Belvárosi panoráma a Nagytemplom tornyából

Debrecen belvárosát egy szép júliusi napon ezúttal a Nagytemplom kilátóiból csodáltuk meg. (Galériánk a képre kattintva is megnyitható.)

Az előző felvételen a Hotel Aranybika, valamint a Kistemplom áll egymás mellett, a következő kép középpontjában pedig az egykori kereskedelmi akadémia palotája tündököl.

Itt az Alföldi- és a takarékpénztári palotára, valamint a Szent Anna Székesegyházra csodálkozhatunk rá:

Nyugatra lepillantva a Hatvan utca és a püspöki palota tárul fel előttünk...

Kiválóan gyönyörködhetünk a Református Főgimnázium látképében, mely az egykori Uránia Mozgó palotájával átellenben pompázik.

És természetesen a Református Kollégium impozáns épületegyüttesén is teljes valójában pihentethetjük a szemünket, akárcsak a Kálvin téri Emlékkerten.

Na de ez még nem minden, hiszen a volt Kisrefi (ma egyházi levéltár), továbbá a Déri Múzeum is új arcát csillogtatja meg a Nagytemplomból körbepillantók számára.

A következő fotón a múzeum és a Kölcsey Központ tanulmányozható még közelebbről:

S körbetekintvén, visszatérhetünk újra a Piac utca (anno Vörös Hadsereg útja) látképéhez, amellyel nem lehet betelni egykönnyen!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A lélek hangjai egy altatóorvos festményein

Dr. Vass Györgyi a Felemelkedés című alkotása előtt. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik legkülönlegesebb képzőművészeti kiállítása nyílt meg Lélekhangok címmel 2022. július 10-én, a Debreceni Egyetem Elméleti Galériájában.

Az Áramlásban című kép Vass Györgyitől. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A kiállított festményeket ugyanis a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának aneszteziológusa, dr. Vass Györgyi készítette, másrészt pedig általa a fluid art technikával is megismerkedhetnek a tárlat látogatói.

A kiállítást Kozák Viktor Csaba, az egyetemi közművelődési titkárság kulturális menedzsere nyitotta meg (lásd a fenti képen). Fotók: © Debreceni Képeslapok

Vass Györgyi: Hegyek között. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A festőművészről a korábbi, Hajdúszoboszlói kiállításának június 25-i megnyitóján megtudhattuk, hogy eleinte stresszoldás érdekében festett, majd egyre inkább szenvedélyévé vált a kompozíciók készítése.

Holdfény a tavon, ahogy Vass Györgyi látja. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Most abba is beavatta a látogatókat, hogy először csak a színekkel játszott, engedte, hogy az jöjjön ki belőle, ami akar. Később rátalált a fluid art technikára.

A 2022. július 10-i tárlatmegnyitón nemcsak idősebbek vettek részt, hanem meglepő módon sok fiatal is érdeklődött az esemény iránt. Az ünnepségen a Debreceni Egyetem Monteverdi Kamarakórusa adott szép műsort. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Napvirágok című Vass Györgyi-festmény. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Vass Györgyi vallja, hogy a színek hangulatot, érzelmet hordoznak, mindig azt, amiben éppen van.

A fenti festmény az Ősök szeretete címet kapta, a következő festmények címe pedig a Csillagok között és az Ikrek születése. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Vass Györgyi: Csillagok között (balról) és Ikrek születése. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az utolsó képen a ,,Felemelkedés" látható. Az Élettudományi Galériában augusztus 30-ig, a hajdúszoboszlói Barátság Hotelben pedig július 25-ig tekinthetők meg dr. Vass Györgyi tárlatai. A debreceni rendezvényről a Haonon itt olvasható tudósítás. DBKL

Dr. Vass Györgyi a Felemelkedés című alkotása előtt. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A rockgitáros emlékére

Bencsik Sándor a P. Boxban. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás.

Debrecenben utcanév tiszteleg a legendás gitáros–zeneszerző, Bencsik Sándor előtt, aki leginkább a P. Mobil és a P. Box nevű bandákban alkotott nagyot.

