Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: átjáró. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: átjáró. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 16., csütörtök

Az életmentés közben elhunyt debreceni katona

Debrecenben súlyos tragédia történt 1989. július 16-án az Apafa nevű városrész vasúti átjárójánál: egy katonaként szolgáló, 22 éves férfi hunyt el ott. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Szívszorító kompozíció. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ma arra járók legfeljebb a sorompó melletti tujabokor alatti táblás-sisakos emlékműkeresztből értesülhetnek erről a megrázó esetről. A 2023. július 27-i látogatásunkon megörökített tábla tanúsága szerint az Üsth Domonkos nevű fiatalember akkor honvéd szakaszvezető volt, és életmentés közben halt hősi halált 1989. július 16-án.

Az emlékmű a sorompónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szerencsétlenségről a Hajdú-bihari Napló is írt. Az 5 nappal későbbi cikk szerint 1989. július 16-án az apafai vasúti-közúti átjáróban tehergépkocsi és vonatszerelvény ütközött össze, és a magasfeszültségű villamos távvezeték is leszakadt. Ez utóbbit Üsth Domonkos szakaszvezető nem észlelhette, mivel az a megközelítési oldalról nem volt látható.

A Néphadsereg című lap cikke a tragédiáról

A katonát egyetlen gondolat, az életmentés vezérelte: a bajba jutott embertársait akarta kimenteni a tehergépkocsi roncsai közül, de sajnos e nemes cselekedetéért a saját életével kellett fizetnie. Az apafai alakulat állományát a tragédia lesújtotta, s a szakaszvezetőt a saját halottjának tekinti. A honvédség Üsth Domonkos tettét kiemelkedő helytállásnak minősítette, emlékét kegyelettel megőrzik.
Cikkünk nyomán Kedves Olvasónk, Menyhárt Edit Tamara felidézte: Domonkos édesanyja egy életmentőkről szóló Friderikusz-műsorban mesélt az esetről. „Tudomásom szerint megmentett két életet, mentés közben a nagyfeszültség ívet húzott a teherautóra, így Domi már nem jutott ki. Csodálatos barát volt. A halála előtt szénrajz-technikával készített egy önarcképet… mint aki előre tudja, mi fog történni. Diákként is mindig védte a kisebbeket-gyengébbeket. Okos és csinos fiú volt. Fölfoghatatlan az értelmetlen halála… mind a mai napig.”

A kereszt emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Papp Julianna leírta: „Kisgyermekként a velünk szemben lévő lépcsőházban laktak, orvos szüleinek hatalmas bánata volt a tragédia. Nagyon sajnálom, nyugodjon békében. Eszembe jutott egy kedves motívum...a Libakertben velünk szemben lévő lakásban laktak, a két fiú a szobájuk ablakára festett egy képet, egy nagy gombára és virágokra emlékszem...(én is gyermek voltam). Sokkal később az Édesapjukkal a munkám során találkoztam az egyik háziorvosi rendelőben, és akkor hallottam erről a szörnyű tragédiáról. Megdöbbentő volt.” Haller Tünde Viola így fogalmazott: „Az Édesapját ismertem személyesen, egy kiváló orvos (volt) azért írom így, mert miután elköltözött, nem hallottam Róla! Domonkos temetése megrázó volt... a menyasszonya egy fátyolt és csokrot helyezett a sírra.” A testvértől, Üsth Ágostontól megtudtuk: „Előtte is szakaszvezető volt. Kijárt volna neki a hősi katonai temetés, de mivel ragaszkodtunk ahhoz, hogy pap temesse, ez (szerintük) nem volt összeegyeztethető. Emiatt a posztumusz előléptetés sem volt lehetséges. Akkor még szovjet uralom alatt álltunk. Nem hivatalosan azonban szinte az egész alakulat megjelent a temetésen.” Nagy Tibor ezt is felelevenítette: „Üsth Domonkos a katonatársam volt. Kedveltem, jó gyerek volt. Amikor történt az eset, eltávozáson voltam. Így utólag jobb nekem így. Így is megviselte az összes katonát. Augusztusban szereltünk le, ő sajnos nem. Abban az átjáróban nem sokkal elütötték a század orvosát, egy törzszászlós asszonyt. Korábban egy katonatársunk ott lett öngyilkos, a vonat elé vetette magát.”

Az emlékkereszten lévő rohamsisak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Apafán járva nem mellesleg egy másik tragédia mementójával is szembesülhetünk: 1944. október 13-án SS-katonák és csendőrök az apafai katonai lőtéren kivégeztek 62 munkaszolgálatost (zsidót és nem zsidót egyaránt). Ezt a táblát nem fotózhattuk le, mivel a lőtér magánterület.

A tragédiával a korabeli Képes Újság is foglalkozott


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az új emlékmű. Fotó: Üsth Ágoston

2025. március 9., vasárnap

Megszépül a Gambrinus közi szecessziós ikerpalota?

