Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1969. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1969. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. szeptember 12., szombat

A Petőfi téri 22 (24) emeletes lakóház építése

Petőfi tér, 1978. Fotó: Csobaji Előd

Debrecenben 1968. március 9-én jelent meg hír az újságban arról, hogy az Erzsébet utca és a Petőfi tér sarkán egy 25 emeletesre tervezett ház épül. Aztán az építés tényleges megkezdéséről 1969. november 7-én közölt képes tudósítást a HB Napló.

A 24 emeletes előtt. Barbócz Erzsébetnek köszönjük a fotót!

Ez az utóbbi cikk meglepő módon már azt írta, hogy „a Petőfi téren elkezdték a 24 emeletes lakóháznak, Debrecen legmagasabb lakóépületének alapozását. Betoncölöpöket vernek a talajba. Képünk az első cölöp beveréséről készült.” Végül összesen 345 vasbeton cölöp került az épület alá. A ház alapja 1,25 méter vastagságú, 1200 köbméter vasbeton. A házat összesen 30 ezer tonna súlyú építőanyag alkotja, s akkori áron megközelítőleg 100 millió forintba került. Három személyfelvonót és egy teherliftet alakítottak ki benne.

A Petőfi tér napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Wesselényi felől 1973-ban. (Fortepan / Uvaterv)

A lap korábban is többször beszámolt a beruházás előkészületeiről, és az épület tervezőit is bemutatta. A két szakember: Szabó János, valamint Boruzs Bernát (lásd a következő képen). Murányi Ernő ugyanakkor a statikus tervezői feladatokat valósította meg.


Az alábbi felvételen az is látható, hogy a 24 emeletes megvalósításával párhuzamosan épült többek között az a szomszédos szolgáltatóház, ahol a Híradó Mozi is helyet kapott. Aztán, 1973. július 14-én már „csak” 22 emeletesként írtak a leendő lakóházról, s a riport abból az alkalomból született, hogy az építők elérték a legnagyobb magasságot: 75 méter fölé jutottak. Akkor azt is ismertették, hogy 209 lakás lesz ebben a házban, és a lakóinak száma feltehetően ezer körül alakul majd.

A Hajdú-bihari Napló 1972 áprilisi fotóján a környék

Az első beköltözésekről 1973. december 23-án közölt riportot a Napló. Ebben Hüse Péter, I. kerületi tanácselnök így tájékoztatott: „A 22 emeletes épületben 210 lakás van, ebből 180 a tanácsi bérlakás. Hogy ki hova kerül majd, annak több előnye vagy hátránya lehet, emiatt sorsolással döntjük el, hogy ki, hányadik emeleten és melyik lakást kapja meg.” Akkor 40 négyzetméteres lakásokat sorsoltak, de ezeken kívül például legfelül háromszobás, kétszintes lakások is találhatók az épületben.

Kilátás a Petőfi térre. Fotó: Fortepan / Főfotó, 1976


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az épület 1977-ben. Fotó: KMA Kiadóváll.

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

2026. augusztus 18., kedd

Az Omnia Kávészalon és a mopresszó

Debrecen egyik hajdani kedvelt és különleges vendéglátóhelye, az Omnia Kávészalon 1969. augusztus 20-án nyílt meg a Vörös Hadsereg útján, egy napon a Széchenyi utcai Sumen Étterem átadásával. Ezt idézzük meg most, elsőként Bencze László 1974-es, alábbi fotójával a Fortepanról. A helyi lap korabeli cikke szerint a kávészalont a Béke Presszó helyén nyitotta meg a szalon, a vendéglátó vállalat és a Compack Kereskedelmi Csomagoló Vállalat együttes anyagi áldozattal. 


A 80 vendég befogadására alkalmas kávéházban Omnia kávét és Omnia kávés italokat, süteményeket szolgáltak fel. Később olyan akciók is voltak itt, hogy például aki dupla kávét rendelt, az egydekás Omnia kávécsomagot kapott ajándékba. De rendeztek itt teakóstolót és művészlemez-válogatásokat is. A következő fotó a Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegéből származik, mely 1984. október 22-én készült. A képen az is látszik, hogy a Gregersenné Lux Alice homlokzati szobrai melletti kapualjból akkor már egy kertmozi nyílt. Ebben a mopresszóban a tűzfalra vetítettek, a vendégek pedig a film nézése közben ehettek-ihattak és dohányozhattak is (ilyen több helyen, például a Régi Vigadóban is működött). Ma már nincs se mozi, se a kávészalon: a helyiségben butik található. Összeállításunk következő képeivel mindezeken túl azonban az épület egykori könyves-, valamint játékboltjának emlékét is feleleveníthetjük...


DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


2026. augusztus 7., péntek

A Gambrinus étterem és söröző

Debrecenben a Gambrinus közben a kezdetektől működött vendéglő, nem is akárhogyan, hiszen az alábbi képeslap tanúsága szerint jó időben a Piac utca felőli egész területre kitelepült az asztalaival. A vendéglátóhely újkori változatát 1969. február 22-én, a Hajdúsági Farsang részeként nyitotta meg ünnepélyesen Végh László, a Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatója.

Az eredeti kinti rész és cégtábla

A Napló korabeli tudósítása szerint (lásd összeállításunk végén) a reprezentatív vendéglátóegység létesítésére 3,5 millió forintot költöttek. A beruházással tetszetős, 72 személy befogadására alkalmas éttermet, hangulatos, barátságos nappali bárhelyiséget, korszerű konyhát, minden igényt kielégítő helyiségeket alakítottak ki. Félmillió forintot költöttek a szellőztetés megoldására, nagy teljesítményű elszívóberendezést állítottak üzembe, így biztosítandó a friss levegőt és a hőmérséklet szabályozását. A falakat nyers színű, lakkozott kőrisfával burkolták. Bokszrendszerűen elhelyezett nemesfa bútorok várták a vendégeket. Az asztalok mellett a kisegítőasztalok állnak, ezek rendeltetése az, hogy rajtuk, a vendég előtt, a vendégek ízlésének megfelelően készítsenek el egy-egy ételt, így például rablóhúst, palacsintát, salátákat stb. Az étterem minőségét és gazdálkodási rendszerét tekintve I. osztályú vendéglátóipari intézmény, de árai a II. osztályú vendéglőkéhez hasonlóak.

Az üzletportál 1983-ban. (Méliusz HT Fotótár)

Az étteremben a nyitást követően Benczi Gyula szalonzenekara muzsikált. Külön bejárat nyílt a Gambrinus-kapu után a Mokka nappali bárba, melynek ízléses berendezése, a terem szépsége vetekedett az éttermével. A kényelmes bőrpuffokon helyet foglaló vendégek külföldi italok, koktélok, pohárkrémek és friss cukrászsütemények között válogathattak. A Gambrinusban jól képzett szakemberek dolgoztak, az átlagéletkoruk huszonöt év volt. A Vörös Hadsereg útja 28. szám alatt megnyílt új létesítmény Németh Attila „házigazda” vezetésével naponta 11-től 23 óráig várta vendégeket... Ma már ez a vendéglő sem működik, a helyén más profilú vállalkozás található.

2026. aug. 6-i fotó: © Debreceni Képeslapok

Szintén 1969. február 22-én délelőtt, a cipő-, bőr- és díszműáru-üzlet után a HBM Ruházati Kisker. Vállalat átalakított Lady üzletét nyitotta meg Accipiter Lajos igazgató. A bolt 2,5 millió Ft-os készlettel (női ruhák, szoknyák, kosztümök, kabátok, pongyolák, bundák széles választékával) várta a vásárlókat. A boltot Fazekas Géza üzletvezető vette át, ahol állandó divattanács-adói szolgálat működött, s a Debreceni Ruhagyár, mint az egyik legnagyobb szállítócég, külön kirakatot kapott.

A HB Napló tudósítása a nyitásról

Kapcsolódó múltidézéseink sok régi képpel:
Korabeli étlap szuper árakkal

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. augusztus 6., csütörtök

A Várkapu étterem és bár


Debrecenben 1969. július 11-én nyílt meg a Kálvin téri HÁÉV-székház mögött az önkiszolgáló Várkapu Étterem. A 7 millió forintért épített vendéglő a közétkeztetési gondokat volt hivatott csökkenteni napi 1500 adag étellel. A másnapi sajtó azt is írta, hogy „a legújabb építészeti stílus szerint kialakított étterem mellett tetszetős, faburkolattal ellátott falú, kényelmes bútorokkal berendezett drinkbár” is üzemelt, ami II. osztályú árakkal, 7 órától 21-ig várta a vendégeit. Az eredeti tervek szerint az étterem 11 órától 21 óráig volt nyitva, de a reggeliztetést is készek voltak megoldani.

