Egy korszak lezárult Debrecenben is

Debrecenben is véget ért egy korszak: immár az egyik utolsó választási óriásplakátot is átragasztották – ezt örökítettük meg a Faraktár utcán 2026. május 4-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az új parlamenti patkó összetétele. Grafika: valasztas.hu

Kapcsolódó múltidézéseink:

• A Proletár- és a Lenin-szobor ledöntése
• A taxisblokád
• A rendszerváltás utáni első választás
• Az 1849-es debreceni trónfosztás

A magyar Parlament. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A debreceni trónfosztás és Függetlenségi Nyilatkozat

A debreceni Országgyűlés Kossuth Lajos vezetésével 1849. április 14-én mondta ki a Habsburg–Lotharingiai-ház trónfosztását. 1849. április 19-én ezt a Függetlenségi Nyilatkozat kiadásával erősítették meg. A kinyomtatott dokumentum és tartalma a lenti fotónkon tanulmányozható. Képünkön Kossuth Lajos és a képviselők a Református Kollégium Oratóriumában egy ottani freskón, melyet Gáborjáni Szabó Kálmán készített):

A trónfosztás. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Országgyűlés a Református Kollégium Oratóriumában ülésezett, de a trónfosztást a Nagytemplomban jelentették be közfelkiáltással, egyfajta népünnepély keretében. A Függetlenségi Nyilatkozat egyebek mellett kimondta:

Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzá tartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, önálló és független európai statusnak nyilváníttatik, s ezen egész status területi egység eloszthatatlannak s épsége sérthetetlennek kijelentetik.

Kossuth Lajos ülőhelyének kis réz emléktáblája a Református Kollégium Oratóriumában: 

Itt ült Kossuth. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Függetlenségi Nyilatkozat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Az 1849-es debreceni csata
• Bocskai és a hajdúk felkelése
• A Rákócziak
• A honvédtemető
• A 39-esek emlékműve
• A Pavilonlaktanya
• A 2. honvéd huszárezred kaszárnyája
• A 3-as gyalogezred szobra
• A Kassai úti Vilmos Huszárlaktanya
• A nagy tankcsata
• A német megszállás vége
• Az egri vár védőinek diadala

A rendszerváltás utáni első szabad országgyűlési választás (1990)

Debrecenben is az új magyar Parlament 386 képviselői mandátumáról dönthettek a választók az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással 1990. március 25-én, az akkori választójogi törvény értelmében. Ez úgy rendelkezett, hogy 176 képviselőt egyéni választói kerületben választottak meg, 152 képviselői mandátumot a pártok szerezhettek meg a területi listákon, 58 mandátum sorsa pedig országos listákon dőlt el. A Napló korabeli cikkei arra is kitérnek, hogy a törvényalkotók az átmeneti állapotra, a korábbi parlamenti hagyományokra is tekintettel így látták biztosíthatónak, hogy olyan politikai képviselet alakuljon ki, amelyben a személyek alkalmassága, hitelessége, megbízhatósága mellett a politikai pártok befolyásoló, politikaformáló ereje, szerepe nő.

Fidesz, SZDSZ, MDF... Reprók: © Debreceni Képeslapok

Az első választási fordulóban az a jelölt lett képviselő, aki az érvényes szavazatok több mint a felét megkapta, feltéve, hogy a szavazásban a választókerület polgárainak több mint a fele részt vett. A területi listás választáson akkor kellett második fordulót tartani, ha az adott területi szavazáson nem vett részt a választópolgárok több mint fele. Országos összesítésben az első hat párt sorrendje a következő: Magyar Demokrata Fórum 24,71; Szabad Demokraták Szövetsége 21,38; Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt 11,76; Magyar Szocialista Párt 10,89; Fiatal Demokraták Szövetsége 8,94; Kereszténydemokrata Néppárt 6,46. Az Országos Választási Bizottság a választás második fordulóját 1990. április 8-ra, vasárnapra tűzte ki. Az 1990-es választás így kialakult eredményeként létrejött Országgyűlés összetétele az alábbi ábrán is megtekinthető, név szerint pedig idekattintva.

(Cikkünk fotóit a főtéri 2020-as jubileumi politikai-társadalmi retrokép-kiállításon repróztuk.)

