Retro túrák Hajdú–Biharban

Debrecenből most ismét kitekintünk, s ezúttal Hajdú–Bihar megye településeinek retro képeslapkínálata közül szemezgetünk. Előtte azonban otthon is körbepillantunk:

Időutazásunkból nem hiányozhat Debrecen se, így hát íme először is néhány pazar fél évszázados felvétel a cívisvárosról. Fotók: Bakonyi Béla, Horváth Zoltán, Tulok Ferenc / Képzőműv. Alap

Az ABC legelején folytatva a sort, barangoló összeállításunkat az álmosdi Kölcsey-ház felvételével nyitjuk. Mellette Hajdúböszörmény főtere, valamint Komádi mozaikja és egy nyíradonyi régi fotográfia van. Ez utóbbi 1937-ben készült egy cséplés után a ,,Tivorányban" (ami egy ottani tanya neve). Fotók: Megyei Tanács / IPK Váll., Db. Műhely KIAK, nyíradonyi önkorm.

Hajdúböszörménnyel kapcsolatban egy önálló üdvözlőkártyát is bemutatunk. Előtte azonban íme egy mai fotómix a felújított Bocskai térről:

Az átépített Bocskai téren vizes élményelemeket is kialakítottak. Fotók: Debreceni Képeslapok

A Hajdú–Bihar megyét bemutató sorozatból természetesen Hajdúszoboszló sem hiányozhat. Múltidéző kalandozásunk végén ezúttal a strandját, az ottani – szintén híres – női napozót, valamint a fürdőhely mellett működő távolsági autóbusz-állomás látványát idézzük fel az 1960-as, '70-es évekből. Fotók: Horváth Zoltán, Megyei Tanács / IPK Váll.

A következő blokkban Hortobágyra és a széles folyójára csodálkozhatunk rá egy szuper légi fotó segítségével. Ugyanitt a Vízi színpad is látható a Hajdú Táncegyüttes leányműsorával, alul pedig Balmazújváros központja és a városháza tündököl. Fotók: Csobaji Előd, Megyei Tanács / IPK Váll.

A Böszörmény-címeres lapot a rendszerváltás címer-lecserélési hulláma idején készítette a helyi Petit GMK nevű kis manufaktúra.

A régi Hajdú–Bihart megidéző, további összeállításunkért látogass ide.

DBKL

Az itt megosztott képeslapokat se a netről szedtük másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk részei. Ne lopj te se!

Volt egyszer egy Nagyállomás

Debrecenben a Tiszavidéki Vasút nevű társaság honosította meg a vonatközlekedést 1857-ben, amikor Szolnok felől Debrecenig megépült a cég első vasútvonala.

Az első indóház a Népkert felől. Nagyításért kattints a képre!

A vasutallomasok.hu adatai szerint a vasúttársaság az állomás vágányai fölé vonatfogadó facsarnokot is emelt. Az alábbi galériánkban az első állomásépületet is bemutatjuk. Később a vasutat továbbépítették, s emiatt alig 40 évvel később már bővíteni kellett az épületet. A tervezéssel Pfaff Ferencet bízták meg. Az új tégla-üveg palota a közönség előtt 1902. július 14-én nyílt meg a korábbinak a helyén.

A pályaudvar és az Ispotály-templom látképe.
A képeslapmásolatot V. Pákozdi Károly Zoltán osztotta meg az olvasóinkkal

A főkapu körül hatalmas, kétszintes íves üvegfal tündökölt, ami mögött a jegyváltó előcsarnok működött. Az épületet 1944-ben bombatalálat érte, de nem sérült meg helyrehozhatatlanul. Mégis az a döntés született, hogy lebontják. Kelemen László tervei alapján elkezdték felhúzni a ma is használatos felvételi épület. Az 1961. augusztus 20-án átadott komplexumot a régi palota elé építették. Az alábbi albumunk végén található is olyan fotó, amin az új állomás ablakából a régi épület látható. Nagyon szép volt a palota előtti, mediterrán jellegű park is. Ennek a helynek 1863-tól 1927-ig a Népkert volt a neve.