A Várkapu főkapuja. Fotó: HB Napló

1969.  november 3-tól esténként 18 órától éjfélig hagyományos pincéres kiszolgálású, zenés szórakozóhely lett a Várkapu, s Percze Miklós magyarnóta-énekes lépett fel rendszeresen. Ezt 1970. január 21-én megszüntették, és újra önkiszolgáló étterem volt mindennap 16 órától este 22 óráig. A sajtóhír szerint a Hajdú-Biharban közkedvelt káposzta-, bab- és borsóételeket kínálták III. osztályú áron anélkül, hogy minőségileg vagy mennyiségileg a vendég kárára csökkentek volna az adagok. Így például a tejfölös bableves ára 2,50 Ft, a vagdalthúsos babfőzeléké 8,10 Ft, míg a töltött káposzta 8,30 forintba, a lencsefőzelék sertésoldalassal 10,10 forintba került borravaló, és esetleges italajánlat nélkül! Aztán 1972. január 7-én az Alföldi Vendéglátó Vállalat lett a Várkapu gazdája. A cég javítani akarta az étterem kihasználását, s egész napos nyitva tartást valósított meg, vagyis már reggelizni és vacsorázni is lehetett itt. A régi műanyag tányérok helyett már porcelánt adtak az étkezéshez. Azt ígérték, hogy néhány egészen olcsó és tartalmas étel mindig lesz az asztalon, ugyanakkor igyekeznek alkalmazkodni a hely szelleméhez („a régi Debrecen egyik legfontosabb építménye, a várfal állt ezen a helyen”), s meglepetésként ízletes, hajdúsági ételt is felszolgálnak majd.

Átépítés alatt, 2026. aug. 5. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Jöjjön egy 1981-es hirdetés is: A debreceni Várkapu bárban április 11-én, szombaton este 7-kor filmet vetítenek a vendégeknek. A Pillangó című kétrészes amerikai alkotás ingyen tekinthető meg. Az április 1-től szerződéses üzemeltetésű szórakozóhelyen friss folyóiratokat is „felszolgálnak”. Szintén 1981-es változás: június 1-től új környezet, új szolgáltatások és új nyitva tartás. A zenét 18 órától a Kárpáti-duó szolgáltatja. Nyitva: 9-től 21 óráig, valamint 22-től 2 óráig. Legyen vendégünk a Várkapu bárban, ahol április 18-tól minden héten pénteki és szombati napokon 22 órától színvonalas műsort tekinthet meg, ismert előadóművészek fellépésével. Az éttermes, éjszakai báros, zenés-diszkós korszak 1986-ben szűnt meg egy időre: december 6-án a sajtóból kiderült, hogy a Várkapu Étterem helyén műszaki üzletet nyitott a Havas Kereskedelmi Vállalat. Később a műszaki üzlet is megszűnt, s évtizedekig a Barabás működött itt. A 2026 augusztusi ottjártunkkor építkezés zajlott a területen.

Beszámoló a Naplóban az 1969-es nyitásról

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
A Várkapu elé épített külső rész. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. január 11., vasárnap

Az 1969. január 11-én átadott Bocskai általános iskola

A suli eredeti homlokzata. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Dobozi-lakótelep általános iskoláját 1969. január 11-én, szombaton adták át a Munkácsy Mihály utca 4. szám alatt, a víztorony mellett. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az átépítés előtti iskola. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az akkori, 1969–70-es tanévtől Lakatos János igazgató vezette az iskolát, az átadási ünnepséget pedig Bazsa Ernő igazgatóhelyettes nyitotta meg . A korszerű létesítmény több mint 20 éves problémát oldott meg.

Régi épület a Rakovszkyn. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az új épületegyüttes átadásáig ugyanis mindössze 13 tantermük, 2 napközis és egy gyakorlati foglalkoztatótermük volt. A másnapi HB Napló szerint az új létesítmény építése 12,5 millió forintba került, s a felszerelése 650 ezer forint volt. A komplexumban 350 személyes konyha, központi fűtés, ifjúsági szoba, beépített szekrények és – akkor még egy – tornaterem is helyet kapott. A megvalósítás a szülők, nevelők, tanulók és különböző intézmények kétezer órás társadalmi munkájának is köszönhető.

A 2020-as felújítás után. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A típusterv alapján épült, 16 tantermes létesítményben a Pacsirta utcai iskola tanulói és nevelői találtak új otthonra. A Munkácsy Mihály nevét viselő utcában található épület átadása után még a Pacsirta és mai Ótemető utcai egységben is működtek napközik. A testnevelésre szakosított tantervű osztályok is az 1969–70. tanévtől működnek, Debrecenben ugyanis akkor a Bocskai-iskola adta a tornasport bázisát.

A Víztorony utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az intézmény híres testnevelő tanára volt mások mellett dr. Kasza Lajosné és Nagy Jenő, valamint mellettük R. Fehér Csaba is. A tanuszodát az 1978–79. tanévben kezdte építeni a HÁÉV. Az ebbe az iskolába egykor járók élményeket őrizhetnek még a felejthetetlen Baranyi házaspárról is, akik az iskola gondnoki teendőit látták el.

Az 1979. X. 19-i uszodaavatás cikke a HB Naplóban

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. november 29., szombat

1969 gyönyörű tele a hófödte Vörös Hadseregen


Debrecen főutcájának kiadós havazás közbeni élete elevenedik meg egy 1969-es téli estéről azokon a lélegzetelállító képeken, amelyeket Zoltai Károly, a Debreceni Dokumentációs Stúdió fotóriportere örökített meg a Vörös Hadsereg útján.


A Méliusz Központi Könyvtár Helytörténeti Részlegében őrzött felvételeken a Centrum Áruház, valamint a Kistemplom környékén felgyűlt hó eltakarításán fáradozó emberek igyekezetét is átérezhetjük, szinte beleborzongva az akkori bizonyára nagy hidegbe. A kép bal oldalán lévő plakátokon a Csokonai Színház aktuális darabjai is megismerhetők.


Melegedjünk is meg egy kicsit a nagysándortelepi könyvtárban! Ott éppen karácsonyi ünnepségre gyűltek össze kicsik és nagyok, s műsorral, ajándékozással köszöntötték egymást.


Az üzleteket egyébként akkoriban még neonreklámok díszítették, és a Bengáli villamosok a hóesésben is masszívan rótták a köröket a síneken.


Az alábbi fotó a Vörös Hadsereg útja és a Széchenyi utca sarkán született.


Itt pedig rácsodálkozhatunk azokra a lebontott épületekre, amik az Aranybika és a Hatvan utca között sorakoztak. Ezeket a házakat 1973-ban bontották le három robbantással, s ezen a szakaszon épült meg aztán például a Bika új szárnya, továbbá az Unió Áruház is. A lebontott házakat, híres üzleteiket és a Vörös meteor sportpályát ebben az összeállításunkban idéztük meg. A régi idők hófehér telei további olvasói képekkel pedig idelátogatva eleveníthetők fel sok archív felvétellel. Kellemes ünnepeket!


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. szeptember 17., szerda

A KLTE kémiai intézete


Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetem új létesítményét, a Kémia Intézet épületegyüttesét 1969. szeptember 17-én adták át. Fotók: Méliusz-könyvtár fotótára / Hapák József


A neobarokk főépület mögé felhúzott modern stílusú tömböket Mikolás Tibor tervezte.


A modern vegyészet oktatását szolgáló iskolában laboratóriumok és előadótermek is helyet kaptak.



Az épületegyüttesben ma többek között az Alkalmazott Kémiai Tanszék, a Fizikai Kémiai Tanszék, a Szerves Kémiai Tanszék, valamint a Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék működik.


Kapcsolódó múltidéző összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az építési fotót Szabó Tibornak köszönjük!

2025. április 30., szerda

Az 1969-es Debrecen gyönyörű színes retro képeken

Új élet park, 1969. Fotó: Vencsellei István.

Debrecen felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából anno pazar helytörténeti album jelent meg a cívisvárosról. Tekintsd meg képválogatásunkat és az alábbi galériánkat az 1969-es Debrecenről!


A 6 ezer példányban elkészített könyvet az MSZMP Debreceni Városi Bizottsága és Debrecen M. J. Város Tanácsa adta ki. A fényképeket Vencsellei István készítette, és Taar Ferenc szerkesztette.

A Csokonai Színház

A képeken megidézzük az 55 évvel ezelőtti Csokonai Színházat és természetesen a Déri Múzeumot is. Bemutatkozott a nagyerdei szociális otthon és az orvospalota is.

A Déri téri park és a Déri Múzeum

Az Új Debrecen született című képeskönyv alapján összeállított csokor ugyanakkor életre kelti az 1969-es Művész Espressot, a „Proletár” szobrot, az Új élet parki lakótelepet, valamint az új Petőfi teret, a Hámán Kató útját, a nagyerdei TSZ-üdülőt és szabadtéri színpadot is.

A Petőfi téri zsinagóga helyére épített szalagház

Gyönyörű képek őrzik a Dobozi lakótelep, további a Kohászüdülő múltját is. Retro ez a javából, az „emberarcú szocializmus” idejéből!

A Dobozi lakótelepi bölcsőde

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A nagyerdei Kohászüdülő