A Parlament 1990-ben. Repró: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézésünk:

• A Proletár- és a Lenin-szobor ledöntése
• A taxisblokád

Egy másik választási plakát. Repró: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A 2026-os várható eredmény. Grafika: valasztas.hu

333 éve szabad királyi város Debrecen

A cívisváros címere a főtéren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen minden évben április 11-én emlékezik meg a szabad királyi várossá nyilvánításáról. Ugyanis 1693-ban I. Lipót császár ezen a napon adományozta Debrecennek a szabad királyi városi rangra emelése kiváltságlevelét.

 

A városnapi ünnepi lobogók felvonása a Piac utcán katonai tiszteletadással és a gyerekek bevonulása a városházába ilyen volt 2025. április 11-én:

 

Az Országgyűlés az 1715-i diétán iktatta törvénybe a szabad királyi városi diplomát. Ennek – a templomépítő gróf Csáky Imre nagyváradi püspök, felsőházi honatya javaslatára – az is feltétele volt, hogy a város köteles befogadni a katolikusokat, s telket kijelölni a plébánia és a templom részére.

A Csapó utca és a Kossuth tér között. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Április 11. természetesen a költészet ünnepe is, amelyen József Attila és a műfaj művelői előtt tisztelgünk. A város és a költészet napját Debrecenben már sok-sok virág is köszönti, melyek immár ezer színben szórják ránk a tavaszt – hogy stílszerűen Csokonai Vitéz Mihályt idézzük.

Képviselőink egykori esküje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen nevének lehetséges történelmi eredetével ebben az összeállításunkban foglalkoztunk. Éljen soká Debrecen!

Régi Városháza, Piac utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 332 éve lett szabad királyi város Debrecen

A cívisváros címere a főtéren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen minden évben április 11-én emlékezik meg a szabad királyi várossá nyilvánításáról. Ugyanis 1693-ban I. Lipót császár ezen a napon adományozta Debrecennek a szabad királyi városi rangra emelése kiváltságlevelét.

 

A városnapi ünnepi lobogók felvonása a Piac utcán katonai tiszteletadással és a gyerekek bevonulása a városházába 2025. április 11-én:

 

Az Országgyűlés az 1715-i diétán iktatta törvénybe a szabad királyi városi diplomát. Ennek – a templomépítő gróf Csáky Imre nagyváradi püspök, felsőházi honatya javaslatára – az is feltétele volt, hogy a város köteles befogadni a katolikusokat, s telket kijelölni a plébánia és a templom részére.

A Csapó utca és a Kossuth tér között. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Április 11. természetesen a költészet ünnepe is, amelyen József Attila és a műfaj művelői előtt tisztelgünk. A város és a költészet napját Debrecenben már sok-sok virág is köszönti, melyek immár ezer színben szórják ránk a tavaszt – hogy stílszerűen Csokonai Vitéz Mihályt idézzük.

Képviselőink egykori esküje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2025-ös városi ünnepi programok fél 9-kor kezdődnek, akkor a Régi Városháza előtt katonai tiszteletadással vonják föl Debrecen lobogóját. A folytatás eseményei idelátogatva ismerhetők meg, Debrecen nevének lehetséges történelmi eredetével pedig ebben az összeállításunkban foglalkoztunk. Éljen soká Debrecen!

Régi Városháza, Piac utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 35 éve volt a rendszerváltás utáni első szabad országgyűlési választás

Debrecenben is az új magyar Parlament 386 képviselői mandátumáról dönthettek a választók az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással 1990. március 25-én, az akkori választójogi törvény értelmében. Ez úgy rendelkezett, hogy 176 képviselőt egyéni választói kerületben választottak meg, 152 képviselői mandátumot a pártok szerezhettek meg a területi listákon, 58 mandátum sorsa pedig országos listákon dőlt el. A Napló korabeli cikkei arra is kitérnek, hogy a törvényalkotók az átmeneti állapotra, a korábbi parlamenti hagyományokra is tekintettel így látták biztosíthatónak, hogy olyan politikai képviselet alakuljon ki, amelyben a személyek alkalmassága, hitelessége, megbízhatósága mellett a politikai pártok befolyásoló, politikaformáló ereje, szerepe nő.

Fidesz, SZDSZ, MDF... Reprók: © Debreceni Képeslapok

Az első választási fordulóban az a jelölt lett képviselő, aki az érvényes szavazatok több mint a felét megkapta, feltéve, hogy a szavazásban a választókerület polgárainak több mint a fele részt vett. A területi listás választáson akkor kellett második fordulót tartani, ha az adott területi szavazáson nem vett részt a választópolgárok több mint fele. Országos összesítésben az első hat párt sorrendje a következő: Magyar Demokrata Fórum 24,71; Szabad Demokraták Szövetsége 21,38; Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt 11,76; Magyar Szocialista Párt 10,89; Fiatal Demokraták Szövetsége 8,94; Kereszténydemokrata Néppárt 6,46. Az Országos Választási Bizottság a választás második fordulóját 1990. április 8-ra, vasárnapra tűzte ki. Az 1990-es választás így kialakult eredményeként létrejött Országgyűlés összetétele az alábbi ábrán is megtekinthető, név szerint pedig idekattintva. (Cikkünk fotóit a főtéri 2020-as jubileumi politikai-társadalmi retrokép-kiállításon repróztuk.)

A Parlament 1990-ben. Repró: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézésünk:

• A Proletár- és a Lenin-szobor ledöntése
• A taxisblokád

Egy másik választási plakát. Repró: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 331 éve lett szabad királyi város Debrecen

A cívisváros címere a Nagytemplomnál, mely szintén a település jelképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen minden évben április 11-én emlékezik meg a szabad királyi várossá nyilvánításáról. I. Lipót császár 1693-ban ezen a napon adományozta Debrecennek a városi rangra emelés kiváltságlevelét.

Képviselőink egykori esküjének egy fontos kitétele. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Országgyűlés az 1715-i diétán iktatta törvénybe a szabad királyi városi diplomát. Ennek – a templomépítő gróf Csáky Imre nagyváradi püspök, felsőházi honatya javaslatára – az is feltétele volt, hogy a város köteles befogadni a katolikusokat, s telket kijelölni a plébánia és a templom részére.

A Piac utca páros oldala a délutáni napsütésben, a Csapó utca és a Kossuth tér között. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Április 11. természetesen a költészet ünnepe is, amelyen József Attila és a műfaj művelői előtt tisztelgünk. A város és a költészet napját Debrecenben már sok-sok virág is köszönti, melyek immár ezer színben szórják ránk a tavaszt – hogy stílszerűen Csokonait idézzük. A városi ünnepi programok idelátogatva ismerhetők meg. Éljen soká Debrecen!

A Régi Városháza a Piac utcán, egy szép áprilisi napon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A 200 éves Podmaniczky-ház a debreceni Kistemplomnál

A debreceni belváros híres épülete a Podmaniczky-ház, ami a Piac utca és a Széchenyi utca sarkán pompázik a Kistemplom mellett. Az 1820 körül épült, klasszicista stílusú történelmi ház a kapualjban megbújó emléktáblája szerint arról is nevezetes, hogy 1849-ben az emeleti dísztermében tartotta az üléseit a Magyar Országgyűlés Főrendi Háza. Az épület a nevét Podmaniczky Annáról kapta, aki gróf Dégenfeld József főispán felesége volt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A jól ismert feliratok még a homlokzaton voltak a legutóbbi látogatásunkkor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ház másik, de nem utolsó híressége a földszinti patikája volt. Ennek a patinás gyógyszertárnak a múlt ködébe vesző időkben Mihalovics Patika volt a neve, a ma emberei pedig leginkább Kígyó Patikaként ismerhették. A gyógyszertár már máshol működik.

A Podmaniczky-ház a takarékpalota felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vele kapcsolatban Kedves Olvasónk,  Fogarasi Józsefné Patyu a hozzászólásában kifejtette: „Az eredeti Kígyó patika a jelenlegi órásüzlet helyén volt, a sarkon állami áruház volt, s kb. az ötvenes években költöztek át. Debrecen közponja volt a Kígyó patika, a legnagyobb forgalmú éjjel-nappalos, sokan dolgoztak benne.” Napjainkban ez a sarki helyiség üres, viszont az épületegyüttes többi részében egyebek mellett üzletek, órás, próbaterem, irodák és lakások is találhatók.

A sarki üzletben a Budapesti Nagy Áruház is működött. Fotó: „Debrecen 1956” kiállítás

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Podmaniczky-ház udvara a Hal köz felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hová lett a Széchenyi-sarki házból a gyógyszertár?

A debreceni belváros egyik híres történelmi épülete a Podmaniczky-ház, ami a Piac és a Széchenyi utca sarkán pompázik a Kistemplom mellett. Az 1820 körül épült, klasszicista stílusú ház a kapualjban megbújó emléktáblája szerint arról is nevezetes, hogy 1849-ben az emeleti dísztermében tartotta az üléseit a Magyar Országgyűlés Főrendi Háza. Az épület a nevét Podmaniczky Annáról kapta, aki gróf Dégenfeld József főispán felesége volt. A ház másik, de nem utolsó híressége a földszinti patikája.

