Debreceni Képeslapok: 1966

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1966. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 6., szombat

A Petőfi téri zöld szalagház építése (1963–1966)

Debrecenben 1963. augusztus 3-án adott hírt a helyi lap arról, hogy Boruzs Bernát építészi és Fésűs János statikai tervezésével nyolcemeletes lakóház épül a Petőfi téren. többek között az egykori Deák utcai nagy zsinagóga helyén. Nyitókép: Vencsellei István

A Petőfi téri zsinagóga helyére épített szalagház

A cikk szerint lakóépület a Petőfi tér keleti oldalán levő volt Iparkamara párkánymagasságához épül olyan igénnyel, hogy annak igen magas manzárdtetős tűzi falát is takarnia kell. Az épületben 86 lakás lesz, s központi fűtést és központi melegvíz-szolgáltatást is kialakítanak. A homlokzatot vakolt felületek, huzalbetétes üveges erkélykorlátok és napfénytörő elemek variációi ékesítik. Az építést még abban az évben elkezdték. Fotók: Fortepan / Uvaterv

Az 1965. március 13-i újság a Petőfi téri nyolcemeletes modern lakóház építése kapcsán arról írt, hogy a munkálatokkal csak az év közepén végeznek, de máris látható, hogy az épület hetedik és nyolcadik emeleti szintjén kétszintes lakások készülnek. Az országiban elsőnek építenek ilyen magasan – a hetedik-nyolcadik emeleten – kétszintes lakást.

A felső rész. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló lakások eddig csak az óbudai kísérleti lakótelepen, egyemeletes épületekben létesültek. Főként angol, holland és lengyel tervek alapján alakította ki a lakások méreteit és terveit Boruzs Bernát debreceni tervezőmérnök. A kétszintes lakás „földszintjén” – vagyis a 7. emeleten – nagy nappali szoba van, amelyhez tetőterasz is tartozik. Az előszobából lépcsőfeljárat vezet az emeleti szintre, ahol beépített szekrényekkel kis elő-, fürdő- és nagy hálószoba is található. Az étkezőkonyhát és további mellékhelyiségeket az alsó szinten alakították ki.

Aztán, 1966. szeptember 10-én a HB Napló már arra hívta fel a figyelmet, hogy hosszú hónapok óta állandó problémájuk a debreceni Petőfi téren felépült nyolcemeletes házban lakó szülőknek az, hogy hol játsszanak a gyermekek? Játszótér ugyanis nincs, viszont van a házban vagy százhúsz gyerek. A gyerekek játszanak a forgalmas úttesten, legázolják a Petőfi téri parkot, a rendelőintézet ablakain leselkednek, régi kőkerítések tetején egyensúlyoznak stb. Gond ez a szülőknek, a járművezetőknek, a rendőrségnek, az orvosoknak Pedig lehetne – sőt kell is megoldást találni. A nyolcemeletes lakóház és az új GELKA-székház közözött lenne hely gyermekjátszótérnek... Ez így is lett. (Debrecen akkori legnagyobb lakóházának építését ebben az összeállításunkban elevenítettük fel.)

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. április 21., kedd

A Kishegyesi úti műanyaggyár

Debrecenben 1966. április 21-én adott hírt a HB Napló arról, hogy több mint 200 millió forintos előirányzott költséggel megkezdődött a Kishegyesi út végén az új műanyaggyár építése. Nagy Mihály igazgató tájékoztatása szerint sok millió devizaforintot takarít meg a népgazdaságnak a felépülő új gyár. Ugyanis a műanyagokkal egyebek mellett ólmot, rezet lehet megtakarítani. Az új gyár egy részlege két év múlva kezdi meg az üzemelést 600 – főleg női – munkással. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy a gyár egyik üzemcsarnokának területe 10 ezer négyzetméter lesz, ahol többek között 47 fröccsöntő automatát állítanak be.