Tisztelgés a P. Mobil-őstagnak. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Bencsik Sándor (1952. szeptember 15. –1987. szeptember 23.) játszott a Sygmában és a P. Mobil elődjének számító Gesarolban is. Az ő nevéhez fűződnek a P. Mobil korai örökzöldjei is, köztük a Kétforintos dal, az Utolsó cigaretta, a Menj tovább! és a Honfoglalás című klasszikusok. A bandának azonban akkor még nem jelenhetett meg nagylemeze. Emiatt 1980-ban szerzőtársával, Cserháti István billentyűssel (1954–2005) kiléptek, és megalakították a P. Boxot.

A P. Mobil-kép jobb szélén. Fotó: Fortepan / Gyulai Gaál Krisztián

Bencsik Sándor később a Metal Company, majd a Bill és a Box Company nevű csapatokban is zenélt, mivel Cserháti István 1986-ban Debrecenbe költözött. Aztán Bencsik Sándor külföldre ment, de egy évvel később, 1987 nyarán elhunyt egy ausztriai menekülttáborban. Ténylegesen tehát Cserháti István élt és dolgozott a cívisvárosban, ahol a P. Boxot is felélesztette helyi muzsikusokkal. Vajon miért Bencsik Sándor nevét viseli utca? A HVG cikke szerint ennek egy újságíró az „oka”, aki Debrecenben volt egyetemista, és az önkormányzatnál töltötte a közigazgatási joggyakorlatát. Amikor az Úrrétje nevű városrészben végeztek címbejárásokat, neki jutott eszébe, hogy az egyik ottani, új utca lehetne a kedvenc gitárosáé, Bencsik Sándoré. És ez 2001-ben teljesült is.

A Bencsik Sándor utca. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó múltidézéseink:

• Suzi Quatro 1977-es debreceni koncertje 
• A Motörhead Debrecenben
• A Color együttes
• Karády Katalin debreceni szereplései
• Az Omega, LGT és Beatrice debreceni koncertje
• Az első sajtóband: a Naplopók együttes
• Királyi Blues a Royal Courttal
• A Körömvirág együttes
• Az eXtensive

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Nyári munkák, építőtáborok

Debrecen diákjai a múlt évezredben is eltölthették tartalmasan (és talán jobban is a mostaniaknál) a nyári vakációjukat, s ha pénzt akartak keresni, akkor bőséggel találtak munkalehetőséget. Ugyanis a dolgukat az is könnyítette, hogy például még nem kellett bejelentkezniük iskolaszövetkezetbe, és príma építőtáborok közül is lehetett választani.

Almacsomagolás, ribizliszüretelés, rózsagondozás és befőttkészítés... régi szép nyarak emlékei a Debreceni Állami Gazdaság, a Debreceni Konzervgyár és a városi kertészeti vállalat telepeiről

Aki tehát ily módon szerette volna összekötni a kellemeset a hasznossal, úgy, hogy közben ismerkedett, szórakozott, tanult, és fizut is kapott, az a megye téeszeiben, gazdaságaiban és üzemeiben tölthetett el néhány élménydús hetet vagy akár hónapot – lásd a fenti fotóinkon, melyek a Debreceni Állami Gazda-ság, a Debreceni Konzervgyár és a városi kertészeti vállalat telepein készültek betakarítás és feldolgozás közben. További múltidéző képek a a szocializmus korszakának nagyüzemeiről ebben az összeállításunkban csodálhatók meg. DBKL

A Debreceni Állami Gazdaság hatalmas épületegyüttesének látképe a mai Alma (akkor Úttörő) utcánál. A felvételen a Merkur és a Konzervgyár is szerepel. Fotók: Megyei Tanács, IPK Váll., 1978

(Az itt megosztott fotókat se a netről szedtük le másoktól, hanem a Debreceni Képeslapok  valódi kiadványok alkotta gyűjteményének példányai. Ne lopj te se!)

A Verestemplom

Debrecen egyik legkülönlegesebb temploma a Kossuth Utcai Református Egyházközségé.

A Petz Sámuel által tervezett, gyönyörű épület 2022-ben immár 135 éves volt!

