Amikor még csak az ,,Ecce homo" volt a Déri Múzeumban

A Munkácsy Terem 1974-ben az ,,Ecce homo"-val. Fotó: Fortepan, Bencze László

Debrecen büszkesége a Munkácsy-trilógia a Déri Múzeumban, mely 1930. május 25-én nyílt meg. A Fortepan.hu-n közölt, fenti Bencze László-kép azt a korábbi időszakot illusztrálja, amikor is a Déri-hagyaték révén még csak az ,,Ecce homo" (1896) volt a díszteremben a három alkotás közül.

A Munkácsy-terem 1965-ben. Fotó: HBM Idegenforgalmi Hivatal.
Nagyításért kattints a képre!

A Krisztus Pilátus előtt (1881) című festményt először 1995 augusztusában lehetett megcsodálni a társaival együtt, amikor Debrecenbe vitték restaurálni. A Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című festmények számunkra követhetetlenül jöttek-mentek a Déri tér és a külföldi tulajdonosok között.

Az azonban biztos: a 2019. január 9-i bejelentés szerint a magyar állam immár mindkettőt megvette. Végül a képeslapgyűjteményünkből egy másik kuriózumot mutatunk, mégpedig a Golgota (1884) átadási ünnepségének meghívóját 1993-ból. A kártya tanúsága szerint a festmény akkor még az USA-ban élő Julian Beck (alias Bereczki Csaba) tulajdona volt, és a Magyar Nemzeti Múzeum letétje. DBKL

A Déri tér arca 1935-ben, korabeli kirándulókkal. Fotó: Fortepan

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Golgota megérkezése. Fotó: Hapák József

A megperdített Nagytemplom

Debrecen fő jelképével, a Nagytemplommal és a belvárossal is megesik olykor az a csúfság, hogy fordítva, tükörállásban szerepel lapokon. A lenti üdvözlőkártyán látszólag minden rendben, és egy békés, bárányfelhős délelőttön készülhetett.

Egy szokatlan elrendezésű városkép Debrecen belvárosáról. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

Igen ám, de akkor a Kossuth-szobor miért nem a Nagytemplom jobb oldalán található, hanem a túlvégénél? És mit keres ott a püspöki palota is, ahelyett, hogy a Hatvan utca felől látnánk? A Hatvan utca helyén a Református Főgimnázium és az Uránia Mozi palotái magasodnak, viszont az ő eredeti felüket a ReformátusKollégium foglalja el. Mindennek a tetejébe a Nagytemplom se a Csapó utca felé fordul, hanem inkább a Széchenyi utca felé... Egy szó, mint száz, itt is valami fatális nyomdatechnikai hibának / vétségnek lett áldozata az amúgy remek felvétel, s ezáltal pedig a bolondját járatták a debreceniekkel és a városba látogatókkal is.

Ilyennek kellene lennie a fotónak helyes állásban. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

Vagy mégsem, hiszen a lap forgalomba került, és a jámbor cívisek a mellékelt ábra szerint még fizettek is érte. Az efféle hibás képeslapokért manapság már vagyonokat is elkérnek, ahogy a bélyegek esetében se ritka az ilyesmi. Olyannyira, hogy hasonló kártyát hatezer forintért is szoktak árulni a börzéken. A Barasits „jóvoltából” kiadott kártyát 1945. október 16-án szövegezte meg egy bizonyos Sanyi, aki Tiszacsegére küldte sorait „Nagys. Vigh Margitka III. polg. Isk. tanuló” részére. Levelében a férfiú elnézést kért a kis hölgytől, amiért régen jelentkezett, és ezt azzal indokolta, hogy szokatlan volt neki a nagy város. Nos, nekünk is eléggé szokatlan a város látványa egy ilyen képeslapon...

DBKL

(Az itt megosztott képeslapot se a netről szedtük le valaki mástól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk megbecsült példánya. Ne lopj te se!)

Turáni ivadék, magyar kentaur

Debrecen egykori jószágtartó birtoka, a Hortobágy is kiemelt helyen szerepel a Magyar mosoly című könyvben, ami a két világháború között jelent meg.

A Magyar Népművelők Társasága által kiadott munkát Szentiváni Gábor írta, és a mű igen gazdag képanyagot vonultat fel. A Kárpát-medencei magyarhon lakóinak nagyszerűségét illusztrálni hivatott kis album így fogalmaz például a puszta lovasairól: ,,Hortobágyi csikós, a magyar kentaur. Érzi erejét, ragaszkodik fajtájához, és büszkélkedik jól végzett hivatásával."

Hasonlóan veretes nyelvezettel jellemzi a szerző a rónaságon vonuló csikósok látványát is. Íme: ,,Turáni lovasok ivadékai a Hortobágyon. Mintha a Volga mellől jöttek volna a honfoglalókkal. Mindenre vigyáznak és mindenre el vannak szánva."

A könyv első és utolsó lapjain egyébként Nagy-Magyarország térképe is tanulmányozható. Ezen feltüntették az egyes tájegységeinket, illetve népcsoportjainkat is – Göcsejtől a székelyekig, és a barkóktól a bácskaiakig. Ehhez Ady Endrétől választottak idézetet: ,,A História talán ránk taposhat, de mi itt bent tápláljuk a tüzet... a Föld mozog én ifjú feleim s mi rátesszük lábunk a magyar rögre..." (Más térképeink itt láthatók.)

Utolsó reprodukciónkon Horváth Jenő rajzát mutatjuk be, ami – a többi nép ,,felszerelései" mellett – a hortobágyi csikós viseletét veszi számba. Fontos darabja az itteni öltözéknek a cifra szűr, a kalap, a rézgombos mellény és a bőrcsizma, meg természetesen a karikás ostor és az agyagpipa is... Szóval, klassz könyv ez, megérdemelne egy hasonmáskiadást.

DBKL

(Az itt megosztott felvételeket se a netről szedtük le másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk részei. Ne lopj te se!)

Anno és most a cívisváros (5. rész)

A Debrecen múltbéli helyeit a mai arcukkal összehasonlító sorozatunkat a ,,halálkanyar" látképével folytatjuk, ami a Nagytemplom előtt ívelt az ezredfordulós átépítésig. A következő képpáron pedig a szomszédos Kálvin tér változásaira csodálkozhatunk rá. Fotók: Uropath, Top Card.

Ugyanott a Kollégium egykori tanári lakásainak helyére épített irodaház környéke is átalakult. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok (A galéria a képre kattintva is megnyitható.)

Onnan karnyújtásnyira állt a kedvelt Kölcsey-művház. A névadó költő szobrát az intézmény

lebontásakor a Kálvin térre rakták át. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

A régi Kölcsey helyére pedig szállodát, konferencia-központot és kiállítóhelyet építettek.

Az általuk közrefogott tér a Baltazár nevet kapta. Régi fotók: Csobaji Előd. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

Picivel arrébb, a főtéri Kossuth-szobor környezete se a régi már az Aranybikánál...
Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

Nem beszélve az 1960-as évekről, amikor egy valóságos oázis tündökölt a hotel előtt! A Zsolnay-kerámiás szökőkutat zuhatagos dupla medence és csodálatos gyepszőnyeg övezte. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

A szökőkutat betemették, a kávája végül a Széchenyi utca egyik kertjébe került. A főtéri fákat 2001-ben cserélték ki, azóta megnőttek. Látványuk télen is és nyáron is megkapó tud lenni... Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

Tovább haladva, a Kistemplom környékéről is mutatunk két felvételt. Az első fotó a II. világháborús károkat örökítette meg. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

A Kistemplom tornyából készültek a most következő képek. Csak éppen jó 110 év különbséggel. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

Ugyanezekből a korokból e helyen a Széchenyi utcai bíróság arcaira is rácsodálkozhatunk.
Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

És persze érdemes átsétálni a Piac utca 39. szám alatti Rickl-házhoz...
Régi fotó: Haranghy György. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

A Rickl-házzal átellenben áll a Hangya-ház. Ennek a kapuját ma egy egész hangyaszázad díszíti! A Hangya mellett a Hotel Pannonia működött, átellenben pedig a Központi és a Frohner.

A Petőfi tér melletti Holló János utca szintén figyelemreméltó. Sőt, a sarki épület a régi képen még hatemeletes, a mai fotón pedig már hét (nem beszélve a szomszédos házakról). Erre a linkre kattintva arra is fény derül, hogy milyen palota állt a ,,Toronyház" helyén. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

Utolsó fotóinkon előbb egy hőskori tujára szállunk. Majd pedig, mivel nemrég volt advent, teszünk egy kört a híres ,,partyvillamossal" is.  (Folytatjuk.)

,,Anno és most" sorozatunk előző részei idelátogatva lapozgathatók.

Jó múltidéző suhanást! Nosztalgiafotó: DKV. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Szobrok pihenő nagyjainkról

Debrecenben megannyi ülőalakos szoborkompozíció tiszteleg nagyjaink előtt. Mi ötöt számoltunk össze, de aztán az erről szóló Facebook-posztunk nyomán gyorsan kiderült: elfelejtkeztünk a Déri téri Móricz-szoborról, valamint az Oláh Gábor utcai ,,Szoptató nő"-ről is, amiket Medgyessy Ferenc készített.

Kölcsey Ferenc (1978), Ady Endre (2016), Hegymegi Kiss Áron (2011), Szabó Magda (2017) és Hatvani István (1971) emlékművei Debrecenben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Sőt, tulajdonképpen említhetnénk a Déri tér és az Egyetem tér medenceszobrait is, meg persze a Déri téri és temetői Merengőt is, hiszen azok is ülőalakok (csak szék nélkül). Az Anya gyermekével címet is viselő szoborral egyébként már szintén foglalkoztunk, amikor 100 éves volt.

Íme hát róla ismét egy felvételünk:

DBKL

Józsa Lajos 1983-as szobra, a ,,Tavasz" az Auguszta-telepen
Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.

A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Légi fotók – kupolás Kistemplom, régi stadion, koripálya...

Debrecen a magasból is érdekes, sőt lenyűgöző tud lenni, s erre már többször is mutattunk példákat a régmúltból és a mából. Most is ezt tesszük, hiszen a kincsestár kiapadhatatlan!

A Petőfi tér és a Vörös Hadsereg útja. Fotó: Csobaji Előd / Képzőműv. Alap, 1979

A Nagyerdőben folytatva a „repülést”, idézzük fel az első stadionunk látványát. Annál is inkább, mivel nem kell, hogy a feledés homályába merüljön ez a különleges építmény és a fák sűrűje, mely körülötte zöldellt. Fotó: dr. Nagy Attila / Uropath, 2012

Maradunk a közelben, de ugrunk három évet előre. A következő felvételen az Aquaticum szálló- és fürdőegyüttesén hordozhatjuk végig a tekintetünket az átépített és korszerűsített régi víztorony kilátójából, ami 2015. június 26-án nyílt meg. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Átszárnyaltunk a belvárosba és az 1980-as évekbe. Az alábbi lapon az akkori városháza (azaz a tanácsháza) áll a középpontban. Már nincs rajta csillag, de mai szemmel mindezeknél már sokkal érdekesebb a Vörös Hadsereg útja forgalma. Fotó: Csobaji Előd

A Nagytemplom ebből az összeállításból sem maradhat ki. Ezúttal jöjjön a cívisváros jelképéről egy olyan légi fotó, ami nemsokkal a sétálóövezet ezredfordulós építése előtt készült. Még megvan a „halálkanyar” és a Kálvin téri dzsungel, s kósza gondolat se lehetett az üvegpiramis (2010). Fotó: Ars Una Studio, 1997

A Nagytemplomhoz kapcsolódik az alábbi emlék is, amin a műjégpályára csodálkozhatunk rá. 2013 telén már nem nyitották ki az Oláh Gábor utcai koripályát, s helyette ezt a belvárosi létesítményt lehetett használni tavaszig, ráadásul ingyen. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az utolsó fotó legyen az előzőnél sokkal nagyobb időutazás. Jobbról a régi Aranybika Szálló (1882–1913) és a toronysisakos Kistemplom tündököl, középen pedig fasorok és konflisok sorakoznak. Láthatjuk az akkori villamossíneket is, míg a háttérben a nagyzsinagógát. Az a gyülekezeti hely egyébként 44 méter magas volt, tehát kilátónak is szintén kiváló lehetett. A felvétel 1897 és 1907 között készült a Nagytemplom keleti tornyából. Reprint: Uropath

(Az itt megosztott képeslapokat se a netről szedtük le másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk példányai. Ne lopj te se!)