A jól ismert feliratok még a homlokzaton voltak a 2023. október 28-i látogatásunkkor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ennek a patinás gyógyszertárnak a múlt ködébe vesző időkben Mihalovics Patika volt a neve, a ma emberei pedig leginkább Kígyó Patikaként ismerhetik. Jobban mondva, csak ismerhették. A 2023. október 28-i ottjártunkkor ugyanis azt tapasztaltuk, hogy a gyógyszertár már máshol működik. Erről az ablakokon szórólapok is tájékoztatják a betérni szándékozókat.

A Podmaniczky-ház 2023. október 28-án, a takarékpalota felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Cikkünk Facebook-megosztásához Kedves Olvasónk, Ecsedi Zsolt az alábbi térképet mellékelve arra mutatott rá, hogy a patika 1812 óta működött a Piac utca 33. szám alatt:

Debrecen gyógyszertárai 1930-ban, Zoltai Lajos térképes rajzán

Ugyanakkor  Fogarasi Józsefné Patyu a hozzászólásában kifejtette: „Az eredeti Kígyó patika a jelenlegi órásüzlet helyén volt, a sarkon állami áruház volt, s kb. az ötvenes évek alatt költöztek át. Debrecen közponja volt a Kígyó patika, a legnagyobb forgalmú éjjel-nappalos, sokan dolgoztak benne. Három főnök vezette: Horváth Zoltán, Szabó Imre, dr. Nagy Józsefné, akik ezen kívül részt vettek és tanítottak bennünket az asszisztensképző tanfolyamon. Sajnálom, hogy megszűnt, az egész Piacz utca elvesztette a báját, sok a megszünt üzlet, stb. Más világot élünk.”

A sarki üzletben a Budapesti Nagy Áruház is működött. Fotó: „Debrecen 1956” kiállítás

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Podmaniczky-ház udvara a Hal köz felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Isten éltesse a ma 330 éve város Debrecent!

A cívisváros címere a Nagytemplomnál, mely szintén a település jelképe. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Debrecen minden évben április 11-én emlékezik meg a várossá nyilvánításáról. I. Lipót császár 1693-ban ezen a napon adományozta Debrecennek a városi rangra emelés kiváltságlevelét.

Képviselőink egykori esküjének egy fontos kitétele. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az Országgyűlés az 1715-i diétán iktatta törvénybe a szabad királyi városi diplomát. Ennek – a templomépítő gróf Csáky Imre nagyváradi püspök, felsőházi honatya javaslatára – az is feltétele volt, hogy a város köteles befogadni a katolikusokat, s telket kijelölni a plébánia és a templom részére.

A Piac utca páros oldala a délutáni napsütésben, a Csapó utca és a Kossuth tér között. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Mostani összeállításunkban a várossá válás 330. évfordulója előtti napokban megörökített arcát mutatjuk be Debrecennek. Április 11. természetesen a költészet ünnepe is, amelyen József Attila és a műfaj művelői előtt tisztelgünk. A város és a költészet napját Debrecenben már sok-sok virág is köszönti, melyek immár ezer színben szórják ránk a tavaszt – hogy stílszerűen Csokonait idézzük. Ennek képei ebben az összeállításunkban csodálhatók meg sok szép friss, illatos felvétellel. Az ünnep alkalmából díjtalanul látogatható a Déri Múzeum, valamint a Nagytemplom is. A városnapi programkínálat ebben az előzetesben tekinthető meg. Éljen soká Debrecen!

A Régi Városháza a Piac utcán, 2023. április 5-én. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Szent Korona Debrecenben

Debrecen az 1848/49-es szabadságharc idején Magyarország fővárosa volt. Hiszen itt működött az országgyűlés, a kormány, és a cívisvárosban mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását, sőt a tavaszi hadjáratot is a cívisvárosból irányították. Kossuth Lajos a városházán lakott a családjával, és ott helyezték el a koronázási kincseket is. Ennek tiszteletére volt látható kiállítás a 170. évfordulón a Déri Múzeumban, Kossuth Lajos azt üzente... címmel. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A tárlaton a gyönyörű Szent Koronánk másolatát is megcsodálhattuk. Ennek kapcsán mutatjuk be a Debreceni Egyetem dísztermének központi ablakát, amit az akkori idegenvezetők világnapja alkalmából tett sétán örökítettünk meg. Ezen a páratlan kompozíción a koronás államcímer, valamint a Református Kollégium pompázik. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!