Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Olajütő. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Olajütő. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. február 5., szerda

„Falu” a debreceni Csapókertben: az egykori olajütő


Debrecen keleti részének egyik legendás, és sokak szerint nem túl biztonságos helye volt az olajütő, melyről Kedves Olvasóink is több archív képpel és visszaemlékezéssel örvendeztették meg a közösségünket. Ezeket adjuk közre most! Az alábbi feltételt a hajdani olajütőről Lévay Éva csatolta, s egyúttal leírta: Egyszerű, de összetartó emberek laktak ott. Kaput nemigen zárták. Volt olyan, hogy valakinek megjött a tüzelője, nem volt otthon. A szomszédok elkezdték behordani. Idegennek nem volt tanácsos odavaló lánynak udvarolni, vagy csak úgy bemenni.Az olajütőmalmokat 1790 körül telepíttette a tanács a Cegléd utcai temetőn túlra a tűzveszélyességük miatt. Az olajütőben nemcsak mesterek laktak, hanem engedély nélküli kalyibákban megbújó földönfutók is: 1938-ban állítólag még több mint hatszázan voltak.

1957/58-as életkép az olajütőről. Fotó: © Lévay Éva

Jánosné Bán felidézte: 1962-től 1968-ig a 21./B alatt laktam. Nem a domb közepén, hanem a mostani festékbolttal szemben. Nagyon kedves emlék fűz hozzá. Nagyon szép kis fehérre meszelt nádtetős házunk volt. Kert is tartozott hozzá, amit Anyukám gondosan bevetett, és megtermett a friss zöldség, sóska, krumpli, borsó. Ezért a területért évente 5 Ft-ot, azaz öt forintot kellett fizetni. A telken lévő ház sajátunk volt, 1962-ben vettük 14 ezer forintér. 1968-ban lebontásra eladtuk 1.800.- forintért. Életveszélyes lett a kis ház, és nem volt szabad felújítani, költeni rá, mert akkor az a hír járta, hogy megszüntetik az Olajütőt. Kaptunk helyette a III. kerületi Tanácstól egy szoba-konyhás lakást a Veres utcán egy közös udvarban. Odalett a kis kertünk. Én gyerekként boldog 6 évet töltöttem az OLAJÜTŐ-ben. Sajnálom, ha negatív színben tüntetik fel az Olajütőt! Mi nem bántottunk senkit, Olajütősiek. Szegények voltunk az biztos, de nem veszélyesek.

Holló utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az olajütő helyén ma már egy tetszetős lakópark van, és Holló László festőművész emlékfala is az itteni Holló László utcában található. A művet Kövér József szobrászművész készítette. A lenti festményen látható olajütő tehát eredetileg egy olyan területe volt a Csapókertnek (a mai Luther utca mellett), ahova a tűzveszélyes olajmalmokat telepítették a XVIII. század végétől. A városrészt idővel ellepték a nincstelenek, és rendezetlen, egészségtelen kalyibákat építettek rá.

Nagy Ferenc képét Bodrogközy Katona Zsuzsának köszönjük

Ez a dzsumbuj a közeli lakótelepi gyerekeknek is kedvenc kalandterepük volt, s az itteni középkori állapotokat csak a rendszerváltás körüli szanálások és beépítések szüntették meg. Kedves Olvasóink közül Dani Imre leírta: Ha jól emlékszem, a 70 es évek végén bontották le az utolsó viskót az Olajütő téren.Volt egy domb a téren, azon állt egy nádfedeles ház, az udvaron hatalmas nyárfa. A lakókat kiköltöztették, a házat eldózerolták, a fát kivágták. Kisgyerekként végignéztük nem kis izgalommal. Aztán egy ideig elhanyagolt, dimbes- dombos homokbánya, építkezési terület volt. Oda jártunk télen szánkózni,nyáron meg a homokfalakról leugrálni.

Egykori kis házak, 1970. Repró: © Debreceni Képeslapok

Korcsog György így fogalmazott: A városban gyakori tüzek miatt az olajütőket a Dobozi-temető mögé telepítették ki. A repcéből és napraforgómagvakból az olajat fából készült présekkel sajtolták, kb. 1850-ig. Ekkor megjelent a fémprés, és ez tönkretette az egyébként önálló céhként működőket (11-en űzték ezt a mesterséget), és egy nyomornegyed lett a térségből. Az olajat vallási és világítási célra használták. A mai olajütő 1978-ra üres tér lett a szanálás után, és 1983–1985-ben épült ki a mai formájában. A Falóger nevet sehol nem találtam korabeli térképeken, akármilyen fontos ember találhatta ki. Az olajütő területe a Kincseshegy területéből került ki, mely később Csapókert nevet kapott. A Falógernek jó esetben a Zsuzsi vonat sávja lehetne, bár ezt a nevet korabeli térképek nem ismerik. Az alábbi rajzmásolatot a műpártoló egyesületről szóló kiállításon repróztuk.


Csapókert csodái ebben a képes összeállításunkban tekinthetők meg. Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Olajütő utca, 2025. V. 30. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. február 3., hétfő

A Fényes udvar, Tanács, Boka Károly, Karácsony György utca 1973-ban, Debrecen új, első paneles lakótelepén

Debrecen első házgyári paneles lakótelepéről, a Dobozi újabb részét képező Fényes udvarról, valamint a hozzá tartozó Boka Károly és Karácsony György utcáról találhatók gyönyörű képek a Méliusz Központi Könyvtára Helytörténeti Részlegének fantasztikus gyűjteményében.

Ebből válogatva, elsőként a Tanács (ma Víztorony) és a Bocskai-iskolának is helyet adó Munkácsy utcák sarka tűnik fel 1973-ból, amikor még csontokat is rejtett a föld az itteni egykori temető miatt.


Utána pedig ugyanennek a háztömbnek a belső részét idézzük meg a parkolóval, mégpedig az 1972-es építés és az 1973-as átadást követő időszakból.

A fenti felvételen már a korabeli Boka Károly utca látható, míg az alábbi képen a Tanács (Víztorony).

És ilyen volt a Fényes udvar 9–18. szám alatti épületnek a vasúti pálya felőli fertálya 1972-ben (ekkor még nem volt felüljáró, akárcsak kiserdő):

Végül ismét a Boka Károlyon tehetünk egy időutazást, ahol ebben az időben még nem működött az óvoda és a bölcsőde, ám például a sínen túl még létezett az Olajütő nevű városrész. A zárójelenet tanulmányozása közben érdemes a fotósnak a kocsiját is közelebbről szemügyre venni.

 
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
 

2024. április 18., csütörtök

Debrecen utcái az 1970 és 81 közötti „átkosban”


Debrecen 40–50 évvel ezelőtti arcára csodálozhatunk rá a Debreceni utcanevek című könyvet lapozgatva, amit 1984-ben adott ki Debrecen Megyei Városi Tanács V. B. Művelődési Osztálya (F. k. dr. Tar Károly). Reprók: © Debreceni Képeslapok


Az egykori Olajütő kis házai 1970-ben. Reprók: © Debreceni Képeslapok

A dr. Nábrádi Mihály által szerkesztett, és 1970 és 1981 között készített Debrecen-képeket tartalmazó kiadványt kedves olvasónk, Szebellédi Soma bocsátotta rendelkezésünkre.



Köszönjük szépen az ajándékot! Összeállításunban ebből a könyvből osztunk meg felvételeket. A fenti képen a Honvédtemetőhöz vezető utca látható, a következőn pedig a Péterfia városrész névadó utcája.


A lenti kép azért is fantasztikus, mert a készítésekor még megvolt az Arany Angyal Gyógyszertár...


A Debreceni utcanevek című, 1984-es könyvben nemcsak 1970-es évekbeli, hanem 1981-ben készült képek (köztük Csapó utcai) is illusztrálják a korabeli cívisvárost. Lássuk ezeket!

A Cegléd utca a szolgáltatóháznál (a korábbi Szabó-cukrászdánál), 1981-ben. Reprók: © Debreceni Képeslapok

A Csapó utca új része az Árpád tér felől, 1981-ben. Reprók: © Debreceni Képeslapok


Az alábbi képen az Új élet parkra, valamint a Tanácsköztársaság útjára pillanthatunk le:


Az utolsó blokkban az 1981-es Burgundia, Klaipeda és Ispotály utcákba látogatunk.

A Burgundia utca (felső kép) és a Klaipeda utca 1981-ben. Reprók: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. február 26., hétfő

Debrecen városrészei: a Falóger

Debrecenben a korábbi nagy csapókerti övezetben van egy városrész, ami az egykori fakereskedelmi és -feldolgozós időkre emlékeztet. Ez a terület a Falóger nevet kapta, s pl. a Faraktár utca, Budai Nagy Antal, Huszár Gál utcák és a vasút határolják. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Zsuzsi fűtőháza a Ruyter utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Falóger városrész egyik fő nevezetessége a Zsuzsi erdei vasút, melynek a Ruyter utcában van az itteni végállomása és a központja – ott, ahol hajdanán az Erdőspusztákról, Nagycseréről és a gúti erdőből érkező fák feldolgozójának is üzemelt a telepe.

A hajdani fatelep egyik központi épülete a Faraktár utcai felüljáróról. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Zsuzsi első szakaszát 1882. július 16-án nyitották meg a Fatelep és Nyírmártonfalva közötti, 21,5 kilométeres pályán. A Zsuzsi nevet az I-es pályaszámú, 107 lóerős, fatüzelésű mozdony kapta. A vasútvonal mára csak Hármashegyaljáig maradt meg. 

A régi fatelep területén két szép Ikarus busz is állomásozott. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az övezet nevezetessége a református templom (1935), valamint az egykori olajütő is. Az olajütőmalmokat 1790 körül telepíttette a tanács a Cegléd utcai temetőn túlra a tűzveszélyességük miatt. Az olajütőben nemcsak mesterek laktak, hanem engedély nélküli kalyibákban megbújó földönfutók is: 1938-ban állítólag még több mint hatszázan voltak.

A Faraktár utcai öreg patika 2023 nyarán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szabadságtelepi gyülekezet Faraktár utcai református temploma a felújítása előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az olajütő helyén ma már egy tetszetős lakópark van, és az itteni Holló László utcában található Holló László festőművész emlékfala is. A kompozíciót Kövér József szobrászművész készítette, akinek szintén a Falóger városrészben, a Lakatos utcában van a műterme és a galériája egy pazar kerttel.

Holló László emlékműve a Holló utcában (Kövér József alkotása). Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kövér József szobrászművész Falóger városrészi műterem-galáriájának kertje 2023. július 2-án. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Végezetül még pár szó a Faraktár utcai református templomról. Dolhay Imre tervezte, 700 személyes, és a belsejét nagyon szép népies faragások, festések teszik még díszesebbé és különlegesebbé. A tűzeset miatti renoválása 2023 végére történt meg, lásd erre a cikkünkre kattintva.

A Nyíl, Rakovszky stb. utcák kis házait idéző épület a Budai Nagy Antal utcán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Zsuzsiéknál ilyen kis piros mozdony is szolgál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2024. január 8., hétfő

Az olajütő, ahol csak helyi fiú udvarolhatott + az Arany ember háza, Batthyány-sarki cukrászda, Mackós kút...

1957/58-as életkép az olajütőben sétáló fiúról. Fotó: © Lévay Éva

Debrecen múltjáról ismét sok érdekes és értékes képet kaptunk Kedves Olvasóinktól. Az első feltételt a hajdani olajütőről Lévay Éva csatolta, s egyúttal leírta: „Egyszerű, de összetertó emberek laktak ott. Kaput nemigen zárták. Volt olyan, hogy valakinek megjött a tüzelője, nem volt otthon. A szomszédok elkedték behordani. Idegennek nem volt tanácsos odavaló lánynak udvarolni, vagy csak úgy bemenni.” A következő képen már a debreceni főtér van, Judita Matyiovának köszönhetően.

Debrecen főtere napjainkban, a Nagytemplomból megörökítve. Fotó: © Judita Matyiová

A Piac utca híres-hírhedt épülete, az 59. szám alatti – napjainkban már letakart – Steinfeld-ház, valamint régi Bengáli villamos is szerepel a Bányai Sándortól legutóbb kapott felvételek között.

A Piac utca 59. szám alatti Steinfeld-ház, még a leponyvázása előtt. Fotó: © Bányai Sándor

Bengáli villamos roncsa a Salétrom utcai tömegközlekedési telepen. Fotó: © Bányai Sándor

Térjünk vissza a régmúltba! Varga Lajos az alábbi könyvrészletet mellékelte a Fazekas Mihályról szóló születésnapi összeállításunkhoz. Ugyanebben a témában a nagyerdei vidámpark Ludas Matyi-szobráról is kaptunk egy felvételt Nagy Zoltántól

Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály fűvészkönyvének bevezető lapjai. Fotó: © Varga Lajos

Lúdas Matyi szobra a nagyerdei vidámparkban. Fotó: © Nagy Zoltán

Lúdas Matyival kapcsolatos a következő kép is. Ugyanis a Batthyány utca és a Szent Anna utca sarkán lévő, egykori Ludas Matyi Espresso épületében korábban Kiss Ernő cukrászdája működött. Az általa írt  füzet borítójának másolatát a család hozzátartozója, Győri Ildikó osztotta meg az olvasóinkkal. Az utolsó fotónkon a Mackós kút látható abból az időből, amikor még nem szüntették meg, és nem építették át a területét, ami alatt mélygarázst halakítottak ki.

Intelmek és trükkök gyűjteménye Kiss Ernő cukrásztól. Fotó: © Győri Ildikó

Olvasóifotó-összeállításunk előző részei itt csodálhatók meg. Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára! Köszönjük szépen!

A Sas utcai park a megszüntetése előtt. Fotó: © Újvárosi Ildikó

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!