Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: repedés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: repedés. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 14., kedd

A Nagytemplom melletti aluljáró (1979—1986)

Debrecenben a hajdani Kálvin téri gyalogos-aluljárót 1979. január 5-én adták át a halálkanyarnál. A megnyitásról szóló Napló-tudósításban Kovács István, a Debrecen Megyei Városi Tanács Építési és Közlekedési Osztályának csoportvezetője az alábbiakat mondta el:

Fotó: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

Az aluljáró építése 1977 közepén kezdődött, s a munkálatok közben sokan feltették a kérdést, hogy miért éppen ide terveztek gyalogos-aluljárót elsőként Debrecenben, amikor a városközpontban a Kálvin térinél nagyobb gyalogos- és járműforgalmú csomópont is található. A Kálvin téri aluljáró előretekintő beruházásnak számít, ugyanis az igazi rendeltetésének csak akkor felel meg, ha végérvényesen átrendezik a Kálvin teretMai fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az aluljáró maradéka (24.11.07.)  Fotó: © Debreceni Képeslapok

A cikk kifejtette továbbá, hogy az aluljáró a rendezési tervnek megfelelően a jövőben a nagyszámú gyalogosforgalom számára zavartalan közlekedési lehetőséget biztosít. Természetesen baleset-biztonsági okok is közrejátszottak abban, hogy végül is ide került Debrecen első aluljárója. A Közmű- és Mélyépítő Vállalat generál kivitelezésében elkészült aluljáró (ami mintegy 5 és félmillió forintba került) teljes hossza 44 méter, szélessége 5 méter, 25 lépcső vezet le az aluljáróba, melynek padozata csúszásmentes gumiból készült. Óránként egyszerre 8 ezren közlekedhetnek az új létesítményben — ismertette az 1979. január 10-i beszámoló. A helyet azonban sajnos alig használták az emberek, sokan ugyanis ebbe az aluljáróba is lusták voltak lemenni, majd ismét lépcsőzni. Közben az is szárnyra kapott, hogy az aluljáró miatt megrepedtek a Nagytemplom falai.

A Nagytemplom előtti lépcső. Fotó: HBN

Aztán 1986. július 14-én a következő sajtóhír jelent meg: Ma építési munkálatok kezdődnek Debrecenben, a Nagytemplom körül: lebontják az aluljáró korlátait, majd lefedik az aluljárót. Mint dr. Debreczeni Ferenc, a Debrecen Megyei Városi Tanács elnökhelyettese elmondotta, a tanács és a Tiszántúli Református Egyházkerület vezetői megkülönböztetett felelősséget éreznek a Nagytemplom sorsáért, hiszen az építészeti remekmű nemcsak egyházi kegyhely, hanem a magyar történelem egyik legimpozánsabb emlékhelye is. Ettől a gondolattól vezérelve 1986. január 30-án megállapodás született, figyelembe véve a sokoldalú szakértői véleményeket, hogy a Nagytemplom körül kiépített romkertben öt méter hosszú szakaszon az alapot ellennyomással látják el. Bár jelenleg a templom állapota nem ítélhető szilárdsági, stabilitási szempontból veszélyesnek, a fenti intézkedés mégis szükséges, hogy lehetősége se merüljön fel a templom állékonysága csökkenésének. Ez azt jelenti, hogy a Református Kollégium felé eső oldalon a kőtárat betemetik, mert az hosszabb távon esetleg veszélyeztetné a templom állagát, stabilitását. Az egyház kegyeleti okokra hivatkozva kérte az aluljáró megszüntetését. A kérésnek a városi tanács helyt ad, így az aluljárót lezárják, a korlátokat lebontják, vasbeton panellel befedik és aszfaltozzák. Megállapodás született abban is, hogy a Romkertet a podeszttel összekötő rézsű letaposott részén a tanács lépcsőt építtet.

Az új aluljáró belseje. Fotó: HBN

A cikk hangsúlyozza: a Romkert továbbra is megmarad. A városi tanács feladatának érzi, hogy megkülönböztetett figyelemmel gondoskodjék a Nagytemplom és környéke, a Romkert és az Emlékkert rendjéről, tisztaságáról. A munkálatok legkésőbb augusztus 25-ig befejeződnek. A városi tanács meg van győződve arról, hogy a templom sorsa minden debreceni lakó, hívő és nem hívő számára egyaránt fontos, és reméli, hogy ezzel a megoldással, amely a Tiszántúli Református Egyházkerület vezetőségével a legteljesebb egyetértésben született, a templom biztonsága miatt egyetért.

U. i.: Radnai Pál városi főépítész a Napló 1990. március 5-i cikkében az aluljáróval kapcsolatban leszögezte: a templom nem az aluljáró miatt repedt meg. Az jól van ott, ahol van. Most ugyan le van zárva, de ha szükség lesz rá, újra meg lehet nyitni. Az aluljárót azóta sem nyitották meg, csak az üzletház felőli lépcsője használható Pázmándi Antal kerámiafalánál, ahol pinceüzletek működnek. A végső megoldást a belvárosi sétálóövezet kialakítása jelentette.

A Petőfi téri aluljárót '84.X. 24-én adták át

Kapcsolódó összeállításaink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. augusztus 14., szerda

Kritikán aluli állapotban a Faraktár utcai híd járdája


Debrecenben a Dobozi lakótelep melletti vasúti felüljáró, immár sajnos igen régóta nagyon rossz állapotban vannak a járdák fenti szakaszai, különösen az északi részen. Ezt örökítettük meg 2024. augusztus 12-én, a mielőbbi jobbítás reményében. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Boka- és cipőnyúzó törés. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A híd járdájának olyan hibái vannak, hogyha nem közeledne a tömegeket vonzó virágkarnevál, akkor is már réges rég meg kellett volna szüntetni azokat. Mégpedig az itt élők érdekében. 

Púposodás a törésvonal mentén. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A betonburkolat ugyanis megannyi helyen széttöredezett, sőt több területen úgy szét is porladt, hogy gyakorlatilag betonsóderes teknők terülnek el a járda romjain. Több helyen növények nőttek ki a hídelemekből, és általánosan tapasztalható a minimálisan elvárható takarítás hiánya.


A helyzetet súlyosbítja, hogy a járdák nemcsak meglehetősen keskenyek, hanem több beton villanyoszlop is áll rajtuk. E szükös térben és gyalázatos járófelületen közlekednének a gyalogosok – akiknek a felüljáró járdáján tekerő biciklisek miatt is félre kell húzódniuk. Főként, ha még rájuk is csengetnek.

Az a „remek” 40 éves beton... Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Faraktár utcai felüljáró lépcsőinek szintén döbbenetes állapotát korábban itt mutattuk be.

Tekenő a dilatációnál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A híd alatti veszélyes illegális átjárókra ebben az összeállításunkban hívtuk fel a figyelmet.

Most jön a java! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Most azonban lássunk további lehangoló friss képeket a járda hibáiról – természetesen a mielőbbi rendbetétel, az itt közlekedők biztonságának és komfortérzetének helyreállítása érdekében...

A Holdon járunk? Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felnézni nem ajánlatos! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Csak ketté ne törjön! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Három az egyben... Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egy túlélő növényke... Fotó: © Debreceni Képeslapok

Elképesztő sóderárok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debreceni beton, 2024. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egyre növő amőba. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szégyen, gyalázat! Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A kerékre is veszélyes! Fotó: © Debreceni Képeslapok

2023. november 13., hétfő

Ady Endre út, 2023

Debrecenben az Ady Endre nevét viselő nagyerdei út a mai II. János pál pápa teret és a Benczúr utcát köti össze. Más megközelítésből úgy is mondhatjuk, hogy a „Kohászüdülőtől” tart a Köztemetőig. Itt található a kultúrpark és a stadion, s korábban a csónakázó és az Újvigadó is az út mellett működött.

A nagyerdei Ady út a Köztemetőnél, 2023 novemberében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A dr. Nábrádi Mihály által szerkesztett Debrecen utcanevei című, 1984-es könyv szerint az út neve eredetileg Temetői sugárút volt. Akár ma is lehetne ez a neve, hiszen sokan a nagyerdei sírkertbe tartanak rajta. Igen ám, de van „némi kis” bökkenő. Jobban mondva bukkanó. Az Ady út ugyanis – ahogy a 2023-as halottak napja alkalmából is tapasztalhattuk – meglehetősen töredezett. A helyzetet fokozza, hogy a Nagyerdei körút és a Köztemető közötti, rövidkének nem igazán nevezhető szakaszán alig található közvilágítás, akárcsak a Benczúron. Megfigyelhető az is, hogy az itteni intézmények eseményei idején nem kevesek az Ady út menti, egyre fogyatkozó zöldterületeken parkolnak.

Az Ady út és a Nagyerdei körőt kereszteződésében lévő lámpaoszlop és tiltótábla 2023 novemberében. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Ady Endre nevét viselő egykori Temetői sugárút tehát megérett a korszerűsítésre és a rendezésre. A mai állapota ugyanis már nem mindenben méltó a névadó költőhöz, a temetőhöz, az ott nyugvó elhunytakhoz és az őket látogató hozzátartozókhoz, valamint magához a Nagyerdőhöz se.
(A környék másik nagy útjáról, az Egyetem sugárútról itt írtunk sok régi fotóval.)

Az Ady út 2023 novemberében. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az Ady út 2023 novemberében. Fotó: © Debreceni Képeslapok