Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: palota. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: palota. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 5., péntek

A Dósa nádor téri 120 éves Wolff-palota

A Csapó utca látképén. Fotó: © Nicol Barbara Reem.
 
Debrecen belvárosának egyik híres épülete a Dósa nádor tér 10. szám alatt áll, és Wolff-palotaként is ismert. Az épület 2024-ben volt 120 éves, s az 1904-es dátum a homlokzatán is olvasható.
 
A tér az átépítése előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szép ház kapcsán Papp József Podmaniczky-, Kós Károly- és Csokonai-díjas helytörténész korábban, a Haonon megjelent cikkemben felidézte, hogy a ház helyén előzőleg egy földszintes, kétlakásos épület állt, ahol a lakásokon kívül kocsma is volt.

A kenyérpiac egy 1913-as képeslapon

A mai, új épületnek az 1910-es házjegyzék szerint három tulajdonosa volt: özvegy Szikszay Istvánné született Fazekas Juliánna, Szikszay István és Volf Jánosné született Szikszay Margit.

Az új sétálóövezet 2020-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ház az 1910-es házjegyzékben Csapó utca 7. szám alatti ingatlanként szerepel, mely a dokumentum szerint azonos volt a Bádogos utca 6. számmal, továbbá a Gróf Dégenfeld tér 10. számmal is.

A Dégenfeld tér kapcsán az is érdekes, hogy a területen igen hangulatos, nagy forgalmú és híres piac működött. Ott árulták a messze földön híres, hatalmas debreceni kenyereket is! 

Az 1976. augusztus 20-ra kialakított árkád. Fotó: HBN

A városrészt a „szocialista időkben” Tóthfalusi térnek nevezték. A Wolff-palotának a Csapó utca felől egy időben árkádjai is voltak. Az épületben 1956 óta a Naplót készítették, ám 2024 nyarán ez a korszak véget ért: a szerkesztőség egy másik épületbe költözött, mégpedig a Szent Anna utcára. A legutóbbi hírek ugyanakkor arról szólnak, hogy a házból hotelt alakítanak ki.

Autóvásár a téren. Fotó: Fortepan / Csőke József, 1976

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


2026. május 28., csütörtök

Látta már ezt a kis angyalt a Kossuth utcán?

Kossuth utca 39. szám. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Kossuth utca egyik különleges épülete a sok közül a 39. szám alatt található. Ezúttal ezt mutatjuk be közeli képekkel. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A teljes főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Eon által használt kis rokokó palota 1895-ben épült. Ez onnan is tudható, hogy a tornyon fénylő angyalka zászlójában ez az évszám szerepel.

Az előző ház emléke. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az épület emléktáblája szerint előzőleg itt egy olyan ház állt, amiben Szentgyörgyi József, a cívisváros tudós főorvosa, író, polihisztor lakott 1803-tól 29 éven át az 1832-es haláláig. Akkor az épület még a Czegléd utca 2572. szám alá esett.

Az alsó erkély alatti zárókő. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A palotát mindenhol gazdag díszítettség jellemzi, az angyalkás-zászlós torony alatt például két különböző erkély, míves vasidomok, valamint ördögfejes zárókő is található. 

A felső erkély. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A falon futó motívumok között újabb fejekben és növénymintákban is gyönyörködhetünk. Első nekifutásra nem könnyű betelni ezzel a sok páratlan kompozícióval!

A futódíszek fő motívumai. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Piac és az Arany János utca sarki Hungária-palota tornyán táncoló Merkúrt itt mutattuk be.

Az alsó erkély. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A toronyzászlós angyalka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kossuth utcai összeállításaink:

2026. május 23., szombat

A takarékpalota saroktornyának tüzei

Debrecenben 1964. április 26. vasárnap délelőtt fél 11 tájban a Vörös Hadsereg útja 22–24. számú bérház, a takarékpénztári palota kupolájából füst, majd tűztört ki. A lakosság értesítette a tűzoltóságot, rendőrséget. A tűz mind a tetőzeten, mind pedig a negyedik emeleti manzárdlakások mennyezetén gyorsan terjedt; a több mint 50 kilométer erősségű szél nehezítette az oltási munkálatokat. Riasztották a honvédséget és a karhatalmat – tájékoztatott fotós tudósításban HB Napló. Az épületnek akkor már másodjára gyulladt ki a sarokkupolája; az első tornyot az alábbi képeslapon mutatjuk be, az 1964-ben leégett épületrészt pedig a cikk végén. A toronynak azóta sem építették vissza egyik változatát sem.

Az eredeti torony

A cikk szerint egy század karhatalmista és negyven honvéd érkezett a helyszínre, és önként jelentkezett dolgozókkal együtt derekasan segítették a tűzoltók munkáját. A karhatalmisták és honvédek egy része a lakók ingóságainak mentéséhez kezdett. Riasztották a püspökladányi, berettyóújfalui, hajdúnánási tűzoltókat, és segítség érkezett egy szovjet alakulattól is, azonban ezek beavatkozására már nem volt szükség, mert a nagy szél ellenére is egy órai megfeszített munkával lokalizálták a tüzet. A hatóságok vezetői bizottságot alakítottak a tűz okának és a károk megállapítására. Eddig megállapították, hogy a IV. emeleti 5. számú manzárdlakásban egy hatéves kislány hívta fel szülei figyelmét a lakásban szállongó füstre. Ezután értesítették a hatóságokat. A tűz lokalizálása után azt is megállapították: a tüzet minden valószínűség szerint az okozta, hogy a manzárdlakáshoz épített kéményben eternitcső vezetett a szabadba, s az eternitcsőhöz hozzá volt építve a nádköteg, amely az izzó csőtől meggyulladhatott. Egyébként az egyik helyiségben – ahol a kémény is volt – 2 és fél méter hosszú, habarccsal borított eternitcső vezette a füstöt a tűzfal melletti kivezető kéménybe, s ez az eternitcső repedt volt, a hasadáson kipattanó szikra is lángra lobbanthatta a mennyezetet borító nádréteget.


A tűz következtében a kupolával együtt a tetőszerkezet leégett, s a negyedik emeleten kilenc, a harmadik emeleten pedig – beázás következtében – három lakás lakhatatlanná vált. Azonnal intézkedés történt a hajléktalanokká vált családok ideiglenes elhelyezésére. A helyreállítási munkálatokat már vasárnap megkezdték, s előreláthatólag rövid időn belül hat lakásba visszaköltözhetnek, míg a másik hatba csak a teljes helyreállításkor lehet újra beköltözni. A hatóságok tovább folytatják a vizsgálatot a károk felmérése céljából, s annak megállapítása végett, hogy nem játszott-e közre a tűzkitörésében építési hiba – emelte ki a HB Napló.

Az 1964-ben leégett torony. (Fortepan / Hires Tibor)

Kapcsolódó múltidézéseink:
Az épület mai arca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. március 11., szerda

Hommage á Sajó

Debrecen egyik legnagyobb építészének, Sajó Istvánnak (1896–1961) a gazdag és különleges életművéről nyílt tárlat anno a Modemben. A 10 évvel ezelőtti rendezvényt elevenítjük föl most.


A főként az art deco stílust követő tervező művész kettős jubileuma előtt is tisztelgő, hiánypótló kiállítás sorra vette azokat a villákat, palotákat, felhőkarcolókat és intézményeket, amiket neki köszönhet a cívisváros és a nagyvilág, ugyanakkor bepillantást nyújtott a dolgozószobájába és a különös életútjába is. Fotók, reprók: © Debreceni Képeslapok


Debrecenben ő tervezte többek között az első stadiont, valamint a mellette lévő nagyerdei csónakázót, a belvárosi Hatvan utcai és Vásáry utcai bérpalotákat, a Szoboszlói úti iskolát, sőt a város első hűtőházát is, ami a Vágóhíd utcai Barnevál területén volt.

A volt hűtőház

Mindemellett közreműködött a Bethlen utcai OTI és a modern Nagyállomás létrehozásában is. Sajó Istvánról családi képek a Fortepanon is megcsodálhatók, ezeket mi ebben a cikkünkben gyűjtöttük csokorba. Amerikában felhőkarcolók is születtek a munkásságának köszönhetően. Ünnepelt építész volt ott, de ő hazatért Debrecenbe, mert visszahúzta a szíve, a honvágy.

