Volt egyszer egy Parasztbolt

Debrecenben 1953-ban nyitotta meg a kapuit a Debreceni Á.F.É.SZ. 1. sz. Vas-műszaki Boltja, a Parasztbolt a  Csapó utca és a mai Dósa nádor tér sarkának közelében. Ennek a helynek a korábbi arcát a Modem és a Déri Múzeum közös tárlatán is láthattuk. Az ott bemutatott leírás szerint a 100 éves fotón szerepel: Csengeri Dezső divatáruháza, Szabó Sándor műköszörűs műhelye, Klein Lipót férfiruharaktára, valamint Lindenfeld Jenő fűszerüzlete. Régi kép: Déri Múzeum / Ismeretlen Szerző

A Csapó utca és a Dégenfeld tér sarka, 1920-as évek

A most is meglévő, magas Lindenfeld-házban a Parasztbolt működött, szemben a 2024-ben 120 éves Wolff-palotával – amiből már kiköltözött a szerkesztőség, és várhatóan szállodát alakítanak ki ott. A Parasztbolt szintúgy bezárt, az üzlet 2025. október 17-én tartott nyitva utoljára. Érdemes volt tehát akkor még egyszer bekukkantani, és megcsodálni a belső polcos-fiókos falakat, beszippantani a semmihez se fogható illatot, átérezni a patinás tér hangulatát... Immár eltelt csaknem egy év, és azóta ez az ingatlan is szellemházként áll a Dósa nádor téren.

A boltbelső. Fotók: © Helytörténeti Fotótár / Vass Attila Tamás

További kereskedelmi összeállításaink:

• A régi virágpiac a Csapón
• Volt egyszer egy kis trafik a Szoboszlói úton
• Centrum Áruház
• Újra élet van a volt Centrum Áruházban
• Debrecen Áruház
• Délibáb Áruház
• Unió Áruház
• Centrum Áruház (3. rész)
• A Csapó utcai vásárcsarnok
• Sesztina
• Rickl
• A Kaszanyitzky
• A Csáthy-kiadó
• Steinfeld Mihály
• „Hegedűs és Sándor”
• A Rákóczi utcai piac
• A Csapó utcai vásárcsarnok
• A tócóskerti kispiac
• A Zsibi
• A Mihály-napi vásár
• A Debreceni Régiségvásár

A főhomlokzat részletei. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A svéd jótevő, akinek a szobra Debrecenben lelt békére

Debrecen egyik hányatott előéletű szobra a Pallagi úti gyógyszergyár előtti parkban lévő alkotás. A Kígyóölő című kompozíció Raoul Wallenberg (1912. augusztus 4. – 1947. ? ?) svéd diplomatának állít különleges emléket, és Pátzay Pál készítette, aki a Piac utcai felszabadulási emlékműnek is alkotója. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A talapzat felirata. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Szűcs Ernő helytörténeti leírása szerint a mű eredetileg a budapesti Szent István parkban állt volna, és 1949. január 17-én, Wallenberg eltűnésének évfordulóján avatták volna fel. „Erre az alkalomra százával jöttek az egykori üldözöttek, valamint a svéd követség tagjai. Azt kellett azonban tapasztalniuk, hogy a szobor a talapzatával együtt az előző éjszaka eltűnt. Ki adott erre utasítást? Napjainkig nem tudni.” A sérülései miatt restaurált szobrot végül 1953-ban állították fel a mai helyén, azaz a debreceni Pallagi úton, akkor még egyfajta egészségügyi szimbólumként. 

2021 novemberében. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kotricz Tünde műlapja szerint az eredeti budapesti avatóünnepség 1949. április 9-én lett volna (tehát nem január 17-én).  A ledöntés és elszállítás közben megsérült alkotást a Fővárosi Képtárba vitték. Abban már mindkét helytörténet-kutató egyetért, hogy a Kígyóölőt 1953-ban adták át Debrecenben, valamint, hogy a mű másolatát 1999-ben leplezték le az eredeti területen, a budapesti Szent István parkban.

1978-as albumban. Kiadó: HBM Tanács, IPK Vállalat

Ez május 2-án délelőtt volt szakadó esőben, s mivel a közelben volt dolgom, a HBN-nek én küldtem fotós tudósítást a fővárosi ünnepségről. A Pallagi úti gyógyszergyár régi nagy szökőkútjánál álló szobor békére lelt, a környezetét szépen rendben tartják. Igaz, különösebb itteni megemlékezésekről ritkán hallani.

Közelkép a férfiaktról. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Nyitóképünk teljes méretben. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Szobrok, amik nem kellettek
• A protestáns gályarabok emlékoszlopa
• A 39-es gyalogezred emlékműve
• A Hunyadi utcai Lenin-szobor
• A felszabadulási emlékmű
• A száműzött Sellő
• A lebontott Zsolnay-szökőkút
• A Csokonai-mozaik
• Raoul Wallenberg szobra, a Kígyóölő
• A Piac utcai hangyaszázad
• Egy óriási debreceni szobor, amit a többség nem láthat
• A Piac utcai szürke házről figyelő titokzatos alakok
• Tóth Árpád nagyerdei emlékműve
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Rejtőzködő szépség
• Szobrok ülő nagyjainkról
• A Petőfi téri díszpark és a lebontot szökőkút
• Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?
• Rejtélyes nagyerdei ufólandolás
• A Kassai úti szupermen
• Mini Debrecen-szobor a főtéren
• A Lehel utcai óratorony
• Kovács Margit színes kerámiái
• A Nagyállomás óriási képei
• A Tiszai halász című sgraffito
• A szociális otthon pusztuló faliképei
• Gróf Tisza István szobra

Ma 70 éves a „6–3”. Az Aranycsapatból Lóránt a Loki edzője lett, Buzánszkynak szobra van a Nagyerdőn

Wembley Stadion, 1953. november 25.: a magyar válogatott a 6:3-as meccs előtt: Puskás, Grosics, Lóránt, Hidegkúti, Buzánszky, Lantos, Zakariás, Czibor, Bozsik, Budai II., Kocsis. Fotó: Fortepan / Kovács József

Debrecenben is óriási örömmel fogadták a sport- és futballbarátok 70 esztendeje, 1953. november 25-én, hogy a magyar Aranycsapat 6–3-ra győzött az angol labdarúgó-válogatott ellen.

Az 1953. november 25-i rangadó angliai plakátja a brit csapatkapitány,
W. Wright fotójával. Repró: © Debreceni Képeslapok

A  Wembley Stadionban 105 ezer néző előtt diadalmaskodó magyar futballválogatott: Grosics Gyula, Buzánszky Jenő, Lóránt Gyula, Lantos Mihály, Bozsik József, Zakariás József, Budai II László, Kocsis Sándor, Hidegkuti Nándor, valamint Puskás Ferenc és Czibor Zoltán.

Az Aranycsapat 1953-ban. Fotó: Fortepan / Erky-Nagy Tibor

A rangadón Gellér Sándor csereként állt be Grosics Gyula helyett. A mieink szövetségi kapitánya Sebes Gusztáv volt.

Buzánszky Jenő szobra a Debreceni Egyetem sportcsarnokánál. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Múltidézések szerint a taktika az ellenfél lerohanása volt. Fontos szerepet kapott a csatársor folyamatos helyváltoztatása is, amely segíthetett az ellenfél hátvédsorának szétzilálásában.

Az Aranycsapat kapusának, Grosics Gyulának ez az igazolványa is szerepelt a tárlaton. Repró: © Debreceni Képeslapok

Mostani összeállításunk fotóit és reprodukcióit részben a Puskás Intézet 2018-as debreceni kiállításán készítettük. Ugyanakkor elzarándokoltunk Óbudára, és a Fortepan két muzeális felvételét is bemutatjuk.

Puskás Ferenc szobra Óbudán. Fotó: © Vass Márton / Debreceni Képeslapok

A 2018-as debreceni tárlat különleges relikviái között kiemelt szerepet kapott Lóránt Gyula (1923–1981) öröksége is, az Aranycsapat kőkemény középhátvédje ugyanis 1963-ban a DVSC edzője volt. Személyes tárgyai közül a debreceni rendezvényen látható volt a hamutálcája, a kiváló sportolói igazolványa és az alábbi futballmeccsbérlete is.

A debreceni kötődésű Aranycsapat-tag, Lóránt Gyula igazolványa. Repró: © Debreceni Képeslapok

Az angolok elleni magyar győzelem 40. évfordulója (1993) óta november 25. a magyar labdarúgás ünnepe. Nem mellékes az sem, hogy a formálódó Aranycsapat 1949 nyarán a Nagyerdei Stadionban játszott barátságos mérkőzéseket a lengyelek és a Loki ellen, és akkor is győzött a válogatott.

A győztes mérkőzés emléklabdája a Puskás Intézet tárlatán. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Masits István debreceni képzőművész festménye Szoboszlai Dominikról
• A Loki első kupagyőzelme
• Puskás és a futballválogatott a Nagyerdőn

A Londonban győztes Aranycsapat tablója: Grosics Gyula, Gellér Sándor, Buzánszki Jenő,
Lóránt Gyula, Lantos Mihály, Bozsik József, Zakariás József, Budai II László, Kocsis Sándor,
Hidegkúti Nándor, Puskás Ferenc, Czibor Zoltán. Fotó: Fortepan / Kovács József, 1953

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Piac utcai 70 éves „átfordulós lift”

Debrecenben a Ferencz József úton pompázott a Pannonia Szálloda, ami sajnos teljesen megsemmisült a '44-es bombázásokban . A helyén (melynek a neve akkor már Vörös Hadsereg útja volt), 1953 óta áll egy nagy irodaház, ami az új megyeházának épült meg a régi palota mellett.

A felújítását követően immár szürke színű páternoszter 2023. október 16-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kőlapokkal borított, modern stílusú, új épületről a korabeli útiköny is azt írta, hogy már az átadásakor se aratott osztatlan sikert. A ma már kormányhivatali központként funkcionáló objektumot mi is Debrecen „legcsodálatosabb épületei” közé választottuk. A Szent Anna-sarki épülettel kapcsolatban az azonban vitathatatlan, hogy az előterét Kovács Margit gyönyörű kerámiája díszíti (lásd e cikk végén).

A korábbi megyeháza (ma kormányhivatal) látképe a szemközti Kaszanyitzky-házból. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A páternoszter nem áll meg, menet közben kell
ki-beszállni. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sőt, itt működik egy különleges és leleményes találmány, a páternoszter is, amiből például az immár 50 éves DOTE Elméleti Tömbben található másik Debrecenben. A páternoszter-típusú örökmozgó liftek esetében nem egy vagy több kabin közlekedik le-fel egymástól függetlenül, hanem sok, kocsiszerűen összekapcsolva. Az épület aljára és tetejére érve vízszintesen haladnak vissza a le- vagy felfelé tartó irányba. Ezeken a szakaszokon a fülkék és az emberek sem fordulnak a fejük tetejére, mint például a régi vidámparki hajóhinta akrobatái. Az utasok már csak azért se, mert addigra el kell hagyniuk a kabint.

A fülkék folyamatosan, de lassan mozognak, tehát az embereknek eközben kell végrehajtaniuk a ki-belépés manőverét. A szerkezetet elsősorban az épület dolgozói használják, de természetesen az irodai ügyintézésre érkezett személyek közlekedését is segítik a hétszintes irodaházban. A tábla szerint 10 évesnél fiatalabb gyerekek és „testi fogyatkozásuak” nem vehetik igénybe.

Hasonló összeállításaink sok fotóval:

• A Bartók Béla úti, utolsó földalatti kerek WC
• Hogy került egy „Déri téri pad” a lakótelepre?
• A Piac utcai hangyaszázad
• A debreceni „Indiana Jones-híd”
• 150 éves a Vágóhíd utcai magányos kripta
• A Piac utcai szürke házról figyelő titokzatos alakok
• A nyári tábor kapuja, ahol jelszóval kellett belépni
• Egy óriási szobor, amit a többség sose láthat

Kovács Margit Szüret című kerámiamozaikja az irodaház földszintjén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A felújított páternoszter 2023. október 16-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Amikor még a patika is Arany volt a Szent Anna-sarkon

Debrecen legnagyobb változást elszenvedett részei közé tartozik a Piac utca és a Szent Anna utca kereszteződése is. Ebben az összeállításunkban erre mutatunk szívfacsaró példákat.

A városrész arca napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti friss fotón a Piac és a Szent Anna utca kereszteződése látható a megyeházával, a patika helyére került bankpalotával és a kormányhivatal mai épületével. Itt, a Nagytemplom felőli páros oldalban – az akkori nevén Ferencz József úton – pompázott a Pannonia Szálloda, ami azonban a '44-es szőnyegbombázásokban megsemmisült. (Vele szemben két másik ilyen intézmény is tündökölt: a Frohner és a Központi).

A sarok az '50-es években. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

A hotel helyére egy teljesen más stílusú irodaházat emeltek, mégpedig az új megyeháza céljából. Az első fotón a hotel és a pazar utcakép is megcsodálható, míg ezen a képen már az 1953-ban átadott kocka monstrum is áll. A szuper kordokumentumon (amire egy névtelen hagyatékban bukkantunk) lovas szekér is felfedezhető, tehát a jelenet minden bizonnyal 1961 előtti, hiszen akkor tiltották ki az ilyen lócitrom-eregető járműveket a belvárosból.

