Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1990. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1990. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. március 25., kedd

Ma 35 éve volt a rendszerváltás utáni első szabad országgyűlési választás

Debrecenben is az új magyar Parlament 386 képviselői mandátumáról dönthettek a választók az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással 1990. március 25-én, az akkori választójogi törvény értelmében. Ez úgy rendelkezett, hogy 176 képviselőt egyéni választói kerületben választottak meg, 152 képviselői mandátumot a pártok szerezhettek meg a területi listákon, 58 mandátum sorsa pedig országos listákon dőlt el. A Napló korabeli cikkei arra is kitérnek, hogy a törvényalkotók az átmeneti állapotra, a korábbi parlamenti hagyományokra is tekintettel így látták biztosíthatónak, hogy olyan politikai képviselet alakuljon ki, amelyben a személyek alkalmassága, hitelessége, megbízhatósága mellett a politikai pártok befolyásoló, politikaformáló ereje, szerepe nő.

Fidesz, SZDSZ, MDF... Reprók: © Debreceni Képeslapok

Az első választási fordulóban az a jelölt lett képviselő, aki az érvényes szavazatok több mint a felét megkapta, feltéve, hogy a szavazásban a választókerület polgárainak több mint a fele részt vett. A területi listás választáson akkor kellett második fordulót tartani, ha az adott területi szavazáson nem vett részt a választópolgárok több mint fele. Országos összesítésben az első hat párt sorrendje a következő: Magyar Demokrata Fórum 24,71; Szabad Demokraták Szövetsége 21,38; Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt 11,76; Magyar Szocialista Párt 10,89; Fiatal Demokraták Szövetsége 8,94; Kereszténydemokrata Néppárt 6,46. Az Országos Választási Bizottság a választás második fordulóját 1990. április 8-ra, vasárnapra tűzte ki. Az 1990-es választás így kialakult eredményeként létrejött Országgyűlés összetétele az alábbi ábrán is megtekinthető, név szerint pedig idekattintva. (Cikkünk fotóit a főtéri 2020-as jubileumi politikai-társadalmi retrokép-kiállításon repróztuk.)

A Parlament 1990-ben. Repró: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézésünk:
Egy másik választási plakát. Repró: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. március 20., csütörtök

Ma 35 éve döntötték le a Proletár- és a Lenin-szobrot


Debrecenben 1990. március 20. sorsdöntő napnak bizonyult két köztéri szobor számára: ekkor távolították el a helyükről daruval a Proletár című szobrot (1961), valamint a Lenin-szobrot (1975) is.

A Proletár. Fotók: Szabó István

Összeállításunkban ezekre a történelmi eseményekre emlékezünk.

Ledöntve. Fotó: Szabó István

Múltidézésünk fotóit Szabó István készítette, és a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege őrzi ezeket a muzeális felvételeket. Cikkünk utolsó képsorozatát a Napló közölte.

Ez volt a Proletár. Fotó: Szabó István

A Hajdú-bihari Naplóban a történtek után ez jelent meg: a Debreceni Ellenzéki Kerekasztal képviselői már március 14-én megpróbálkoztak a Kölcsey Művelődési Központ előtti Lenin-szobor eltávolításával, akkor azonban a daru ereje kevésnek bizonyult, így – jobb híján – a 15-i ünnepség előestéjén lepelbe burkolták Kalló Zoltán művét. Tegnap délelőtt az Építőipari Gépesítő Vállalat szakemberei és nagy teljesítményű daruja ingyenes segítségével rövid idő alatt sikerült a többtonnás bronzszobrot talapzatáról leemelni és az aszfaltra fektetni. Az eseménynek viszonylag kis számú nézője volt – néhány járókelő, a Református Kollégium diákjai és egy észt turistacsoport –, hiszen a DEKA akcióját nem előzte meg hírverés. A pártok nem kértek engedélyt a hatóságoktól az akció lebonyolítására. „A jelenlegi hatalom már nem illetékes ebben” – nyilatkozta Herpai Albert, aki a Független Ifjúság nevű szervezet képviseletében volt jelen a téren. – A Lenin-szobrot értékhordozó alkotásnak tekintjük, amely a város tulajdona. Mi megelégszünk azzal, hogy – állagát, épségét megóvva – leemeljük a talapzatról – válaszolta Cseh Sándor, a Független Kisgazdapárt debreceni elnöke arra a kérdésre, mi lesz a szobor további sorsa. – A szocialista pártoknak van elegendő pénzük arra, hogy megfelelő helyre szállíttassák. Ebben az alkotásban Debrecen város pénze „fekszik”, amelyet a polgárok szeretnének visszakapni, hiszen lenne mire költeni. Elképzelhetőnek tartom, hogy a szobrot valutáért nyugatra értékesítsék, ahonnan komoly az érdeklődés a „kimustrált” Lenin-szobrok iránt.

Lenin is porba hullt. Fotó: Szabó István

A Napló beszámolt arról is, hogy a hozzá nem értés áldozata lett a Március 21-e téren álló Tanácsköztársaság-emlékmű. A daru nem tudta sérülés nélkül eltávolítani: Kiss István alkotása, a munkásszobor kettétörött, így a 21-i koszorúzástól igen, az utókor számára azonban nem sikerült megmenteni a történelmi jelképet. Kár érte, hiszen „tövében” nemzedékek nőttek fel, s arról a műalkotás igazán nem tehet, hogy ideológiák ütközési pontjává vált. Jelkép maradt így is; meglehet, napjaink történelmének nem éppen pozitív jelképe – fogalmazott az 1990. március 21-i tudósítás. A két szobor évtizedekig a Víg-Kend Majorban volt, de mára nem tudni, hogy hova lettek...

A háttérben a volt Kölcsey. Fotó: Szabó István

2024. november 28., csütörtök

Szenzáció! Kiderült, hova tűnt a Zsolnay-szökőkút kávája a Széchenyiről, és megvan a második párja, ami ma is ép

Debrecenben 1960 áprilisa és 1965 augusztusa között díszítette a főteret az a szökőkút, amit Zsolnayként ismerünk az 1961-ben ráhelyezett majolika dombormű miatt. A lebontott alkotás kerámiagyűrűje évtizedekig egy Széchenyi utcai kertben lapult, majd onnan is eltűnt.

A főtér 1962-ben. Képeslapfotó: Bakonyi Béla

Azt, hogy hova lett, a Bem téri Méliusz-könyvtár 2024. november 26-i programján tudhattuk meg a polgármesteri hivatal válasza alapján Vass Attila Tamás előadótól:
„A Zsolnay-káva jelenleg egy önkormányzati tulajdonú ingatlanon (a Hatvan utca 23. szám alatt) van elhelyezve tárolási céllal. Jelen pillanatban még folyamatban van annak a koncepciónak a kidolgozása, amely lehetőséget teremt ahhoz, hogy a kávát olyan környezetben helyezhessük el, amely stílusában és hangulatában méltó hozzá, és illeszkedik annak művészi értékéhez.”
Sőt, a közönség azt a fantasztikus információt is hallhatta, hogy a debreceni Zsolnay-szökőkútnak nemcsak volt egy ikertestvére Pécsett, hanem van is egy ikertestvére, mégpedig a szombathelyi Dési Huber István Általános Iskola udvarán. Mindhárom szökőkút 1961-ben készült, a debreceni kétmedencés, zuhatagos kompozíció volt a legnagyobb, de ma már csak a szombathelyi létezik. A szombathelyi páratlan szocreál retro alkotást csak hosszú tárolás után, 1990-ben állították fel. Az ottani megőrzése, elfogadása, megbecsülése és működtetése Debrecen számára is követendő példa lehetne a mi kávánk újbóli kihelyezése érdekében!

A szombathelyi mű. Fotó: Köztérkép

Kathi Ferenc Kedves Olvasónknak külön is köszönetet mondunk, amiért részt vett a Zsolnay-kútról tartott előadáson. Ő ugyanis Budapestről vonatozott Debrecenbe azért, hogy részt vegyen ezen az esten, s utána pedig már utazott is haza. Jó egészséget kívánunk Neki, és várjuk szeretettel máskor is!

Debreceni főtér, 1964. Fotó: Cartographia


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Vass Attila Tamás előadása. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2022. augusztus 6., szombat

Az 1990-es virágkarnevál


Debrecenben 1990-ben is ilyenkor már a virágkarneváli készülődés hangulatában teltek a napok. Aztán felvirradt augusztus 20., és végre ismét megcsodálhattuk a parádét – melyről a fenti fotót a minapi régiségvásárban szereztük be egy ismeretlen eredetű hagyatékból. A Barnevál virágkocsija látható rajta a Piac utcán, valamint a következő képen az azóta lebontott Nagyerdei Stadionban:


Az akkor még jól prosperáló baromfifeldolgozó vállalat a Tarzan című kocsival szerepelt. A menetet pedig akkor is hagyományosan a Szent Koronánkat megformáló kompozíció vezette a fanfárosok társaságában. Erről az akkori távközlési cég, a Matáv is megemlékezett egy 50 egységes, szép telefonkártyával, mely a Kálvin téren mutatja az alkotást.


Az 1993-as kártya azért is különleges, mert 100 ezer darabot adtak ki belőle. Sőt, a hátoldalán a virágzó, debreceni Kossuth térben és a Nagytemplomban gyönyörködhetünk. Akkor még 7 év volt hátra a belvárosi sétálóövezet kialakításáig..S íme még egy muzeális kincs:

Relikvia az 1993-as virágkarneválról: a VW-tombolaárusok egyenpólója. Fotó: Szathmári Nóra

A fenti ereklyével kedves barátunk, Szathmári Nóra lepett meg minket. Ezt viselte, amikor ő is tombolát árult a '93-as virágkarneválon. S mint felidézte, azzal a tombolaárusítással annyit keresett, hogy – kicsit hozzátéve  tudott venni egy 3×6 sebességes SchwinCsepel bicót! Amivel aztán ráadásul jó sokszor letekerte a Hajdúböszörmény és Debrecen közötti távot. Gratulálunk, és köszönjük szépen!

Nicsak, ki indított virágkocsit 1999-ben? (Gyönyszem a Piac utcai, jubileumi fotókiállításról.) Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ha érdekel az 1970-es, 1967-es virágkarnevál sok fotóval, akkor látogass erre az összeállításunkra. A 2018-as és azelőtti fesztiválok képeiben itt gyönyörködhetsz.



(Az itt megosztott képeket se a netről szedtük le másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk részei. Ne lopj te se!)