Az 1937-es képeslapot Vértesi Ferencnek köszönjük!

S hogy el ne felejtsük: Sajó István tervezte a ma már sajnos szintén nem létező nagyerdei csónakázót is! Ennek eredeti arca szerepel a fenti csodás reprodukción.

A Nagyerdei Stadion építésének képei a Modem tárlatán

A Mester mint nagy futballrajongó a Bocskai FC társelnökeként is tevékenykedett, s a stadionban saját helye volt. 65 évesen, 1961. március 11-én hunyt el. Épp az általa tervezett stadionban nézett meccset, amikor sajnos infarktust kapott... Az alábbi képen Sajó István (zászlóval) a Venus București és a Bocskai FC 1932-es meccsén látható:

Fotó: Fortepan / Sajó István


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. február 26., csütörtök

Az Arany ember láthatatlan palotája a főutcán

Debrecen belvárosának egyik legszomorúbb sorsú épülete a Piac utca 59. szám alatt áll – 3 éve immár láthatatlanul. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

2020 tavasza óta letakarva. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Omlásveszély miatt ugyanis 2020 április közepén egy nagy, dekorált ponyvát húztak a gazdagon díszített, patinás házra. A szebb napokat látott palota eredetileg a város egyik hajdani leggazdagabb embere, Steinfeld Mihály (az „Arany ember”) nevét viseli.

Amikor még látható volt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Naplóban megjelent oknyomozásom szerint a belváros tömbrehabilitációs átépítése részeként 2008-ban hatalmas, 20 ezer négyzetméteres, hatszintes kereskedelmi központ létrehozását tervezték Apollo Superior néven a Piac utca 57–61. szám alatti épületek bevonásával. A Piac utca 59. szám alatti, immár tehát letakart épületből a lakókat elköltöztették.

Az Apollo Superior tervével. Forrás: Dehir

Az udvari épületszárnyakat itt is elbontották (emiatt a következő képen bemutatott munkagödörben olykor kiterjedt mocsár alakul ki). A 2010-re tervezett átadás – a Miklós utcai parkolóház kivételével – máig nem valósult meg.

Itt lenne a bevásárlóközpont. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A palota történetéről Lovas Enikő Amália az Új Nézőpontban feleleveníti azt is, hogy a bérházat Steinfeld Mihály (1867–1897) özvegye, Holitscher Lujza (1869–1940) építtette. A korai szecessziós stílusú lakóházat Tóth István debreceni építőmester alkotta meg 1908-ban. A díszítések Tóth András munkái.

A letakart domborművek. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Steinfeld Mihályról annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy 1889-ben ő örökölte a családi birtokot, és a pusztamacsi területet híres mintagazdasággá tette. Ez modern gépekkel működött, és vasúti vágányokat is használt. S miért nem ő építtette a Piac utcai házat? Azért, mert Karlsbadból hazajövet egy ételtől maláriás lett, amely májgyulladássá változott, és már nem tudtak segíteni rajta. Holttestét a macsi uradalom sírboltjába helyezték. Még csak 31 éves volt, amikor elhunyt.

A Csillag Csemegével 1985-ben. (Méliusz Fotótár)

A szintén hányatott sorsú, szomszédos Kaszanyitzky-ház története e cikkünkben ismerhető meg. A Füredi út hajdani Csillag Csemege emlékét idelátogatva idézhetik fel.

A nagymacsi Steinfeld-kastély. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Steinfeld-ház hátsó fertálya. Fotók: © Debreceni Képeslapok

2025. szeptember 8., hétfő

A kereskedelmi akadémia és a hajdani megyei könyvtár gyönyörű palotája a „Bethlennel” a debreceni Piac utcán


A Debreceni Kereskedő Társulat díszes palotája és a Kereskedelmi Akadémia iskolaépülete 1892-ben készült el Gerster Kálmán tervei szerint.

1908. Fotó: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum, Erdélyi Mór Cége

Vasárnapi Ujság korabeli cikke szerint a Piac utca 8. szám alatti létesítmény két külön épületből áll: egyik a keskeny homlokzattér ügyes fölhasználásával szerkesztett főépület, másik a keskeny, hosszú telekre a főépülettől bentebb állított kétemeletes iskola a mintaszerű beosztásával, tökéletes világításával, szellőztetésével és fűtésrendszerével.

A Piac utca 8. alatti főhomlokzat. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Nagytemplom melletti főépületnek ékes része (volt) a nagy díszterem, melyet Mirkovszky Géza freskóképei ékesítenek.


Az idézett újságcikk így írt róla: „A kiválóan sikerült falfestmények Magyarország kereskedelmének korszakait ábrázolják.”

A megyei könyvtáros idő. Fotó: Fortepan / Bencze László, 1976

A 170 ezer forintba került neoreneszánsz épületegyüttes iskolai szárnyában a Bethlen-szakközépiskola működik. A külső részben a megyei könyvtár szolgálta az olvasókat.

Ezt a képet Pákozdi Zoltán Károlytól kaptuk

Az épületrész azonban az intézmény 2007-es Bem térre költöztetése óta üres, egyre romosabb.


A freskók restaurálásának és a főépület felújításának, hasznosításának tervét 2018 augusztusában jelentette be a polgármester, de ez azóta se valósult meg.

1894. Fotó: Országos Széchenyi Könyvtár / Weinwurm Antal


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ezt a képet Pákozdi Zoltán Károlytól kaptuk

Kapcsolódó összeállításaink:

2025. május 12., hétfő

Amikor még a Hatvan utcán volt a Móricz-koli

Debrecenben egykoron két kollégium is viselte a nevét az íróóriás Móricz Zsigmondnak, aki többek között a Légy jó mindhalálig című regényt is írta (amelyből aztán film is készült).


Az első Móricz Zsigmond Középiskolai Kollégium a Hatvan utcán működött, mégpedig a Sajó István által tervezett 6. szám alatti, eredetileg zsidó bérpalotában. Ennek az épületnek a kollégiumi időkben, 1969-ben készült fotóját osztotta meg most a Fortepan, Kenderessy Tibor adománya révén. Olvasóink az elbeszéléseik szerint szép emlékeket őriznek azokból az időkből, amikor a diákszálló lakói voltak.

Egyetem sugárút, 2013 január. Fotók: © Debreceni Kollégium

A második Móricz-koli a Varga utca 2. szám alatt működött, és 1976. január 21-én adták át 198 férőhellyel. Furcsamód a kollégium innen is elköltözött: utolsó helye a Tanácsköztársaság útján (a mai Egyetem sugárúton működött). Ennek a szintén lebontott épületnek a történetét, valamint hogy mi lesz a helyén, ebben az összeállításunkban mutattuk be.

Hatvan utca, 1969. Fotó: Fp / Kenderessy Tibor

    Kapcsolódó összeállításaink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. március 9., vasárnap

Megszépül a Gambrinus közi szecessziós ikerpalota?

Debrecen jellegzetes épületegyüttesére, a Piac utcai Gambrinus-bérház homlokzataira régóta ráfér már a renoválás. A jelek szerint most talán megszépülhetnek a palota külső falai, hiszen állványok épülnek rajta. Ezt örökítettük meg 2025. március 9-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Balról már állványok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1913-ban átadott, négyemeletes házat Pavlovics Károly tervezte. Az U-alakú épületegyüttesben 255 helyiséget alakítottak ki, s a nagyméretű bérlakásait a legmagasabb igények kielégítésére, a kor maximális komfortja szerint rendezték be. Az északi szárny földszintjén pl. 11 üzlet működött.

Új korában, képeslapon

Az új városi bérházról többek között a fenti képeslap készült. A következő kép pedig ismét egy friss jelenet az állványozásról.

A Kistemplom felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sokáig étterem és sörkert is működött itt. Ez látható az alábbi muzeális felvételen, a Gambrinus köz és az ikerpalota történetét pedig ebben a múltidézésünkben foglaltuk össze sok régi képpel.

A Gambrinus Étterem sörkertje 1928-ban

Kapcsolódó összeállításaink:
Végre megszépül! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!