Debrecen jellegzetes épületegyüttesére, a Piac utcai Gambrinus-bérház homlokzataira régóta ráfér már a renoválás. A jelek szerint most talán megszépülhetnek a palota külső falai, hiszen állványok épülnek rajta. Ezt örökítettük meg 2025. március 9-én. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Balról már állványok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az 1913-ban átadott, négyemeletes házat Pavlovics Károly tervezte. Az U-alakú épületegyüttesben 255 helyiséget alakítottak ki, s a nagyméretű bérlakásait a legmagasabb igények kielégítésére, a kor maximális komfortja szerint rendezték be. Az északi szárny földszintjén pl. 11 üzlet működött.

Új korában, képeslapon

Az új városi bérházról többek között a fenti képeslap készült. A következő kép pedig ismét egy friss jelenet az állványozásról.

A Kistemplom felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sokáig étterem és sörkert is működött itt. Ez látható az alábbi muzeális felvételen, a Gambrinus köz és az ikerpalota történetét pedig ebben a múltidézésünkben foglaltuk össze sok régi képpel.

A Gambrinus Étterem sörkertje 1928-ban

Kapcsolódó összeállításaink:
Végre megszépül! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. június 6., csütörtök

A „mennyek kapuja” volt a debreceni Aranybika mellett


Debrecenben a hajdani Vörös Hadsereg útja 1. és 9. szám között állt az a házsor, amelyiknek a helyére a Hotel Aranybika új szárnyát (1976), majd az Unió Áruház épületegyüttesét (1980) emelték. Ezeket a régi házakat robbantással bontották le 1973 tavaszán. Az eltávolításukat máig sokan sajnálják többek között a 9. szám alatt egykor itt működő cukrászda / édességbolt, valamint ,,delicatesse", Malév-iroda, fodrász miatt, főként, hogy e helyen hívogatott az a kapu is, ami a Vörös Meteor Sporttelepre vezetett, ahol télen korcsolyázni is lehetett. Múltidézésünk fotóit Balogh István „Debrecen” című könyvéből vettük, amit a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata jelentetett meg 1958-ban.




Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. április 21., vasárnap

A debreceni Gambrinus köz és az ikerpalota születése


Debrecen szemet gyönyörködtető fejlődést eredményező átalakulásának egyik nagy korszaka a 19. század elejére tehető, amikor még sorra épültek a fényűző lakó- és középületeink is, többek között a belvárosban. A Piac utca páros oldalában álltak az alábbi fotón látható épületek is, amiknek a helyén azonban immár 111 éve teljesen más ingatlanok találhatók.

A lebontott házak látképe Zoltai Lajos festményén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezekről Papp József a Debreceni Szemlében közreadott kutatásában többek között leírta, hogy a Piac utca 26. szám alatt az akkori Debrecen legöregebb, 300 éves lakóháza állt. A tulajdonosairól Szikszay-háznak vagy Ó Dobozi-háznak nevezett kalmárház híres kereskedő, szenátor, főbíró családok (Szigyártó, Törösdy, Duskás, Vígkedvű, Baranyi, Dobozi) tulajdona, illetve Debrecen közvagyona is volt.

A Piac utcai Szikszay- / Ó-Dobozy-ház. 1911-es festmény: Zoltai Lajos. Repró: © Debreceni Képeslapok

A bérház déli szárnya helyén, a 28. szám alatt 100 éves lakóépület, az ún. Új Dobozi-ház állt. A házas ingatlan 1728-ban került a város tulajdonába. Miután katonatisztek elszállásolására használták, Generális Quartélyház néven is ismerték.

A Gambrinus köz főutcai látképe. A képeslapmásolatotokat Pákozdi Zoltán Károly osztotta meg az olvasóinkkal, köszönjük!

A múltidézés kitér arra is, hogy az 1912–13-ban a Debreceni Első Takarékpénztár székháza mellé, a fenti házak helyére épített négyemeletes városi bérpalotát Pavlovics Károly tervezte. A szecessziós épületegyüttes kettős telke az utca felől mindössze 40 méter szélességű volt, így a debreceni műépítész U alakú üzlet- és bérházat tervezett, amelynek hátsó keresztszárnya földszintjén átjárót nyitott. A szembe állított épületszárnyakkal 170 méterre növelte a földszinti üzletek kirakatainak helyet adó utcai homlokzatot. A négyemeletes házban 255 helyiséget alakítottak ki, az emelet nagyméretű bérlakásait a legmagasabb igények kielégítésére, a kor maximális komfortja szerint rendezték be. Az északi szárny földszintjén 11 üzlet működött.


Megtudható a leírásból az is, hogy a déli oldalon ékszerüzlet, a Mandel-féle cipőbolt volt, és itt üzemelt a Gambrinus sörcsarnok. A Kossuth utca felőli sikátort eleinte Dobozi-átjáróként emlegették. Az épületszárnyak közötti udvar alatt a pinceszinten mintegy 700 négyzetméteres üzletteret hoztak létre. A pinceszinten bezárt üzletek utcai lejárójában egy ideig nyilvános WC működött, a fenti belső részen pedig az emlékezetes Gambrinus Étterem is.

