Az 1802. június 11-i debreceni nagy tűzvész

Debrecenben gyakran pusztítottak hatalmas tüzek, ezek közül az egyik legnagyobb az 1802. június 11-i volt, amely miatt a fél Debrecen leégett, köztük a Nagytemplom és a Református Kollégium egy része, valamint például Csokonai Vitéz Mihály szülőháza is. Ezt örökítette meg Gáborjáni Szabó Kálmán a fent látható „Könyvtármentés 1802” című freskóján, melyen a diákok küzdenek a lángokkal. Reprodukciók, fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az András-templom és Verestorony Zoltai Lajos festményén

1802. június 11-én a lángok egy pálinkafőző disznóóljában csaptak fel. Akkor már hetek óta óriási hőség volt, s az erős szél olyan gyorsan továbbvitte a lángokat, hogy alig 5 óra alatt 1500–2000 épületet pusztított el. Az ugyancsak megsemmisült Nagytemplom (András-templom) mellett a Verestorony nevű hangtorony állt, ahol a Rákóczi-harang szolgált. Az 5600 kilogrammos harang a faállvány égése miatt lezuhant. Ezt vízzel locsolták, ám a hirtelen hőtágulás miatt megrepedt, és elvesztette a hangját.

A Rákóczi-harangból kivágott címer a Kollégium tárlatán

A város lakói akkor még többnyire náddal fedett, fából készített viskókat építettek (ráadásul sűrűn egymás mellé), tehát elég volt egy szikra, és a tűz gyorsan terjedhetett.

 A régi Kollégium, Gáborjáni Szabó Kálmán freskója

Debrecenben a szervezett tűzoltóság a kollégiumi diáktűzoltóknak köszönhetően jött létre, elsőként Magyarországon. Ha tűz ütött ki, félreverték a harangokat, és riasztották a főbírót. A tűz irányát nappal vörös zászlóval, éjjel lámpával jelezték a templom tornyából. Minden utcában volt őrház, ami kutakkal és tűzoltó eszközökkel (vízipuska, vödör, létra, bot, horog) rendelkezett.

A régi Kollégium, Kallós Kálmán főiskolai rajztanár rajzán

Igenám, de a város sokszor küzdött vízhiánnyal. A tűz terjedését emiatt gyakran a veszélyeztetett házak tetejének lebontásával próbálták megállítani. Erre szolgált a kollégiumi diákok kis- és nagybotja, a gerundium is, melyek hét-, illetve nyolckilósak. Tűzoltófecskendőt, machinát először 1764-ben szereztek be, amiket a Református Kollégium melletti Machináriumban tárolták.

Az 1802. évi nagy tűzvész után a város vezetői fontos tűzmegelőzési javaslatot dolgoztak ki, és előírták a téglaépítkezést is. Péchy Mihály javaslatára téglavető helyeket jelöltek ki (lásd: Tégláskert), emellett a túlzsúfoltság megszüntetését szolgáló városrendezést is végeztek.

Régi lovas szerkocsi a Böszörményi úti laktanya előtt

Kapcsolódó anyagaink sok fotóval:

• Amikor még a Csapó utcán volt a tűzoltóság
• Lánglovagok a WTC-áldozatokért
• Az ősi cívisváros a tűzvészek korában
• Az 1538-ban megnyílt Református Kollégium
• A Böszörményi úti tűzoltólaktanya

Gáborjáni Szabó Kálmán: Könyvtármentés 1802

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Szent Anna utca, a művészház és a belváros 1924-ben, az olajütő, Széchenyi utca, híres polgárok 15 régi képével

A Debreceni Műpártoló Egyesület 1901 és 1946 között működött. Erről az időszakról rendezett gazdag kiállítást korábban a Benedek-könyvtár és a helytörténeti fotótár, s ebből az anyagból válogatunk most. Az első kép bal szélén a kigyulladt, majd átépített biztosítópalotára is rácsodálkozhatunk.

A műpártoló egyesület által létrehozott, első vidéki művészházat olyan neves alkotók alapították, mint Dienes János, Holló László, Toroczkay Oszvald és Gáborjáni Szabó Kálmán stb. Az épület közel volt a Piac-sarki, híres Arany Angyal Gyógyszertárhoz is.

A művészház 1924. december 14-én nyílt meg a Szent Anna utca 5. szám alatti épület panorámaablakos, tetővilágításos emeleti részén, ahol korábban a ,,Gondy és Egey"-féle műintézet működött (lásd a címlapképünk nyíllal jelölt részén). Sajnos pont ez a ház már nincsen meg, ma ilyen szemből az utcakép a 9. és a 7. számú épületeknél:

Művészház nélkül. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Íme még egy kiváló képeslap a Szent Anna utcai helyszínről, a Batthyány utcai torkolat felől:

A pazar tárlaton az egyesületet és a művészházat létrehozó alkotók műveiből is nagyszerű másolatokat csodálhattunk meg.

Dobi Oláh István 1936-os, Széchenyi utcai képe már szinte hihetetlenül fantasztikus, hiszen manapság alig van részünk igazi nagy, havas telekben, a régi épületekről már nem is beszélve.

A Széchenyi utca 1936-ban, Dobi Oláh István rajzán

A különleges kompozíciókon kívül gyönyörű képeslapok is szerepeltek a falakon...

Ez pedig egy egészen rendkívüli alkotás az Olajütőről:

A ritkán bemutatott témák mellett a Református Kollégium árkádsorához is bepillanthatunk.

A kiállításon megismerhető az egykori Városkultura című magazin is, melynek 1932. március 10-i címlapján a debreceni Nagytemplom pompázott.

Az összeállításban az egyesület tagjairól is különleges fotográfiák lepték meg a látogatókat.

Itt megismételjük a cikk első reprodukcióját, immár teljes méretben. A Szent Anna Székesegyház története pedig idekattintva csodálható meg sok fotóval, amelyeket Ti küldtetek.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az alapító és rendes tagok 1923-as jegyzéke

Ősszel is meghitt oázis: a Gáborjáni utcai Erzsébet kert

Debrecenben a Dobozi lakótelepen több szépen gondozott kis díszpark található, ezek közül a Gáborjáni Szabó Kálmán utcai létesítményt, az Erzsébet kertet látogattuk meg 2023. november 21-én.

A Gáborjáni utcai Erzsébet kert 2023. november 21-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ott lakók által létrehozott és rendszeresen gondozott kis oázisnak (ami most természetesen már majdnem teljesen téli álomban pihen) az is különlegessége, hogy a növényeken kívül óra, madáretető, szélzsák, valamint irány- és távolságmutató táblák is segítik / derítik jobb kedvre az erre járókat. A precízen kivitelezett feliratokról az is megtudható, hogy az Erzsébet kerthez képest merre és milyen messze van a Nagyállomás, a Nagyerdő és a Nagytemplom. Az alábbi friss felvételünkben erre is válasz kapható! Fotó, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az ősi cívisváros a tűzvészek korában

Festmény: Gáborjáni Szabó Kálmán. Kiállító: Református
Kollégium. Nagyításért kattints a képre!

Debrecen formálódásának fontos állomása az 1802-es tűzvész, valamint a XX. század eleji nagy építkezések.

Az előbbi tragédia miatt kellett újjá-építeni a Református Kollégiumot is, a beruházásokkal pedig olyan paloták születtek, amik ma is pompáznak – s tűntek el a helyükön lévő házak...

Az 1538-ban alapított Református Kollégium korábbi épületegyüttesét Gáborjáni Szabó Kálmán falfestménye, valamint makett is bemutatja a ma emberének. Ugyanakkor Zoltai Lajos alkotásai a cívisváros egykori nevezetes épületeit is rekonstruálják.

Ilyen az, hogy a Gambrinus köz iker bérpalotája (1913) helyén a Szikszay-, Dobozi- és Vígkedvű-házak álltak (lásd a lenti montázs bal alsó képén); a püspöki palota (1912) helyén a Nagytemplom felől 1764-től Szilágyi Sámuel püspök rezidenciája volt; a Nagytemplom (1827) helyén pedig az András Templom magasodott, s ez is az 1802. június 11-i tűzben semmisült meg, amely elpusztította a Veres tornyot, a kollégiumi épületek zömét és 1500 lakóházat is. Mindemellett a Református Kollégiumban – normális esetben – múzeumokat, az Oratóriumot, a Nagykönyvtárat, valamint a felső szint freskóit és a Csokonai-emlékszobát is megcsodálhatják az érdeklődők.

Zoltai Lajos festményei a mai püspöki palota, a Gambrinus-bérház és a Nagytemplom helyein állt épületekről

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A megfestett város

Huszárok a Nagyerdei Vigadónál. (Festmény a Hotel Óbester Simonyi termében.)

Debrecen nevezetességeinek és eseményeinek ábrázolása se csak konkrét képeslapokon vagy fotókon jelenik meg, hanem festményeken, grafikákon és egyéb technikákkal készült kompozíciókon is.

Csontváry Kosztka Tivadar, 1903: A viharos Hortobágy. Képzőműv. Alap Kiadóváll. Bp., 1977

Kezdjük máris a nagyerdei Békás-tóval abból az időből, amikor még a vízesés felőli stégek is megvoltak. A festmény Masits István nosztalgikus alkotása, mégpedig 2014-ből.

A belváros felé közeledve, íme az Árpád téri református templom, ahogyan László Ákos megörökítette. Látomását 2007-ben jelentette meg a debreceni Kartonpack, amely naptárt is kiadott a művész városképeiből.

A képzőművészeti anyagok sorából természetesen a Nagytemplom se marad ki, sőt. Itt egy képeslapon látható a cívisváros fő jelképe. Az olajos pasztellt Vígh István készítette, az üdvözlőkártyát pedig a református egyházkerület adta ki.

Szintén a református egyházhoz kötődnek a Gáborjáni Szabó Kálmán freskóit bemutató illusztrációk, képeslapok, prospektusok is. A művész e képei a Kollégium falait ékesítik, s mi most itt a Habsburg-ház trónfosztását megelevenítő képét közöljük. (Kiadó: TREK, 1997.)

Debrecen nem fotóművészeti ábrázolása helyi szinten az újévi üdvözlőlapoknak is meghatározó eleme. A következő alkotáson az egykori kamarapalota jelenik meg karácsonyi ünnepi köntösben, s a lapot a Cívis Ház Zrt. adta ki kereken 2000-ben.

S hogy keretbe foglaljuk ezt a szösszenetet, egy újabb Masits-képpel zárjuk a mostani mondókánkat. Az akvarellen a téli Meszena utca látható; hideg van, a fák csupaszok, ám a fehér hó és a kék ég mégis mindent beragyog... A régi cívisvárosról Maksai János is készített festményeket. Műveiből ebben a cikkünkben mutatunk ízelítőt.

A város épületei mellett Debrecen címere is gyakori szereplője a különféle kiadványoknak. Íme egy kártyanaptár, amin a frissiben visszaállított, eredeti címerünk tündököl. Ezt a kisokost a Hajdú–Bihar Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat jelentette meg 1990-ben.

(Az itt megosztott műveket se a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk példányai.)

DBKL

A műpártolók cívisvárosa a XX. század elején

A Debreceni Műpártoló Egyesület 1901 és 1946 között működött. Erről az időszakról csodálható meg gazdag helytörténeti kiállítás a Benedek-fiókkönyvtárban. (A galéria a képre kattintva is megnyitható.)

Az egyesület által létrehozott, első vidéki művészházat olyan neves alkotók alapították, mint Dienes János, Holló László, Toroczkay Oszvald és Gáborjáni Szabó Kálmán stb. Az épület közel volt a Piac-sarki, híres Arany Angyal Gyógyszertárhoz is.

A művészház 1924. december 14-én nyílt meg a Szent Anna utca 5. szám alatti épület panorámaablakos, tetővilágításos emeleti részén, ahol korábban a ,,Gondy és Egey"-féle műintézet működött (lásd a címlapképünk nyíllal jelölt részén). Sajnos pont ez a ház már nincsen meg, ma ilyen szemből az utcakép a 9. és a 7. számú épületeknél:

A Szent Anna utca mai képe, már a művészház nélkül. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Íme még egy kiváló képeslap a Szent Anna utcai helyszínről, a Batthyány utcai torkolat felől:

A Benedek-könyvtár pazar tárlatán az egyesületet és a művészházat létrehozó alkotók műveiből is nagyszerű másolatokat csodálhatunk meg.

Dobi Oláh István 1936-os képe már szinte hihetetlenül fantasztikus, hiszen manapság alig van részünk igazi nagy, havas telekben, a régi épületekről már nem is beszélve.

A téli Széchenyi utca 1936-ban, Dobi Oláh István rajzán

A különleges kompozíciókon kívül gyönyörű képeslapok is szerepelnek a falakon...

Ez pedig egy egészen rendkívüli alkotás az Olajütőről:

A ritkán bemutatott témák mellett a Református Kollégium árkádsorához is bepillanthatunk.

A kiállításon megismerhető az egykori Városkultura című magazin is, melynek 1932. március 10-i címlapján a debreceni Nagytemplom pompázott.

Az összeállításban az egyesület tagjairól is különleges fotográfiák lepik meg a látogatókat.

A lenyűgözően szuper és megannyi új ismeretet tolmácsoló tárlat március 18-ig csodálható meg a Méliusz Benedek Elek Fiókkönyvtárában.

A kiállítás plakátja (részlet)

Itt megismételjük a cikk első reprodukcióját, immár teljes méretben. A Szent Anna Székesegyház története pedig idekattintva csodálható meg sok fotóval, amelyeket Ti küldtetek.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Debreceni Műpártoló Egyesület alapító és rendes tagjainak 1923-as jegyzéke a Benedek-könyvtár tárlatán