Az 1894-ben alapított debreceni húsipari vállalat

A volt Hús Rt. főépülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecen egykori legnagyobb húsfeldolgozójának elődje a Tócó-patak laposán épült meg 1856-ban. Majd 1894-ben a Diószegi úton (a mai Vágóhíd utcán) a legnagyobb vidéki vágóhídként kezdte meg a termelést, huszonhét munkással. Akkor már 7 éve üzemelt az utca elején létesített – s azóta szintén bezárt – Debreceni Dohánygyár is. 1975 nyaráig itt járt a 4-es villamos.

A cég jubileumi plakátja. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Debrecen lexikon leírása szerint itt volt a sertésperzselő, a zsírolvasztó és a sertésvásár is. A bővítések és korszerűsítések eredményeként hűtőház, jéggyár, takarmányliszt-előállító és hulladékfeldolgozó is létesült e területen. Cikkünk Facebook-megosztásában Kedves Olvasóink közül Czecze Attila például így fogalmazott a hozzászólásában: „Még 1994-ben, mikor 100 évesek lettünk, 10 kg sütnivaló kolbászt kapott minden egyes dolgozó! 1000 db sertést és 100-130 db marhát vágott az üzem mindennap, készült a kiváló borsos szalámi, a világ legjobb turistája, hotdogvirslije fekete csíkos műbélbe, Zalai, Vadász , Sümegi Sonka, csemege és csípős. Disznósajt, és sorolhatnám reggelig. Szuper munkahely volt 800 dolgozóval!!! Büszke vagyok, hogy ott tanulhattam, dolgozhattam, igazi mesterek keze alatt!!vigyázzon rájuk az égi kolomp!!!! Bátran kijelentem: egy nagy család voltunk!!”

Az egykori étkezde. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A ma már nem működő vállalat szomszédságában üzemelt az egykori Barnevál, átellenben pedig a – mára szintén megszűnt – Kati Kocsma. Mindezeken kívül a húsipari vállalat évszázados oroszlános kapuját ebben az összeállításunkban mutattuk be.

A Rigó utcai rész. Fotó: © Debreceni Képeslapok

További üzemeink története régi képekkel:

• Barnevál
• Biogal
• Dohánygyár
• Göcs
• Vagongyár
• Debreceni Ruhagyár
• Debreceni Konzervgyár
• István Gőzmalom
• Műanyaggyár
• Ruhagyár
• Kefegyár
  
• Szalag- és Zsinórgyár
• A debreceni téglagyártás utolsó hírmondója
• A kabai cukorgyár
• A berettyóújfalui tejporgyár

Frissítés: 2026. V. 26-i helyzet. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kossuth Lajos főtéri szobra Debrecenben

Debrecen a Kossuth Lajos iránti tiszteletét az 1914. május 3-án leleplezett főtéri szoborcsoporttal is kifejezte. A Nagytemplom előtt álló kompozíció azért is kimagasló, mert hat bronzalak alkotja.

Kossuth Lajos szobra (részlet). Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kossuth Lajos 1894. március 20-án, Torinóban hunyt el élete 92. évében. Az őt is ábrázoló debreceni monumentális szoborcsoportot, Margó Ede és Pongrácz Szigfrid alkotta. Szemből nézve a művet, balról Szacsvay Imre, az Országgyűlés jegyzője és a Függetlenségi Nyilatkozat szerkesztője látható, mellette a főrendiház másodelnöke, báró Perényi Zsigmond szobra. Mögöttük Könyves Tóth Mihály tábori lelkész bronzalakja áll. Jobbról egy anya és a tőle búcsúzó honvéd öltenek testet.