A Gambrinus Étterem sörkertje 1928-ban. A képet a Malompark 2022-es tárlatán repróztuk

Köszönet a képeslapreprókért Pákozdi Zoltán Károlynak!

Amikor még megvolt a nyilvános vécé és a büfésor a Gambrinus köznél. Fotó: HBN, 1971

Hasonló cikkeink sok fotóval:


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. november 8., szerda

Mi magasodik 110 éve a Piac utcán e cívisházak helyén?

Debrecen szemet gyönyörködtető fejlődést eredményező átalakulásának egyik nagy korszaka a 19. század elejére tehető, amikor még sorra épültek a fényűző lakó- és középületeink is, többek között a belvárosban. A Piac utca páros oldalában álltak az alábbi fotón látható épületek is, amiknek a helyén azonban immár 110 éve teljesen más ingatlanok találhatók.

A lebontott házak látképe Zoltai Lajos festményén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezekről Papp József a Debreceni Szemlében közreadott kutatásában többek között leírta, hogy a Piac utca 26. szám alatt az akkori Debrecen legöregebb, 300 éves lakóháza állt. A tulajdonosairól Szikszay-háznak vagy Ó Dobozi-háznak nevezett kalmárház híres kereskedő, szenátor, főbíró családok (Szigyártó, Törösdy, Duskás, Vígkedvű, Baranyi, Dobozi) tulajdona, illetve Debrecen közvagyona is volt.

A Piac utca 24. szám alatti Szikszay- / Ó-Dobozy-ház. 1911-es festmény: Zoltai Lajos. Repró: © Debreceni Képeslapok

A bérház déli szárnya helyén, a 28. szám alatt 100 éves lakóépület, az ún. Új Dobozi-ház állt. A házas ingatlan 1728-ban került a város tulajdonába. Miután katonatisztek elszállásolására használták, Generális Quartélyház néven is ismerték.

A Gambrinus köz főutcai látképe. A képeslapmásolatotokat Pákozdi Zoltán Károly osztotta meg az olvasóinkkal, köszönjük!

A hivatkozott múltidézés kitér arra is, hogy az 1912–13-ban a Debreceni Első Takarékpénztár székháza mellé, a fenti házak helyére épített négyemeletes városi bérpalotát Pavlovics Károly tervezte. A szecessziós épületegyüttes kettős telke az utca felől mindössze 40 méter szélességű volt, így a debreceni műépítész U alakú üzlet- és bérházat tervezett, amelynek hátsó keresztszárnya földszintjén átjárót nyitott. A szembe állított épületszárnyakkal 170 méterre növelte a földszinti üzletek kirakatainak helyet adó utcai homlokzatot. A négyemeletes házban 255 helyiséget alakítottak ki, az emelet nagyméretű bérlakásait a legmagasabb igények kielégítésére, a kor maximális komfortja szerint rendezték be. Az északi szárny földszintjén 11 üzlet működött.


Megtudható a leírásból az is, hogy a déli oldalon ékszerüzlet, a Mandel-féle cipőbolt volt, és itt üzemelt a Gambrinus sörcsarnok. A Kossuth utca felőli sikátort eleinte Dobozi-átjáróként emlegették. Az épületszárnyak közötti udvar alatt a pinceszinten mintegy 700 négyzetméteres üzletteret hoztak létre. A pinceszinten bezárt üzletek utcai lejárójában egy ideig nyilvános WC működött, a fenti belső részen pedig az emlékezetes Gambrinus Étterem is.

A Gambrinus Étterem sörkertje 1928-ban. A képet a Malompark 2022-es kiállításán repróztuk

Köszönet a képeslapreprókért Pákozdi Zoltán Károlynak!

Amikor még megvolt a nyilvános vécé és a büfésor a Gambrinus köznél. Fotó: HBN, 1971

Hasonló cikkeink sok fotóval:


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2023. szeptember 9., szombat

A Piac utcai gőzvonat és kupolás Kistemplom életnagyságú képeslapja az ősi Rickl-házon


Debrecen egyik legrégebbi kereskedőházának, a Piac utcai Rickl-háznak az átjárójában újabb csoda születik a Jászai utcai tűzfalfestmény, valamint a Kálvin téri hasonló kompozíció társaként: egy több részből álló freskó díszíti immár az oroszlános kapu és a Lábasház közötti válaszfalat. Az alkotásban megcsodálható a Rickl-üzlet a mennyezetén lévő legendás cápapreparátummal, a gőzmozdony, a hagymakupolás kistemplom, továbbá az Apollo Mozi, valamint a mellette állt Frohner Hotel is. Mi 2023. szeptember 9-én jártunk itt, és javasoljuk Kedves Olvasóinknak is, hogy fedezzék fel, ha tehetik! A címe: Debrecen, Piac utca 39. szám, a Kistemplom mellett. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A XX. század eleji főutca látképe a Rickl-ház válaszfalán, képeslapok alapján rekonstruálva. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az alkotómunka képei az oroszlános kapu és a Lábasház között, 2023. szeptember 9-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok