Keresés ebben a blogban

2024. augusztus 31., szombat

Volt egyszer egy Kölcsey-művközpont


Debrecenben a kultúra, a kikapcsolódás, a tanulás és a tartalmas együttlétnek is igazi, megfizethető otthona volt ez a nagyszerű intézmény. A Kölcsey Ferenc Megyei és Városi Művelődési Központot és Ifjúsági Házat 2003 július végén kezdték bontani, s a helyére épített Kölcsey Központ (az új létesítményegyüttes egyik eleme) 2006. február 24-én nyílt meg.

1978 november – 2003 július. Fotó: Csobaji Előd

Csupán 25 évig állhatott, de a sorsát nem az pecsételte meg, hogy életveszélyessé vált volna az épülete.

Az 1986-os kórusverseny. Küldte: Barbócz Erzsébet

A Mikolás Tibor (1924–2014) által tervezett Kölcsey Ferenc Megyei és Városi Művelődési Központ és Ifjúsági Ház szürke „erődítményének” építése 1978-ban fejeződött be, és november 5-én adták át. Az intézmény első igazgatója dr. Gyarmathy Kálmán volt.

Berki Viola nagyméretű, Tempefői című mozaikja

A fenti képen látható mozaikfal története ebben az összeállításunkban ismerhető meg, aztán pedig íme egy múltidéző galériánk a hajdani létesítményről:


A névadó költő szobra akkor még a Bethlen utcai lépcsőn állt, s iménti szavaimból következően ez az épület szerintem se tartozott a szép épületeink közé.

A Kölcsey látképe. Fotó: Fortepan / Faragó György, 1979

A Kölcseyben zajlott munka és pezsgő élet azonban ennek ellenére is mindenképpen felejthetetlenné és kimagaslóvá tette.

Balra a mozi / bábszínház, jobbra az információ

Nyílt titok ugyanakkor, hogy a tervező a Kölcseyre látott a lakásából, így 2003-ban azt is végignézhette, ahogyan lerombolják a művét. A galéria a képre kattintva is megnyitható.

A névadó költő szobra. Fotó: Csobaji Előd

A nyitónapon bárki töviről-hegyire bebarangolhatta a Ház legapróbb zugát is.

Kölcsey Ferenc szobra. Fotó: Fortepan / Faragó György

De aztán is bármikor be lehetett menni, nem voltak teljesen zárt körű rendezvények, és ha csak lepihenni akartunk, akkor is szabad volt az út.

A művközpont építése. Fotó: Városházi Archívum

A parkoló fölötti, jellegzetes híd végén bent jobbról volt a porta, ahonnan a táncterembe vagy a szemközti hallba is lejuthatott a látogató. Félúton, bal oldalon nyílt a kamaramozi (a Művész), ami később a Vojtina Bábszínházzal is osztozott a helyiségen. (A bábosok az ezredforduló óta a volt Uránia Mozgó palotájában játszanak.)

Az egykori bábszínház és művész mozi

Lent pedig hírlapolvasó is volt, ahol díjtalanul lehetett tájékozódni a világ dolgairól.

A Lenin-szobor. Fotó: Csobaji Előd

A központi csarnokban kővázas bőrkanapék szolgálták a kényelmet. A Kölcsey tele volt különféle rendezvény- és próbatermekkel is, és ennek köszönhetően a csillagászoktól a népi táncosokon át a rockzenekarokig otthonra lelhettek a közösségek – úgy, hogy tároló- és fellépőhelyet is nyertek ezáltal.

Panoráma a Mester utcai 10 emeletesből

A komplexum egyik fő szentélye a színházterem volt, ahol a teátrumi műsorok mellett koncertek és talk show-k is mentek. Anno a fiatal Friderikusz Sándor itt lett igazán híres, és mellette megannyi szuper dzsesszfesztiváli és folklór buli is volt ott! Karácsonykor az épület és a parkoló adott otthont az Aranycsengő vásárnak.

A Perényi utca felől. Fotó: Csobaji Előd

A Kölcsey rendelkezett étteremmel, szabad ég alatti mini amfiteátrummal, valamint a Perényi utca felől kis pódiummal és szökőkutas medencével is. Nyaranta a Lenin-szobor előtti parkolóban állították föl a hatalmas sátrat, amiben a virágkarneváli sörfesztivál zajlott. A Kölcsey adott helyett a Debreceni Jazz Napok sok programjának is.

A művközpont parkja. Fotók: Royal Court Blues Band

Meg persze turkálós programok is voltak, amelyek miatt sok kritika érte a Kölcseyt – eltakarítani a föld színéről mégsem emiatt kellett. A 2003-as bontás megkezdése előtt még volt egy tervpályázat azért, hogy szállodai és konferenciarésszel egészítsék ki, és szabják át némiképp az eredeti tömböt.

A parkoló. Fotó: Csobaji Előd

Ezen a pályázaton Mikolás Tibor is részt vett (később meg is mutatta nekem a művét), de a város vezetői végül úgy döntöttek, hogy teljesen új művházat, illetve konferencia-központot építtetnek. A 2003 július végén elkezdett ledózerolást sokan fényképezték, azonban dr. Nagy Attila egy sokkoló képeslapot is megjelentetett róla.

Az egykori színházterem

Az új létesítmény 2006-ban nyílt meg, s ehhez kapcsolódott aztán a hotel és a végül kortárs művészeti múzeumként „hasznosított” másik szárny. Az általuk közrefogott területet is leműkövezték, és azóta ez a – zajos gördeszkások, BMX-esek által koptatott – tér viseli Baltazár Dezső püspök nevét.

A 2003 nyarán kezdett bontás. Fotók: dr. Nagy Attila / Uropath

További fotóinkért látogass erre az összeállításunkra!

A Kölcsey-ház. Fotó: Fortepan / Fóris–Vastagh-hagyaték, 1936

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok  fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Berki Viola mozaikja (részlet) a színházat díszítette

DBKL

Az új Kölcsey. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A belváros 1934-es életképei a gyönyörű fasorokkal


Debrecen fő jelképeiről jelentek meg 1934-es képek a Fortepan kollekciójábanBor Dezsőnek  köszönhetően. Elsőként az eső utáni főutca hangulatán nosztalgiázhatunk a Kistemplomnál


Akkor még bal oldali közlekedés volt. Majd a vármegyeháza és az Arany Angyal Patika melletti épület tárulnak fel a békebeli Piac utca és a Szent Anna utca sarkán, valamilyen sokadalom idején.

Forgatag a vármegyeházánál. Fotó: Fortepan / Bor Dezső.

Bálint Zoltán és Jámbor Lajos által tervezett palota teljes arcában a cikk végén gyönyörködhetünk, a Kossuth utcán található másik művük pedig ebben a cikkünkben ismerhető meg.

A díszes főhomlokzat. Fotó: Fortepan / Bor Dezső

A fenti pazar képen szemből pompázik az 1913-ban felavatott vármegyeháza szecessziós főhomlokzata, itt pedig az első fotónkat tesszük közzé az eredeti méretében.

Még bal oldali közlekedés volt. / Fotó: Fortepan / Bor Dezső

Alább rácsodálkozhatunk az Aranybika Szálloda szintén 1934-es életképére:

Élet a Bikánál, 1934-ben. Fotó: Fortepan / Bor Dezső

Hajós Alfréd és Villányi Lajos luxusszállója, az Aranybika idén 110 éve, tehát 1914-ben elkészült, de csak a következő esztendőben adták át. A másik debreceni alkotásuk idelátogatva csodálható megA Bika 2021. május 6. óta a Mathias Corvinus Collegiumé, amely várhatóan átépítteti és felújíttatja.

A 3. kép teljes méterben. / Fotó: Fortepan / Bor Dezső

További összeállításaink az 1930-as évekről sok fotóval:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A Piac utcai árkád, amit sok debreceni kikerül

Debrecen egyik ősi diákbabonája az, hogy aki átmegy a Régi Városháza árkádjában a Piac utcán, az egyest kap aznap az iskolában. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Rózsa utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Emiatt sokan még jóval a tanulmányaik befejezése után, felnőttként is tartják magukat ahhoz, hogy kikerülik ezt a patinás épületrészt. A hiedelem szerint az átkot az is megtörheti, ha áthaladáskor nem veszünk levegőt, vagy a középső és a mutatóujjunkat összeszorítjuk, vagy nem beszélünk, amíg a szekabarlangban tartózkodunk.

A békebeli Piac utca. Repró: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben az Aranybikának is van ilyen helye, ugyanakkor hasonló található például a Csapó utca és a Dósa nádor tér sarkán is. Az igazi árkádfóbiások ezeket is kikerülik. De természetesen nem mindenki foglalkozik ilyesmikkel, és gond nélkül sétálgatnak az oszlopok közt.

A Kossuth utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2023-ban 180 éves Régi Városháza története ebben az összeállításunkban ismerhető meg, míg az épülethez tartozó, mintegy 210 éves Kis Orbán-ház históriája erre a képes cikkünkre látogatva tárul fel.

Csillaggal. Repró: © Debreceni Képeslapok

Kedves Olvasóinkat pedig továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

A barlangban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az utolsó Zsibogó 2024 nyarán


Debrecenben is csak névleg ér véget a nyár 2024. augusztus 31-én, hiszen nagy hőség várható egész nap és a következő héten is. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Hangulatosak az ernyők. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A szombat reggeli, még enyhébb időjárásban a kedvelt használtcikk-piacon, a Zsibogóban tettünk egy sétát. Örömmel tapasztaltuk, hogy több ismerős választotta szintén ekkor ezt a programot.

A kelő Nap fényében. Fotó: © Debreceni Képeslapok


A sorok között és a pavilontetők takarásában kifejezetten üdítő a kora reggeli levegőzés!

Külföldi kaja is akad. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Vágóhíd utcai létesítményben már ekkor is sokan jöttek-mentek, köszönhetően a kellemes hőmérsékletnek, vagy akár a közelgő tanévkezdésnek is. Ez utóbbi a kínálaton is tetten érhető.


Az árusok ilyenkor még a többiek portékáit is megnézik, és egymástól is vásárolnak...

Filmek, mosóporok... Fotó: © Debreceni Képeslapok


Javasoljuk másoknak is, hogy látogasanak ki a Zsibibe, hiszen egy hétvégi programként, tehát vasárnap is még remek alkalom körbenézni!

Játék minden mennyiségben. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Kellemes zsibogózást kívánunk Mindenkinek!

A nap retro gyöngyszeme. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. augusztus 30., péntek

Szívszorítóan szép fotók az 1965-ös Debrecenről


Debrecen XX. századi változásainak egyik legjelentősebb korszaka a csodálatos 1960-as években zajlott. Ezt gyönyörűen szemlélteti a Cartographia 1965-ös várostérképe is.


A lélegzetelállító leporelló fotói közül szemezgetve a Tanácsköztársaság útján felállított Proletár szobor mellett a Nagyerdei Strandot, valamint a Hotel Aranybikát idéztük meg a fenti képsorban.


Időutazásunkat a belvárosban folytatva, a káprázatos főtéri oázisban gyönyörködhetünk. Onnan karnyújtásnyira sárgállik a Vörös Hadsereg útján a tanácsháza (ma régi városházapolgármesteri hivatal), amin akkor még vörös csillag volt, előtte franciakert. A takarékpalota sarki tornya 1963 nyarán leégett.


Szintén a közelben pompázik a Déri tér és a múzeumpalota. No meg persze a Kistemplom, aminek alábbi panorámaképén a négy sor fával beültetett főutcának is lélegzetelállító arcát ismerhetjük meg.

A Déri tér és a múzeum egy hangulatos fotográfiája a Cartographia 1965-ös térképén

A főutca és a Kossuth utca kereszteződésénél tehát ilyen mesés volt még a látvány az 1960-as évek első feléig:


A belvárosból kijjebb haladva, a térkép az agrártudományi egyetemre is elkalauzolja az érdeklődőket. 2023-ban az intézmény elődje alapításának 155. évfordulóját ünnepeltük.


Természetesen a lenyűgöző Egyetem térről is hívogató felvételt tartalmaz a korabeli térkép. A fotón még nincsenek medenceszobrok, viszont megvannak a fúvókás-reflektoros sziklakoszorúk. Külön öröm, hogy emberek is gazdagítják a jelenetet.


Végül pillantsunk rá magára a térképre is! Előbb a régi Nagyerdő helyeit járhatjuk be, utána pedig a belváros neveire és létesítményeire csodálkozhatunk rá. A mai Hadházi út neve például Lefkovits Vilmos volt akkor. A Békás-tó melletti részt ugyanakkor Lenin parknak nevezték, és működött a Göcs sporttelepe is. A fantasztikus 60-as évekről idekattintva lapozgathatók még páratlan szépségű képek.


Alább az is látható, hogy a fő- és a Csapó utca sarkán még nem a felszabadulási emlékmű állt, míg a Kálvin téren a tér közepét díszítette Csokonai Vitéz Mihály szobra. Mindenkinek jó időutazást és „rejtvényfejtést”!

A belváros a Cartographia 1965-ös térképén

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!