Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Dégenfeld. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Dégenfeld. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. október 20., kedd

Az 1904-es nagy piacrendezés

A Rákóczi-piac (Fortepan / Bojár Sándor, 1970).

Debrecenben az egyik nagy piacszabályozás 1904-ben történt meg. Béber László cikke szerint (lásd összeállításunk végén) ezt 10 éves huzavona előzte meg, mivel sokan úgy vélték, hogy a kicsinyben árusítók piacát, a pércsi sort – debreceniesen pírcsi sort – a Piac utcáról ne helyezzék át a Csapó és a Rákóczi utcára, hanem városrészenként osszák szét. De tiltakoztak a kisiparosok is, akik a több évszázados szerzett jogaikra hivatkozva ragaszkodtak a Piac utcai helyükért. Ám 1904. március 1-jén a pírcsi sor eltűnt a Piac utcáról.

Négyes tuja a Kossuth utcán, jobbra pedig a piac

Tojást, hüvelyest, burgonyát, kertészeti termékeket akkortól a Csapó utcán lehetett árusítani, szárnyas jószágot darabonként és páronként a Vár és a Rákóczi utca között. A libakertiek és zöldséges kofák helye a Városház utca lett, a bolgár és egyéb konyhakertészeké a Simonffy utca, ugyanott árusították a tejet és tejtermékeket, halat, rákot, nyulat és egyéb vadat. A gyümölcsárusoknak sikerült megvédeniük a Piac utcai helyüket az 1–11. számú házak előtt, a mézeskalácsosokkal együtt, ezek közül kettő megmaradt mutatóban az I. világháború után is. Nyaranta pedig közéjük ékelődött a Dörre-cukrászda kioszkja. A nagy gyümölcspiac szemközt volt, a Piac utca 4. számú háztól a 10-ig, ahol vaskerekes kút is működött. Itt árultak sátrakban a kofák, s még bővült is a terük a sarki Stenczinger-ház lebontása révén. A Kossuth utca 23. számú háztól lefelé a virágárusok tevékenykedtek.

Vásártér, 1938. Fortepan / Fóris–Vastagh

A Kisállomás előtti szénapiacon, a mázsaház környékén élő bárányt és szopós malacot kínáltak. A gabona- és terménypiac a Hatvan utca végétől a Miklós utca végéig terült el, magába foglalva a Külsővásárteret is. Ez szárnyasoktól volt hangos. A nagybani, szekeres gyümölcspiac a Hatvan utca 39. számú háztól, ahol a megkeskenyedett park kezdődött, lefelé nyúlt el, kivéve a káposzta, dinnye és tök szekeres piacát, ami a Bocskai térre került. A Hatvan utca 50. számú háztól lefelé lehetett kapni a csemetefákat, bokrokat és cserjéket, a gázgyár déli oldalán pedig meszet árultak. Az érintetlenül hagyott Dégenfeld (ma Dósa nádor) téri piacon 119 barna vassátor állt (ilyen a Simonffy utcai piacon is volt) a Rózsa utcától a Bádogos (Zamenhof) utcáig, a tér alakja szerint 18–30 sátorból képezett öt sorra osztva. Ezeket tovább tagolta két keskeny keresztutca. A sátrakat a város adta bérbe, arra igyekezve, hogy soronként lehetőleg azonos, vagy legalábbis rokon szakmák csoportosuljanak. A Tisza-palota hátsó frontjára néző I. sorban zömmel hentesek voltak. A Dégenfeld téren zöldséget és nyers húst nem volt szabad árulni; aki a 61 debreceni hentes közül itt is bérelt sátrat, az kolbászt, füstölt húst, tepertőt tartott.