A templom 58,6 méter magasan tör az égbe a Méliusz téren. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

A Kossuth utcai (Méliusz téri) gyülekezeti hely Szombathyné Vörösmarthy Zsuzsanna 20 ezer forintos adománya révén valósulhatott meg. Az alapkövet 1886. június 26-án tették le, és 1887. júliusában már teljesen el is készült a gót stílusú templom.

Az építtetők emléktáblája a parkban, valamint a Verestemplom 2021 nyár esti látképe. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

Az avató istentisztelet 1888. június 10-én tartották meg, s az akkori Kossuth Utcai Egyházrész első lelkipásztora Dicsőfi József lett.

A régi fotómásolatokat V. Pákozdi Károly Zoltán, Vekerdi Károly és Vértesi Ferenc osztották meg az olvasóinkkal. Köszönjük!

A belső festésekkel 1936-ban bízta meg a presbitérium Harangi Jenő főiskolai tanárt. A művész ezt olyan szépen oldotta meg, hogy a díszítés ma is páratlan a maga nemében.

Az 1905-ös és 1907-es fotókat a malomparki postán bemutatott bélyeg- és képeslap-kiállításon repróztuk

Sajnos 1944. szeptember 17-én, a Nap utcán leesett légi bombák légnyomása következtében a templom déli oldalán lévő nagyméretű karzati ablak színes üvegezése megsemmisült.

A 4-es villamos a Kossuth utcán. A jobb oldali épületben lakott Irinyi János

A régi fotókon az is látszik, hogy a templomot sok fa övezte, és kerítése is volt. Sőt 1962-ig itt haladt el a négyes villamos a Nap utcán át a Vágóhíd utcára (ami eredeileg a Diószegi út nevet viselte).

A Verestemplom déli homlokzata a toronnyal, 2023. január 31. estéjén. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

Aki pedig egészen közelről is végigpásztázza az imahely falait, más különlegességet is észrevehet.

A főkapu balján ugyanis az ablakok alatt olyan téglák sorakoznak, amikre üzeneteket írtak és figurákat rajzoltak. Nem is akármikor: pontosan a Verestemplom átadásának évében is, azaz már 1887-ben.

A Kossuth utca látképe napjainkban, háttérben a Verestemplommal. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

Érdemes persze oldalról és távolabbról is megcsodálni a Verestemplomot. Hiszen a csaknem 59 méter magas épület a Kossuth utcának és az egész városrésznek is méltán nevezetes ékessége!

A Verestemplom déli főablaka 2023. január 31. estéjén. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

A debreceni Veresteplom budapesti ikertestvére ebben a cikkünkben csodálható meg fotókkal.

A Kossuth utca látképe 1912 előtt

DBKL

A Verestemplom és az egészen fantasztikus Kossuth utca látképe. Forrás: Debrecen 2023 Programiroda

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Verestemplom egyik csodás ablaka. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

'57 nyarán

Debrecen is még épp csak túl volt az ötvenhatot követő, tragikus időszakon, amikor az alábbi felvételek készültek. Az élet nehéz volt, de élni akkor is kellett valahogy – lehetőleg minél gondtalanabbul. S e réges-régi képek szerint ez szinte sikerült is...
Aki a Simonyi úton ment ki a Nagyerdőbe, 1957-ben is érinthette útközben a Bem teret. Az alábbi fotón látható kerekeskút ma már csak emlék

(pedig milyen hasznos volna a kánikulában), viszont a háttérben látható medence szerencsére még létezik. Korábban tűzoltóvizet tároltak benne, napjainkban pedig virágágyásnak használják. A Kenézy-kórház régi szárnyánál még szintén megvan az ilyen medence.

A Bem téri kúttal ellentétben, ma is megtalálható ez a régi, öntöttvas, kétágú spriccelő ivókút a Nagyerdei körúton. Sajnos gyorsan hozzá is kell tennünk, hogy csak a váza van meg, hiszen hosszú évek óta nem működik. Párját, amelyik a Békás-tónál volt, kiszedték a park átépítésekor. Pedig finom vizük volt, és a gyerekek is imádtak spriccelőset játszani velük.

