Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: amfóra. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: amfóra. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. június 10., kedd

„Jó így csendesen nézni a fákat” – Tóth Árpád költő nagyerdei emlékműve ma 91 éves

Debrecenben a nagyerdei Titkos-tó, valamint Oláh Gábor szobra közelében bújik meg híres alkotónknak, Tóth Árpád költőnek az emlékfala, amit 1934. június 10-én avattak fel.

Anno és ma. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Medgyessy Ferenc szobrász és Popper Ferenc budapesti építész közös kompozícióját a Debreceni Hét zárónapján leplezte le az Ady Társaság nevében Ady Lajos. Ekkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is, amit aztán 2013-ban bontottak le. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A mai emlékmű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sesztina-villa, a barbár módon elásott Sesztina-padok, továbbá a volt vakondszobor közelében lévő emlékművön eredetileg egy szép amfora is állt. Ezt, valamint a domborművet sajnos megrongálták, illetve ellopták, így napjainkban másik dombormű (E. Lakatos Aranka alkotása) van a falon. Immár hiányzik róla a karcsú kehely, s a nem profilból, hanem szemből ábrázolt költőre kalap került. Archív és friss képeinken mindemellett az is látszik, hogy megváltozott a tégla körüli perem, valamint a feliratos fal anyaga is. A megjelenített idézet – egy vessző kivételével – azonban ugyanaz: „Jó így csendesen nézni a fákat, érezni a derűt, mely mindent áthat.” A növényzet pedig immár sokkal dúsabb itt.

Az eredeti emlékmű. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Háttérben a Sesztina-villa. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

2025. április 14., hétfő

Ma 139 éve született a szavak szobrásza, Tóth Árpád

Debrecen híres költője, Tóth Árpád 1886. április 14-én született Aradon.


Az apja Tóth András szobrászművész, a Szabadságszobor alkotója volt. Családjuk 1889-ben költözött Debrecenbe. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok 

Az Ispotály maradéka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1892-től 1896-ig az Ispotály iskolájában tanult. Közelebbről ilyen a volt iskola egyik emléktáblája:

1892–1896. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád a mai Fazekas Mihály Gimnáziumban végezte a középiskolai tanulmányait. A palota melletti utca az ő nevét viseli.

Gimnáziuma és a Tóth Árpád utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

1908-tól a Nyugat munkatársaként dolgozott, mely közölte a verseit. Bakó Endre irodalomtörténész, nyugalmazott főszerkesztő úgy nyilatkozott róla, hogy Tóth Árpádot még a XX. század eleji kettészakadt írótársadalomban is mindenki szerette.

Nagyerdei emlékműve. Fotó: © Debreceni Képeslapok
Az Erdőben című verse, melynek idézete a nagyerdei emlékfalán olvasható, így kezdődik:
Körül
Minden csendesen, eltelten örül.
A napsütés vidám
S a forró, sárga ragyogásban
Minden vén tölgy egy víg, élő titán:
Emeli barna karját
Frissen az áldott égbe,
A szent, illatos, teli kékbe,
S rengeti fürtei zöld zivatarját.

Csend.
Kábult fülem hallani véli
A zengő, örök napot odafent,
Billió mérföldek éterén
Átszűrt, ájultfinom neszét.
Ó csend beszéde, szent csillagbeszéd!
Nagyerdei szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád 1928. november 7-én hunyt el Budapesten. Nevét Debrecenben utca, gimnázium, valamint nagyerdei emlékfal és szobrok is őrzik.

A TÁG épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tóth Árpád szobra (E. Lakatos Aranka műve) a Tóth Árpád Gimnázium előtt:

A TÁG-nál. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az eredeti emlékfal. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. június 10., hétfő

„Jó így csendesen nézni a fákat” – ma 90 éve avatták fel Tóth Árpád költő nagyerdei emlékművét

Debrecenben a nagyerdei Titkos-tó becenevű vizes zug és Oláh Gábor szobra közelében bújik meg híres alkotónknak, Tóth Árpád költőnek az emlékfala, amit 1934. június 10-én avattak fel.

Anno és ma. Repró, fotó: © Debreceni Képeslapok

Medgyessy Ferenc szobrász és Popper Ferenc budapesti építész közös kompozícióját a Debreceni Hét zárónapján leplezte le az Ady Társaság nevében Ady Lajos. Ekkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is, amit aztán 2013-ban bontottak le. Reprodukciók és mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az emlékmű 2024 májusában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Sesztina-villa, valamint a barbár módon elásott Sesztina-padok, továbbá a volt vakondszobor közelében lévő emlékművön eredetileg egy szép amfóra is állt. Ezt, valamint a domborművet sajnos megrongálták, illetve ellopták, így napjainkban másik dombormű (E. Lakatos Aranka alkotása) van a falon. Immár hiányzik róla a karcsú kehely, viszont a szemből ábrázolt költőre kalap került. Archív és friss képeinken mindemellett az is látszik, hogy megváltozott a tégla körüli perem, valamint a feliratos fal anyaga is. A megjelenített idézet – egy vessző kivételével – azonban ugyanaz: „Jó így csendesen nézni a fákat, érezni a derűt, mely mindent áthat.” A növényzet pedig immár sokkal dúsabb itt.

Az eredeti emlékmű. Repró: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Háttérben a Sesztina-villa. Repró: © Debreceni Képeslapok

2024. január 9., kedd

Szabadság, honvéd, proletár, repülő, újkerti óra, sellő, tank, Lenin... – Debrecen beöntött, elvitt, eltűnt szobrai


Debrecen köztéri alkotásai közül nem egyet helyeztek máshová, vagy öntöttek belőle újabb művet és akár ágyút is. Ugyanakkor sajnos arra is van példa, hogy szobrot elloptak, vasúti sínre dobtak – miként Győry István portréjával tették. Ezt a szomorú válogatást a Szabadság-szoborral kezdtük.
Ez a kompozíció a Kálvin téren állt 1902-től, de négy évvel később már el is távolították, mivel nem tetszett a közönségnek, aztán pedig groteszk módon fegyverfémként végezte.

A 3-as honvédek emlékműve és a még teljes Trianon-mementó.
A kópiákat Vekerdi Károly és V. Pákozdi Károly Zoltán töltötte fel a Facebook-oldalunkra

A háborúhoz kapcsolódik a honvédszobor és a Trianon-emlékművünk is. Az előbbit a Horthy sugárútról átvitték a katonai temetőbe, majd a Kossuth Laktanyába, a másik viszont részben ma is a Bem Detéren van. Szobrai közül egy a klinikára került, a másik kettőből a Petőfi téri Petőfi-szobor készült.

A Proletár 1962-ben (fotó: Képzőműv. AKV), valamint Csobaji Előd képe 1980-ból
Vlagyimir Iljics szobráról és a Hunyadi utcai panelsorról

A Honvéd helyére a Proletárt rakták (az utca neve akkor már Tanácsköztársaság útja volt), és napjainkra sajnos minden jel szerint ez a mű is elveszett. A 2003-ban lebontott Kölcsey-művközpont mellett korábban egy Lenin-szobor is állt a Hunyadi utcán. Ezt még a rendszerváltáskor döntötték le, mára azonban úgy tűnik, hogy ennek az alkotásnak is nyoma veszett.

Ilyen volt a repülős szobor. A képeket V. Pákozdi Károly Zoltántól és Hudacsek Zoltántól kaptuk

Az egykori repülős obeliszkről három képünk is van. Ennek ellenére azonban sajnos semmi biztosat nem tudunk arról, hogy a szobor hova lett a Petőfi térről.

A Tóth Árpád-emlékmű és a Tisza-szobor a Nagyerdőben. Fotók: „Titani Aukum” fényképésztanuló
(hagyatékban találva), valamint Vekerdi Károly másolata

nagyerdei Tóth Árpád-emlékművet is többször megrongálták már, és sajnos a képen látható amfórát és domborművet is ellopták róla. A másik felvételen Tisza István szobra áll a klinika főépületi palotája előtt – ezt a művet is ledöntötték, s majd csak 2001-ben állították fel, igaz, kicsit arrébb. Aztán 2016-ban áthelyezték az egyetemi főépület elé.

A Sellő 2001 nyarán az új korzón. Fotó: Nagy Attila / Uropath

Ma már a múlté sajnos az újkerti Lehel utcai fémóratorony is:

A Lehel utca a Lublin Étteremnél, az újkerti órával (1981–2005). A Nemzeti Művelődési Intézet felvétele

Debrecen legrövidebb életű szobrát, a Sellő figuráját csak pár napig engedték a 2001-ben átadott főtér szökőkútján lenni, mivel – kevesek számára ismert okból – villámgyorsan eltávolították. A leányalak majd csak 2011-ben lelt végleges otthonra, amikor is Nyíracsád központjában állították fel.

A Méla Tempefői című mozaik a Kölcsey emeletét díszítette. Nagyításért kattints a képre! Repró: © Debreceni Képeslapok

A lebontott Kölcsey-művközpontot ékesítette a színház Csokonai-mozaikja. Ez Kiskunhalasra került.

A Kossuth utcai tankszobor az átadása évében, 1970-ben. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

A fenti képen az egykori tankszobor elevenedik meg, ami a Kossuth utcán állt. A következőkben ismét a repülőszobrot idézzük meg, végül visszatérünk a kezdőtémánkhoz, a Szabadság szoborhoz.

Egy harmadik fotó (képeslaprészlet) a Petőfi téri repülőszoborról. Kiadó: Képzőművészeti. Dátum: 1986. Ára: 5 Ft.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Tóth András Szabadságszobrának avatása 1902. augusztus 2-án, az Emlékkertben
Fotó: Déri Múzeum / Kiss Ferenc