A Nagyállomás palotája ilyen volt a sínek felől 1940-ben – és ez a látvány ma, szintén a peronokról nézve

Majd csak azt követően adták neki a Petőfi tér nevet. A mai Petőfi-szobor környékén a II. világháborúig egyebek mellett a Deák és a Hunyadi utcák húzódtak, és ott pompázott a nagy zsinagóga, valamint a Royal Szálloda is.

A fenti képpáron a vasútvonal létrehozásának debreceni évfordulós emléktáblája, valamint egy ritka képeslap idézi a szépséges múltat.

Az első indóházunk 1857-ben. A képet a Debreceni dinasztiák című tárlaton repróztuk az Új Városházán

Itt pedig akkor a nyílra kattintva a galériánk csodálható meg:

A gyűjtemény képeinek fotósai, forrásai, adományozói a következők: Csokonai Kiadó, Kubinszky Mihály, Ribiczeyné Karalyos Réka Judit, Tanka Gábor, Uropath, Uvaterv / Fortepan, Vasutallomasok.hu, Vértesi Ferenc, V. Pákozdi Károly Zoltán. Köszönet értük, és kellemes időutazást!

,,Sturm János m. kir. posta szállító Debrecen" flottája a Nagyállomás palotájánál. A felvételt a debreceni postamúzeum kiállításán repróztuk

Végül egy újabb elgondolkodtató összehasonlítás:

Nagyállomásunk egykori palotáját nem véletlenül idézi Miskolc Tiszai Pályaudvarának
felvételi főépülete: mindkét meseszép épületet ugyanis Pfaff Ferenc tervezte

DBKL

Vakáció – 1936. VI. 28.

Debrecen régmúltjának csodálatos pillanatát osztjuk meg most. A ,,kereken" 85 esztendős felvétel egy akkor ötödikes leányosztályt örökített meg.

Dr. Pallay Lajosné és ötödikes leányosztályának tablóképe 1936. június 28-án. Fotó: Hagyaték

A Kálvin tér 8. szám alatti ,,Perczel fiók műterme" által készített fotográfián dr. Pallay Lajosné tanító, valamint az egykori képtulajdonos Barna Ilona és csaknem ötven bájos lányka szerepel. Mindannyian ünneplőbe öltöztek, és a csattos frizuráik is hasonlóak. Iskolanév híján eredetileg úgy gondoltuk, hogy a kis Dóczy növendékei.

Nyolcvanéves gyöngybetűk a kép hátoldalán. Nagyításért kattints a képre!

Facebook-megosztásunk révén, Szilágyiné Gábor Éva hozzászólásának köszönhetően most már azonban tudjuk, hogy a kép az Ispotály utcai iskolában készült, hiszen az édesanyja is szerepel a fotón! Az alsó sorok ifjú hölgyei karba tett kézzel ülnek pokrócokon és padokon, a többiek egyenesen, de fesztelenül állnak. Szinte mindegyik leányzó mosolyog, és könnyednek tűnik. Nyugodtak és gondtalanok.

Jó lett a bizonyítvány, örültek a nyárnak... S bizonyára kedvelték is egymást és a tanítójukat. Talán tízévesek lehettek akkoriban. Azóta elrohant sok-sok év, s a legtöbbjük már nem él. Vajon mit adott nekik a történelem? Voltak-e még boldogok?

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1961-es gyufacímkék a 600 éves cívisvárosról

Debrecen mezővárossá nyilvánításának (1361. június 14.) hatszázadik évfordulója tiszteletére, 1961-ben pazar skatulyákat bocsájtott ki a gyufaipari vállalat. A darabonként potom 40 fillérbe került sorozatban a cívisváros nevezetességei is szerepeltek, s erre most a ,,Képeslap adok-veszek" című Facebook-oldal fantasztikus kollekciójából válogatva mutatunk szép példákat. A felső csoportosításban a múzeum, az egyetem, a Kollégium és a hortobágyi Kilenclyukú híd rajza látható a korszak aktuális grafikai stílusában megjelenítve. Az alsó blokkban ugyanakkor a Nagyerdei Strand és víztorony, valamint – elmaradhatatlan jelképként – a Nagytemplom körvonalazódik. Egy szó, mint száz, akkoriban ezt is nagyon jól csinálták!

DBKL

Örök szépségünk, az Egyetem tér

Az Egyetem tér, napjainkban. Mai fotók:  © Debreceni Képeslapok

Debrecen legimpozánsabb épületét 1932. május 15-én avatták fel. A tudományok palotája ma a város nevét viselő egyetemnek a központja.

Az Egyetem téri főépület előcsarnoka. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A létesítmény fokozatosan nyerte el a jellemző formáját. Sőt, ha megvalósult volna az egyetemi főépület – Korb Flóris által megalkotott – teljes terve, akkor egészen más lenne, mivel eleve oldalról is rányúlna a díszes tömb a parkosított térre (mely nem mellékesen az akkori főépítész, Borsos József géniuszát is dicséri).

Korb Flóris eredeti terve. Forrás: Unideb.hu

Ezek mellett a szobrokat se egy időben helyezték ki, hiszen amíg a prédikátoralakok a múlt század első harmada óta vannak ott (mára egyre rosszabb állapotban), addig a meztelen fürdőzőfigurák csak az 1960-as évek közepe óta sütkéreznek a parton. Immár pedig, 2016. október 31. óta Tisza István szobra is a palotánál áll, 2018. május 15. óta pedig Klebelsberg Kunó szobra is.

Az aula díszablakainak központi motívuma. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az intézmény előtt a klasszikus franciakertek mintájára megalkotott park szinte egyidős a közeli fedett uszodával, továbbá köztemetővel, a nagyerdei parkkal és a lerombolt stadionnal is. A mai Debreceni Egyetem palotája előtt elterülő díszkert tujáit 2014 decemberében cserélték ki tiszafákra.

Panorámakép a térről egy 1984-ben postázott üdvözlőkártyán. Fotó: Csobaji Előd

A fenti, 30 éve feladott képeslapon is még jól látható, hogy a külső sövénykígyó sokkal alacsonyabb volt, mint manapság. Ezáltal a város történelmi személyiségeinek mementói anno kevésbé olvadtak bele a környezetükbe. A homlokzatot Rákosi- és Kádár-címer is „ékesítette”, mígnem 2012-ben – egy csupasz időszakot követően – felkerült rá a koronás államjelkép.

Látkép 1957-ből. Fotó: Képzőművészeti Alap

Ugyanakkor magának az egyetemnek a neve is többször változott, hiszen volt „Tisza István” is és 1952-től „Kossuth Lajos” is. A templom tornyában nem volt óraszerkezet, a főépület jobbján pedig (1969-ig) a kémiai szárny. Összehasonlítva ezt a fotót a napjainkban készített felvételünkkel, az is szembetűnő különbség, hogy a víz már nem a korábbi sziklaszigetekből lövell a magasba.

A franciakert látképe 1978-ban a magasból. Fotó: Megyei Tanács, IPK Vállalat

Ezek a kőkoszorúk azért is emlékezetesek, mert esténként a bennük elhelyezett, színes reflektorok ragyogták be a szökőkutat és a környéket. Az elsőrendű attrakciónak számító főépület, medence és templom szépsége mellett van még valami, ami a régi és a mai fényképeken is felfedezhető: a teret fedő gyöngykavicsrétegben kitaposott gyalogösvény.

A lenyűgöző Egyetem tér teljes látképe.  Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ehhez kapcsolódva osztom meg végezetül sokak aggodalmát: ezt a parkot remélhetőleg sose fogják leműkövezni vagy zúzott kövezni...

A régi kőkoszorús-díszkivilágításos elrendezés. Fotók: Horváth Zoltán, Tulok Ferenc 

(Az itt bemutatott képeslapokat se a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk megbecsült példányai.)

A tudományok palotája az Egyetem téren 1975-ben és 2020-ban. Fotók: Fényes Tamás / © Debreceni Képeslapok 

DBKL

Májusi varázslat a Petőfi téren

Festői látvány örvendezteti meg az utazókat a villamos-végállomáson. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben sokáig az egyik legszebb téregyüttes volt a Petőfi tér, hiszen a Nagyállomás előtt, valamint a Piac utcai részen is mindig sok virág és más növény tündökölt. A hely leendő átépítése miatt az Erzsébet és a Holló János utca közti rész most elég lehangoló, és a szökőkút se működik már.

A kompozíció megszépíti a Nagyállomás környékét. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Nagyállomás előtti villamosforduló parkja azonban kifejezetten szemet gyönyörködtető azokon a helyeken, ahol beültették ezerféle virággal a szorgos kertészek. Sajnos itt is vannak kitaposott részek, az pedig külön elszomorító, hogy egy helyszínelő autó gyakran áll a forgalmi iroda melletti, immár egyre kisebb, egyre inkább kipusztított zöldterületen...

A Petőfi-szobornál is vannak most ágyások, és virágzó fában is gyönyörködhetünk még. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ennek ellenére szívből ajánljuk mindenkinek megcsodálni ezt a fantasztikus parkot, a többi pedig remélhetőleg hamarosan rendeződik. 

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok írásait és fotóit, hogy amennyiben nem távolítják el azokat az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Dobozi-temető utolsó sírköve

Debrecenben egykoron megannyi nyughely működött, s közülük a Cegléd utca nevét viselő temető volt a legnagyobb. Vélhetően ennek egy utolsó hírmondóját fedeztük fel most a Brassai-suli mögött. Sőt, a cikk végén az 1974-es Fényes udvart is megidézzük!

Ilyen szép a mementó mintázata. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A helyen ma a régi ruszki egyen kockaházak állnak (sokuk már átalakítva), ám az idősebbek közül még sokan jártak itt akkor is, amikor a Dobozi-temető terült el rajta. A leírások szerint ez a Cegléd utcai temetőhöz tartozott, akárcsak a Csapó utcai és a Rakovszky utcai is. Mindet 1932-ben zárták be, amikor megnyitották a Köztemetőt. Sok sírt és sírkövet oda telepítettek át, míg például dr. Nagy Lajos gazdag ügyvédnek a síremlékét (Somogyi Sándor 1916-os alkotását) egy Déri téri házfalba, a mai református levéltár homlokzatába építették be 1950-ben. A mai Ótemető, Dobozi, Rakovszky és Munkácsy utcák, valamint a vasúti sín közötti területen víztornyot, iskolákat (például a Bocskait), négyemeletes lakóházakat építettek, majd pedig a Fényes udvari lakótelepet is.

Dr. Nagy Lajos gazdag ügyvéd síremlékét a mai református levéltár homlokzatában állították ki. Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Honvédtemetőben is vannak ilyen síremlék-talapzatok 

Az utóbbi övezet kialakítása során (az 1970-es évek elején) még gyakorta kerültek elő a földből csontok, de aztán a beköltözők napirendre tértek a múlt fölött – amelyre már szinte csak az utcanevek utalnak. A minap azonban arra tekerve felfedeztünk egy nagy, furcsa követ az egykori szovjet kolóniában. A mintegy fél köbméteres relikviát (szobortalapzatot?) már benőtte a moha, ám így is nagyon különleges a mintázata, s az állapota is jónak tűnik. Gyanúnkat erősíti, hogy a Honvédtemetőben is vannak ilyen formájú és mintázatú emlékoszlop-talapzatok. Örömteli, hogy a Víztorony utcai kő is megmaradhatott ezen a valószínűleg eredeti helyén, s szívből reméljük, hogy a jövő embere is megbecsüli! (A nagyerdei egykori Titkos-tó betemetett kőpadjairól ebben a cikkünkben írtunk.)

Urbán Tamás 1974-ben készített, muzeális értékű felvétele az új Fényes udvari lakótelep kisdedóvójáról,
valamint a Karácsony György és a Boka Károly utcai panelsorokról (Forrás: Fortepan)

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Mint utóbb kiderült, az Ungvár utca sarkán is van egy sírkő