Közeli kép, 1948. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Az épületről megoszlanak a vélemények, az viszont vitathatatlan tény: az előterét Kovács Margit gyönyörű kerámiája díszíti, és itt működik egy különleges találmány, a páternoszter-típusú lift is.

A fenti képeslapmásolaton (melyet olvasónktól, Vértesi Ferenctől kaptunk) a patika és a vármegyeháza környékének 1917-es látványán ámuldozhatunk, ráadásul színesben. Az archív relikviákon a Szent Anna utca (akkor Béke útja) sarkán még szerepel az a patikaépület is, aminek a korábbi üzlete az „Arany Angyal” nevet viselte. Itt ma bankközpont áll, a gyógyszertár épületét 1978 novemberében bontották le.

Debrecen gyógyszertárai 1930-ban, Zoltai Lajos rajzán

Az Abigail bejegyzése szerint a patikát 1690-ben alapították, és például a XX. század elején Mauthner Alfréd volt a tulajdonosa.

A városrész arca napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az eredeti vármegyeházának a túloldalán is kis épület volt, és oda is modern stílusú, emeletes házat húztak föl. Végül íme egy lélegzetelállító fotográfia a környékről. Amikor még a patika és a város is „Arany” korát élte!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Anno és most. Montázs, fotó: © Debreceni Képeslapok

70 éves a Piac utcai „átfordulós lift”

A Piac utcai kormányhivatal épületében működő páternoszter. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben a Ferencz József úton pompázott a Pannonia Szálloda, ami sajnos teljesen megsemmisült a '44-es bombázásokban . A helyén (melynek a neve akkor már Vörös Hadsereg útja volt), 1953 óta áll egy nagy irodaház, ami az új megyeházának épült meg a régi palota mellett.

A felújítását követően immár szürke színű páternoszter 2023. október 16-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kőlapokkal borított, modern stílusú, új épületről a korabeli útiköny is azt írta, hogy már az átadásakor se aratott osztatlan sikert. A ma már kormányhivatali központként funkcionáló objektumot mi is Debrecen „legcsodálatosabb épületei” közé választottuk. A Szent Anna-sarki épülettel kapcsolatban az azonban vitathatatlan, hogy az előterét Kovács Margit gyönyörű kerámiája díszíti (lásd e cikk végén).

A korábbi megyeháza (ma kormányhivatal) látképe a szemközti Kaszanyitzky-házból. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A páternoszter nem áll meg, menet közben kell
ki-beszállni. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sőt, itt működik egy különleges és leleményes találmány, a páternoszter is, amiből például az immár 50 éves DOTE Elméleti Tömbben található másik Debrecenben. A páternoszter-típusú örökmozgó liftek esetében nem egy vagy több kabin közlekedik le-fel egymástól függetlenül, hanem sok, kocsiszerűen összekapcsolva. Az épület aljára és tetejére érve vízszintesen haladnak vissza a le- vagy felfelé tartó irányba. Ezeken a szakaszokon a fülkék és az emberek sem fordulnak a fejük tetejére, mint például a régi vidámparki hajóhinta akrobatái. Az utasok már csak azért se, mert addigra el kell hagyniuk a kabint.

A fülkék folyamatosan, de lassan mozognak, tehát az embereknek eközben kell végrehajtaniuk a ki-belépés manőverét. A szerkezetet elsősorban az épület dolgozói használják, de természetesen az irodai ügyintézésre érkezett személyek közlekedését is segítik a hétszintes irodaházban. A tábla szerint 10 évesnél fiatalabb gyerekek és „testi fogyatkozásuak” nem vehetik igénybe.

Hasonló összeállításaink sok fotóval:

• A Bartók Béla úti, utolsó földalatti kerek WC
• Hogy került egy „Déri téri pad” a lakótelepre?
• A Piac utcai hangyaszázad
• A debreceni „Indiana Jones-híd”
• 150 éves a Vágóhíd utcai magányos kripta
• A Piac utcai szürke házról figyelő titokzatos alakok
• A nyári tábor kapuja, ahol jelszóval kellett belépni
• Egy óriási szobor, amit a többség sose láthat

Kovács Margit Szüret című kerámiamozaikja az irodaház földszintjén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A felújított páternoszter 2023. október 16-án. Fotó: © Debreceni Képeslapok