Keresés ebben a blogban

2021. április 10., szombat

Kiállítás a régi cívisvárosról

Debrecen gazdag történelmének egyik legszebb és legváltozatosabb fejezetéről, a XX. század elejéről csodálhatók meg képeslapok ebben az anyagban.


A Lencztelepen megrendezett tárlatnak ugyanaz volt a címe, mint ami a mi oldalunknak a neve, és dr. Nagy Attila gyűjteményéből nyújtott a közönség elé egy csodás csokornyit. Az első másolaton a Nagyállomásban gyönyörködhetünk, aminek a palotáját 1902. július 14-én vehette birtokba a közönség.


Tovább szemezgetve a bemutatóból, haladjunk a belváros felé. A második lapon a törvényszék díszes épületegyüttesének azt a részét láthatjuk, amelyik elpusztult az 1944-es szőnyegbombázásokban. A helyén modern stílusú lakóházat építettek a kibővített Petőfi térre.


A fenti kópia (rajz?) a Miklós utcától mutatja a főutcát. Látszik a dátum is (1899. X. 7.), s a felvételen kisvonat is szerepel. Ilyen járművek 1884-től közlekedtek a városban, a villamosaink pedig 1911-ben debütáltak.


És íme az Arany János (korábban Kádas) utca sarka a Hungária-palotánál. Ez egy olyan képeslap, ami nemcsak igen szép, hanem a rajta sorakozó épületeink nagy része is megmaradt.


Ezen a fotográfián a Kossuth-szobor és az Aranybika a főszereplő (habár mai szemmel a hotel és a Hatvan utca közötti házak is érdekesek). A szobrot 1914 májusában adták át, a szállodát pedig a következő esztendő őszén. Az említett épületeket 1973-ban robbantották le, a helyükön a Bika új szárnya és a volt Unió Áruház áll.


Itt egészen közelről legeltethetjük a szemünket a cívisváros jelképén. A felvétel egyébként koszorúzáskor készült – talán éppen a szobor átadásakor.


Belvárosi sétánkon megérkeztünk a régi Kossuth utcára, ott pedig az utolsó állomásunkhoz, a CsokonaiSzínházhoz. Jobbról a pénzügyi palota tündököl, a bal oldalon pedig a Stégmüller-palota. Érdekesség, hogy idáig ért a teátrum kerítésének egyik szárnya...


2021. április 8., csütörtök

A világ legnagyobb cipője


Debrecenben készült, és 217-es méretűnek felel meg az a világrekorder gojzer bőrcipő, amit Kovács József, aranyérmes mester alkotott meg 2002-ben. A belül 1,45 méter hosszú ,,lábbelinek" a súlya 43 kg, a talpvastagsága 45 mm, míg a felsőrésze 2,45 m²-es, a bélésbőre pedig 2,8 m²-es. A 3 hónap alatt testet öltött remekműhöz többek között 87 m fonal, 10 kg ragasztó, 2 liter festék és 247 rézszeg kellett. A páratlan kompozíciót (melynek méretét jól szemlélteti a mellé tett, fél literes flakon) a Kölcsey Központban csodáltuk meg a 2016-os kézművesfesztiválon. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok írásait és fotóit, hogy amennyiben nem távolítják el azokat az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2021. április 6., kedd

Az ősi cívisváros a tűzvészek korában

Festmény: Gáborjáni Szabó Kálmán. Kiállító: Református
Kollégium. Nagyításért kattints a képre!
Debrecen formálódásának fontos állomása az 1802-es tűzvész, valamint a XX. század eleji nagy építkezések.

Az előbbi tragédia miatt kellett újjá-építeni a Református Kollégiumot is, a beruházásokkal pedig olyan paloták születtek, amik ma is pompáznak – s tűntek el a helyükön lévő házak...
Az 1538-ban alapított Református Kollégium korábbi épületegyüttesét Gáborjáni Szabó Kálmán falfestménye, valamint makett is bemutatja a ma emberének. Ugyanakkor Zoltai Lajos alkotásai a cívisváros egykori nevezetes épületeit is rekonstruálják.
Ilyen az, hogy a Gambrinus köz iker bérpalotája (1913) helyén a Szikszay-, Dobozi- és Vígkedvű-házak álltak (lásd a lenti montázs bal alsó képén); a püspöki palota (1912) helyén a Nagytemplom felől 1764-től Szilágyi Sámuel püspök rezidenciája volt; a Nagytemplom (1827) helyén pedig az András Templom magasodott, s ez is az 1802. június 11-i tűzben semmisült meg, amely elpusztította a Veres tornyot, a kollégiumi épületek zömét és 1500 lakóházat is. Mindemellett a Református Kollégiumban – normális esetben – múzeumokat, az Oratóriumot, a Nagykönyvtárat, valamint a felső szint freskóit és a Csokonai-emlékszobát is megcsodálhatják az érdeklődők.

Zoltai Lajos festményei a mai püspöki palota, a Gambrinus-bérház és a Nagytemplom helyein állt épületekről


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2021. április 4., vasárnap

A tavaszünnep tarka virágai

A Nagytemplom a Hatvan utca sarkán nyíló magnóliával. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben február óta nyílnak a szebbnél szebb tavaszi virágok a parkokban és az ágakon is.

Az Emlékkert színei a húsvétvasárnap délutánján kitisztult ég alatt. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Előbb a téltemető, a hóvirág és az ibolya kelt életre, most már pedig az ültetvények és a faágak is egyre színesebbek.

A Sumen utca arca bíbor lombokkal, tavaszi eső után. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A mostani összeállításunkban az utóbbi napokban tett városnéző sétáink néhány képi termését gyűjtöttük csokorba. 

A Petőfi téri kamara- és törvényszéki paloták. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A 2021-es húsvét vasárnapjának reggelén havazott a cívisvárosban. A lehűlés remélhetőleg nem tesz kárt a például a gyümölcsösökben se, ahol szintén szirmot bontottak már a barackfák is.

A Kossuth tér egyik tarka-barka virágágyása. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A kertészek ezúttal igen szín- és fajtagazdag kompozíciókat készítettek a köztéri ágyásokba.

A Kút utca 2021 húsvéthétfőjén. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A takaros kertek, ültetvények mellett immár felfelé is szemet gyönyörködtető nézni, hiszen a díszfák is virágkelyhektől roskadoznak.

A Mester utcán is lélegzetelállító sziromlombokban gyönyörködhetünk. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A tavaszi séták élményét az is fokozza, hogy sok lakóház udvarán, kertjében tündökölnek most nyíló növények.

Ruyter utcai lakóházudvar és a Csapó utca magnóliái. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az ingatlantulajdonosokon kívül a város is sokat tesz azért, hogy üde, illatos, gyönyörű virágágyások legyenek azokon a részeken is, amiket korábban kitapostak felelőtlen gyalogosok és tilosban parkoló autósok.

A nagyerdei Békás-tó tarka forgataga 2021 húsvétján. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Jó lenne, ha minél többen becsülnék meg a kertészek városszépítő és városvédő munkáját. Aki pedig nem így tesz, az nyerje el érte a ,,méltó jutalmát"...

A Dósa nádor tér ágyásait is nagyok sokféle virág díszíti. Fotók: © Debreceni Képeslapok


Húsvéthétfő az Árpád téren, 2021. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok írásait és fotóit, hogy amennyiben nem távolítják el azokat az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Debrecen legnagyobb virágoskertje évek óta a Kálvin téri ültetvény. Fotók: © Debreceni Képeslapok

2021. április 1., csütörtök

A szoboszlói Húsvét park

Az ünnepi tárlat nyitóképe a Halasi Fekete Péter téren. Fotók: © Debreceni Képeslapok

 
Debrecen ,,kistestvére", Hajdúszoboszló húsvét alkalmából egy nagyszerű ötletet valósított meg a Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár melletti zöldterületen.

Hímes tojások a a művközpont melletti parkban. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az intézményi és lakossági összefogás révén ugyanis egy szuper kiállítás vette kezdetét a minapi virágvasárnapon (2021. március 28-án) a Halasi Fekete Péter téren.

Pikó Sándor, debreceni képzőművész alkotása. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A görögkatolikus templommal is határolt területen az óvodák, iskolák és más helyi intézmények által készített ünnepi műveket állítottak ki. A szervezők ugyanakkor nem feledkeztek el a fürdőváros lakóiról se, így az ő kompozíciókat is elhelyezték a növényeken és a parkban.

A központi kompozíció másik oldala. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Mindennek az is a célja volt, hogy a lakosság, a civil szervezetek, egyházak, iskolák és óvodák közreműködésével  olyan szabadtéri húsvéti parkot hozzanak létre, mely illeszkedik a húsvéti ünnepkörhöz, és szellemi, kulturális és turisztikai értelemben is kifejezi a város újjászületését.

