A MÁV Debreceni Járműjavító Üzem

Az első munkásgárda (részlet).

Debrecen egyik hagyományos ipari övezete a Műhelytelep, ami az itteni vagongyárról és járműjavítóról kapta a nevét. Az üzemben 1898. szeptember 20-án kezdődött meg a termelés 264 munkással. „A MÁV Debreceni Járműjavító Üzem története 1898–1973” című, 1976-os album szerint (melyből a most megosztott képek is származnak) a város a Vámospércsi és a Diószegi út közötti 70 holdas területet adta át a MÁV-nak kártalanítás nélkül. A műhelyépületek, víztorony, anyagfészer, raktárak, tűzoltószertár, étterem, kocsmároslakás stb. terve 1894-ben készült el, majd a következő két évben például a mozdonyszerelő, gép- és kazánház, tűzi- és rugókovácsműhely tervei is.

Az Április 4. (Faraktár) úti kapu 1973-ban

Az építkezés 1895-ben kezdődött. Elsőként a kazánkovácsműhely és a mozdonyszerelde alapjait rakták le, s hozzáfogtak az étkezde és műhelyfőnöki szolgálati lakás építéséhez is. A következő esztendőben a többi műhely, a gépház és a víztorony is elkészült, ugyanakkor kiépítették a telep 18 kilométer hosszú vágányhálózatát.

Specialitás: négytengelyes tartálykocsi

Az üzem vízhálózatát saját kutakból látták el, a vizet négy artézi kút gyűjtötte egy aknába, s onnan szivattyúzták a 20 méter magas víztoronyba. Az üzem összesen 4,66 millió koronába került, s a munkákat Balogh Mihály, Tóth István és Berger debreceni építési vállalkozók végezték.

A kocsiosztály 20 méteres tolólapja

Ezzel kapcsolatban azt is felidézzük, hogy a város a munkáslakótelep kialakítása érdekében több mint 18 holdat adott át a vállalatnak az üzem és a Vámospércsi út közötti területen. Az első 80 lakást 1904-ben adták át, míg például az iskola 1907-ben készült el, s az új tanévtől 128 gyerek tanulhatott itt. Az üzemről legutóbb 2023-ban írtunk, amikor itt újítottak fel nyugati áramvonalas vasúti kocsikat.

Az egyik kovácsüzem anno

Kapcsolódó múltidézéseink:

• Csapágygyár
• Barnevál
• Húsipari vállalat
• Biogal
• Ruhagyár
• Dohánygyár
• István-gőzmalom
• Kefegyár
• Szalag- és zsinórgyár
• Traubisoda-üzem
• Hajdúsági Cukorgyár

Nyitóképünk teljes méretben

A környékről szóló anyagaink:

• A Kolónia utca
• A vasutas művház
• A Faraktár utcai református templom
• A nyilas-telepi vasúti megálló
• A nyilastelepi iskola
• A Műhelytelep
• Az úttörővasút régi állomása

Az egykori óvoda

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Ma 126 éve kezdett működni a debreceni járműjavító

Az első munkásgárda (részlet).

Debrecen egyik hagyományos ipari övezete a Műhelytelep, ami az itteni vagongyárról és járműjavítóról kapta a nevét. Az üzemben 1898. szeptember 20-án kezdődött meg a termelés, 264 munkással. „A MÁV Debreceni Járműjavító Üzem története 1898–1973” című, 1976-os album szerint (melyből a most megosztott képek is származnak) a város a Vámospércsi és a Diószegi út közötti 70 holdas területet adta át a MÁV-nak kártalanítás nélkül. A műhelyépületek, víztorony, anyagfészer, raktárok, tűzoltószertár, étterem, kocsmároslakás stb. terve 1894-ben készült el, majd a következő két évben például a mozdonyszerelő, gép- és kazánház, tűzi- és rugókovácsműhely tervei is.