DBKL

A debreceni sport bölcsője

A Debrecen nevét viselő tornaegyletet 1867. március 10-én alakították meg lelkes sportszerető elődeink, akik egy bizonyos Simonffy Sámuel II. nevű úriembert választottak meg az elnöküknek.

A tornaegylet egykori székháza a Bem téren. Mai fotók:© Debreceni Képeslapok

Simonffy Sámuel II. egyébként ügyvéd volt, és az 1875-ben felállított Debreceni Ügyvédi Kamarának is az első elnöke lett. A DTE palettáján eleinte többek között szertorna, vívás, futás és gerelyhajítás szerepelt, és 1889-ig a Református Kollégium tornacsarnokát és hátsó udvarát használta.

1933-as és 1949-es jelenetek a debreceni tornászok szerepléseiből. Fotók: Fortepan, Gyollai Jánosné, Kovács Márton Ernő

A tornaegylet még most is létező székházát és a hozzá tartozó emeletes tornacsarnokot 1896-ban adták át a mai Bem tér 9. szám alatt. A korábbi emléktábla szerint ez ,,bölcsője volt Debrecen város sportjának, és otthona minden sportolni vágyónak". E helyen napjainkban egészségügyi intézmény működik.

Sajnos a csarnok a II. világháborúban bombatalálat miatt megsemmisült; helyét ma egy halvány emléktábla hirdeti a házak között. Szerencsére a Bem téri fronton jól olvasható az ottani emléktábla, és a homlokzatot is szépen felújították.

A DTE-csarnok helyét jelző tábla sajnos már olvashatatlan. Rendbetétele a méltó tisztelet érdekében is időszerű volna!

Anno a tornacsarnok mellett az udvaron hatállásos, 50 méter hosszú lőteret is kialakítottak. Aztán 1902-ben és 1907-ben a Nagyerdőben is építhetett a DTE sport- és korcsolyapályákat. Ezek kétezer nézőt (más források szerint tízezer nézőt) voltak képesek befogadni. A leginkább tornában, birkózásban és sakkban eredményes egyletet 1949-ben szüntették meg. A Bem téri székházon azonban az (időközben lecserélt) emléktáblán kívül a beszédes épületdíszek is hirdetik a dicső múltat... DBKL

Lópatkó és kézi súlyzó az egykori székházon. Mai fotók:© Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Belvárosi látkép, fakivágás után

Vörös Hadsereg útja, 1976. Nagyításért kattints a képre!

Debrecen főutcája a korzó ezredfordulós kialakítása előtt az 1960-asévekben élte meg a legnagyobb változásokat. Kivágták ugyanis a belső fasorokat is, és a villamossíneket áthelyezték. A következő évtizedben az 1-es vonal kivételével mindet felszámolták, megszüntették a Kossuth téri szökőkutat, és megépítették az Aranybika melletti, régi tömb helyére emelt hotelszárnyat és lakóházat. Mi tagadás, a Vörös Hadsereg útja nevet viselő utca elég sivár lett így.

Sőt, az 1976-os dátumú üdvözlőkártya tanúsága szerint (melyet Fényes Tamás és a Képzőművészeti Kiadó készített) a nevezetes épületekre a tatarozás is jócskán ráfért már: a még okker színű Kistemplom például megfakult, vele szemben pedig a takarékpénztári palota felső szintje kifejezetten romos (és torony nélküli) volt már.

A korábbi négyes fasor és a Kossuth-sarki kupola
pazar látványa Fényes Tamás lélegzetelállító fotóján

A felvételen ugyanakkor az is felfedezhető, hogy az épületről még nem távolították el a lenti vörösréz-borításokat, amiket később lehangoló kőlapokra cseréltek. A fél 1-kor készült fotón egyébként kevés ember szerepel, az új ültetésű facsemeték még nagyon picik.

Ám a teret így is uralja a két szép Bengáli villamos, és mindenekelőtt a két városjelkép, a Kis- és a Nagytemplom egymás mellett láttatása – olyan perspektívában, amelyben a kicsi látszik nagyobbnak.

S ha érdekelnek további klassz régi képek a belvárosról szintén Fényes Tamás interpretálásában, akkor kattints erre az összeállításunkra. Jó múltidézést!

DBKL