Nagyméretű nyúl- és csibefigura a millió kis alkotás között. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A felhívásnak köszönhetően a vendégeket megszámlálhatatlanul sok, kis és nagy alkotás örvendezteti meg. Ezeknek a tojásoknak a díszítéséhez bármilyen technikát lehetett alkalmazni.

A tavaszi szélben táncoló kis tojásokat nem könnyű végignézegetni, annyira sok van. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A látogatók mindemellett a Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár körül is gyönyörködhetnek tojásfákban, sőt az intézmény főkapuja mellett kialakított vitrinben vidám nyúlfigurák is kedveskednek a gyerekeknek és a szüleiknek.

A szoboszlói művközpont ünnepi környezete a főutca (Szilfákalja) felől. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A szabadtéri kiállítás egyébként 2021. április 11-ig díszíti a Halasi teret. S ha ellátogatunk Hajdúszoboszlóra, akkor a város más nevezetességeire is érdemes időt fordítani. Mi a strand melletti parkban is sétáltunk, ahol a harangházat is körbejártuk.

A hajdúszoboszlói strand melletti harangház a Szent István parkban. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok írásait és fotóit, hogy amennyiben nem távolítják el azokat az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Tilles Béla jellegzetes fémszobra a tojáskiállítás mellett. Fotók: © Debreceni Képeslapok

2021. március 27., szombat

Időutazás 1967-től

Debreceni kalandozásainkat ezúttal ismét egy időutazással folytatjuk, mégpedig Tulok Ferenc fotóművész korabeli csodálatos debreceni képeslapjainak segítségével. Ezeket az üdvözlőkártyákat
a Mester 1967 és 1980 között készítette a Nagytemplomtól a Nagyerdei Strandig
– kellemes múltidézést kívánunk általuk Mindenkinek! Videó: Debreceni Képeslapok


2021. március 25., csütörtök

Virágkarneváli menet Telefóniában

Debrecen nevezetességeinek ábrázolása az 1990-es évek nagy újításáról, a telefonkártyákról se hiányozhatott.

Maga a telefonkártya egy valóban korszakalkotó találmány. Hiszen általa csupán meg kell(ett) venni a chippel ellátott plasztiklapot, és egészen addig korlátlanul lehetett távbeszélni vele az utcai / postai nyilvános


fülkékben, amíg tartott az előfizetett egyenlege. Ez tulajdonképpen a klasszikus zsetonos módszernek a bérletes változata, de már elektronikus, miniatürizált és sokkal kényelmesebb és tisztább, könnyebb formában.

A chipeket hordozó műanyagkártyákat különféle egységekkel lehetett megvásárolni, és tárcsázás előtt egyszerűen csak be kellett dugni őket az arra alkalmas készülékekbe. Aki ilyet használt, nemcsak korszerű, trendi személynek tudhatta magát, hanem a kártyákon megjelenített fotók révén szép képekkel és ismeretekkel is gazdagodhatott. Az állatos, növényes stb. sorozatok mellett a hazai települések híres épületei és eseményei is megjelenhettek – köztük a debreceni Nagytemplom és a virágkarnevál.

A most bemutatott a telefonkártyát 1993-ban bocsátotta ki az akkori Matáv Rt. Debreceni Igazgatósága, és az 50 egységes eszközből nem kevesebb, mint 100 ezer darab került forgalomba. Hátlapján a Debreceni Virágkarnevál nyitókocsija, a Szent Koronás kompozíció szerepel (Kossuth-címerrel) a Kálvin téri nagy kanyarban, a mikrochipet tartó címlapján pedig a régi Kossuth tér pompázik. A felvételen a Nagytemplom előtti parkot láthatjuk a 2001-es átépítése előtti állapotában – a kivágott fákkal és sok-sok tulipánnal. A színes kiadványokat egyébként nemcsak a gyerekek imádták, hanem nagyon sok felnőtt is

odáig volt / van értük. Világszerte megszállott gyűjtők igyekeztek minél többfélét megszerezni belőlük, és ezt a munkálkodásukat komoly „szakmai” klubok is segítették. Ez a lángolás az 1990-es évek végéig tartott a leghevesebben, amikor is Magyarországon is egyre inkább teret nyertek a mobiltelefonok. Ennek következtében pedig napjainkban az utcai telefonfülkéket már alig veszi igénybe bárki is. (Kártyán Hendrix és a Hortobágy: idekattintva.)

(Az itt megosztott fotókat se a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk példányai.)