdőn
• Az elásott Sesztina-padok
• Nagyerdei szellemtanyák
• A régi vidámpark
• Így szórakoztunk a vidámparkban 1974-ben

A híres vasárubolt és a nagyerdei Sesztina-villa titkai

Debrecen egyik legszomorúbb múltú nyaralóját a város egyik leghíresebb, legnagyszerűbb vállalkozója építtette: Sesztina Jenő. Sajnos egyszersmind ő az egyik legtragikusabb sorsú polgárunk is.

Sesztina Jenő a bolt előtt. Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum.
A képmásolatot Balázs Csaba osztotta meg az olvasóinkkal. Köszönjük!

A fogalommá lett család és cég alapítója Sesztina János, aki 1819 júniusában hozta létre a vaskereskedő vállalkozást a mai Piac utca 21. szám alatt. Ezt később a fia, Sesztina Lajos átköltöztette a 23. szám alatti szép, emeletes házba.

A Vasudvar felirat az egykori üzleten. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

Az üzletet Sesztina Lajos halála után a fia, Jenő örökölte (aki 1869. június 14-én született), s a vaskereskedés az ő vezetése alatt élte a fénykorát. Sesztina Jenő 1893. november 11-én házasságot kötött Csanak Margittal, Csanak József fűszerkereskedő legifjabb lányával a Margit-fürdő dísztermében.

Emlékek a múltból. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

Sesztina Jenő nagyon sokat tett a városért, és megannyi tisztséget is betöltött. (Munkásságát lásd a fenti linken.) Ízléses nyaralóvilláját 1897-ben építtette meg a barátjával, Tóth István építésszel a Nagyerdőben. A II. világháború során, 1944-ben a sorozatos megszállások és támadások miatt a belváros romokban hevert, s a Sesztina Vaskereskedés pincéjét is sokan óvóhelyként használták. A Sesztina házaspár ebbe a nagyerdei villájába húzódott. Az idős pár azonban ott sem tudta elviselni a háború borzalmait és a szovjet katonáktól állandóan elszenvedett lelki megaláztatásokat. Ez vezethetett ahhoz a tragikus cselekedethez, mely során – a szintén a pincében rejtőző szakácsnő segítségével – október 21-én mindketten életüket vesztették. (Ami a szóbeszéd szerint azt jelenti, hogy a szakácsnő közreműködésével felvágták az ereiket...)

Az ingatlanon legutóbb az egyetem bölcsődéje működött. Fotó: Pathó Sándor, 1969.

A Sesztina házaspárt először a villa kertjében temették el. Hamvaikat a későbbiekben a Debreceni Köztemetőbe szállították át, s a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Utolsó tulajdonosokként, Nagybákay (Rickl) Antal és a fiai, dr. Nagybákay Antal és dr. Nagybákay Péter vezették a céget.

Ilyen volt belül ,,A" Sesztina 40 évvel ezelőtt, a főutcán. (Fotó: HBN, 1982 november.) A műemlék épületben lévő, patinás üzletet ekkor újították fel, ügyelve a tradíciókra

A Sesztina Lajos Vaskereskedést 1949. október 14-én államosították. Mégis 1995. szeptember 6-ig vasboltként működhetett – ám végül az akkori tulajdonosa a bezárásáról döntött. Ezzel a 176 éves fennállása után megszűnt a patinás vasárubolt is.

A Sesztina-síremlék a Köztemetőben. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

A családi villában az egyetem bölcsődéje kapott helyet, de immár ez is a múlt. A szebb napokat is megélt ingatlan évekig lakatlan volt, a Debreceni Egyetem 2021-re újította fel, és immár más intézményei működnek a falai között. A Sesztina család méltatlanul elásott kőpadjairól itt írtunk.

A Sesztina-üzlet dolgozói 1948-ban. A fotót Szijjártóné Bodnár Zsuzsanna osztotta meg az olvasóinkkal

DBKL

A felújított villa 2021 májusában. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!