Ilyen lenne a város Kovács Margit színes kerámiaszobraival

Debrecen közterületein és intézményeiben igen sok képzőművészeti alkotás található. Ezek a szobrok, plasztikák azonban többnyire „fekete-fehérek”. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A leginkább színpompás kompozíciók közé tartozik a Kossuth téren megcsodálható városcímer-mozaik (amit Cs. Uhrin Tibor készített 2001-ben), valamint a Piac–Szent Anna-sarki irodaház előterét díszítő kerámiafal. Ez utóbbi is egy cizellált mozaik, ami Kovács Margit keze alatt született, és Szüret a címe. Ez csodálható meg a bal oldali felvételünkön. A nagyszerű keramikusnak sajnos nincsen több – nyilvánosan kiállított – műve Debrecenben.

Kovács Margit-galériánk megnyitása érdekében kattints a képre!

Pedig a kis szobrai is fantasztikusak: kedves arcok, tökéletes formák és gazdag színvilág jellemzi mindegyiket. Ezek miatt is gondoltuk úgy, hogy kipróbáljuk, milyen lenne a cívisváros Kovács Margit sugárzóan eleven figuráival. Kalandos körutazásunkon a Petőfi térre is kilátogattunk, ahol korábban mindig sok szép virág nyílott, így ott stílszerűen a Palántázó nő című szobrot „avattuk fel”. Íme a szép látványa:

A Palántázó nő a Petőfi téren. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Természetesen a főtérnek is „ajándékoztunk” egy művet – ott az Olvasó nő pihent meg az Aranybika melletti szökőkútnál. Máris megállapíthattuk, hogy a csodálatos hölgy szépsége vetekedik a Nagytemploméval! Ha beszélni tudna, most biztosan sok új élményről mesélhetne ennek a kirándulásának köszönhetően...

Az Olvasó nő a Kossuth téren. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A szomszédos Emlékkertet már egy daliás fiatalemberrel látogattuk meg, nevezetesen a Hortobágyi pásztorral. Vele azért is mentünk a Kálvin térre, mert a cifra öltözéke nagyon emlékeztet a – háttérben pompázó – Református Kollégium diákjainak hagyományos viseletére.

A Hortobágyi pásztor a Kálvin téren. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kovács Margit serkenő bajszú fiatalemberével a Déri teret is felkerestük...

A Hortobágyi pásztor a Déri Múzeum parkjában. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Fésülködő nőt hova is kísérhettük volna, mint a nagyerdei Békás-tóhoz? Persze e bájos leánnyal bebarangoltuk a Medgyessy sétányt és az Egyetem teret is.

A Fésülködő nő az Egyetem téri szökőkútnál. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ám megegyeztünk, hogy a tónál lenne a legjobb helye, hiszen ott még nincsenek szobrok. És egyelőre nem is lesznek, ugyanis e különleges kerámiákat csak a fotózás idejére állíthattuk fel. Kár, hiszen igazán ragyogó ékességei lehetnének Debrecennek.

A Fésülködő nő a nagyerdei Békás-tónál. A ruha szoknyarészén dátum: 1956. Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

A Fésülködő nő a nagyerdei Medgyessy sétányon. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Természetesen képeslapokon is gyönyörködhetünk Kovács Margit alkotásaiban,
ez az 1954-es kerámiája a Táskás lány. Fotó: Schiller Alfréd (1977)

Piknik a 700 éves romnál

Debrecen egyik legrégebbi templomának maradványai a Dombostanya nevű városrész melletti ősgyepes ligetnél találhatók. A történelmi kövekre egy kilátós emlékhely is felhívja a figyelmet.

A romok 6,5 kilométerre találhatók Debrecentől, és a Sámsoni útról érhetők el. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Az eredetileg Parlag(puszta) nevű település nem a cívisvárosé volt, hanem a XV–XVI. századi Szabolcs vármegye egyik legvagyonosabb családjáé, s az akkori elnevezése is erre utal. Legkorábbi okleveles említése 1323-ból való. Az első – román stílusú – temploma az 1200-as években már állt, és ezt a XIV. század elején gótikus, harangtornyos templommá építették át. Ez azonban földrengésben annyira megrongálódott, hogy új kegyúri templomot emeltek. Ennek hajójában középen kriptát is kialakítottak.

Kerékpáros túracsoportunk az emlékhelyen, egy szép őszi délutánon. Fotó: Vékony Zsolt / © Debreceni Képeslapok

A falu az 1594-es tatárdúlás és az 1660-as török hadjárat miatt teljesen elpusztult. Debrecen ezután vette fokozatosan birtokba. A templomot először 1908-ban, majd 1985-ben tárták fel. Az évezredes helyen 1993-ban, Rácz Zoltán tervei alapján építették meg az emlékműveket, amiknek akkor még kerítésük is volt. Sajnos a vandálok miatt a fatornyos kőépület is folyamatosan pusztul, de szerencsére a gótikus ívet formázó, tükörcsillagos csonka boltozat még viszonylag rendben van.

A befejezetlen kastély részletei a dombostanyai leágazásban. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Aki kedvet kap ahhoz, hogy felkeresse ezt a különleges történelmi emlékhelyünket, annak Debrecenből Hajdúsámson felé kell mennie a dombostanyai leágazásig. Ott a néhai Ilia de Riska romkastélya is megcsodálható, majd egy kellemes – 6,3 kilométeres – út vezet a templomrom ősgyepéhez. Dombostanya ugyanakkor a nyírbátori vonattal is elérhető. A levegő príma, úgyhogy összességében bármikor egy élménygazdag kirándulás tölthető el itt!

A parlagpusztai ősgyep ma már természetvédelmi terület. Fotó: Vékony Zsolt / © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az anyagainkat az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési eljárást von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A régi Kölcsey (1978–2003)

Debrecenben csupán 25 évig létezhetett az az emlékezetes épületegyüttes, ami pedig a kultúra és a közművelődés igazi fellegvára volt.

Jobbról a pénztár volt, balra a Művész Mozi és a bábszínház. A képeket a tervező Mikolás Tibor
életmű-kiállításán repróztuk a Méliusz Könyvtárban

Falai között egyesületek, szakkörök és művészeti csoportok is otthonra, valamint gyakorlási és fellépési lehetőségre leltek, akárcsak a nagyközönség.

A közösségi-kultúrházban táncterem (jobb felső kép) és kiállítótér (bal alsó fotó) is helyet kaphatott

A látogatók a színházi és koncertalkalmakon kívül akár ingyenes hírlapolvasóban is szabadon tölthették az idejüket.

A művész mozi és a bábszínház belső tere a kényelmes széksorokkal

A Mikolás Tibor (1924–2014) által tervezett intézményről a fenti fotókat az Építészfórum memoárja közölte. A felvételeken a Táncterem, a hall és a művészmozi / bábszínház bejárata is megelevenedik a Lenin-szobros parkoló mellett...

A Kölcsey a nagy híddal a szemközti lakóházból. A képeket a tervező Mikolás Tibor életmű-kiállításán repróztuk a Méliusz Könyvtárban

Ha érdekel ez a szép dolgozat, akkor idekattintva nosztalgiázhatsz, és a Mester további meghatározó műveit is felidézheted. Képeslapgyűjteményünk gazdag összeállítása a Kölcsey-művházról pedig ezen a linken lapozgatható. Jó időutazást!

DBKL

A Művközpont a Perényi utca felől, és a helyére emelt épületegyüttes szállodája

A műpártolók cívisvárosa a XX. század elején

A Debreceni Műpártoló Egyesület 1901 és 1946 között működött. Erről az időszakról csodálható meg gazdag helytörténeti kiállítás a Benedek-fiókkönyvtárban. (A galéria a képre kattintva is megnyitható.)

Az egyesület által létrehozott, első vidéki művészházat olyan neves alkotók alapították, mint Dienes János, Holló László, Toroczkay Oszvald és Gáborjáni Szabó Kálmán stb. Az épület közel volt a Piac-sarki, híres Arany Angyal Gyógyszertárhoz is.

A művészház 1924. december 14-én nyílt meg a Szent Anna utca 5. szám alatti épület panorámaablakos, tetővilágításos emeleti részén, ahol korábban a ,,Gondy és Egey"-féle műintézet működött (lásd a címlapképünk nyíllal jelölt részén). Sajnos pont ez a ház már nincsen meg, ma ilyen szemből az utcakép a 9. és a 7. számú épületeknél:

A Szent Anna utca mai képe, már a művészház nélkül. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Íme még egy kiváló képeslap a Szent Anna utcai helyszínről, a Batthyány utcai torkolat felől:

A Benedek-könyvtár pazar tárlatán az egyesületet és a művészházat létrehozó alkotók műveiből is nagyszerű másolatokat csodálhatunk meg.

Dobi Oláh István 1936-os képe már szinte hihetetlenül fantasztikus, hiszen manapság alig van részünk igazi nagy, havas telekben, a régi épületekről már nem is beszélve.

A téli Széchenyi utca 1936-ban, Dobi Oláh István rajzán

A különleges kompozíciókon kívül gyönyörű képeslapok is szerepelnek a falakon...

Ez pedig egy egészen rendkívüli alkotás az Olajütőről:

A ritkán bemutatott témák mellett a Református Kollégium árkádsorához is bepillanthatunk.

A kiállításon megismerhető az egykori Városkultura című magazin is, melynek 1932. március 10-i címlapján a debreceni Nagytemplom pompázott.

Az összeállításban az egyesület tagjairól is különleges fotográfiák lepik meg a látogatókat.

A lenyűgözően szuper és megannyi új ismeretet tolmácsoló tárlat március 18-ig csodálható meg a Méliusz Benedek Elek Fiókkönyvtárában.

A kiállítás plakátja (részlet)

Itt megismételjük a cikk első reprodukcióját, immár teljes méretben. A Szent Anna Székesegyház története pedig idekattintva csodálható meg sok fotóval, amelyeket Ti küldtetek.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Debreceni Műpártoló Egyesület alapító és rendes tagjainak 1923-as jegyzéke a Benedek-könyvtár tárlatán

Régiségek bűvöletében

Debrecen régiségkedvelő közönségét havonta két vasárnapon fogadta erre szakosodott vásár a Kishegyesi úti Tesco parkolójában, 2021 nyara óta pedig a Nagyerdei Stadion mellett található a forgatag.

Emellett a hagyományos használtcikkpiac, a Zsibogó is működik a cívisvárosban. Ott is akadnak igazi régiségek, ráadásul az a vásár mindennap nyitva tart. (A galéria a képre kattintva is megnyitható.)

A régiségvásárok kedvelőinek már lehet némi elvonási betegségük, mivel Debrecenben legutóbb decemberben volt ilyen program. Aki viszont nagyon fanatikus, avagy kereskedő, Miskolcon és Egerben is megtalálhatja a szerencséjét.

Nos, immár végre helyben is elkezdődik az új szezon, amelynek nyitányaként 2020 márciusában már nőnapon is hódolhatnak a szenvedélyüknek a régiségek bűvkörében élők.

A felhozatal mindig gazdagnak mondható. A nézelődőknek persze azt sem nehéz észrevenniük, hogy ez a program se színtiszta régiségvásár, hiszen újabb dolgok is kaphatók itt.

Mik találhatók a régiségvásárban? Nehéz lenne mindent felsorolni, de lássunk néhány példát: van itt baba, kisautó, bélyeg, könyv, bútor, porcelán és festmények, meg persze háborús ereklyék és szerszámok, továbbá egyéb mütyűrök is, minden mennyiségben.

Ha az ember korán megebédel, akkor még azt követően is érdemes kiruccannia a régiségvásárba. Aztán legközelebb a két héttel későbbi vasárnapon lesz ilyen alkalom, mégpedig 22-én. Jó vásározást, szép időt Mindenkinek!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kemény Henrik, Vitéz László és Hakapeszi Maki

Debrecenben a minapi Mazsolás és Tévémacis aranyos kiállítás után ezúttal a Vojtina Bábszínházban csodálhatók meg régi idők ma is népszerű mesehősei, valamint a nagyszerű, zseniális alkotójuk emlékei. (A galéria a képre kattintva is megnyitható.) Fotók: © Debreceni Képeslapok

A ,,Játszani, játszani, játszani akarok – avagy Vitéz László vándorúton" című ingyenes, új tárlatával az intézmény Kemény Henrik személye és munkássága előtt tiszteleg. A Mester ugyanis 95 esztendeje, 1925. január 29-én látta meg a napvilágot. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A lélegzetelállító anyag a Kemény Henrik által készített bábfigurákkal és képsorozatokkal idézi meg az alkotónak a páratlanul gazdag és felejthetetlen életútját. Mindez egyúttal a patinás helyszínen eredetileg valaha működött Uránia Mozgót is visszahozza a mába. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Kálvin téri kiállítóhelyiségekben újra találkozhatunk Vitéz Lászlóval, az ördögökkel és természetesen a Zsebtévé egyik csínytevőjével, Hakapeszi Makival, aki Hiszékeny urat mindig megrövidítette néhány tábla csokoládéval. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A millió apróság közül azok a híres palacsintasütők és ,,Fa testápolók" se hiányozhatnak, melyekkel László rendre eltángálta a morc ördögöket. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Sőt, van itt kacsafigura, valamint szerecsenek is, no meg persze mindenféle olyan kisebb-nagyobb relikvia (Bródyt idézve: sok kacat, ócskaság, mi évek óta összegyűlt), amik Kemény Henrik személyiségének megismerését is mélyrehatóan segítik. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A kiállítás hihetetlenül változatos kollekciói között meglepő módon az alábbi, nagy méretű csatahajó is felfedezhető. Ezt is a Mester készítette. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A megannyi csodaszép eszköz között ez a gyönyörű varrógép is ott csillog-villog. Ezen készültek a bábfigurák testei és ruhái. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A fél évszázados dobozkákban töltőtollak, radírok, tűtartók és csipeszek is megtalálhatók. A látogatók sajnos (vagy szerencsére) nem kotorászhatnak ezekben a kincsesbányákban. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A kiállításon barangolva örömmel fedeztük fel azt is, hogy Kemény Henrik a szerteágazó gyűjtőszenvedélyében is rokonlélek volt velünk. A vitrinekben ugyanis régi művészportrék és szintén antik képeslapok garmadái is sorakoznak. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Sőt Kemény Henrik színházi igazolványa is helyet kapott az örökségét reprezentáló, szívszorító kiállításon, amely március 15-ig csodálható meg a Kálvin téri szentélyben. Lehet filmeket is nézni, úgyhogy jó szórakozást és nosztalgiázást Mindenkinek! Fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Bábfejnek szánt alkotások Kemény Henrik esztergapadjáról. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!