A Szent Anna utca, a művészház és a belváros 1924-ben, az olajütő, Széchenyi utca, híres polgárok 15 régi képével

A Debreceni Műpártoló Egyesület 1901 és 1946 között működött. Erről az időszakról rendezett gazdag kiállítást korábban a Benedek-könyvtár és a helytörténeti fotótár, s ebből az anyagból válogatunk most. Az első kép bal szélén a kigyulladt, majd átépített biztosítópalotára is rácsodálkozhatunk.

A műpártoló egyesület által létrehozott, első vidéki művészházat olyan neves alkotók alapították, mint Dienes János, Holló László, Toroczkay Oszvald és Gáborjáni Szabó Kálmán stb. Az épület közel volt a Piac-sarki, híres Arany Angyal Gyógyszertárhoz is.

A művészház 1924. december 14-én nyílt meg a Szent Anna utca 5. szám alatti épület panorámaablakos, tetővilágításos emeleti részén, ahol korábban a ,,Gondy és Egey"-féle műintézet működött (lásd a címlapképünk nyíllal jelölt részén). Sajnos pont ez a ház már nincsen meg, ma ilyen szemből az utcakép a 9. és a 7. számú épületeknél:

Művészház nélkül. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Íme még egy kiváló képeslap a Szent Anna utcai helyszínről, a Batthyány utcai torkolat felől:

A pazar tárlaton az egyesületet és a művészházat létrehozó alkotók műveiből is nagyszerű másolatokat csodálhattunk meg.

Dobi Oláh István 1936-os, Széchenyi utcai képe már szinte hihetetlenül fantasztikus, hiszen manapság alig van részünk igazi nagy, havas telekben, a régi épületekről már nem is beszélve.

A Széchenyi utca 1936-ban, Dobi Oláh István rajzán

A különleges kompozíciókon kívül gyönyörű képeslapok is szerepeltek a falakon...

Ez pedig egy egészen rendkívüli alkotás az Olajütőről:

A ritkán bemutatott témák mellett a Református Kollégium árkádsorához is bepillanthatunk.

A kiállításon megismerhető az egykori Városkultura című magazin is, melynek 1932. március 10-i címlapján a debreceni Nagytemplom pompázott.

Az összeállításban az egyesület tagjairól is különleges fotográfiák lepték meg a látogatókat.

Itt megismételjük a cikk első reprodukcióját, immár teljes méretben. A Szent Anna Székesegyház története pedig idekattintva csodálható meg sok fotóval, amelyeket Ti küldtetek.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az alapító és rendes tagok 1923-as jegyzéke

A debreceni Varga utca 85 évvel ezelőtt

A Varga utca a piarista gimnázium és a püspöki hivatal vonalában, előtérben a 6–8. szám alatti házakkal

Debrecen múltjából Fóris Gábor és Vastagh Miklós révén is sokat tudhatunk meg.

Gazdag fotográfiai hagyatékukat a Fortepan tette közzé, s ennek köszönhetően napjainkban is barangolhatunk a régi idők cégéres cívisházai, intézményei között.

Ebben a kollekcióban megannyi debreceni 1938-as felvételre is rácsodálkozhatunk.

A mostani cikkünkben megosztott debreceni fotók készítóje a Batthyány utca (lásd a fenti képeken), valamint a Varga utca életét fényképezte, s közben a Szent Anna utcát is megörökítette. 

Az előbbi felvételen sorakozó katonákat a Szent Anna Székesegyház (akkor templom) ablakából kapták lencsevégre a Szent Anna utca macskakövén. Fotók: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka

A kárázatos képek között a piarista gimnáziumban (a ma Szent József nevét viselő katolikus gimnáziumban) is gyönyörködhetünk, akárcsak az utcakövek mintázatában.

A fenti képen ennek az intézménynek a Varga utcai oldalában várakozik a lovas szekér, a háttérben pedig a későbbi Ludas Matyi Eszpresszó épülete (akkor Kun József fűszer-csemege üzlete) látható. Fotók: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka

Napjainkban e kerítés mögött működik a római katolius püspöki hivatal.

A felvételek alkotója szerencsére az emberekre is kíváncsi volt. Szintén örömteli, hogy az alábbi fotó jobb szélén látható világos épület napjainkban is áll. Fotók: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka

Sőt, a fotós ügyelt a részletekre, és szinte centiméterről centiméterre haladt. Ennek köszönhető, hogy az imént nevezett világos épületek pinceablakai és a kapu is összehasonlítható a mai arcukkal.

A következő képünk előtt néhány szó a Varga utcáról. Ez az utca is derékutcának számított, és itt laktak és dolgoztak a csizmadiák. Mellettük a cserzővargák és a tímárok műhelyei is főként ezen a környéken voltak. A Varga utcát előzőleg Szent Erzsébet utcának is nevezték. A hagyatéknak a Batthyány utcai bérpalotáról és a környezetéről is vannak csodás képei, melyekben itt gyönyörködhetnek az érdeklődők.

A Szent Anna utca 21. szám alatti római katolikus (fő)plébánia, ahol Petőfi Zoltánt megkeresztelték

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1936 gyönyörű tele a Szent Anna Székesegyháznál. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor, Vastagh Miklós hagyatéka

További összeállításaink Debrecen utcáinak történeteiről:

• A Csapó utca
• A Batthyány utca
• A Kossuth utca
• A Mester utca
• A Pacsirta utca
• A Piac utca
• A Szent Anna utca
• A Tanácsköztársaság útja
• A Varga utca

A Batthyány-sarki ház, ahol Petőfiék pajtája állt

Debrecen egyik legszebb lakóháza a Szent Anna és a Batthyány utca sarkán tör büszkén a magasba. Az 1926–1927-ben épített palota helyén korábban az az épület állt, ahol színészként Arany János és Petőfi Sándor is fellépett. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

Az újonnan átadott társasház (bal felső kép), valamint a II. világháborús sérülései... 

A 2022-ben már 95 éves, gyönyörű épület nem sokkal az elkészülte után, 1944-ben máris súlyos károkat szenvedett a szőnyegbombázások következtében – igaz, korántsem akkorát, mint amilyen veszteség érte a Nagyállomás környékét és az utcaoldal többi épületét a Piac utca vonaláig. A fenti összeállítás archív képeinek eredetijei az egyetemi könyvtárnak, valamint az aktív posztolónk V. Pákozdi Károly Zoltán gyűjteményeinek a részei. (Folytatás a fotó alatt...)

A lenyűgöző társasház és az egykori Ludas Matyi Presszó napjainkban. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

A hétszintes lakóház megvalósítását egyébként annak idején élénk vita övezte, hiszen nem mindenki fogadta kitörő lelkesedéssel azt, hogy egy ily nagy tömböt emeljenek az óvárosias környezetbe (jóllehet, a Szent Anna templom már csaknem 200 éve ott állt akkor). A cizellált homlokzatokat az építés évszámai mellett ma is Debrecen-címer és csodás kovácsoltvas-kompozíciók ékesítik.

A Szent Anna utca a Batthyány-sarki bérpalotával, a piarista gimnázium felől. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka, 1936

Sőt, emléktábla örökítette meg a Csokonai Színház előtti időszakot, amikor a palota helyén lévő házban színházi előadásokat tartottak – méghozzá Arany János és Petőfi Sándor szereplésével! Akkor még nem Batthyány utca, hanem Harmincados köz volt az utca neve, azelőtt pedig Kis-Varga.

Ezt a beszédes, szép és nagyon fontos emléktáblánkat is a ,,Béke 19." iskolának köszönhetjük. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Szent Anna utca a Batthyány-sarki bérpalotával, a piarista gimnázium felől. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka, 1936

Amikor még a patika is Arany volt a Szent Anna-sarkon

Debrecen legnagyobb változást elszenvedett részei közé tartozik a Piac utca és a Szent Anna utca kereszteződése is. Ebben az összeállításunkban erre mutatunk szívfacsaró példákat.

A városrész arca napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A fenti friss fotón a Piac és a Szent Anna utca kereszteződése látható a megyeházával, a patika helyére került bankpalotával és a kormányhivatal mai épületével. Itt, a Nagytemplom felőli páros oldalban – az akkori nevén Ferencz József úton – pompázott a Pannonia Szálloda, ami azonban a '44-es szőnyegbombázásokban megsemmisült. (Vele szemben két másik ilyen intézmény is tündökölt: a Frohner és a Központi).

A sarok az '50-es években. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

A hotel helyére egy teljesen más stílusú irodaházat emeltek, mégpedig az új megyeháza céljából. Az első fotón a hotel és a pazar utcakép is megcsodálható, míg ezen a képen már az 1953-ban átadott kocka monstrum is áll. A szuper kordokumentumon (amire egy névtelen hagyatékban bukkantunk) lovas szekér is felfedezhető, tehát a jelenet minden bizonnyal 1961 előtti, hiszen akkor tiltották ki az ilyen lócitrom-eregető járműveket a belvárosból.

Közeli kép, 1948. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Az épületről megoszlanak a vélemények, az viszont vitathatatlan tény: az előterét Kovács Margit gyönyörű kerámiája díszíti, és itt működik egy különleges találmány, a páternoszter-típusú lift is.

A fenti képeslapmásolaton (melyet olvasónktól, Vértesi Ferenctől kaptunk) a patika és a vármegyeháza környékének 1917-es látványán ámuldozhatunk, ráadásul színesben. Az archív relikviákon a Szent Anna utca (akkor Béke útja) sarkán még szerepel az a patikaépület is, aminek a korábbi üzlete az „Arany Angyal” nevet viselte. Itt ma bankközpont áll, a gyógyszertár épületét 1978 novemberében bontották le.

Debrecen gyógyszertárai 1930-ban, Zoltai Lajos rajzán

Az Abigail bejegyzése szerint a patikát 1690-ben alapították, és például a XX. század elején Mauthner Alfréd volt a tulajdonosa.

A városrész arca napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az eredeti vármegyeházának a túloldalán is kis épület volt, és oda is modern stílusú, emeletes házat húztak föl. Végül íme egy lélegzetelállító fotográfia a környékről. Amikor még a patika és a város is „Arany” korát élte!

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Anno és most. Montázs, fotó: © Debreceni Képeslapok

120 éves a debreceni Szent József Gimnázium palotája

A születésnap, 2023. szeptember 3. reggelén a Szent Anna utcai római katolikus oktatási intézmény főépülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben a Szent Anna utcai Szent József Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium gyökerei 1693. április 11-ig nyúlnak vissza, amikor a település szabad királyi városi címet szerzett.

A Szent József Gimnázium a renoválása 2023 márciusi befejezésekor, még kereszt nélkül. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mostani összeállításunkat a gimnázium főépületének 120. születésnapja alkalmából készítettük. Lássuk tehát máris a kalandos történetet!

Az 1909-ben postázott képeslap szerint a gimnázium homlokzatán már ekkor is szerepelt a kereszt és a ,,főgymnasium" felirat

Az Országgyűlés 1715-ben iktatta törvénybe a szabad királyi városi diplomát. Ennek az is feltétele volt (a templomépítő gróf Csáky Imre nagyváradi püspök, felsőházi honatya javaslatára), hogy a város köteles gondoskodni a katolikusok befogadásáról, s telket kijelölni a plébánia és templom számára.

A 120. születésnap, 2023. szeptember 3. reggelén a Szent Anna utcai palota. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az intézmény honlapján olvasható iskolatörténet azt is felidézi, hogy a debreceni katolikusok első, kegyesrendi (piarista) iskolaépülete 1721. január 21-én nyílt meg.

Az iskola 1938-ban, a Batthyány utca felől. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka

Az iskola mai palotáját Stégmüller Árpád építész tervezte és kivitelezte, és 1903. szeptember 3-án avatták fel. Falai között akkor már nyolcosztályos főgimnázium működhetett. A gyarapodó diáklétszám miatt 1936 nyarán ennek az épületnek a keleti szárnya fölé még egy emeletet építettek.

A Szent József katolikus gimnázium renovált főhomlokzata a Szent Anna utcán (23.03.28., részlet) Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az iskola 1926-ban felvette a piarista tanító rend alapítójának a nevét, így az új elnevezése a Debreceni Kegyestanítórendi Római Katholikus Calasanzi Szent József Reálgimnázium lett – eleveníti fel továbbá az intézmény múltidézése. Rangját az is emelte, hogy az 1929/30-as tanévtől a piarista gimnázium a debreceni Tisza István Tudományegyetem tanárképzőjének gyakorlóiskolája volt.

Az intézmény kertje 1934-ben. Fotó: Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatéka

Az intézmény honlapján olvasható iskolatörténet kitér arra is, hogy a Debreceni Calasanzi Szent József Intézet, 227 évi sikeres működése után, 1948 júniusában megszűnt létezni. Helyét a Révai Miklós Gimnázium foglalta el, amely 1950-től Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium néven működött.

A megszépített épület főhomlokzatára 2023 júniusában a kereszt is felkerült. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori piarista gimnázium épülete 2007-től a jogutódjának, a szintén egyházi fenntartású Szent József Gimnáziumnak ad otthont, mely 1996. szeptember 1. óta működik a Szent Anna utca 19. szám alatt. Íme, még egy tavaszi képünk a 2023. szeptember 3-án immár 120 éves iskolapalota pasztell zöldben pompázó, megszépített főhomlokzatáról:

A Szent József Gimnázium főhomlokzatán a ,,Róm. Kath. Főgymnasium" felirat is szépen kirajzolódik. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az épület 1971-ben, még Kádár-címerrel, amikor a Csokonai-gimnázium működött benne. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás