Keresés ebben a blogban

2024. október 26., szombat

A debreceni „Kossuth Lajos”

Debrecenben élt egy férfi, akit mindenki „Kossuth”-nak nevezett – nem ok nélkül. Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc vezéregyéniségére hasonlító debreceni férfiú (becsületes nevén Füley Gusztáv) olyan különleges alakja volt az 1950-es évek cívisvárosának, mint később a Művész Úr, Hófehérke, a Pilóta, Bolond Jóska és Attila is. Az alábbiakban dr. Füley Gusztáv nyugalmazott pénzügyi tanácsos sokakra ható személyiségét idézzük meg egy korábbi Facebook-posztunk olvasói visszaemlékezései közül szemezgetve.

Füley Gusztáv. Fotó: Fp / Kotnyek Antal, 1955

Vica Hadady így írt: „Volt szerencsém ismerni mindannyiukat. Eleinte furcsa, meglepő jelenségekként hatottak az emberekre, de a debreceni lakosság természetesen fogadta a megjelenésüket. A Kossuth és Művész úr nagyon intelligens személyek voltak, csak valami folytán másvilágban éltek.”
Szauer Mónika ezt kérdezte: „Mit tudunk róla? Ki volt ő, miért öltözött Kossuth-nak?”
Oskar von Roscher felidézte: „Tanácsos úrnak neveztette magát. Valamikor az 50-es évek végén vagy 60-asok elején a Szőlőskertben ittam vele egy-két pohár sört, amikor a politikai nézeteit kifejtette. Egy közönséges halandót akkoriban biztos bezártak volna érte.”
László Máté: „Ismertem személyesen. A Batthyány utca sarkán található Ludas Matyi Presszó melletti házban lakott feleségével. (Később galéria volt.) Albérletet kerestem Kozma Mihály barátommal. Elmesélte az élete történetét. Intelligens ember volt.”
Ágota Olasz Szabó kijelentette: „A város Kossuth-ja, mindig tiszta, mindig emelt fővel, mindig méltósággal képviselte a történelmi elődöt.”
Olvasóink további emlékei „Kossuth”, a Művész Úr, Hófehérke, a Pilóta és Bolond Jóska személyével kapcsolatban idelátogatva olvashatók.

A villamoson. Fotó: Fp / Hires Tibor, 1955


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: Fp / Kotnyek Antal, 1955

A 2024-ben 130 éves debreceni zenedepalota


Debrecen zeneiskolájának mostani díszes palotája 1894-ben nyílt meg a mai Csapó utca és Vár utca sarkán, akkor még egyemeletes épületként. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Kodály Terem mennyezete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A zenedét 1861-ben alapította Farkas Ferenc vaskereskedő. A zenedepalotát Tóth István tervezte, míg a koncertterem mennyezeti szekkóját Mirkovszky Géza készítette. A konzervatórium ilyen volt 50 esztendeje, amikor még bolt működött a földszintjén:

A konzi 1974-ben. Fotó: Fortepan / Bencze László

A palotára 1927-ben építették rá a második emeletet, az iskola pedig 1957-ben vette fel Kodály Zoltán nevét. Az épületet legutóbb 2019-ben renoválták.

Az öt éve megszépült zenede. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidéző összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. október 23., szerda

Árpád téri és Egyetemi templom, Szabó Magda, Csokonai Színház, Sesztina-pad, Hatvan utca – a Ti fotóitokon

Az Árpád tér látképe. Fotó: © Masits István.

Debrecen közelmúltjáról és jelenéről ismét sok szép felvételt kaptunk Kedves Olvasóinktól. E képek közül válogatva, elsőként az Árpád téri templom fotóját osztjuk meg Masits Istvánnak köszönhetően. A második jelenet az Egyetemi templomot örökítette meg, és Balázs Sándor Nagy készítette.

Az Egyetemi Templom. Fotó: © Balázs Sándor Nagy

Szabó Magda főtéri szobráról Gergely Szekeres Erika mellékelt képet, míg az író édesanyjának, Szabó Elekné Jablonczay Lenkének a köztemetőben lévő sírkövét E Rudolfné Jéger fotózta le.

Fotók: © E Rudolfné Jéger, Gergely Szekeres Erika

Gáspár János három fotóját is csatolta a hozzászólásaihoz. Az első mellé azt írta, kérdezve, hogy hol van a Nap a Csokonai Színház címeréből.

A színház címere. Fotó: © Gáspár János

A második képen a nagyerdei Tóth Árpád-emlékmű mellett felállított Sesztina-padot kapta lencsevégre. A pad 10 évig el volt ásva a közelben található „Titkos-tónál”.

A kimentett Sesztina-pad. Fotó: © Gáspár János

Gáspár Jánostól egy régebbi fotót is kaptunk. Ezen az a harckocsi látható, amit 2016-ban állítottak ki a Hatvan utcán, mégpedig az 1956-os forradalom 60. évfordulóján.