A víztorony szomszédságában a régi stadion, valamint a csónakázó-tó (1960-tól a vidámpark is) fogadta a sportbarátokat és a természetbe vágyó kirándulókat. 1957-ben még mindkét létesítményünk fiatalnak számított, hiszen épp csak betöltötték a huszadik életévüket. Igaz, a stadiont pár évvel korábban már fel kellett újítani, mivel súlyos károkat szenvedett a II. világháborúban, miután ott is légvédelmi ágyúk működtek. A fotó készítésekor az Újvigadó (1970) talán még kósza gondolat se volt, ám a táj nélküle is békés és kies volt.

A strand pedig! Annyira szép és vadregényes élményelemek pompáztak benne, hogy keresni kell a szavakat, amelyek méltóképpen kifejeznék ezt a Kánaánt! Ez a sövénykapu egyébként a négyméteres medence és a kacsás Zsolnay-kút között volt, mellettük pedig a későbbi, felejthetetlen tejivó és a klinkertéglás átjáró-boltív. A felsoroltak közül ma már csak a kacsás csobogó létezik az új strandon – na de örüljünk, hogy legalább ez megmaradt.

S végül a szintén szép emlékű csúszda a hullámmedencénél. A csúszdát később lebontották, mivel állítólag sok baleset történt rajta (azok miatt, akik pl. állva vagy hátrafelé akartak lesiklani). A hullámkeltő gépház tetején napozó működött. Figyelemreméltó a felirata is, amely szerint oldalról beugrálni szigorúan tilos. És ezt a legtöbben még be is tartották – miként azt is, hogy a gyermekmedencébe a felnőttek a lábukat se lógathatják bele...

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Az 1944-es bombázások

Amerikai bombázók Debrecen felett. Fotó: Fortepan / National Archives

Debrecen ellen a II. világháborúban az első bombatámadást 1944. június 2-án, pénteken 9 órától hajtotta végre a szövetségesek légi ereje.

A Szent Anna és a Batthyány utca sarkának épületei az 1944-es bombázások után. Fotó: Idegenforgalmi és Propaganda Kiadóvállalat, MSZMP

A cívisvárost meglepetésszerűen érte a bombázás, és az erős déli szél is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a bombák a Nagyállomáson kívül lakóövezetekre is estek.

Debrecen bombázása az amerikai légierő gépéből megörökítve. Fotó: Fortepan / National Archives

Az 1945-ös Debreczeni Képes Kalendáriom szerint főként a város déli felét támadták Nagyállomás-központtal. A legtöbbet az Erzsébet, a Tóth Árpád, a Hunyadi és a főutca déli része szenvedte.

Akkor pusztult el a fenti felvételen látható Ispotály-templom is. 

A Szent Anna és a Batthyány utca sarka az 1944-es bombázások után. Fotó: Idegenforgalmi és Propaganda Kiadóvállalat, MSZMP

Ugyanakkor semmisült meg a Nagyállomás környékének sok épülete is, ahol aztán a Deák és a Hunyadi utcák helyén később létrehozták a ma ismert Petőfi teret.

A Nagyállomás egyik megsérült része az 1944-es bombázások után. Fotó: Idegenforgalmi és Propaganda Kiadóvállalat, MSZMP

Csaknem 280 ház romba dőlt vagy súlyosan sérült, 380 lett életveszélyes, és 800 könnyebben sérült; 1362 család, 4518 személy vált hajléktalanná.

Amerikai bombázók Debrecen felett (nyitóképünk teljes méretben). Fotó: Fortepan / National Archives

Az első támadásban – Bihari László helytörténész kutatásai szerint – 130 repülő 1030 bombát dobott le.

Az epreskerti repülőtér 1940-ben. Fotó: Fortepan / Erky-Nagy Tibor

Az áldozatok számáról megoszlanak a vélemények, de az összes bombázás halottait több ezresre becsülik a kutatások. A további légicsapásokról, valamint a pusztításukról idelátogatva olvasható a korábban írt, szomorú krónikám.

Katonák és civilek a 3/5. „Uz Bence” bombázószázad Caproni Ca-135 bis/U típusú bombázójánál. Fotó: Fortepan / Saly Noémi, 1940

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Simonffy-sarki ikerpalota háborús kárai. Fotó: Aszmann Ferenc