A Kossuth-szoborcsoport avatása 1914-ben. Fotó: Déri Múzeum

Kossuth Lajos előtt Debrecenben a Kossuth tér, valamint a Kossuth utca (1894-ig Nagy-Cegléd utca) is tiszteleg. A nevét gimnázium, általános iskola, egyetemi kollégium és laktanya is viseli. Mindemellett szobra a főtérin kívül a Régi Városházán és a gimnáziumban is található a cívisvárosban. 2000-ig pedig a Debreceni Egyetem neve Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) volt.

A Kossuth-szoborcsoport egy 100 éves képeslapon

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

• Szobrok, amik nem kellettek
• A felszabadulási emlékmű
• A száműzött Sellő
• A lebontott Zsolnay-szökőkút
• A Hunyadi utcai Lenin-szobor
• A Csokonai-mozaik
• Raoul Wallenberg szobra, a Kígyóölő
• A Piac utcai hangyaszázad
• Egy óriási debreceni szobor, amit a többség nem láthat
• A Piac utcai szürke házről figyelő titokzatos alakok
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Rejtőzködő szépség
• Szobrok ülő nagyjainkról
• A Petőfi téri díszpark és a lebontot szökőkút
• Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?
• Rejtélyes nagyerdei ufólandolás
• A Kassai úti szupermen
• Mini Debrecen-szobor a főtéren
• A Lehel utcai óratorony
• Kovács Margit színes kerámiái
• A Nagyállomás óriási képei
• A Tiszai halász című sgraffito
• A szociális otthon pusztuló faliképei
• A Lenin- és a Proletár-szobor ledöntése

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A debreceni zenede

Debrecen zeneiskolájának mostani díszes palotája 1894-ben nyílt meg a mai Csapó utca és Vár utca sarkán, akkor még egyemeletes épületként. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Kodály Terem mennyezete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A zenedét 1861-ben alapította Farkas Ferenc vaskereskedő. A zenedepalotát Tóth István tervezte, míg a koncertterem mennyezeti szekkóját Mirkovszky Géza készítette. A konzervatórium ilyen volt 50 esztendeje, amikor még bolt működött a földszintjén:

A konzi 1974-ben. Fotó: Fortepan / Bencze László

A palotára 1927-ben építették rá a második emeletet, az iskola pedig 1957-ben vette fel Kodály Zoltán nevét. Az épületet legutóbb 2019-ben renoválták.

Az öt éve megszépült zenede. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidéző összeállításaink:

• Ilyen lett volna az egyetemünk az eredeti terv szerint
• A Debreceni Egyetem főépülete
• A DOTE Elméleti Tömb
• A zeneművészeti kar
• Az orvospalota
• Megszépül a zenedepalota (2019)
• A Bányai Júlia Általános Iskola
• A kereskedelmi akadémia és a Bethlen
• A Balásházy-középiskola
• A Tóth Árpád Gimnázium
• A piarista gimnázium
• A zenede
• A vegyipari technikum
• A Református Kollégium
• A hajdani nyári tábor
• Landler-szakközépiskola
• A Bocskai István Általános Iskola
• A Karácsony Sándor Általános Iskola
• A Móricz-kollégium
• A Rakovszky utcai iskola
• A Fazekas Mihály Gimnázium

A régi képet Nagy Zoltánnak köszönjük

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 111 éve avatták fel a debreceni Kossuth-szobrot

Debrecen a Kossuth Lajos iránti tiszteletét az 1914. május 3-án leleplezett főtéri szoborcsoporttal is kifejezte. A Nagytemplom előtt álló kompozíció azért is kimagasló, mert hat bronzalak alkotja.

Kossuth Lajos szobra (részlet). Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kossuth Lajos 1894. március 20-án, Torinoban hunyt el élete 92. évében. Az őt is ábrázoló debreceni monumentális szoborcsoportot, Margó Ede és Pongrácz Szigfrid alkotta. Szemből nézve a művet, balról Szacsvay Imre, az Országgyűlés jegyzője és a Függetlenségi Nyilatkozat szerkesztője látható, mellette a főrendiház másodelnöke, báró Perényi Zsigmond szobra. Mögöttük Könyves Tóth Mihály tábori lelkész bronzalakja áll.Jobbról egy anya és a tőle búcsúzó honvéd öltenek testet.

A Kossuth-szoborcsoport avatása 1914-ben. Fotó: Déri Múzeum

Kossuth Lajos előtt Debrecenben a Kossuth tér, valamint a Kossuth utca (1894-ig Nagy-Cegléd utca) is tiszteleg. A nevét gimnázium, általános iskola, egyetemi kollégium és laktanya is viseli. Mindemellett szobra a főtérin kívül a Régi Városházán és a gimnáziumban is található a cívisvárosban. 2000-ig pedig a Debreceni Egyetem neve Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) volt.

A Kossuth-szoborcsoport egy 100 éves képeslapon

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

• Szobrok, amik nem kellettek
• A felszabadulási emlékmű
• A száműzött Sellő
• A lebontott Zsolnay-szökőkút
• A Hunyadi utcai Lenin-szobor
• A Csokonai-mozaik
• Raoul Wallenberg szobra, a Kígyóölő
• A Piac utcai hangyaszázad
• Egy óriási debreceni szobor, amit a többség nem láthat
• A Piac utcai szürke házről figyelő titokzatos alakok
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Rejtőzködő szépség
• Szobrok ülő nagyjainkról
• A Petőfi téri díszpark és a lebontot szökőkút
• Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?
• Rejtélyes nagyerdei ufólandolás
• A Kassai úti szupermen
• Mini Debrecen-szobor a főtéren
• A Lehel utcai óratorony
• Kovács Margit színes kerámiái
• A Nagyállomás óriási képei
• A Tiszai halász című sgraffito
• A szociális otthon pusztuló faliképei
• A Lenin- és a Proletár-szobor ledöntése

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

„Debreczen városát a magyar szabadság őrvárosának nyilatkoztatom” – ma 131 éve hunyt el Kossuth Lajos

Debrecen és Kossuth Lajos több szállal is kötődik egymáshoz. Összeállításunkban a cívisváros és a politikus, államférfi kapcsolatát elevenítjük fel.

Kossuth  szobra (részlet). Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fővárosból elmenekült Kossuth Lajost az 1849. január 7-i Debrecenbe érkezésekor a Miklós-kapu őre a „Magyarok Mósesse”-ként jegyezte be a naplójába. A szabadságharc alatt Debrecenben dolgozó kormányzónk és a családja a városházán lakott. Ott őrizték a Szent Koronát is, és ott működtek a Honvédelmi Bizottmány irodái is, amelynek Kossuth az elnöke volt.

A híres erkély. Repró: © Debreceni Képeslapok

Január 10-én az Andaházi–Szilágyi-ház erkélyéről mondott beszédet az óriási tömegnek, amely az épület előtt, az akkor Szabadság tér nevű helyen gyűlt össze. Az alábbi falfestményt Gáborjáni Szabó Kálmán készítette, és a Református Kollégiumban található.

Kossuthék az Oratóriumban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szintén Debrecenbe menekült Országgyűlés Kossuth Lajos vezetésével 1849. április 14-én mondta ki a Habsburg–Lotharingiai-ház trónfosztását. Majd április 19-én ezt a Függetlenségi Nyilatkozat kiadása erősítette meg.

Kossuth széke a Nagytemplomban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezt a történelmi eseményt ebben a múltidézésünkben elevenítettük fel. Kossuth Lajos ekkor kiáltotta ki Debrecent a szabadság őrvárosának. Ugyanakkor Kossuth Lajost ekkor választották meg ideiglenes államfőnek, kormányzó-elnöknek.

Kossuth tér, 2019. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Országgyűlés a Református Kollégium Oratóriumában ülésezett, de a trónfosztást a Nagytemplomban jelentették be közfelkiáltással, egyfajta népünnepély keretében. Kossuth Lajos, a kormány és az országgyűlés 1849 május végéig dolgozott a cívisvárosban, miután a magyar csapatok visszafoglalták a budai várat.

Kossuth helye az Oratóriumban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kossuth Lajos 1894. március 20-án, Torinoban hunyt el élete 92. évében. Az őt (is) ábrázoló debreceni monumentális szoborcsoportot 20 évvel később, 1914. május 3-án avatták fel. Az alkotást Margó Ede és Pongrácz Szigfrid készítette. Az utcát azonban már a halála évében elnevezték Kossuth Lajosról, lásd a következő sorainkban...

A szobor avatása 1914-ben. Repró: © Debreceni Képeslapok

Kossuth Lajos előtt Debrecenben a Kossuth tér, valamint a Kossuth utca (1894-ig Nagy-Cegléd utca) is tiszteleg. A nevét gimnázium, általános iskola, egyetemi kollégium és laktanya is viseli. Mindemellett szobra a főtérin kívül a Régi Városházán és a gimnáziumban is található a cívisvárosban. 2000-ig pedig a Debreceni Egyetem neve Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) volt.

A Kossuth-szoborcsoport egy 100 éves képeslapon

A Kossuth utca névadásáról úgy tartják Debrecenben, hogy Kossuth Lajos halálakor a császári udvar megtiltotta, hogy a magyarok utcát nevezzenek el róla. A debreceniek azonban ezt kijátszották, mégpedig úgy, hogy az utca neve nem Kossuth Lajos lett, hanem csak Kossuth.

Utcatáblák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Kossuth-naptár. Repró: © Debreceni Képeslapok

A 2024-ben 130 éves debreceni zenedepalota

Debrecen zeneiskolájának mostani díszes palotája 1894-ben nyílt meg a mai Csapó utca és Vár utca sarkán, akkor még egyemeletes épületként. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Kodály Terem mennyezete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A zenedét 1861-ben alapította Farkas Ferenc vaskereskedő. A zenedepalotát Tóth István tervezte, míg a koncertterem mennyezeti szekkóját Mirkovszky Géza készítette. A konzervatórium ilyen volt 50 esztendeje, amikor még bolt működött a földszintjén:

A konzi 1974-ben. Fotó: Fortepan / Bencze László

A palotára 1927-ben építették rá a második emeletet, az iskola pedig 1957-ben vette fel Kodály Zoltán nevét. Az épületet legutóbb 2019-ben renoválták.

Az öt éve megszépült zenede. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidéző összeállításaink:

• Ilyen lett volna az egyetemünk az eredeti terv szerint
• A Debreceni Egyetem főépülete
• A DOTE Elméleti Tömb
• A zeneművészeti kar
• Az orvospalota
• A Bányai Júlia Általános Iskola
• A kereskedelmi akadémia és a Bethlen
• A Balásházy-középiskola
• A Tóth Árpád Gimnázium
• A piarista gimnázium
• A zenede
• A vegyipari technikum
• A Református Kollégium
• A hajdani nyári tábor
• Landler-szakközépiskola
• A Bocskai István Általános Iskola
• A Karácsony Sándor Általános Iskola
• A Móricz-kollégium
• A Rakovszky utcai iskola
• A Fazekas Mihály Gimnázium

A régi képet Nagy Zoltánnak köszönjük

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Ma 110 éve avatták fel a debreceni Kossuth-szobrot

Debrecen a Kossuth Lajos iránti tiszteletét az 1914. május 3-án lelepzetett főtéri szoborcsoporttal is kifejezte. A Nagytemplom előtt álló kompozíció azért is kimagasló, mert hat bronzalak alkotja.

Kossuth Lajos szobra (részlet) Debrecen főterén, a Nagytemplom előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fővárosból elmenekült Kossuth Lajost az 1849. január 7-i Debrecenbe érkezésekor a Miklós-kapu őre a „Magyarok Mósesse”-ként jegyezte be a naplójába. A szabadságharc alatt Debrecenben dolgozó kormányzónk és a családja a városházán lakott. Ott őrizték a Szent Koronát is, és ott működtek a Honvédelmi Bizottmány irodái is, amelynek Kossuth az elnöke volt.

A képen balról harmadik épület erkélyéről tartotta meg a híres szónoklatát Kossuth Lajos 1849. január 10-én.
Fotó: Déri Múzeum. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

Január 10-én az Andaházi–Szilágyi-ház erkélyéről mondott beszédet az óriási tömegnek, amely az épület előtt, az akkor Szabadság tér nevű helyen gyűlt össze.

Kossuth Lajos és a képviselők a Református Kollégium Oratóriumában, Gáborjáni Szabó Kálmán freskóján. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szintén Debrecenbe menekült Országgyűlés Kossuth Lajos vezetésével 1849. április 14-én mondta ki a Habsburg–Lotharingiai-ház trónfosztását. Majd április 19-én ezt a Függetlenségi Nyilatkozat kiadása erősítette meg. Ezt a történelmi eseményt ebben a múltidézésünkben elevenítettük fel. Kossuth Lajos ekkor kiáltotta ki Debrecent a szabadság őrvárosának, s ekkor választották meg ideiglenes államfőnek, kormányzó-elnöknek. Az Országgyűlés a Református Kollégium Oratóriumában ülésezett, de a trónfosztást a Nagytemplomban jelentették be közfelkiáltással, egyfajta népünnepély keretében. Kossuth Lajos, a kormány és az országgyűlés 1849 május végéig dolgozott a cívisvárosban, miután a magyar csapatok visszafoglalták a budai várat.

Kossuth Lajos ülőhelyének kis réz emléktáblája a Református Kollégium Oratóriumában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kossuth Lajos 1894. március 20-án, Torinoban hunyt el élete 92. évében. Az őt is ábrázoló debreceni monumentális szoborcsoportot, Margó Ede és Pongrácz Szigfrid művét 1914. május 3-án avatták fel. Szemből nézve az alkotást, balról Szacsvay Imre, az Országgyűlés jegyzője és a Függetlenségi Nyilatkozat szerkesztője látható, mellette a főrendiház másodelnöke, báró Perényi Zsigmond szobra. Mögöttük Könyves Tóth Mihály tábori lelkész bronzalakja áll. Szintén szemből nézve a Kossuth-szoborcsoportot, jobbról egy anya és a tőle búcsúzó honvéd öltenek testet.

A Kossuth-szoborcsoport avatása 1914-ben (nyitóképünk teljes méretben). Fotó: Déri Múzeum. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

Kossuth Lajos előtt Debrecenben a Kossuth tér, valamint a Kossuth utca (1894-ig Nagy-Cegléd utca) is tiszteleg. A nevét gimnázium, általános iskola, egyetemi kollégium és laktanya is viseli. Mindemellett szobra a főtérin kívül a Régi Városházán és a gimnáziumban is található a cívisvárosban. 2000-ig pedig a Debreceni Egyetem neve Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) volt.

A Kossuth-szoborcsoport egy 100 éves képeslapon

A Kossuth utca névadásáról úgy tartják Debrecenben, hogy Kossuth Lajos halálakor a császári udvar megtiltotta, hogy a magyarok utcát nevezzenek el róla. A debreceniek azonban ezt kijátszották, mégpedig úgy, hogy az utca neve nem Kossuth Lajos lett, hanem csak Kossuth.

A Debreczeni Kossuth Naptár borítója. Fotó: Déri Múzeum.
Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

„Debreczen városát a magyar szabadság őrvárosának nyilatkoztatom” – ma 130 éve hunyt el Kossuth Lajos

Debrecen és Kossuth Lajos több szállal is kötődik egymáshoz. Összeállításunkban a cívisváros és a politikus, államférfi kapcsolatát elevenítjük fel.

Kossuth Lajos szobra (részlet) Debrecen főterén, a Nagytemplom előtt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fővárosból elmenekült Kossuth Lajost az 1849. január 7-i Debrecenbe érkezésekor a Miklós-kapu őre a „Magyarok Mósesse”-ként jegyezte be a naplójába. A szabadságharc alatt Debrecenben dolgozó kormányzónk és a családja a városházán lakott. Ott őrizték a Szent Koronát is, és ott működtek a Honvédelmi Bizottmány irodái is, amelynek Kossuth az elnöke volt.

A képen balról harmadik épület erkélyéről tartotta meg a híres szónoklatát Kossuth Lajos 1849. január 10-én.
Fotó: Déri Múzeum. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

Január 10-én az Andaházi–Szilágyi-ház erkélyéről mondott beszédet az óriási tömegnek, amely az épület előtt, az akkor Szabadság tér nevű helyen gyűlt össze.

Kossuth Lajos és a képviselők a Református Kollégium Oratóriumában, Gáborjáni Szabó Kálmán freskóján. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szintén Debrecenbe menekült Országgyűlés Kossuth Lajos vezetésével 1849. április 14-én mondta ki a Habsburg–Lotharingiai-ház trónfosztását. Majd április 19-én ezt a Függetlenségi Nyilatkozat kiadása erősítette meg.

Kossuth Lajos széke a Nagytemplomban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezt a történelmi eseményt ebben a múltidézésünkben elevenítettük fel. Kossuth Lajos ekkor kiáltotta ki Debrecent a szabadság őrvárosának. Ugyanakkor Kossuth Lajost ekkor választották meg ideiglenes államfőnek, kormányzó-elnöknek.

Kossuth-idézet a főtéren Kossuth születésének évfordulóján, 2019. szeptember 19-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Országgyűlés a Református Kollégium Oratóriumában ülésezett, de a trónfosztást a Nagytemplomban jelentették be közfelkiáltással, egyfajta népünnepély keretében. Kossuth Lajos, a kormány és az országgyűlés 1849 május végéig dolgozott a cívisvárosban, miután a magyar csapatok visszafoglalták a budai várat.

Kossuth Lajos ülőhelyének kis réz emléktáblája a Református Kollégium Oratóriumában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kossuth Lajos 1894. március 20-án, Torinoban hunyt el élete 92. évében. Az őt (is) ábrázoló debreceni monumentális szoborcsoportot 20 évvel később, 1914. május 3-án avatták fel. Az alkotást Margő Ede és Pongrácz Szigfrid készítette. Az utcát azonban már a halála évében elnevezték Kossuth Lajosról, lásd a következő sorainkban...

A Kossuth-szoborcsoport avatása 1914-ben. Fotó: Déri Múzeum. Reprodukció: © Debreceni Képeslapok

Kossuth Lajos előtt Debrecenben a Kossuth tér, valamint a Kossuth utca (1894-ig Nagy-Cegléd utca) is tiszteleg. A nevét gimnázium, általános iskola, egyetemi kollégium és laktanya is viseli. Mindemellett szobra a főtérin kívül a Régi Városházán és a gimnáziumban is található a cívisvárosban. 2000-ig pedig a Debreceni Egyetem neve Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) volt.

A Kossuth-szoborcsoport egy 100 éves képeslapon

A Kossuth utca névadásáról úgy tartják Debrecenben, hogy Kossuth Lajos halálakor a császári udvar megtiltotta, hogy a magyarok utcát nevezzenek el róla. A debreceniek azonban ezt kijátszották, mégpedig úgy, hogy az utca neve nem Kossuth Lajos lett, hanem csak Kossuth.

A Piac és a Kossuth utca sarkán még a régi márvány utcanévtábla is megvan. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Debreczeni Kossuth Naptár borítója. Fotó: Déri Múzeum.
Reprodukció: © Debreceni Képeslapok