Hatvan utca, 2016. Fotó: © Gáspár János

Az utolsó felvételünket ismét Masits István készítette, nevezetesen a Kossuth utca 11. szám alatti épületről. Köszönjük ezt is! Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel érdekében a dkepeslapok@gmail.com címre!


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy 
amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

59 éve kezdték építeni a debreceni régi Ifjúsági Parkot

Debrecenben 1965. október 23-án igen örvendetes hírt közölt a helyi sajtó. A cikk így kezdődik: „Nagy mozgást és munkát látnak, akik mostanában a régi István Gőzmalom mögött, a Thomas Mann utca környékén járnak. A nagy üres telken, a másfél holdnyi beépítetlen területen épül a debreceni ifjúsági park. Régi terv megvalósításához kezdtek hozzá a KISZ-fiatalok. A Debrecen Városi Tanács a Kommunista Ifjúsági Szövetség Debreceni Városi Bizottságával együtt szervezi az építkezést, irányítja a munkát. A jelentős kezdeményezést a KISZ Központi Bizottsága anyagiakkal támogatja.”

A megmaradt domb 2024-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Megtudhatjuk a korabeli beszámolóból azt is, hogy „A teljes tervdokumentációt az ÉM Debreceni Tervező Vállalat kiszesei készítették el. Sokat ígérő rajzok vázolják fel a debreceni fiatalok új szórakozóhelyének jövendő képét. Mindenekelőtt a terepet kell rendezni, földmunkákat végzeni. Kivágták a régi, korhadt fákat, a park területét először az erdőgazdaság fiataljai vették birtokba. Ezt követően egymás után jelentkeztek a debreceni iskolák, vállalatok kiszesei. Eddig mintegy 150 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ott dolgoztak a leendő park területén a Tóth Árpád Gimnázium, továbbá a pallagi technikum, a Debreceni Gépjavító Állomás, a Fűvészkert utcai általános iskola fiataljai. Minden napra jut egy-egy új csoport. Már bejelentette részvételi szándékát a Kossuth Lajos Tudományegyetem KISZ-szervezete, a vegyipari, a gépipari, az építőipari technikum, az agrártudományi főiskola, a TITÁSZ, a vízmű KISZ-szervezete is.”

A megmaradt kapu 2024-ben. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1965. október 23-i cikk tudatja továbbá, hogy „A debreceni ifjúsági park szemmel láthatóan közüggyé vált. A 800 ezer forintos költséggel épülő létesítményhez csak az anyag kerül majd pénzbe. Minden emberi munkát társadalmi összefogással végeznek el. A parkot a kertészethez, növényekhez értő fiatalok építik, a sportpályákat a város sportszerető leányai és fiai.” Az Ifiparkban később a debreceni Color Együttes is koncertezett. Az pedig, hogy miként alakult a Végh Dezső utcai létesítmény története, és mi van ma ezen a helyen, ebben az összeállításunkban ismerhető meg.

A volt lelátó romjai 2016-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó anyagaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az orvospalota avatása

Debrecenben október 23-án nem csak az '56-os forradalom kitörésére emlékezünk. 1918-ban ugyanis szintén ezen a napon avatták fel az orvostudományi egyetem addig elkészült főépületét.

A főépület. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez utóbbit Korb Flóris tervezte, aki az 1932-ben átadott Tisza István Tudományegyetem (a mai Debreceni Egyetem) központi palotáját is megalkotta. Az orvostudományi egyetemet IV. Károly király és a neje, Zita királyné avatta fel, akik vonattal érkeztek a debreceni Nagyállomásra. Márk Endre polgármester fényes fogadtatással készült, s a megérkezésükkor a katonazenekar a Gotterhalte-t játszotta.

A Debreczeni Képes Kalendáriom térképe

Aztán a díszvendégek ötösfogaton utaztak a Nagyerdőbe. (Ez a nevezetes kocsi állítólag ma is megvan, s ez vonult fel a virágkarneválon is...)


A krónikák szerint a királyi látogatásnak a szakszervezetek nem örültek, mondván, hogy ,,az évek óta zajló háború, nincstelenség a Habsburgok miatt is van, s ezek leszármazottait akarják most ünnepelni?" A szervezett munkások tehát nem gyarapították a közönséget a felvonulásokon, főként a Ferenc József úton. (Forrás: Korok, emberek. MSZMP, 1976.)

A képmásolatokat Vekerdi Károlytól kaptuk

Az épület előtt nem mellékesen egy szobor állt, mégpedig a Tisza István miniszterelnököt ábrázoló alkotás. Ezt később a történelem viharában ledöntötték, s majd csak az ezredfordulón állították fel újra, de már az elméleti tömb mellett. A műnek 2016. október 31-től az Egyetem tér észak-nyugati sarkán van az új helye.

A főépület díszkapuja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. október 21., hétfő

Amikor a Sumen Étterem működött a Régi Postában

Debrecenben a Széchenyi utcai vendéglő nem mindig viselte a Régi Posta (Régiposta) nevet. Ugyanis például 1969. augusztus 20-tól a Sumen Étterem működött a cívisváros legrégebbi épületében.


Mostani múltidézésünk fotói a Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegéből származnak. Mint látható, a vendéglátóhelyhez takarosan berendezett borospince is tartozott. A helyi sajtóból az is megtudható, hogy az épületegyüttes akkor a kertészeti vállalat központja volt. Az éttermet a helyi vendéglátó vállalat és a testvérváros Sumen rendezte be, és speciális magyar és bolgár ételeket, italokat kínáltak itt. Ilyen kaja volt a kebacseta, siscseta, djuvets, valamint a hazai oldalról a slambuc, csöröge és rakott cívis tál is. A Sumen Étterem nem sokáig működött itt: a Fényes udvari lakótelep megépítésével a Tanács (ma Víztorony) utcán folytatta a tevékenységét.

Az étterem

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A borospince

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
Már Régipostaként

A Sesztina-villa titka


Debrecen egyik fogalommá lett családjának, valamint a cégüknek az alapítója Sesztina János, aki 1819 júniusában hozta létre a vaskereskedő vállalkozást a mai Piac utca 21. szám alatt. Ezt később a fia, Sesztina Lajos átköltöztette a 23. szám alatti szép, emeletes házba. Nyitókép: HBN, 1982

A kereskedelmi és vendéglátó-ipari múzeum képe

Az üzletet Sesztina Lajos halála után a fia, Jenő örökölte (aki 1869. június 14-én született), s a vaskereskedés az ő vezetése alatt élte a fénykorát. Sesztina Jenő 1893. november 11-én házasságot kötött Csanak Margittal, a híres Csanak József fűszerkereskedő legfiatalabb lányával Margit-fürdő dísztermében. A fenti képmásolatot Balázs Csaba osztotta meg az olvasóinkkal.

A Vasudvar-felirat a házon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az üzletet Sesztina Lajos halála után a fia, Jenő örökölte (aki 1869. június 14-én született), s a vaskereskedés az ő vezetése alatt élte a fénykorát. Sesztina Jenő 1893. november 11-én házasságot kötött Csanak Margittal, a híres Csanak József fűszerkereskedő legfiatalabb lányával a Margit-fürdő dísztermében. Sesztina Jenő nagyon sokat tett a városért, és megannyi tisztséget is betöltött.

Emlékek a múltból. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A nyaralóját 1897-ben építtette a barátjával, Tóth István építésszel a Nagyerdőben. Amikor 1944-ben, II. világháború során a sorozatos megszállások és támadások miatt a belváros is romokban hevert, a Sesztina Vaskereskedés pincéjét is sokan óvóhelynek használták.


A Sesztina házaspár a nagyerdei villájába húzódott. Az idős pár azonban ott sem tudta elviselni a háború borzalmait és a szovjet katonáktól állandóan elszenvedett lelki megaláztatásokat. Ez vezethetett ahhoz a tragikus cselekedethez, mely során – a szintén a pincében rejtőző szakácsnő segítségével – október 21-én mindketten életüket vesztették. (Ami a szóbeszéd szerint azt jelenti, hogy a szakácsnő közreműködésével felvágták az ereiket...)

Egyetemi bölcsőde is volt. Fotó: Pathó Sándor, 1969

A Sesztina házaspárt először a villa kertjében temették el. Hamvaikat a későbbiekben a köztemetőbe szállították át, s a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Utolsó tulajdonosokként, Nagybákay (Rickl) Antal és a fiai, dr. Nagybákay Antal és dr. Nagybákay Péter vezették a céget.

A bolt 1982-ben. Fotó: HBN

A Sesztina Lajos Vaskereskedést 1949. október 14-én államosították. A műemlék épületben lévő patinás üzletet 1982-ben újították fel, ügyelve a tradíciókra (lásd a fenti képen). 1995. szeptember 6-ig vasboltként működhetett – ám végül az akkori tulajdonosa a bezárásáról döntött. Ezzel a 176 éves fennállása után megszűnt a legendás vasárubolt is. 

A Sesztina-síremlék. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A családi villában az egyetem bölcsődéje kapott helyet, de immár ez is a múlt. A szebb napokat is megélt ingatlan évekig lakatlan volt, a Debreceni Egyetem 2021-re újította fel, és immár más intézményei működnek a falai között. A következő fotót Szijjártóné Bodnár Zsuzsanna osztotta meg az olvasóinkkal:

A felújított villa. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!