Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: DVSC. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: DVSC. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 15., szerda

Bunker / alagút a Vágóhíd utca alatt?

Debrecenben a Vágóhíd és a Galamb utca sarkán egyszerre több különlegességet, illetve különösséget is felfedezhetünk. Fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

Tornyok a biztosítódoboz körül. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az általunk 2026. július 14-én szemügyre vett helyen ugyanis megtalálható egy múltból itt maradt – ráadásul betonemelvényen álló – elektromos biztosítószekrény, ami körül három furcsa, felső nyílásos oszlop áll, a közeli talajrészen pedig több helyen különféle mélyedések és fedelek lapulnak.

Az emelvényes biztosítószekrény. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hasonló torony (kémény?) a Vágóhíd utca túlsó oldalában, a volt Loki-pályának a Zsibogó felőli szélén is megbújik a vadhajtások alatt. Ezek alapján arra gondolhatunk, hogy itt valami olyan érdekes földalatti járat lehet(ett), ami a Vágóhíd utca két oldalán lévő létesítményeket köti (kötötte) össze. Mivel itt több gyár és üzem is működött, az se elképzelhetetlen, hogy a dolgozóknak alakítottak ki óvó- és menekülőhelyet baj esetére. Kérjük tehát Kedves Olvasóinkat, hogy aki tudja a tornyok (szellőzők? / kémények?) rendeltetését, és hogy volt / van-e itt alagút / óvóhely, az ossza meg velünk az ismereteit e cikkünk végén vagy a Facebook-posztunkban hozzászólásban. Ezekkel aztán természetesen kiegészítjük, frissítjük e mostani összeállításunkat. Köszönjük szépen! Id Bagdács János így fogalmazott: Az nem bunker, a hőszolgáltatótól a Mikepércsi úttól jött egy gőzvezeték az ipari vállalatokhoz, és abban az alagútban vezették ide a vezetéket. Ahol dolgoztam, oda is bejött, és a Galamb-sarkon lett vége tudtommal, de az a vezeték már évtizedek óta nem üzemel. Mazsu István a biztosítódoboz kapcsán szólt hozzá, s mint leírta, ott konkrétan egy vízátemelő vezérlő Titász-szekrény volt.

Lejáratok(?) a tornyok körül. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Fábián Mihálytól is megtudtuk: „ezek anno kis alagutak voltak gőzvezetékek számára. A Bőrgyár és a Dohánygyár is össze volt kötve ilyen vezetékekkel. Az alagútból kiálló csövek szellőzőcsövek voltak. Telepítettek ilyen alagutakba úgynevezett zsompszivattyúkat az összegyűlt vizek kiszivattyúzására. A szekrények a szivattyúk működtetését szolgálták. Sok vállalat így volt összekötve. Nem minden vállalatnak volt kazánja. A pártállam döntött el mindent. Ezek emberi tartózkodásra nem voltak alkalmasak. Sokat szereltem ilyen szekrényekben, mint villanyszerelő. A 70-es évektől nagyon elterjedt elektromos szekrények voltak. A volt Bőrgyár területén is volt egy jó pár. Az áramszolgáltatók nagyon sokat használtak kábelelosztók és biztosítószekrények szerelésére. Nagyon sok a közterületeken állt az egész ország területén. Most is sok van még, működőképes állapotban!!!”

A túloldali torony. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. június 4., csütörtök

Belépés csak jelszóval! – a debreceni nyári tábor

A ma is meglévő biciklitartós főkapu. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben volt egyszer egy nyári napközis tábor Göcs-pálya mellett a Nagyerdei körúton, ahol faházak, sok-sok játék és sporteszköz, valamint étterem és hideg vizes medence is szolgálta az itteni szakemberek felügyeletére bízott gyerekeket. Mai fotók: © Debreceni Képeslapok / Vass Attila Tamás

A tábor medencéje 1971-ben. Repró: © Debreceni Képeslapok

A vadregényes környezetben saját medence is működött, de a napi programok között a Klinika Mozi, továbbá a Nagyerdei Strand vagy a Szabadság útján (a mai Kassai úton) az azóta sajnos már régen lebontott kisfürdő látogatása is szerepelt. Sőt, a hangosbemondót is a gyerekek kezelték, mindig más volt a belépési jelszó (erről is a gyermek őrszemeknek kellett kérdezniük a belépni szándékozókat), s a napi programok zászlófelvonással és jelentéssel kezdődtek.

A Napló 1972 augusztusi cikke

A létesítmény az ezredforduló előtt szűnt meg, de a területe ma is megvan. Az épületek és a medence eltűnt minden mással együtt, de legalább a fákat még nem vágták ki. Ottjártunkkor a Nagyerdei körúti rozsdásodó, zöld főkaput és a Hadházi út felőli keleti kaput is megörökítettük. Az utóbbin fekete fólia védte a területet a kíváncsi tekintetek elől. Amikor a szomszédos Oláh Gábor utcai pályán játszott a DVSC futballcsapata, akkor a szurkolók a volt táboron jártak át az itteni lelátókhoz.

A keleti kapu felőli látvány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Bent éppen virágzott a fehér akác. Még. A nyilvánosság számára ugyanis egyelőre nem tudni, hogy mindez meddig marad így, mivel korábbi hírek szerint egy fővárosi intézményt telepítenek ide. (Előzőleg pedig olyan terv is volt, hogy a vidámparknak lesz itt a „Mini Európa” makettparkja.) Mindenesetre a szomszédban még megvan az egykori Loki-pálya, amit már abban az időben is használt a csapat, amikor megszerezte az első kupagyőzelmét, és a tábor is létezett.

A  szomszédos pálya. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

1971 augusztusában. Repró: © Debreceni Képeslapok

2026. június 3., szerda

A '79-es „Loki–Nyíregy” Csontival és 28 ezer nézővel

Debrecen első számú futballcsapatának, a DVSC-nek a nyíregyháziak ellen 1979. június 3-án megvívott sorsdöntő meccséről találhatók páratlan színes és fekete-fehér fotók a Méliusz Központi Könyvár Helytörténeti Részlegének gyűjteményében. A két csapat akkor még az NB II.-ben játszott, s ezen a rangadón dőlt el, hogy a piros-fehérek a következő szezont már az NB I.-ben kezdhetik. A rangadót 28 ezer néző előtt rendezték meg az éppen aznap 45 esztendős Nagyerdei Stadionban, ahol a mérkőzés előtt a Color együttes fél órás koncertet adott. Cikkünkhöz azért választottuk ezt a fotót, mert a legendás Csonti ül a pálya szélén a lelkes szurkolók között (a teljes képet lásd lent).

A Debreceni Retro Sport korábbi bejegyzése címszavakban a felejthetetlen mérkőzésről:

„Az örök klasszikus 1979-ből.

DVSC–Nyíregyháza 2–1 (1–1) 1979. június 3.

DVSC: Szabó – Kiss, Szigeti, Potyók, Halla – Menyhárt, Czikora – Tímár, Maczkó, Szíjgyártó (Tóth E. a szünetben) – Nérey. Edző: Teleki Gyula.

NYVSSC: Buús – Cséke (Kléninger 54. perc), Szűcs, Ambrusz, Czeczeli – Szekrényes, Moldván, Buzsik – Kiss, Lukács (Farkas I. 67. perc), Farkas II. Edző: Temesvári Miklós.

Gólszerző: Maczkó (12. perc), Czeczeli (26. perc), Tóth E. (59. perc, 11-esből)”

És aztán jött az NB I.-ben az első meccs: a Vasas elleni 4–1...

Kedves Olvasóink közül a Nyíregyháza elleni derbi kapcsán Vekerdi Károly így írt: „Csodás mérkőzés volt, megörökítve, bronzba öntve. Tervezte: Nagyházi János, öntötte: Nagy János, a debreceni Kollégium könyvtárosa. 350 Ft volt darabja, kb. 300 db-ot öntöttek ebből a plakettből.” A Vekerdi Károlytól kapott alábbi képen látható, hogy a győztes csapat tagjainak nevei a Főnix szárnyán szerepelnek.

Arról, hogy Csontit sokan Menyhárt Ernő testvérének nézték, Nagy János így fogalmazott a hozzászólásában: Valóban, kísérteties volt a hasonlóság... Bevallom, kisgyerekként sokáig én is azt hittem. Istenem, Menyus. Pár háztömbre lakott tőlünk a Hajó utcán... Aztán később, '90 körül egy munkahelyen dolgoztam Tímár Pityuval. Csillogó szemekkel mesélt a régi időkről, miután megtudta, hogy kissrácként félistenként néztem rá...

A meccs utáni ünneplés első pillanata

Csontiról Szarka Imre felidézte: „Itt lakott Csonti a Kerekestelepen, sokat találkoztam vele. Igyekezett mindenkivel szóba állni, buszsofőr, utasok, főleg fiatalok, mindegy, csak beszélgessen valakivel. A városban minden rendezvényen, szórakozóhelyen, sportmérkőzésen ott volt. Beengedték mindenhol szegény mozgássérült volt, mankóval tudott közlekedni. Egyszer a Kossuth Egyetemen a hátamon vittem fel a 2. emeletre.”

A szurkolók és Csonti a pálya szélén

A Napló másnapi beszámolója

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. május 20., szerda

A Loki első kupagyőzelme

Debrecen kedvenc futballcsapata, a Loki 1999. május 20-án vívta a története első Magyar Kupa-beli döntőjét, mégpedig a Tatabánya ellen. A találkozót Vácott rendezték meg este 8 órától, és Puhl Sándor vezette. A meccset 12 ezren nézték meg a helyszínen.

A csapat az egy évvel korábbi kártyanaptáron

A történelmi mérkőzésre Debrecenből is hatalmas autókaravánnal és különvonattal utaztak a szurkolók. Megérte megtenniük a nagy utat, hiszen a viadal látványos és izgalmas volt, és a Loki győzelmével zárult. A Garamvölgyi Lajos vezetőedző által irányított DVSC első gólját Bagoly Gábor szerezte meg a 21. percben, majd a tatabányai Kiprich József egyenlítő találata következett az 50. percben. Aztán a tatabányai Gelei Károly is gólt szerzett... csakhogy a saját kapujába! Így a derbit ezzel az öngóllal a DVSC nyerte meg. (Ezt a gólt a DVSC honlapja szerint a Loki játékosa, Vadicska Zsolt lőtte.)

A volt Loki-pálya. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Debrecenben hajnalig tartó, óriási utcabállal köszöntötték az első MK-győzelmét arató Loki gárdáját, amely véghez vitte ezt a hőstettet. Szép volt, Fiúk! Hajrá, Loki! (Az 1949-es, nagyerdei magyarlengyel meccseket erre az összeállításunkra látogatva idézheted fel sok régi képpel.)

A Napló összeállítása


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az anyagainkat az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési eljárást von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. május 7., csütörtök

A DVSC női kézilabdacsapatának EHF-kupagyőzelme

Debrecen első számú női kézilabdacsapata, a DVSC 1995. május 7-én nyerte az első EHF-kupáját. A döntő első mérkőzésén, Debrecenben április 30-án 22–14 lett az eredmény a Bakkelagets Osló ellen, míg az oslói visszavágón 22–30. A szenzáció 1996-ban is folytatódott! A Loki ugyanis megvédte a címét a norvég Larvik ellen, akkor is az idegenben lőtt több góljának köszönhetően. A DVSC kézilabdacsapata ebben a két esztendőben Magyar bajnoki ezüstérmet is szerzett, előzőleg pedig 1994-ben is a dobogó második fokára állhattak az EHF-kupában. Szép volt, Lányok! Hajrá, Loki!

Az EHF-kupagyőztes csapat. Fotó: HBN / Iklódy János

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. május 20., kedd

Ma 26 éve lett először Magyar Kupa-győztes a Loki

Debrecen kedvenc futballcsapata, a Loki 1999. május 20-án vívta a története első Magyar Kupa-beli döntőjét, mégpedig a Tatabánya ellen. A találkozót Vácott rendezték meg este 8 órától, és Puhl Sándor vezette. A meccset 12 ezren nézték meg a helyszínen.
 
A csapat 1998-as naptárja, még Garamvölgyi Lajos nélkül

A történelmi mérkőzésre Debrecenből is hatalmas autókaravánnal és különvonattal utaztak a szurkolók. Megérte megtenniük a nagy utat, hiszen a viadal látványos és izgalmas volt, és a Loki győzelmével zárult. A Garamvölgyi Lajos vezetőedző által irányított DVSC első gólját Bagoly Gábor szerezte meg a 21. percben, majd a tatabányai Kiprich József egyenlítő találata következett az 50. percben. Aztán a tatabányai Gelei Károly is gólt szerzett... a saját kapujába! Így a derbit ezzel az öngóllal a DVSC nyerte meg. (Ezt a gólt a DVSC honlapja szerint a lokis Vadicska Zsolt lőtte.) Debrecenben hajnalig tartó, óriási utcabállal köszöntötték az első MK-győzelmét arató Loki gárdáját. Szép volt, Fiúk!
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az anyagainkat az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési eljárást von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
 

2025. május 10., szombat

Ma 11 éve volt az első bajnoki meccs az új stadionban



Debrecenben 2014. május 10-én játszották az első futballmecset az új Nagyerdei Stadionban, amit a Sajó István által tervezett, és 1934. június 3-án átadott régi stradion helyére építettek a 2013. január 29-én megkezdett bontást követően. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Az immár atlétikai és salakmotoros részek nélküli, új stadiont többek között Bordás Péter építész tervezte. Összeállításunkban a 10 éves stadion első meccsét idézzük fel az akkori fotóinkkal.

A lokisták érkezése. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2014. május 10-i ünnepi futballmérkőzésen a Loki az Újpestet fogadta.

Így kezdődött a mérkőzés. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mieink itt ezen az alkalmon léptek pályára először, hiszen az előző hazai, 2014. április 26-i meccsüket még az Oláh Gábor utcai pályán játszották a Kecskemét ellen.

A meccs belépőjegye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A stadionavató összecsapáson a DVSC 3–1-re diadalmaskodott a lilák ellen.

A nyitómeccs végeredménye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Azóta a labdarúgó-mérkőzéseken kívül virágkarneváli, valamint egyetemi programokat is rendeznek itt.

Az újpesti szektor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. május 6., kedd

30 éve nyert EHF-kupát a DVSC női kézilabdacsapata

Debrecen első számú női kézilabdacsapata, a DVSC 1995. május 7-én nyerte az első EHF-kupáját. A döntő első mérkőzésén, Debrecenben április 30-án 22–14 lett az eredmény a Bakkelagets Osló ellen, míg az oslói visszavágón 22–30. A szenzáció 1996-ban is folytatódott! A Loki ugyanis megvédte a címét a norvég Larvik ellen, akkor is az idegenben lőtt több góljának köszönhetően. A DVSC kézilabdacsapata ebben a két esztendőben Magyar bajnoki ezüstérmet is szerzett, előzőleg pedig 1994-ben is a dobogó második fokára állhattak az EHF-kupában. Szép volt, Lányok! Hajrá, Loki!

Az EHF-kupagyőztes csapat. Fotó: HBN / Iklódy János

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. május 20., hétfő

Ma 25 éve lett először Magyar Kupa-győztes a Loki

Debrecen kedvenc futballcsapata, a Loki 1999. május 20-án vívta a története első Magyar Kupa-beli döntőjét, mégpedig a Tatabánya ellen. A találkozót Vácott rendezték meg este 8 órától, és Puhl Sándor vezette. A meccset 12 ezren nézték meg a helyszínen.

A csapat 1998-as kártyanaptárja, még Garamvölgyi Lajos nélkül

A történelmi mérkőzésre Debrecenből is hatalmas autókaravánnal és különvonattal utaztak a szurkolók. Megérte megtenniük a nagy utat, hiszen a viadal látványos és izgalmas volt, és a Loki győzelmével zárult. A Garamvölgyi Lajos vezetőedző által irányított DVSC első gólját Bagoly Gábor szerezte meg a 21. percben, majd a tatabányai Kiprich József egyenlítő találata következett az 50. percben. Aztán a tatabányai Gelei Károly is gólt szerzett... a saját kapujába! Így a derbit ezzel az öngóllal a DVSC nyerte meg. (Ezt a gólt a DVSC honlapja szerint a lokis Vadicska Zsolt lőtte.) Debrecenben hajnalig tartó, óriási utcabállal köszöntötték az első MK-győzelmét arató Loki gárdáját. Szép volt, Fiúk! Az 1949-es, nagyerdei magyarlengyel meccseket erre az összeállításunkra látogatva idézheted fel sok régi képpel. A londoni 63-ról és az Aranycsapoatról pedig itt írtunk.

Az akkori Loki-pálya. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az anyagainkat az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési eljárást von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. május 10., péntek

Ma 10 éve avatták fel az új Nagyerdei Stadiont


Debrecenben 2014. május 10-én játszották az első futballmecset az új Nagyerdei Stadionban, amit a Sajó István által tervezett, és 1934. június 3-án átadott régi stradion helyére építettek a 2013. január 29-én megkezdett bontást követően. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok


Az immár atlétikai és salakmotoros részek nélküli, új stadiont többek között Bordás Péter építész tervezte. Összeállításunkban a 10 éves stadion első meccsét idézzük fel az akkori fotóinkkal.

A lokisták érkezése. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2014. május 10-i ünnepi futballmérkőzésen a Loki az Újpestet fogadta.

Így kezdődött a mérkőzés. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A mieink itt ezen az alkalmon léptek pályára először, hiszen az előző hazai, 2014. április 26-i meccsüket még az Oláh Gábor utcai pályán játszották a Kecskemét ellen.

A meccs belépőjegye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A stadionavató összecsapáson a DVSC 3–1-re diadalmaskodott a lilák ellen.

A nyitómeccs végeredménye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Azóta a labdarúgó-mérkőzéseken kívül virágkarneváli, valamint egyetemi programokat is rendeznek itt.

Az újpesti szektor. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A stadion díszkivilágítása. Fotó: © Debreceni Képeslapok