Az Április 4. (Faraktár) úti kapu 1973-ban

Az építkezés 1895-ben kezdődött. Elsőként a kazánkovácsműhely és a mozdonyszerelde alapjait rakták le, s hozzáfogtak az étkezde és műhelyfőnöki szolgálati lakás építéséhez is. A következő esztendőben a többi műhely, a gépház és a víztorony is elkészült, ugyanakkor kiépítették a telep 18 kilométer hosszú vágányhálózatát.

Specialitás: négytengelyes tartálykocsi

Az üzem vízhálózatát saját kutakból látták el, a vizet négy artézi kút gyűjtötte egy aknába, s onnan szivattyúzták a 20 méter magas víztoronyba. Az üzem összesen 4,66 millió koronába került, s a munkákat Balogh Mihály, Tóth István és Berger debreceni építési vállalkozók végezték.

A kocsiosztály 20 méteres tolólapja

Ezzel kapcsolatban azt is felidézzük, hogy a város a munkáslakótelep kialakítása érdekében több mint 18 holdat adott át a vállalatnak az üzem és a Vámospércsi út közötti területen. Az első 80 lakást 1904-ben adták át, míg például az iskola 1907-ben készült el, s az új tanévtől 128 gyerek tanulhatott itt. Az üzemről legutóbb 2023-ban írtunk, amikor itt újítottak fel nyugati áramvonalas vasúti kocsikat.

Az egyik kovácsüzem anno

Kapcsolódó összeállításaink:

• A Kolónia utca
• A vasutas művház
• A Faraktár utcai református templom
• A nyilas-telepi vasúti megálló
• A nyilastelepi iskola
• A Műhelytelep

Nyitóképünk teljes méretben

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az egykori óvoda

Múltidézéseink debreceni gyárakról sok régi képpel:

• Csapágygyár
• Barnevál
• Húsipari vállalat
• Biogal
• Ruhagyár
• Dohánygyár
• István-gőzmalom
• Kefegyár
• Szalag- és zsinórgyár

A tavasz színpompás szigete a Kolónia utcán

A debreceni Faraktár utcán található felüljáróról gyönyörű látvány tárult fel a 2024. március 25-i kora este: a Kolónia utca elején millió virágszirom ragyogott a naplementében. Ezt örökítettük meg az ottjártunkkor, de a képen egy másik érdekesség is látszik: annak a sínpárnak a maradványa, amelyik egykoron a Nagyállomást kötötte össze a Zsuzsi vonat fatelepi állomásával, a mai Falóger nevű városrészünkben. A korán nyílt debreceni megnóliákról ebben a cikkben írtunk sok fotóval.

Virágzuhatagok a Kolónia utcán, a 2024. március 25-i naplementében. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok fotóval:

• A Műhelytelep
• A Falóger városrész
• A Faraktár utca megmaradt villái
• Megszépült a Szabadságtelepi Református Templom
• A Zsuzsi-vonat
• Retro relikviák a vasutas-művközpontnál
• A nyilas-telepi vasúti megálló
• Az angol hangulatú Kolónia utca
  
• A Zsuzsi-vonat lebontott állomásépülete
• Illegális átjárók a Faraktár utcai hídnál

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Debrecen városrészei: a Műhelytelep

A Faraktár utcai Szent István Katolikus Templom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik hagyományos ipari övezete a Műhelytelep, ami az itteni vagongyárról és járműjavítóról kapta a nevét. Az üzemben 1898. szeptember 20-án kezdődhetett meg a termelés, 264 munkással.

(A galéria a képre kattintva is megnyitható.)

A belváros felől érkezve elsőként ezeket a házakat láthatjuk a telepből. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A városrészt a Faraktár utca és a Hét vezér utca, valamint a vasutak határolják. A fenti fotón lombok híján tisztábban látszanak a Faraktár utcai felüljáróról a telep első épülettömbjei.

Kolónia utcai csendélet virágzó díszfával, 2023. június 29-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kellemes hangulatú Kolónia utcát ebben a cikkünkben külön is bemutattuk.

Kolónia utcai hangulatkép a nyírábrányi vasút felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Itt működik az VOKE Egyetértés Művelődési Központja is, ahol sok kulturális közésség talált otthonra, rendszeresek a képzőművészeti kiállítások, valamint színészsztárok vendégszereplése is.

A vasutas művelődési ház udvarán álló világháborús emlékmű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A vasutas művelődési ház főhomlokzata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sokan gondolnak nosztalgiával az egykori Műhelytelepi Általános Iskolára is. Ennek területén ma többek között pedagógiai intézmény és vívóközpont üzemel.

Az egykori Műhelytelepi Általános Iskola két régi kis háza. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A városrész központi eleme napjainkban is a vagongyár és járműjavító, a Szent István Katolikus Templom (lásd az első képen), valamint a Karácsony Sándor Általános Iskola. 

A vagongyár víztornya, kéményei és régi épületei a vasút felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Városrészi összeállításaink sok fotóval:

• Újkerti mozaikok
• A régi Vénkert megmaradt sok szép háza
• A régi Dobozi és Fényes udvar
• Libakert – Új élet park
• Bánk
• Józsa
• Csapókert csodái
• Kandia
• Tizenháromváros
• Szentlászlófalva
• A Nagyerdő ékszerdoboza, Pallag
• Wesselényi
• Ispotály
• Péterfia
• Minifalu arany tornyú templommal
• A Kassai úti tisztviselőtelep.

A Karácsony Sándor Általános Iskola épületrészei. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Itt van az egykori szabadságtelepi vasúti megálló is, aminek már hiába keressük a régi szép épületét.

Az immár épület nélküli vasúti megállóhely a dombbal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Egyetértés művelődési ház előtti, részben elbontott felüljáró. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A legszebb debreceni lakópark

Debrecen egyik legkülönlegesebb és legszebb zárt lakóparkja a Jánosi, Zrínyi, Csapókert utca, valamint a Sámsoni és a Kassai út között bújik meg az egykori laktanyával szemben, a hajdani Dózsa-pálya és a volt kisfürdő közelében, a Sámsonikert városrészben. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az épületsorok oldalában raktárakat alakítottak ki. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az elkerített övezetet képező, 90 éves városrészt legutóbb 2024. március 4-én látogattuk meg. Ezt az elszeparált helyet egységes stílusú földszintes tégla sorházak alkotják, melyekhez önálló kerttel és – telepen belüli külön – kerítésekkel rendelkező lakások tartoznak. Ezek ma is igen masszív és szemet gyönyörködtető épületek, amiket különféle élénk színűekre festettek, ugyanakkor népies tetőzetű padlások és osztott ablakú, boltíves ajtók is fokozzák a vidám, játékos mozgalmasságukat.

Egy homlokzat a telepen a Jánosi utca felől, 2024. március 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nemrég szépeket írtunk a Kolónia utcai munkásnegyedről, szerény véleményünk szerint azonban a Kassai úti telep akár azon is túltesz. A betűkkel jelölt sorházak, illetve telepen belüli telkek között utak kanyarognak, és sok helyen garázsbódék, idős autók is állnak bent. Egy régi lakótól korábban megtudtuk, hogy katonák, hivatalnokok és pedagógusok is kaptak itt lakást a hőskorban.

Udvarrészlet virágzó fával, a Kassai út felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A középső, kis épületben lehetett mosni, és eleinte fürdőszoba, illemhely se volt a lakásokban. A házak végein sorakozó ajtók mögött a lakásokhoz tartozó kamrák nyílnak. A telepnek több ajtaja van, s a kocsik egy külön nagy kapun járhatnak ki-be. Egykoron a telep előtt, a Kassai (Hadházi, Szabadság) úton közlekedett a 6-os villamos, mely a Csapó utcáról egészen a köztemetőhöz, valamint a volt csapágygyárhoz is szállította az embereket.

Színes falak, boltíves lakásajtók. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egy hajdani lakó anno azt is elmesélte, hogy 1946-ban ide jött férjhez; háziasszony volt, majd iskolában is dolgozott. Amikor beköltöztek, még úgy élt itt mindenki, mint egy nagy család. Minden rendezett volt, tele gyerekekkel, s csodájára jártak a telepüknek. A vizet és az áramot kedvezményesen kapták.

A telep Jánosi utcában sorakozó lakóházai 2024. március 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ma pár iroda, cég is felfedezhető itt, de tapasztalataink szerint ez alapvetően egy olyan takaros lakóházi övezet, ami a pallagi Bánat utca színvonalával vetekszik.

Udvarbelső a Kasai úti lakóparkban, talán még téli álomban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Érdemes tehát arra sétálni, körbejárni, és diszkréten kívülről gyönyörködni a színes, míves épületekben!

Egy boltíves ajtó, közelebbről. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Wesselényi utcán tündöklő MÁV-palotákat ebben az összeállításunkban mutattuk be, a Hal közben található egykori szép vasutas-bérházról pedig itt írtunk.

Egy másik házsor raktársora, esetünkben okkeresre festve. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fentieken kívül a Kassai út legendás helye a régi Fekete Bárány italbolt is, mely erre az anyagunkra látogatva ismerhető meg.

Zöld park, színes házfalak a telepen a Zrínyi utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük! 

A hetedik képen látható udvar a másik irányból, szürke-fehér falakkal. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kádár-kockák Debrecenben

Kolozsvári utcai Kádár-kockák a Fényes udvari lakótelep szomszédságában. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecen lakóház-építészetében is megannyi stílus van jelen, így például a klasszicista, a szecesziós, az art deco, valamint persze a szocreál, a modern és a minimalista is. Az utóbbi két stílusnak már nem annyira fontos küldetése a díszítettség, sokkal inkább a praktikum, amely viszonylag kis területen ölt testet, lehetőleg minél olcsóbban. Az ilyen fajtájú házak közé tartoznak a típusterv alapján épített, Kádár-kockáknak becézett egyen kertesházak is, melyekre ezúttal debreceni példákat mutatunk.

A Kolozsvári utca Kádár-kockái a Faraktár utcai felüljáró felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Kádár-kocka a Wikipédia leírása szerint négyzet alapú, 100 négyzetméter körüli alapterületű, többnyire földszintes, sátortetős családiház-típus, mely alapján Magyarországon az 1960-as évek elejétől az 1970-es évek végéig épültek lakóházak. Nagy dolog volt akkoriban is ilyen otthonba költözni! Mint ahogyan természetesen az is nagy dolog volt, ha a családok a komfort nélküli viskókból, például az olajütőből költözhettek tanácsi lakótelepi lakásba, ahol lift, áram, gáz, hideg és meleg víz is van.

A Kolozsvári utca Kádár-kockái a panelek felől (háttérben a felüljáró és a volt dohánygyár). Fotó: © Debreceni Képeslapok

Összeállításunk képeit a Dobozikert nevű városrészben készítettük, melynek Faraktár utcai, Ungvár, Munkácsy és Kolozsvári utcai részein több sorban is látni Kádár-kockákat. A sok helyen már átalakított, de alapjaikban még mindig egységes lakóházak a felüljáróról is kiválóan beláthatók, mi itt most innen és a másik irányból is rátekintünk az övezetre. Itt nézelődve megállapítható az is, hogy e házakon többnyire nem látszik a koruk, karban vannak tartva, változatos színűek. Többük napelemes, és a kertjeiket, udvaraikat is lakják-gondozzák a tulajdonosaik. Magyarán, szeretnek itt lakni.

Az Ungvár utca Kádár-kockái a Faraktár utcai felüljáró felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kádár-kockák a Munkácsy és az Ungvár utca sarkán. Fotó: © Debreceni Képeslapok