A cikk hangsúlyozta továbbá: a gyártáshoz szükséges alapanyagot is Magyarországon, Tiszaszederkényben állítják elő, és ez újabb devizamegtakarítást jelent az országnak. Megtudhatták az akkori olvasók azt is, hogy a beindulás után bővítik a gyárat, s 1970-ig még 640 millió forintot költenek az új csarnok építésére, gépek beszerzésére. A teljes üzemelés után hazánk legnagyobb műanyag-feldolgozó gyára lesz a debreceni, évi 22 ezer tonna kapacitással – emelte ki a tudósítás. Bár az átadási határidő – 1968 március – még messze van, de már készülnek a tervek a szerszámozásra, szakemberképzésre, a gyártandó cikkekre. Főleg olyan termékek hagyják el majd az új gyárat, amiket eddig külföldről hoztunk be. Aztán 1968 januárjában arról szóltak a hírek, hogy megkezdi működését az új üzem a Kishegyesi úton. Az új gyárban évente 3000 tonna műanyagot dolgoznak fel, és ebben sok új, hasznos háztartási és közszükségleti cikk is benne lesz. Újdonságnak számít a gyár termékeit illetően a műanyagcső-gyártás. Az új üzem igyekszik hozzájárulni ezzel a ma még kielégítetlen igények teljesítéséhez. Az új gyár műhelycsarnokai már készen vannak, s megkezdődött a gépek alapozása, szerelése. A tervek szerint januárban a nagycsarnokban elhelyezett 36 fröccsöntő gépet kipróbálják, a próbaüzemelést megkezdik.

Érdekességnek számít a 12 méter hosszú, csaknem 3 méter magas, óriási fröccsöntő gép, mely hatkilós termékek gyártására is alkalmas, és az ország egyik legnagyobb ilyen gépe. Ez a gép készíti többek között a műanyag ruháskosarakat és gyermekfürdőkádakat. Másik érdekessége lesz a gyárnak az automatikus, gépesített diszpécserközpont, ahonnan a gépek működését is szemmel tartják, és irányítják a termelést. Az új gyártmányok között szerepel például a húsverő kalapács, műanyag boros-, sörös- és tejesüvegrekesz, valamint a műanyag vegyszerszivattyú is. Ez a Műanyagipari Kutatóintézettel közösen kidolgozott gyártmány nagy devizamegtakarítást ad, és gazdag exportlehetőséget ígér. Mindezekhez rendkívül pontos munkával elkészített szerszámokra van szükség, melyek igen drágák. Az új gyárban felszerelt legnagyobb fröccsgéphez szükséges két szerszám 53 ezer dollárba került. A gyár irányítását végző műszaki apparátust korszerű elvek szerint építették fel, ugyanakkor a szak- és betanított munkások képzettsége is átlagon felüli. Az új gyár működéséhez – beleértve a Hétvezér utcai üzemet is – csaknem nyolcszáz emberre volt szükség. Őket korszerű pszichológiai módszerrel válogatták ki a Lenin Kohászati Művek pszichológiai laboratóriumának segítségével – fogalmazott a beszámoló.

További üzemeink története régi képekkel:

DBKL

2026. április 7., kedd

Volt egyszer egy Kinizsi Söröző

A debreceni Aranybika Hotel pincesörözőjét több hónapos átalakítás miatti zárva tartást követően az 1966-os, első virágkarnevál napján, augusztus 20-án 11 órakor, Kinizsi Söröző néven nyitotta meg újra a közönség előtt a Hajdú Megyei Vendéglátó Vállalat a Bajcsy-Zsilinszky utca elején, a Víg Mozihoz vezető udvar mellett. A korabeli hirdetések szerint eleinte vasárnaponként 11 órától hangulatos sörzene is szórakoztatta a betérőket az Aranybika Kinizsi Sörözőjében, melynek jellegzetessége volt a kockás padló, a masszív faasztalok és a vesszőből font színes lámpaburák is.

A külső front. Fotó: Alföldi Antal, 1972

Összeállításunk fotói részben a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlegéből származnak. A képeken nemcsak a Kinizsi cégére látszik, hanem az is, hogy a kapujánál álltak meg az autóbuszok. Hétvégeken sok sorkatona még ide ruccant le, mielőtt 28-as busszal visszatért az eltávozásról a Kossuth Laktanyába. Rajtuk kívül a belvárosi, például Bethlenes diákság is szép számban képviseltette magát a népszerű sörözőben. E pincében ma is vendéglő üzemel, de más névvel, tulajdonossal és külsővel.

Régi színes fotók: Zoltai Károly, 1971

Olvasóink hozzászólásai között korábban Bán Jánosné a következőket írta: „Szívemet simogatja ez a kép! 1975. május 7-én itt ismertem meg a férjem. Azóta 44 éves házasok vagyunk 2 csodálatos gyerekkel és 3 unokával. Soha nem felejtem azt a napot! Az ott fogyasztott túrós csusza ízét, a húsos palacsinta illatát, a (számomra) nehéz székek súlyát, az egész KINIZSI hangulatát! Erzsikét, a pincért! Mindent, mindent, ami akkor ott volt! Imádtam!”

Burai Árpádné Éva így fogalmazott: „Régi szép idők. Finom túrós csuszát, töltött káposztát ettünk a Kinizsiben. Jólesett rá a finom csapolt sör. Jó társasággal sok-sok kellemes estét töltöttünk el itt. Ma már csak emlék. Jó visszaemlékezn a fiatal évekre!” Rákos László felidézte: „Igen kellemes kis hely volt, csak a lépcsőn kellett vigyázni, bár felfelé menet négykézláb is ki tudtál botorkálni.”

1971-es felvétel: Fortepan / Inkey Tibor

Hérák Vera azt kérdezte: „A homokórák funkciójára emlékeztek? Jó volt, jók voltak a kaják, s mindig vidám esték voltak ott!” Dudics István az órákkal kapcsolatban felelevenítette: „Egy időben minden asztal mellé a falra egy homokóra volt felszerelve. Rendeléskor indult az óra, ha az étel nem érkezett meg a homok lepergéséig, ingyen volt a kaja. Igyekeztünk bonyolult ételt rendelni, de sohasem sikerülte legyőzni a homokórát.”

Kékesi Éva kijelentette: „Ott ettem igazi jó hortobágyi palacsintát, azóta se. A nyomába sem jár a mostani, akárhol készítik.” Andreas Oikonomou is erre emlékezett: „Görög egyetemisták, törzshelyünk volt a 80-es években. Ott ettem először hortobágyi palacsintát.” S végül Hegedűs Ildikó gondolatai: „Gimi utáni összejövetelek... apró lázadásokkal, világot megváltó szónoklatokkal... Áááááá, de szép is volt!” Olvasóink további múltidézései itt olvashatók. A közeli, egykori törökfürdő hihetetlen históriája pedig ebben az összeállításunkban ismerhető meg.

Az 1974-es étlapot Barna Sándornak köszönjük!

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy

amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

Nyitóképünk teljes méretben

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

Az 1996-os képet Babi Katalin Baráthnak köszönjük!

2026. március 17., kedd

Az Új élet parki „Lapos”

A képet Czimre Józsefnek köszönjük

Debrecenben 1966. április 2-án nyílt meg az Ibolya utcában az Új élet park régóta várt presszója, amit aztán az alakja miatt a Lapos becenévvel illetnek azóta is.

A Hajdú-bihari Napló 1964-ben így írt a lakótelepi vendéglátóhely hiányával kapcsolatban: Szerkesztőséget is sokan felkeresik azzal a kéréssel, hogy mi lesz az Új élet parkban? A nagy lakótelep feltétlenül jobb ellátást igényel. Annál is inkább, mert most vendéglátó-ipari ellátásról nem is beszélhetünk. Sajnos, ez beruházási probléma. Már elkészült az Új élet parki bisztró-eszpresszó tervdokumentációja. Remélhetőleg hamarosan megtörténik a szerződéskötés, és még ebben az évben megkezdődik a beruházás.

Napló-tudósítás az átadás után

Az önkiszolgáló éttermet, fagylaltárudát, dohányboltot és esti kocsmát is magában foglaló üzlet nyitásának híre végül két évvel később jelent meg a sajtóban. A vendéglő más néven és más profillal ma is működik, ugyanakkor az épületet is átalakították: például a teraszt beépítették.

A Helytörténeti fotótár 1969-es felvétele

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

DBKL

2026. március 14., szombat

Miért bontották le a Hatvan utcán ezeket a kis házakat?

Debrecenben a Hatvan utca 8. és 10. számú, 714 négyszögöles telken, a Sajó István-féle bérház mellett megkezdődött a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság hatemeletes irodaházának építése – adta hírül 1966. március 15-én a Hajdú-bihari Napló. A cikk szerint a régi épületeket akkorra már lebontották, s teljes erővel folyt a munka, amelynek eredményeként „szerződés szerinti határidőre, 1967. július 1-re elkészül a városképet is igen előnyösen javító palota”. A Hatvan utca 8–10. szám lebontott épületei az alábbi muzeális felvételen láthatók egy 5-ös villamos társaságában:

A helyszín 1932-ben. (Fortepan / Flanek-Falvay-Kováts)

Az új irodaház 300 vízügyi dolgozónak adott megfelelő munkahelyet. Ezáltal megszűnt az addigi Széchenyi utcai központban levő zsúfoltság, felszabadultak a Tengerész utcai és Vágóhíd utcai helyiségek is, és egy épületben kaptak helyet az igazgatóság dolgozói. A tudósítás így folytatódik: valóban egyik dísze lesz Debrecennek ez az épület, melynek homlokzati része előregyártott panelekből készül. A pillérek sötét betonburkolatot kapnak, a homlokzat burkolata pedig fehér tört parcellán betonburkolattal ékesedik majd. Az épület központi fűtéses lesz, melegvíz-szolgáltatásos és lifttel felszerelt. Az ablakok is modern megoldást kapnak, mert forgórendszerűek lesznek. Az irodaház lábazati földszintjét időálló klinker burkolja. A modern épületet a Hajdú-Bihar Megyei Állami Építőipari Vállalat készíti. Az építkezési költség 8 millió 900 ezer forint, de az irodaházzal kapcsolatos teljes kiadás a tervezési és kisajátítási költségekkel együtt 10 milliót tett ki. A terv szerint 1966-ban már tető alá került az épület, a jövő évre csak a belső szerelési munkák maradtak. A zömmel előregyártott elemekből készülő helyiségek száma 139, a beépített térfogat 10 ezer 135 légköbméter volt.

1905-ben postázott képeslap az érintett helyről

A cikk kiemelte azt is, hogy a magas talajvíz miatt négyméternyi vasbetonlemez-alapozást kellett végezni. Sőt, a talaj átvizsgálásakor kiderült az is, hogy a beépítésre kerülő telken haladt át az az ősi patakmeder, amelyik a Déri Múzeum körzetében az elmúlt századokban még meglevő Pap-tónak a vizét vitte le a Tócó-patakba. A talajvizsgálatok pontosan megállapították az eliszapolódott, feltöltődött patakmeder helyét!

A mai homlokzattal. Fotó: © Vass Attila Tamás Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok régi képpel:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2026. február 6., péntek

Debrecen 1966-ban, 12 szép retro fotóval (2. rész)

A Debrecen 1966-os arcát és ma már nem létező helyeit bemutató cikkünk folytatásaként ezúttal is ebben az évben kalandozunk, de már a belvárostól távolabbra is látogatva. Összeállításunk képeit a Fortepan tette közzé a VÁTI, Szánthó Zoltán, a Magyar Rendőr és Gyöngyi adományai révén.

Az első fotókon a korabeli Egyetem térre csodálkozhatunk rá, valamint az egyetem főépületére. Figyelemreméltó a szökőkút is, amiben sziklakoszorúkból lövelltek az esténként megvilágított vízsugarak. A turistabuszok a tudományok palotája előtt álltak meg.

Az egyetemi templomnak még nem volt meg a toronyórája. Ez pedig a nyitóképünk teljes méterben:

A DOTE 1966-ban még önálló intézmény volt. A főépület történetét itt mutattuk be.

Készült fotó az Kossuth Lajos Tudományegyetem új kollégiumáról is.

A belváros szintén sok kép ihletője volt akkor is. Íme az Aranybika Szálloda, valamint az akkor még meglévő régi épületsor.

Takarékpénztári palota, fasorok, villamosok szép összhangja csodálható meg a lenti képen.

A Szent Anna utca akkoriban a Béke útja nevet viselte.

Júniusban lesz 50 éve annak, hogy leállították a 4-es villamost, ami itt közlekedett.

Az Egyetem sugárút pedig Tanácsköztársaság útja volt, és a rajta kialakított Március 21. téren állították fel a Proletár című szobrot a korábbi katonaszobor helyére. Szemben az Egyetem Kávéház nyílt meg 1968. november 2-án.

Különleges a volt Ybl-főiskola melletti kompozíció is, aminek címe: Ifjú szívekben élek. Ez ma már nem itt van (de legalább megvan), mi pedig ebben az összeállításunkban elevenítettük fel a történetét. Kellemes múltidézést Mindenkinek!

DBKL

2025. július 21., hétfő

Az 1966-os, I. Debreceni Virágkarnevál

Debrecen 1966. augusztus 20-án rendezte meg az első újkori országos virágkarnevált. Ennek a történelmi fesztiválnak a képei közül szemezgetünk a Kedves Olvasónk, Szilágyi Bence által rendelkezésünkre bocsátott reprodukciók felhasználásával.

A mérföldkőnek bizonyult parádé résztvevői annak idején még a Kálvin térről vonultak a Péterfia utcán át az akkori Nagyerdei Stadionba, az érdeklődő ünneplők sorfalai között.

Az 1966-os, első Debreceni Virágkarnevál nagydíját a Debreceni Kertészeti Vállalat Nagytemplomos kompozíciójának ítélte a zsűri (lásd a cikk legfelső felvételén).

A Miskolci Kertészeti Vállalat virágkocsija a második és a harmadik díjat is elnyerte (ez a harmadik képen csodálható meg). A bronzérmesek a szombathelyi kollégáik lettek (lásd a fenti fotón).

A fenti reprón a nyíregyházi kertészet karneváli alkotása látható (IV. díj), míg az alábbi kép a gyöngyösi csapat világbékét szimbolizáló, ötödik helyezett kreációját örökítette meg:

A parádé virágkompozícióit többek között középiskolások kísérték, akik dekoratív dresszekben tündökölve, különféle akrobatikus, illetve táncos attrakciókkal szórakoztatták a közönséget.

A kategória első és második díját a helyi Fazekas Mihály Gimnázium karneválozóinak ítélte a zsűri.

A ma is tartó virágkarneváli sorozat főpróbájának tekinthető, 1966-os, első fesztiválon a kategória harmadik helyét a Bethlen Gábor Technikum szerezte meg, a negyedik és a különdíjas pedig a szintén debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium csoportja lett.

A Kedves Olvasónktól, Szilágyi Bencétől kapott albumreprodukciók tanúsága szerint a szervezők azt is elhatározták, hogy lesz folytatás. Ez a következő nyáron, 1967. augusztus 20-án már meg is valósult. A további virágkarneválokat bemutató képes összeállításaink a cikk végén találhatók, ugyanakkor a 2025-ös virágkarnevál programjai idelátogatva ismerhetők meg.

DBKL

Virágkarneváli összeállításaink sok szép régi képpel:

Keresés ebben a blogban

2026. június 6., szombat

2026. április 21., kedd

2026. április 7., kedd

2026. március 17., kedd

2026. március 14., szombat

2026. február 6., péntek

2025. július 21., hétfő