Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Oláh Gábor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Oláh Gábor. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 13., hétfő

Volt egyszer egy műjégpálya az Oláh Gábor utcán

Debrecenben ma is sokan emlékeznek még a nagy korcsolyázásokra, korongcsatákra, amelyek a hajdani Vörös Hadsereg úti pályán, az Aranybika Szálló melletti jégen és a csónakázó felhizlalt jegén zajlottak.

Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Az éledező debreceni korongsportot és az állandó korcsolyázási lehetőséget sajnos gyakran elúsztatta az enyhe időjárás. Emiatt a régi pályák szerepét a DMTE új nagyerdei műjégpályája volt hivatott átvenni, novembertől áprilisig folyamatos sportolási alkalmat adva – írta anno a HB Napló.

Fotó: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

Ennek érdekében az Oláh Gábor utcai új sporttelepen 21,6 kilométernyi csővezeték került a beton alá, melegedő, öltöző, büfé kapott helyet a pálya végében, s palánkokat, reflektorokat is telepítettek a kompresszorok, jéggyalu mellett. A DMTE és bázisvállalatainak (HÁÉV, a Titász, MGM) nagyszabású akciójához a megyei és városi tanács vezetésével 22 hajdú-bihari üzem, vállalat, téesz csatlakozott, anyagi segítséget, társadalmi munkát felajánlva, hogy 1977. november 7-re, a nagy októberi szocialista forradalom 60. évfordulója tiszteletére átadhassák a műjégpályát.

Jégkarnevál 1986. március 1-jén. Fotó, cikk: HBN

Ez így is történt, s a rendezvényre az építésben közreműködő üzemek, vállalatok dolgozói, képviselői kaptak meghívót. Az ünneplő közönség előtt a hazai jégsport több neves képviselője tartott bemutatót –a Regőczy, Sallai jégtáncos pár, Vajda László és Erős Ágnes, valamint a Ferencváros és az Újpesti Dózsa jégkorongcsapata.

A fénykor és 2026. július 13. Fotók: © MKK / Vass Attila Tamás

A csaknem 16 millió forint költséggel épült létesítmény hivatalosan november 8-án reggel 8 órakor nyitotta meg a kapuit. A telep fenntartói három műszakban dolgoztak: 8-tól fél 12-ig, délután 1-től fél 5-ig és este fél 6-tól 9-ig tartottak nyitva. A szünetekben végezték a felújítást.

Fotó: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege

A felnőttek 10, a diákok, katonák és nyugdíjasok 5 forintért korcsolyázhattak a 3,5 órás műszak idején. A 6 éven aluliak kísérői részére 3 forintos jegyet kellett váltani, viszont a ruhatár használata díjtalan volt. A turnusokban 250–300 ember korcsolyázhatott. A pálya körüli lelátókon kétezer szurkolónak biztosítottak állóhelyet, a telep elé pedig 80 férőhelyes parkolót építettek.

Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Csodás időszak volt... Mígnem az Oláh Gábor utcai pályát 2013 őszén már nem nyitották ki, mondván, hogy elavult és nem felel meg az előírásoknak. Ma már extrém sportpark van a területen, a szabadban korcsolyázni pedig többek között a Nagytemplom előtt, illetve a Nagyerdei Stadion mellett évente felépített/lebontott mobilpályán lehet.

Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az 1986. II. 15-i jgfarsang képei a Naplóban

2026. június 11., csütörtök

„Jó így csendesen nézni a fákat” – Tóth Árpád költő nagyerdei emlékműve

Debrecenben a nagyerdei Titkos-tó, valamint Oláh Gábor szobra közelében bújik meg híres alkotónknak, Tóth Árpád költőnek az emlékfala, amit 1934. június 10-én avattak fel.

Anno és ma. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Medgyessy Ferenc szobrász és Popper Ferenc budapesti építész közös kompozícióját a Debreceni Hét zárónapján leplezte le az Ady Társaság nevében Ady Lajos. Ekkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is, amit aztán 2013-ban bontottak le. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A mai emlékmű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Sesztina-villa, a barbár módon elásott Sesztina-padok, továbbá a volt vakondszobor közelében lévő emlékművön eredetileg egy szép amfora is állt. Ezt, valamint a domborművet sajnos megrongálták, illetve ellopták, így napjainkban másik dombormű (E. Lakatos Aranka alkotása) van a falon. Immár hiányzik róla a karcsú kehely, s a nem profilból, hanem szemből ábrázolt költőre kalap került. Archív és friss képeinken mindemellett az is látszik, hogy megváltozott a tégla körüli perem, valamint a feliratos fal anyaga is. A megjelenített idézet – egy vessző kivételével – azonban ugyanaz: „Jó így csendesen nézni a fákat, érezni a derűt, mely mindent áthat.” A növényzet pedig immár sokkal dúsabb itt.

Az eredeti emlékmű. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Háttérben a Sesztina-villa. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

2026. január 17., szombat

A „Kar utcai remete”, Oláh Gábor debreceni emlékhelyei


Debrecen elfeledett költőjének nyomában jártam. Ő Oláh Gábor, aki méltó kortársa volt Adynak, valamint Móricz Zsigmondnak és a népi írók legjobbjainak – írta levelében Kedves Olvasónk, Répás Zoltán. A fotókkal is kiegészített gondolatait így folytatta: Sajnos a jelleme, összeférhetetlensége és a meg nem értett sértettségéből fakadó zsákutcája nem az igazi nagy költők felé vezették. (Talán, ha akkor lettek volna menedzserek, napjainkban magasabb szinten lehetne az írói munkássága.)

Oláh Gábor egykori lakóháza a debreceni Kar utcában. Fotók: © Répás Zoltán

Répás Zoltán felidézte azt is, hogy néhány lépésnyire, a Smaragd-tó szomszédságában van elbújtatva Oláh Gábor szobra. „A Kar utcán található egykori házát is lencsevégre kaptam. Majd az Oláh Gábor utcán egy régi öreg fát is lefényképeztem, arra gondolva, hogy ez a fa még találkozhatott a költővel.” Mint megtudtuk, Répás Zoltán e túrája közben Gulyás Pál szobrát szintén megörökítette a Medgyessy sétányon, hiszen ő is Debrecen – mára némileg elfeledett – népi íróinak csoportjához tartozott. Oláh Gábor egyébként a rövid élete egy jelentős részében a Fazekas-gimnáziumban tanított. Következzen egy fotó az Oláh Gábor nevét viselő utca egyik emblematikus eleméről, az Anya gyermekével című Medgyessy-szoborról:

Az Anya gyermekével. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Köszönjük szépen az élménybeszámolót és a képeket! Kedves Olvasóinkat arra buzdítjuk, hogy régi és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre. Oláh Gábor (1881. január 17. – 1942. június 23.) életrajza itt is elolvasható.

Gulyás Pál és Oláh Gábor szobra a nagyerdei parkban. Fotók: © Répás Zoltán


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

„Ez a fa még találkozhatott a költővel.” Fotó: © Répás Zoltán

2025. október 19., vasárnap

A Jubileumi Játszótér (1974. október 19.)


Debrecen korabeli legszuperebb gyermekparadicsomát, az árnyas Jubileumi Játszóteret 1974. október 19-én nyitották meg a látogatók előtt. Ezen a területen korábban városi kertészeti telep működött, az utca neve pedig előzőleg Sport utca volt. Fotók: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege


Az Oláh Gábor utcai létesítményt a város „felszabadulásának” 30. évfordulója alkalmából hozták létre. Volt itt dombra épített rönkerőd, vitorlás hajó, libikóka, mozgójárda, óriás sakk, tetőteraszos játszó- és mosdóház, valamint természetesen klasszikus mászókák, forgó hordók, kugli, állatfigurák, nyugszékek és más padok is. A hatalmas területen elbújni vagy rohangálni is kiválóan lehetett.


A park értékét növelte a környezete is, hiszen egyebek mellett a közelében működött a nyári tábor, valamint a Sport Étterem, a Vaosz, illetve a Rózsakert, továbbá a vidámpark, no meg a koripálya is. Átépítése után előbb az Ötholdas Pagony nevet viselte, ma pedig a Sziget-kék játszótér van itt.


Kapcsolódó múltidézéseink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2025. június 10., kedd

„Jó így csendesen nézni a fákat” – Tóth Árpád költő nagyerdei emlékműve ma 91 éves

Debrecenben a nagyerdei Titkos-tó, valamint Oláh Gábor szobra közelében bújik meg híres alkotónknak, Tóth Árpád költőnek az emlékfala, amit 1934. június 10-én avattak fel.

Anno és ma. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Medgyessy Ferenc szobrász és Popper Ferenc budapesti építész közös kompozícióját a Debreceni Hét zárónapján leplezte le az Ady Társaság nevében Ady Lajos. Ekkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is, amit aztán 2013-ban bontottak le. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A mai emlékmű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Sesztina-villa, a barbár módon elásott Sesztina-padok, továbbá a volt vakondszobor közelében lévő emlékművön eredetileg egy szép amfora is állt. Ezt, valamint a domborművet sajnos megrongálták, illetve ellopták, így napjainkban másik dombormű (E. Lakatos Aranka alkotása) van a falon. Immár hiányzik róla a karcsú kehely, s a nem profilból, hanem szemből ábrázolt költőre kalap került. Archív és friss képeinken mindemellett az is látszik, hogy megváltozott a tégla körüli perem, valamint a feliratos fal anyaga is. A megjelenített idézet – egy vessző kivételével – azonban ugyanaz: „Jó így csendesen nézni a fákat, érezni a derűt, mely mindent áthat.” A növényzet pedig immár sokkal dúsabb itt.

Az eredeti emlékmű. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Háttérben a Sesztina-villa. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

2025. május 17., szombat

A Jubileumi „játszi”



Debrecen korabeli legszuperebb gyermekparadicsomát, az árnyas Jubileumi Játszóteret 1974. október 19-én nyitották meg a látogatók előtt. Fotók: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege, HB Napló


Az Oláh Gábor utcai létesítményt a város „felszabadulásának” 30. évfordulója alkalmából hozták létre. Volt itt dombra épített rönkerőd, vitorlás hajó, libikóka, mozgójárda, óriás sakk, tetőteraszos játszó- és mosdóház, valamint természetesen klasszikus mászókák, forgó hordók, kugli, állatfigurák, nyugszékek és más padok is. A hatalmas területen elbújni vagy rohangálni is kiválóan lehetett.


A park értékét növelte a környezete is, hiszen egyebek mellett a közelében működött a nyári tábor, valamint a Sport Étterem, a Vaosz, illetve a Rózsakert, továbbá a vidámpark, no meg a koripálya is. Átépítése után előbb az Ötholdas Pagony nevet viselte, ma pedig a Sziget-kék játszótér van itt.


Kapcsolódó múltidézéseink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2025. április 12., szombat

Biciklitúra a „Kar utcai remete” debreceni emlékhelyein

Debrecenben a 22. költészeti fesztivál 2025. április 8. és 12. között várja az irodalom és a helytörténet iránt érdeklődőket több helyszínen. A rendezvénysorozat egyik érdekes színfoltja lesz 2025. április 12-én 14 órától az a vezetett kerékpáros irodalom- és helytörténeti túra, amelyen Oláh Gábor költő debreceni emlékhelyei ismerhetők meg. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A nagyerdei szobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A különleges esemény a Kálvin tér és a Nagyerdő között zajlik, s a résztvevők Oláh Gábor munkahelyeit, a Református Kollégiumot, valamint az egykori városi reáliskolát is megismerhetik. Sőt, a túrázók Oláh Gábor Kar utcai lakóházának udvarába be is mehetnek. Ekkor természetesen arra is fény derül, hogy miért nevezték a költőt a Kar utcai remetének!

A Kar utcai ház. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A program részletei, állomásai, a gyülekezés és az indulás helye, ideje itt tekinthetők meg, a 22. Debreceni Költészeti Fesztivál teljes programkínálata pedig az alábbi plakáton. A kerekezők az utolsó állomásnál csatlakozhatnak a fesztivál következő eseményéhez is, amely szintén a parkerdőben zajlik. Jó szórakozást és műélvezetet Mindenkinek! (Az előző napi vetített képes előadásról, amelyen írók, költők debreceni szobrai ismerhetők meg, ebben az összeállításunkban írtunk.)



Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. október 19., szombat

Ma 50 éve nyílt meg a debreceni Jubileumi Játszótér


Debrecen korabeli legszuperebb gyermekparadicsomát, az árnyas Jubileumi Játszóteret 1974. október 19-én nyitották meg a látogatók előtt. Fotók: Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege


Az Oláh Gábor utcai létesítményt a város „felszabadulásának” 30. évfordulója alkalmából hozták létre. Volt itt dombra épített rönkerőd, vitorlás hajó, libikóka, mozgójárda, óriás sakk, tetőteraszos játszó- és mosdóház, valamint természetesen klasszikus mászókák, forgó hordók, kugli, állatfigurák, nyugszékek és más padok is. A hatalmas területen elbújni vagy rohangálni is kiválóan lehetett.


A park értékét növelte a környezete is, hiszen egyebek mellett a közelében működött a nyári tábor, valamint a Sport Étterem, a Vaosz, illetve a Rózsakert, továbbá a vidámpark, no meg a koripálya is. Átépítése után előbb az Ötholdas Pagony nevet viselte, ma pedig a Sziget-kék játszótér van itt.


Kapcsolódó múltidézéseink:

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

2024. június 21., péntek

Sikerült! Közbenjárásunkra kiásták végre a 10 éve betemetett nagyerdei 120 éves Sesztina-kőpadokat

Az egyik megmenekült 120 éves pad. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A debreceni Parkerdő 2013–14-es átépítésének egyik érthetetlen tette, hogy betemették azokat a patinás kőpadokat, amik a sokak által Titkos-tónak nevezett területen álltak. A Debreceni Képeslapok jelezte a problémát a polgármesteri hivatalnak, azt kérdezve, hogy van-e lehetőség a nevezetes relikviák kiásására és újbóli, méltó kihelyezésére. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Állíttatta a Rotary Club Debrecen. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Egyúttal arról is értesítettük az önkormányzatot, hogy olvasóink között olyan is van, aki felajánlotta az ingyenes közreműködését, fizikai munkáját a rendezés érdekében. Hónapok teltek el, mígnem kedvező változásról (válasz híján) végre a 2024. június 21-i terepszemlénken értesültünk: az egyik kiszabadított kőpadot a költő Tóth Árpád 2024-ben 90 esztendős emlékművénél állították ki, a többi pedig egyelőre az eredeti helyén van, azonban részben már szintén kiásva.

Az egyik paddarab a tónál. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Mindez azért örömteli, mert a szép kőpadok Debrecen egyik jótevőinek, a cívisvárosért nagyon sokat tett Sesztina családnak a síremlékéhez tartoztak eredetileg, és 1905-től a Kossuth utcai temetőben álltak. Sesztina Jenő a családi hamvakat és a síremléket 1936-ban, a régi temető bezárása miatt szállíttatta át az 1932-ben megnyílt Debreceni KöztemetőbeSesztina Jenősíremlék négy kőpadját a városnak adományozta, és azokat a nyaralójukkal, a Nagyerdei körúti Sesztina-villával szemközti erdőrészen helyezték el a kirándulók szolgálata érdekében.

Régi vallomás a támlán. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A padok a 2013–14-es átépítésig voltak láthatók és használhatók. Mindez az Oláh Gábor – ugyancsak a közbenjáráunkra rendbetett – mellszobrát is tartalmazó kis téren elhelyezett pad talapzatán is olvasható immár egy fémtáblán. Magazinunkban pedig legutóbb itt mutattuk be a Sesztina-padok gyalázatos állapotát.

A háttérben Oláh Gábor szobra. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Az elöl megtisztított és kitett pad. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Nagyerdei múltidéző cikkeink sok régi fotóval: