Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Dózsa. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Dózsa. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. október 3., szombat

Amikor bajnok lett a Debreceni Dózsa

Debrecenben szinte mindenkit egy dolog foglalkoztatott 1975. október 3-án: a Debreceni Dózsa férfi kézilabdacsapatának mérkőzése. Ezen ugyanis a következő meccstől függetlenül már elnyerhette a bajnoki címet a gárda. Az aranyérem esélye már az összecsapás előtt, szeptember 28-án felcsillant, miután „idegfeszítő küzdelemben D. Dózsa – Bp. Honvéd: 22–21 (11–11)” lett az eredmény.

A D. Dózsa 1975-ben. Fotó: Kapitány Ferenc

Az 1975-ös bajnoki évad utolsó debreceni hazai mérkőzése október 3-án kivételesen délután fél 4-től volt a Mikes Kelemen utcai Kisstadionban. A bajnokság küszöbén álló Dózsa a Pécsi MSC együttesét fogadta, amely a kiesés elkerüléséért küzdött. A Hajdú-bihari Napló cikke szerint aznap délután már jóval a kezdés előtt lezárták a pénztárakat, mivel ember ember hátán tolongott a nézőtéren. A 8 ezer szurkoló kitörő éljenzéssel fogadta a bemelegítésre pályára lépő Dózsa csapatát, a DVSC és a DMTE labdarúgói pedig virággal köszöntötték az együttest. Az Ökrös István szakedző által vezetett D. Dózsa a Szabó – Lukács L., Gottdiener, Kormos, dr. Süvöltős, Varga, Sárközi – csere: Pócsi, Mészáros, Molnár, Kordás, Takács összeállításban szerepelt. A mérkőzést Vass és Bódi vezette. Varga István már az első percben megszerezte a vezetést a Dózsának... – végül pedig eldőlt, hogy bajnokságot nyert a belügyi csapat: D. Dózsa – Pécsi MSC: 30–23 (16–10). A Dózsa azért lehetett bajnok a következő fordulótól függetlenül is, mivel a vetélytársa, a Bp. Honvéd 27–22-re kikapott a Szondi SE-től. Ennek köszönhetően húsz év után nyert ismét debreceni együttes magyar bajnokságot ebben a sportágban, a férfiak mezőnyében pedig először. A mérkőzés lefújása után a bajnokcsapatot éljenező szurkolók elözönlötték a játékteret. Debrecenben még az idősebb emberek sem emlékeznek olyan ünneplésre, amilyenben részesítették a szurkolók a bajnokságot nyert Debreceni Dózsa csapatát. Határtalan volt az öröm, a mérkőzés lefújása után a Dózsa-játékosok testi épsége forgott veszélyben, amikor a pályát elözönlő szurkolók ölelgették, szorongatták, a levegőbe dobálták a debreceni játékosokat, és pillanatok alatt lecibálták róluk a mezeket, amiket darabokra tépve vittek haza emlékül. Később a szurkolók csoportokban vonultak végig a város utcáin, és éltették a Dózsát, a bajnokcsapatot.

A bajnokcsapat. Fotó: Kapitány Ferenc

A Debreceni Dózsa az 1975-ös bajnoki cím megszerzését követően 1979-ben a Magyar Népköztársasági Kupát is elhódította. Ez azonban már egy másik történet...

Az egész oldalas Napló-összeállítás első része

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Az egész oldalas Napló-összeállítás második része

2026. szeptember 7., hétfő

Varga István kézilabdázó, a Debreceni Dózsa világválogatott átlövője

A Debreceni Dózsa és több más hazai és külföldi sportklub kézilabdacsapatának néhai nagyszerű játékosa, Varga István 1943. szeptember 7-én látta meg a napvilágot Abonyban, és 2014. december 6-án hunyt el Debrecenben.

Varga István és a Dózsa. Fotók: Kapitány István

Szülővárosában a 80. születésnapja alkalmából rendezett gyönyörű emlékünnepségen a nevét viselő abonyi sportcsarnok előtt leleplezték a kiváló sportolót ábrázoló szép szobrot. Az abonyi tisztelgésen a fantasztikus teljesítményeket elérő Varga István  életútjának méltatásában elhangzott:

Varga István a szülővárosában, Abonyban kezdett kézilabdázni, majd a katonai szolgálata teljesítése után, 1965-ben a Budapesti Honvéd játékosa lett. Négyszer nyert bajnoki címet a csapattal, amellyel a Bajnokcsapatok Európa Kupájában a döntőbe is bejutottak az 1965–1966-os kiírásban. Pályafutásának legsikeresebb éveit a Debreceni Dózsában töltötte. 1972 és 1979 között hatszor lett a magyar bajnokság gólkirálya, 1975-ben az év férfi kézilabdázójának választották. 1982-ben külföldre szerződött, s végül 1988-ban fejezte be az aktív pályafutását. Dolgozott kisebb német csapatok mellett, 1992-ben pedig hazatért Debrecenbe, de később edzősködött Kiskőrösön is. A magyar válogatottban 126-szor lépett pályára, és sok világversenyen mutathatta meg a képességeit. 1972-ben tagja volt a müncheni olimpián nyolcadik helyezést elért csapatnak, amelyben hat mérkőzésen 32 alkalommal volt eredményes. Négy évvel később, a montreali olimpián a magyarok a hatodik helyen zártak, Varga öt mérkőzésen huszonegy alkalommal volt eredményes. A pályafutása alatt két világbajnokságon vett részt, 1967-ben és 1970-ben is a 8. helyen végzett a magyar csapattal. Korosztályának nemzetközi szinten is az egyik legkiemelkedőbb játékosaként Európa-válogatott és világválogatott is volt. A magyar nemzeti csapatban 882 gólt jegyzett, s a hazai bajnokságban olyan rekordot ért el, melyet talán soha nem tudnak megdönteni: az idény 26 meccsén 294 gólt szerzett. Karrierje végén, légiósként elkápráztatta még a német publikumot is, és dolgozott a Nemzetközi Kézilabda Szövetség ellenőreként is. Itthon Göncz Árpád államelnöktől átvehette a Magyar Köztársaság Tisztikeresztje kitüntetést, Debrecen városa pedig Hajós Alfréd-díjjal értékelte a csodálatos pályafutását. Olyan nagyszerű játékos volt, aki példaként szolgálhat nemcsak a mai és a jövő generáció kézilabdázói előtt, hanem minden sportembernek.

Varga István csapata, a Debreceni Dózsa az ő hathatós közreműködésével is 1975-ben lett a bajnokság győztese, majd pedig 1979-ben a Magyar Kupát is elhódította a cívisvárosi gárda. 



Varga István a civil életben a lakóhelye környezeti állapotára is igényes volt. Így ennek eredményeként az ő fellépésének is köszönhető például, hogy a lakossági aláírásgyűjtés nyomán nem vágták ki a Fényes udvari kiserdőt. Emlékét nem feledjük, nyugodjék békében!

A bajnokcsapat. Repró: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. augusztus 19., szerda

A '76. augusztus 19-én felavatott városi sportcsarnok

Debrecen első sportcsarnoka 1976. augusztus 19-én nyílt meg a Szabadság útján (ma Kassai úton), az akkor még létező kisfürdő szomszédságában. Ezen a napon adták át a Csapó utcai vásárcsarnokot is. A sportcsarnokot Kertai László tervezte, aki a többek között a belvárosi korzót is tervezte. A létesítménynek 2 edzőterme, 6 öltözője, 1464 ülőhelye volt, de szertárakkal, büfével, parkolóval és NDK-légszűrővel is felszerelték.


Az átadás napján megrendezett szórakoztató programok részeként egy barátságos mérkőzés erejéig a Debreceni Dózsa férfi kézilabdacsapata is pályára lépett, így egyúttal a 8 mm vastag Graboflex-borítást is tesztelhették Varga Pistáék. A csarnokot azóta már többször korszerűsítették, s ma már a debreceni olimpikon, Hódos Imre nevét viseli. A folytatásban további csarnokinfók, valamint a Kassai út nevezetességeit bemutató múltidéző összeállításaink olvashatók sok fotóval.

A sportcsarnok esti színei. Fotó: © Debreceni Képeslapok



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

    2026. június 16., kedd

    A Jézus Szíve templom, mely este keresztként fénylett

    A Jézus Szíve templom. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

    Debrecen majdnem legkisebb méretű, de annál különlegesebb formájú temploma a Mikes Kelemen utcában található, az egykori Debreceni Dózsa pályája mellett. Idelátogattunk a minap, útban a közeli tisztviselőtelepre. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

    Az 1935–1936-os építés. Reprók: © Debreceni Képeslapok

    Az imahely létrehozását Kummergruber Emil piarista tanár szorgalmazta, aki ezért 1934 januárjában indított gyűjtést. Az egyházmegye honlapján az is olvasható, hogy a Jézus Szíve templom Debrecen második római katolikus templomaként 1935. június 1-től 1936. június 14-ig épült.

    Az oltár 2013-ban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

    A 700 lelket befogadó templomot az a Jost Ferenc tervezte, akinek a Faraktár utcán álló Szent István-templomot (1938) köszönhetjük, ugyanakkor az ő munkáját dícséri az egykori családi villája is a Füredi út és a Nádor utca sarkán. A gyülekezeti hely szokatlan módon kubista építészeti stílusú. A Jézus Szíve templom épületének kereszt alakú főhomlokzatában eredetileg átlátszó üveg volt, így a belső fények révén esténként (amíg nem épült elé az iskola) a mai Kassai útról is jól látható volt a gyülekezeti hely, mint egy nagy világító kereszt.

    Jézus-ábrázolások. Fotók: © Debreceni Képeslapok

    Sokan emlékeznek arra is, hogy korábban a templomnál működött a Zsibogó. Napjainkban a templom előtti parkba facsemetéket ültettek, ami nem baj, viszont ha megnőnek, akkor a látványt várhatóan zavarni fogják. 

    Az 1936-os átadás után. Repró: © Debreceni Képeslapok


    Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük! 

    A templombelső 2013 tavaszán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

    2025. október 6., hétfő

    Aki a 60-on túliakat is megmozgatja: Kiss Erzsébet

    Debrecen ismert testnevelője, a Hajós Alfréd-díjas Kiss Erzsébet lesz a vendége a Ridikül című műsornak a Duna Televízióban 2025. október 6-án 16 órától. A beszélgetés témája nem más, mint hogy 60 felett miként lehetünk aktívak. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


    Aki lemaradna az adásról, vagy ismét megnézné, az még aznap 21.30 órától az ismétlést is megtekintheti. Jó hír a sportolás iránt érdeklődőknek, hogy az íróként és sporttörténet-kutatóként is tevékenykedő Kiss Erzsébet a Bem téri Méliusz-könyvtár Helytöri Klubjába is ellátogat 2025. november 11-én. Ez az ingyenes est Debrecen sporttörténetéről fog szólni, a menete pedig az alábbi plakáton ismerhető meg. Szó lesz természetesen Nagy Jenőről, Rentka Lászlóról, valamint a Dózsa női kézilabdacsapatáról is. A házigazdák azt kérik, hogy aki részt venne rajta, az regisztráljon a helyismeret@meliusz.hu címre.


    További sportos cikkeink a cívisvárosból:
    Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

    2025. október 3., péntek

    A Debreceni Dózsa férfi kézilabdacsapatának 1975. október 3-i bajnoki győzelme

    Debrecenben szinte mindenkit egy dolog foglalkoztatott 1975. október 3-án: a Debreceni Dózsa férfi kézilabdacsapatának mérkőzése. Ezen ugyanis a következő meccstől függetlenül már elnyerhette a bajnoki címet a gárda. Az aranyérem esélye már az összecsapás előtt, szeptember 28-án felcsillant, miután „idegfeszítő küzdelemben D. Dózsa – Bp. Honvéd: 22–21 (11–11)” lett az eredmény.

    A Debreceni Dózsa 1975-ös bajnokcsapata

    Az 1975-ös bajnoki évad utolsó debreceni hazai mérkőzése október 3-án kivételesen délután fél 4-től volt a Mikes Kelemen utcai Kisstadionban. A bajnokság küszöbén álló Dózsa a Pécsi MSC együttesét fogadta, amely a kiesés elkerüléséért küzdött. A Hajdú-bihari Napló cikke szerint aznap délután már jóval a kezdés előtt lezárták a pénztárakat, mivel ember ember hátán tolongott a nézőtéren. A 8 ezer szurkoló kitörő éljenzéssel fogadta a bemelegítésre pályára lépő Dózsa csapatát, a DVSC és a DMTE labdarúgói pedig virággal köszöntötték az együttest. Az Ökrös István szakedző által vezetett D. Dózsa a Szabó – Lukács L., Gottdiener, Kormos, dr. Süvöltős, Varga, Sárközi – csere: Pócsi, Mészáros, Molnár, Kordás, Takács összeállításban szerepelt. A mérkőzést Vass és Bódi vezette. Varga István már az első percben megszerezte a vezetést a Dózsának... – végül pedig eldőlt, hogy bajnokságot nyert a belügyi csapat: D. Dózsa – Pécsi MSC: 30–23 (16–10). A Dózsa azért lehetett bajnok a következő fordulótól függetlenül is, mivel a vetélytársa, a Bp. Honvéd 27–22-re kikapott a Szondi SE-től. Ennek köszönhetően húsz év után nyert ismét debreceni együttes magyar bajnokságot ebben a sportágban, a férfiak mezőnyében pedig először. A mérkőzés lefújása után a bajnokcsapatot éljenező szurkolók elözönlötték a játékteret. Debrecenben még az idősebb emberek sem emlékeznek olyan ünneplésre, amilyenben részesítették a szurkolók a bajnokságot nyert Debreceni Dózsa csapatát. Határtalan volt az öröm, a mérkőzés lefújása után a Dózsa-játékosok testi épsége forgott veszélyben, amikor a pályát elözönlő szurkolók ölelgették, szorongatták, a levegőbe dobálták a debreceni játékosokat, és pillanatok alatt lecibálták róluk a mezeket, amiket darabokra tépve vittek haza emlékül. Később a szurkolók csoportokban vonultak végig a város utcáin, és éltették a Dózsát, a bajnokcsapatot.

    A Debreceni Dózsa 1975-ös bajnokcsapata

    Az 50. évforduló és a bajnokcsapat tiszteletére múltidéző kiállítás nyílt a Bem téri Méliusz-könyvtárban 2025. szeptember 30-án. Az október 30-ig, díjtalanul megtekinthető tárlat megnyitó ünnepségén Vass Attila Tamás programrendező ismertette: ez az esemény is egy társadalmi összefogás eredményeként született meg, ahogyan 50 éve, sokkal nagyobb formában, a Debreceni Dózsa diadalmenete is valóságos helyi társadalmi üggyé terebélyesedett. A relikviákat felajánló támogatóknak köszönhetően nemcsak értékes és kiváló fotók, tablók csodálhatók meg, hanem például zászlók, melegítő, korabeli újságok, kiváló interjúkat tartalmazó Dózsás könyvek, valamint kitüntetések, dísztárgyak és szurkolói zsebnaptárak is. A személyes emléktárgyak nagyrészt Szabó István kapus, Varga István átlövő és Pócsi Attila kapus hagyatékából származnak. Az ünnepi alkalomhoz a bajnoki cím jubileumán kívül több aktuális évforduló is kapcsolódik. Hiszen például az egyesület 1950. augusztus 4-én alakult meg. A Mikes Kelemen utcai Dózsa-stadiont 1968. augusztus 18-án adták át. A Debreceni Dózsa játékosai közül is többeknek mostanában emlékezünk a születésnapjukra. Molnár Ferenc például augusztus 26-i születésű, dr. Süvöltős Mihály augusztus 29-i, Kordás István szeptember 3-i, míg Varga István szeptember 7-én, Sárközi László pedig október 6-án látta meg a napvilágot. Isten éltesse őket sokáig itt közöttünk! Azok pedig, akik már nem lehetnek velünk: a szívünkben és az emlékeinkben éljenek tovább mindörökké! – hangsúlyozta a tárlatrendező.


    A 2025. szeptember 30-i ünnepség a fenti videóban idézhető fel Égerházi Péter újságíró köszöntőjével és a csapatkapitány dr. Süvöltős Mihállyal  készített pódiumbeszélgetéssel.

    Az egész oldalas Napló-összeállítás első része

    További sportos cikkeink a cívisvárosból:
    Az egész oldalas Napló-összeállítás második része

    Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

    2025. szeptember 29., hétfő

    Emlékkiállítás a Debreceni Dózsa 1975-ös bajnok férfi kézilabdacsapatáról


    A Debreceni Dózsa férfi kézilabdacsapatának 50 évvel ezelőtt, 1975. október 3-án kivívott bajnoki győzelme tiszteletére nyílik múltidéző kiállítás 2025. szeptember 30-án 17 órától a Bem téri Méliusz-könyvtár II. emeleti Helytöri Klubjában. A korabeli fotókat, zászlókat, kitüntetéseket, sportszereket, sajtótermékeket, szurkolói emlékeket stb. is felvonultató tárlatot Égerházi Péter újságíró nyitja meg, ezt követően pedig dr. Süvöltős Mihály csapatkapitánnyal Vass Attila Tamás, a program rendezője beszélget. Ekkor többek között megidézik azt a dicső korszakot, amelyben az 1975-ös bajnoki és az 1978-as kupagyőztesi címet is elhódította a Debreceni Dózsa. Az ünnepségen díjtalanul vehetnek részt az érdeklődők. Frissítés: a bemutatott relikviák 2025. november 14-ig tekinthetők meg, s november 4-én 16 órától dr. Süvöltős Mihály csapatkapitány tart tárlatvezetést.

    Fotó / Grafika: Kapitány Ferenc, Méliusz-könyvtár

    További sportos cikkeink a cívisvárosból:
    Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

    2025. szeptember 7., vasárnap

    82 éve született Varga István világklasszis kézilabdázó

    A Debreceni Dózsa és több más hazai és külföldi sportklub kézilabdacsapatának néhai nagyszerű játékosa, Varga István 82 esztendeje, 1943. szeptember 7-én látta meg a napvilágot Abonyban. Varga István hathatós közreműködésével a Debreceni Dózsa 1975-ben lett a bajnokság győztese, majd pedig 1978-ban a Magyar Kupát is elhódították.

    Varga István. Fotó: © Kapitány Ferenc

    Varga István a civil életben a lakóhelye környezeti állapotára is igényes volt: az ő fellépésének is köszönhető például, hogy a lakossági aláírásgyűjtés nyomán nem vágták ki a Fényes udvari kiserdőt. Szülővárosában a 80. évfordulón egyebek mellett a nevét viselő abonyi sportcsarnok előtt leleplezték az őt ábrázoló szép szobrot. A tavalyi abonyi ünnepségen a fantasztikus teljesítményeket elérő sportember életútjának méltatásában elhangzott:


    Varga István a szülővárosában, Abonyban kezdett kézilabdázni, majd miután a katonai szolgálatát teljesítette, 1965-ben a Budapesti Honvéd játékosa lett. Négyszer nyert bajnoki címet a csapattal, amellyel a Bajnokcsapatok Európa Kupájában a döntőbe is bejutottak az 1965–1966-os kiírásban. Pályafutásának legsikeresebb éveit a Debreceni Dózsában töltötte. 1972 és 1979 között hat alkalommal lett a magyar bajnokság gólkirálya, 1975-ben az év férfi kézilabdázójának választották. 1982-ben külföldre szerződött, s végül 1988-ban fejezte be az aktív pályafutását. Dolgozott kisebb német csapatok mellett, 1992-ben pedig hazatért Debrecenbe, de később edzősködött Kiskőrösön is. A magyar válogatottban 126-szor lépett pályára, és sok világversenyen mutathatta meg a képességeit. 1972-ben tagja volt a müncheni olimpián nyolcadik helyezést elért csapatnak, amelyben hat mérkőzésen 32 alkalommal volt eredményes. Négy évvel később, a montreali olimpián a magyarok a hatodik helyen zártak, Varga István öt mérkőzésen 21 alkalommal volt eredményes. A pályafutása alatt két világbajnokságon vett részt, 1967-ben és 1970-ben is a 8. helyen végzett a magyar csapattal. 
    Korosztályának nemzetközi szinten is az egyik legkiemelkedőbb játékosaként Európa-válogatott és világválogatott is volt. A magyar nemzeti csapatban 882 gólt jegyzett, s a hazai bajnokságban olyan rekordot ért el, melyet talán soha nem tudnak megdönteni: az idény 26 meccsén 294 gólt szerzett. Karrierje végén, légiósként elkápráztatta még a német publikumot is, és dolgozott a Nemzetközi Kézilabda Szövetség ellenőreként is. Itthon Göncz Árpád államelnöktől átvehette a Magyar Köztársaság Tisztikeresztje kitüntetést, Debrecen városa pedig Hajós Alfréd-díjjal értékelte a csodálatos pályafutását. Olyan nagyszerű játékos volt, aki példaként szolgálhat nemcsak a mai és a jövő generáció kézilabdázói előtt, hanem minden sportembernek.

    2025. szeptember 30-án emlékkiállítás nyílik a Dózsa tiszteletére

    További sportos cikkeink a cívisvárosból:
    Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

    2025. szeptember 3., szerda

    Az Omega, LGT és Beatrice 1980. szeptember 3-i debreceni koncertje

    Debrecenben két hazai supergroup és a tiltása ellenére óriási népszerűségnek örvendő, kisebb múltú rockbanda adott telt házas koncertet a Debreceni Dózsa stadionjában 1980. szeptember 3-án.

    A finálé. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás
     
    Az Omega, a Lokomotív LGT és a Beatrice buliját eredetileg 1980. augusztus 31-re, vasárnapra hirdetették meg, ám az eső miatt elmaradt. Emiatt tartották meg szeptember 3-án, szerdán este 8 órától a Mikes Kelemen utcai szentélyben. Az éjszakába nyúló rockünnep fergeteges volt, sokan a környező kertekből vagy más módon lógtak be életük egyik legfelejthetetlenebb koncertjére, amelyen teljes gőzzel kitettek magukért a fellépők. Az estről szeptember 7-én számolt be a helyi sajtó:

    Kapcsolódó múltidézéseink:
    A koncert nagylemezének borítója

    Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


    A Rice 1979-ben. Fotó: Fortepan / Wikipédia

    Suzi Quatro 1977-es debreceni nyárzáró koncertje


    Debrecenben 1977. augusztus 30-án Suzi Qatro magyar származású amerikai énekes, zeneszerző, basszusgitáros, színész lépett fel telt ház előtt a zenekarával a Debreceni Dózsa stadionjában. A négyállomásos magyar turnén augusztus 28-án és szeptember 2-án a pudapesti Kisstadionban, szeptember 1-jén pedig a PVSK-stadionban adtak koncertet.
     
    A Napló 1977. szeptember 7-i beszámolója a buliról

    A vele készített beszélgetésből az is kiderült, hogy Suzi édesanyja magyar, s a szülei Budapest környékén éltek. A bandáját rajta kívül Len Tuckey (szólógitár), Dave Neal (dob) és Mike Deacon (billentyűs hangszerek) alkotta – lásd a fenti fotón. Debrecenben és a pécsi bulin a Mini együttes volt az előzenekar, a műsorvezető pedig Dévényi Tibor.

    A koncertek előzetese a Naplóban 1977. augusztus 18-án

    Kapcsolódó múltidézéseink:
    Len Tuckey, Suzi Quatro, Alastair MacKenzie, Dave Neal

    Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


    Suzi 2007-ben. Fotók: Wikipédia