Dégenfeld téri képeslap

Az I. sorban viszont csak hentesnék árultak füstölt, főtt és sült kolbászt; a tanács respektálta a legelőkelőbb debreceni céh ősi szokását, hogy a kolbászt a hentesnek adták el, valamikor a tér déli részén. Ebben a sorban voltak a házi tésztások, két paprikás és sáfrányos, akadt egy mézeskalácsos, sőt pipás is, de ez behódolt, mert bazárárut is tartott. A II. sorban már sok kávés és ételes árult, az előbbiek tejeskávét mértek, az ételesek egy-két fogásos ebédet főztek a sátor egyik felében, a másikban tálaltak. Ez a két szakma különben sokszor párosult. Ezen a soron helyezkedtek el a kenyérsütő asszonyok is – csak a híres debreceni fehér kenyeret kínálták – s a túrósok és tejfelesek. A III. sor megint a régi élelmiszer-iparosoké volt, élükön a hurkásokkal. A hurkát egykor szintén a hentesnék árulták a kolbásszal együtt, de ebben az időben már nem, a kolbásznál jóval olcsóbb népélelem készítése külön szakmává vált. A 11 tagú Perecsütő Társulat hat sátorban rakta ki a messze földön keresett debreceni perecet, az apró vajastól a nagy zsírosig. Érdekes, hogy a sátrakra egymás között ősi módra nyilat vetettek, eszerint váltották a helyeket. (Talán azért, mert a perecesek nemcsak az árujukról, hanem a szájukról is híresek voltak; furcsa módon közéjük keveredett itt egy jámbor magyar szabó. Két-két sátruk volt a mézeskalácsosoknak, henteseknek, savanyú káposztát és uborkát árusítóknak. Mellettük húzódott meg egy főzelékes, a vevő maga vitt a főzelékre kolbászt, hurkát vagy tepertőt, ha telt neki. A IV. sort a kávésok, ételesek és kenyeresek foglalták el, a széleken egy-egy paprikással, főzelékessel és szárítottgyümölcs-árussal, a város istállójára (a későbbi Köjálra) néző V. sorban szintén a kávésok és ételesek uralkodtak, s itt szerénykedett a valamikor virágzó iparágat képviselő két szappanos. Mozgalmas volt ez a tér. Északi oldalán a szabad ég alatt, a Wolff-palota előtt árulták a barna kenyeret és a vidékről felhozott kenyeret (a legkeresettebb a sárándiaké volt), s itt kaptak helyet az uborkaárusok is.

Az egykori Büdös köz (ma Rózsa utca)

A Dégenfeld téri piachoz csatlakozóan heti piaci napokon a Rózsa utcában árusítottak sátrakban a fésűsök, kefések, késesek és pipások. (A bojtos, rövid szárú makra pipa már csak a muskotály cívisek szájában füstölt.) A Tisza-palota Rózsa utcai frontját a Debrecen történetében jelentős szerepet játszott patrícius kereskedő család, a Várady Szabók fehérnemű- és divatáruüzlete foglalta el, a sarkot pedig egy véres szerelmi drámáról szomorú nevezetességre szert tett Kovács-féle hentesüzlet. A hátsó fronton állandóan kellemes szagok terjengtek, főtt és sült a híres debreceni kolbász, s a köznyelven a kávékirálynak ismert Király István nagy fűszerüzletéből a pörkölt kávé kellemes illata szállt, sőt még egy rőfös és egy üveg- és porcelánkereskedés is elhelyezkedett itt. Forró nyári napokon a vassátrak utcái fölött teljes hosszukban ponyvát feszítettek ki, alattuk sejtelmessé szűrődött a napfény. A másik piac, ami szintén eltűnt azóta, kisebb volt, de teljesen zárt, a hivatalos neve is Simonffy utcai csarnok. Mondottam, hogy a Dégenfeld téri sátrakban tilos volt nyers húst árulni, ezek csarnokát a város Simonffy utcai bérházában a páratlan oldalon létesítették, s e csarnokban 36 acélsodronyos fülkét alakítottak ki. A mészárosok száma Debrecenben akkoriban 17 volt, ezek az önálló üzleteiken kívül 11 társulati elárusító hellyel is rendelkeztek szerte a városban, kettővel a Simonffy utcai csarnokban. Akadt itt két hentes is, de a többi fülkében mind asszonyok árultak borjúhúst, ugyanolyan régi szokás szerint, mint a hentesnek a kolbászt. Rajtuk kívül a csarnokban kapott helyet, de már csak asztalokon 8 bárányhúst és 7 libahúst áruló asszony, valamint 5 tejfölös és túrós. Ez a csarnok tehát szerkezeténél fogva a Simonffy utcai piachoz tartozott, a kettő kiegészítette egymást.



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 5., péntek

A Dósa nádor téri 120 éves Wolff-palota

A Csapó utca látképén. Fotó: © Nicol Barbara Reem.
 
Debrecen belvárosának egyik híres épülete a Dósa nádor tér 10. szám alatt áll, és Wolff-palotaként is ismert. Az épület 2024-ben volt 120 éves, s az 1904-es dátum a homlokzatán is olvasható.
 
A tér az átépítése előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szép ház kapcsán Papp József Podmaniczky-, Kós Károly- és Csokonai-díjas helytörténész korábban, a Haonon megjelent cikkemben felidézte, hogy a ház helyén előzőleg egy földszintes, kétlakásos épület állt, ahol a lakásokon kívül kocsma is volt.

A kenyérpiac egy 1913-as képeslapon

A mai, új épületnek az 1910-es házjegyzék szerint három tulajdonosa volt: özvegy Szikszay Istvánné született Fazekas Juliánna, Szikszay István és Volf Jánosné született Szikszay Margit.

Az új sétálóövezet 2020-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ház az 1910-es házjegyzékben Csapó utca 7. szám alatti ingatlanként szerepel, mely a dokumentum szerint azonos volt a Bádogos utca 6. számmal, továbbá a Gróf Dégenfeld tér 10. számmal is.

A Dégenfeld tér kapcsán az is érdekes, hogy a területen igen hangulatos, nagy forgalmú és híres piac működött. Ott árulták a messze földön híres, hatalmas debreceni kenyereket is! 

Az 1976. augusztus 20-ra kialakított árkád. Fotó: HBN

A városrészt a „szocialista időkben” Tóthfalusi térnek nevezték. A Wolff-palotának a Csapó utca felől egy időben árkádjai is voltak. Az épületben 1956 óta a Naplót készítették, ám 2024 nyarán ez a korszak véget ért: a szerkesztőség egy másik épületbe költözött, mégpedig a Szent Anna utcára. A legutóbbi hírek ugyanakkor arról szólnak, hogy a házból hotelt alakítanak ki.

Autóvásár a téren. Fotó: Fortepan / Csőke József, 1976

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


2026. február 20., péntek

A Dégenfeld (Tóthfalusi, Dósa nádor) tér képes története


Debrecenben a Dósa nádor tér neve Dégenfeld és Tóthfalusi tér is volt a korábbi időkben. Erről a belvárosi helyről az itteni szerkesztőséghez kötődő Naplopók Független Zenekar Facebook-oldalán található egy igen szép gyűjtemény, mely minden korszakból bemutat fantasztikus képeket.


Összeállításunkban a Naplopók Független Zenekar Facebook-oldalán megjelent páratlan összeállításból szemezgetünk, a galéria a képre kattintva is megnyitható. Először a régi időket elevenítjük fel a Dégenfeld téri vásárok, piacok muzeális felvételeivel.

Az egykori Büdös köz (ma Rózsa utca) a tér és a Piac utca között


A Wolff-palota természetesen gyakori szereplő a térről készült archív felvételeken.

Szabó Magda édesapjának, Szabó Eleknek a felvétele a térről

A Dégenfeld téri kenyérpiac egy 1913-as képeslapon

Talyigás a Dégenfeld téren

A Naplopók Független Zenekar Facebook-oldalán közölt fotósorozat a Tóthfalusi téri időket is megidézi az 1950-es évektől a rendszerváltásig, ami óta már Dósa nádor tér a hely neve. A fotográfiák egyik legérdekesebb darabja a Goliath névre keresztelt bálna maradványainak itteni kiállítását örökítette meg.

A Csapó utca és a Tóthfalusi tér találkozása az 1950-es években

1962 márciusában a Tóthfalusi téren a preparált óriásbálna

Élet a Tóthfalusi téren, 1966-ban. Fotó: Fortepan / Kotnyek Antal


A következő képen a leállított pallagi villamosok helyett rendszeresített buszok átadása idézhető fel.

A 6-os Aköv új járműveinek szemléje. Fotó: HBN, 1970


Autóvásár a Tóthfalusi téren, 1976. Fotó: Fortepan / Csőke József

A Tisza-palota hátsó részénél a rendszerváltás idején

Gépjárművek a 2019. február 20-án elkezdett átépítésig hajthattak be és parkolhattak utoljára a téren.

A Dósa nádor téri Wolff-palota a tér átépítése előtt

A Debreceni–Nagyváradi Értesítő egykori szerkesztőségi épülete

Ma már a Parasztbolt se működik. Az üzletet itt mutattuk be külső-belső képekkel.

A tér kultikus üzlete: a „Parasztbolt”

A sétálóövezetbe vont tér legújabb képei ezen a linken láthatók.

A Tisza-palota pincéjének feljárata

A tér és a környék átépítéséről ebben az összeállításunkban emlékeztünk meg.

A kiürített Köjál-épület


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Fényjáték az átépített téren, a 2020-as átadás idején

2025. július 29., kedd

A Piac utcai szökőkút nyár esti ragyogása


Debrecen belvárosának egyik kedvelt látványossága a Piac utca és a Csapó utca sarkán pompázó szökőkút a Dégenfeld parkban. A 2001-ben átadott főtéri korzó részét alkotó csobogó esténként ugyanis megvilágítva ontja a vízsugarakat – ezt örökítettük meg a 2025. július 28-án készített felvételeinken, többek között az Aranybikával és az eső utáni sejtelmes égbolttal egyetemben. Érdemes arra sétálni napnyugta után! Fotó, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2025. február 16., vasárnap

5 éve kezdődött a Dósa nádor tér átépítése



Debrecenben a mai Dósa nádor téri korzót, valamint a hozzákapcsolt Csapó utcai új sétálóövezeti részt 2020. február 19-én kezdték építeni. Emiatt azóta nem lehet parkolni ezeken a területeken (se), ám nem ez az egyetlen változás itt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Munka a Csapón. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2020. augusztus 15-én átadott új Dósa nádor téren állították fel Szent István szobrát, valamint egy színváltós szökőkutat és ferde villanyoszlopokat is telepítettek ide. A Csapó utcai új korzószakaszon megmaradt ugyan a virágpiac, de már csak a páratlan oldalban, és az árushelyeket nem a korábbi hagyományos asztalok alkotják, hanem az alábbi képen látható építmények.

Az új virágpiac. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Dósa nádor téri területet később még bővítették, és ennek révén a Sas utcán 2024. január 26-ra megépítették a mélygarázst, valamint a Szent István parknak nevezett placcot is. A Medgyessy Ferenc által alkotott Mackós kutat a megszüntetett kis parkból áthelyezték a kövezett részre. Mindezeket megelőzően kivágták az érintett részen a fákat és más növényeket. Azóta már ilyen a szintén renovált, valamint a lépcsőházától megfosztott Kis Orbán-ház mögötti „park”:

A Szent István park. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szó volt arról, hogy a fenti helyre építenek egy inkubációs központnak nevezett üveglétesítményt, de ez eddig nem valósult meg. Mindeközben mára azóta a Dósa nádor téri Wolff-palota is lakatlan lett, mivel a szerkesztőség elköltözött belőle. Ellenben a szomszédos Turmix Bár ma is működik, akárcsak például a Parasztbolt és a Dollárház.

A szökőkút. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink fotókkal és videókkal:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. február 9., péntek

A 200 éves Podmaniczky-ház a debreceni Kistemplomnál

A debreceni belváros híres épülete a Podmaniczky-ház, ami a Piac utca és a Széchenyi utca sarkán pompázik a Kistemplom mellett. Az 1820 körül épült, klasszicista stílusú történelmi ház a kapualjban megbújó emléktáblája szerint arról is nevezetes, hogy 1849-ben az emeleti dísztermében tartotta az üléseit a Magyar Országgyűlés Főrendi Háza. Az épület a nevét Podmaniczky Annáról kapta, aki gróf Dégenfeld József főispán felesége volt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A jól ismert feliratok még a homlokzaton voltak a legutóbbi látogatásunkkor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ház másik, de nem utolsó híressége a földszinti patikája volt. Ennek a patinás gyógyszertárnak a múlt ködébe vesző időkben Mihalovics Patika volt a neve, a ma emberei pedig leginkább Kígyó Patikaként ismerhették. A gyógyszertár már máshol működik.

A Podmaniczky-ház a takarékpalota felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vele kapcsolatban Kedves Olvasónk,  Fogarasi Józsefné Patyu a hozzászólásában kifejtette: „Az eredeti Kígyó patika a jelenlegi órásüzlet helyén volt, a sarkon állami áruház volt, s kb. az ötvenes években költöztek át. Debrecen közponja volt a Kígyó patika, a legnagyobb forgalmú éjjel-nappalos, sokan dolgoztak benne.” Napjainkban ez a sarki helyiség üres, viszont az épületegyüttes többi részében egyebek mellett üzletek, órás, próbaterem, irodák és lakások is találhatók.

A sarki üzletben a Budapesti Nagy Áruház is működött. Fotó: „Debrecen 1956” kiállítás

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Podmaniczky-ház udvara a Hal köz felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2023. december 9., szombat

Az 1860-as és 1950-es évek közti Debrecen 13 régi képen

A mai Piac utca 22–24. szám alatti üzlet 1933-ban. Fotó: Déri Múzeum, Kozmann Leó. Repró: © Debreceni Képeslapok

Debrecen XIX–XX. századi életére és épületeire csodálkozhatunk rá a mostani válogatásunkban, amelynek képeit a Modem és a Déri Múzeum közös „Holnemváros” című tárlatán repróztuk.

A Kossuth utca 1913 előtt a színháznál és a Komáromy-háznál. Fotó: Déri Múzeum, Ismeretlen Szerző. Repró: © Debreceni Képeslapok

A fenti képen a Kossuth utca látható a színházzal (jobbról) és az 1913-ban lebontott Komáromy-házzal, aminek a helyére a pénzügyi palotát emelték. A következő fotográfián a Haldokló oroszlán című szobor szerepel még a Kálvin téri Emlékkertben, a Honvédtemetőbe való 1899-es áttelepítése előtti időkből. Marschalkó János műve már 1861-ben elkészült, de a kiegyezésig rejtegetni kellett.

A Haldokló oroszlán című szobor 1868-ban az Emlékkertben. Fotó: Déri Múzeum, Letzter testvérek. Repró: © Debreceni Képeslapok

Szintén a Nagytemplom mögött állt a Szabadságszobor is, amit a lakosság nemteszése miatt végül beöntöttek. A helyén 1906 óta a Bocskai-szobor található.

A Szabadságszobor. Fotó: Déri Múzeum, Kiss Ferenc. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Modem és a Déri Múzeum közös kiállításán repróztuk a Csapó–Dégenfeld-sarki házak fotográfiáját, valamint a Csapó utcai tűzoltóság életét illusztráló dokumentumot is.

A Csapó utca és a Dégenfeld tér sarka az 1920-as években. Fotó: Déri Múzeum, Ismeretlen Szerző. Repró: © Debreceni Képeslapok

Gyakorlat a Csapó utcai tázoltóságon, 1933-ban. Fotó: Déri Múzeum, Kozmann Leó. Repró: © Debreceni Képeslapok

Szintén 1933: a mai Piac utca 22–24. alatti üzlet. Fotó: Déri Múzeum, Kozmann Leó.  (Nyitóképünk teljes méretben.) Repró: © Debreceni Képeslapok

Az alábbiakban átlépünk az 1940-es évekbe...

A Deák utcai nagy zsinagóga 1941-ben.
Fotó: Déri Múzeum, Benkő László. 
Repró: © Debreceni Képeslapok

A Deák utcai nagy zsinagóga több felvételen is szerepel. A folytatás előtt még íme egy járműszemle:

A Magyar Vasútforgalmi Rt. első 10 helyközi autóbuszának avatása a Salétrom utcai telepén, 1947 tavaszán.
Fotó: Déri Múzeum, Benkő László. 
Repró: © Debreceni Képeslapok

A Petőfi szobor avatása 1948-ban. Fotó: Déri Múzeum, Benkő László. Repró: © Debreceni Képeslapok

Az 1950-es évek Debrecenéről ugyancsak lélegzetelállító felvételeket mutatott be a kiállítás.

A Vár utca 1951 tavaszán. Fotó: Déri Múzeum, Gerő László. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Vár utca 10. szám alatti udvar 1952-ben. Fotó: Déri Múzeum, Benkő László. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Vörös Hadsereg útja 1952-ben egy szuper hirdetőoszloppal és korabeli emberekkel.
Fotó: Déri Múzeum, Ismeretlen Szerző. 
Repró: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A volt Deák utcai nagy zsinagóga a bontása idején, 1962-ben. Fotó: Déri Múzeum, Fekete Gáborné. Repró: © Debreceni Képeslapok