Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Batthyány. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Batthyány. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. március 4., szerda

A Batthyány-sarki Ludas Matyi Espresso históriája


Debrecenben a Batthyány utca és a Szent Anna utca sarkán található egy vendéglátóhely, amit ma is sokan Ludas Matyiként emlegetnek, ugyanis jó ideig így hívták Fazekas Mihály műve, a Lúdas Matyi alapján. A napjainkban itt működő étterem és panzió honlapján az olvasható róla, hogy a létesítmény „egy nagyon patinás műemlék épületben kapott helyet, mely 1830 óta a debreceni vendéglátás meghatározó résztvevője”. Minden bizonnyal tehát Petőfi Sándor is ismerhette, illetve járhatott benne, hiszen Arany János és ő a sarok túlsó oldalán lévő pajtában szerepelt színjátékokban. Az épület részlete a Batthyány és a Szent Anna utca sarkán 1936-ban, a Fortepan / Fóris Gábor és Vastagh Miklós hagyatékaként fennmaradt fotón:

Az épület részlete a Batthyány és a Szent Anna utca sarkán

A rendelkezésünkre álló fotóanyagok tanúsága szerint 1936-ban például az épületben Kun József fűszer-csemege kereskedése tevékenykedett, majd profilváltás következett. Az épület látványa Kun József üzletével 1936-ban a Varga utca felől, szintén a Fortepan / Fóris–Vastagh-hagyatékból:

Az épület látványa Kun József üzletével 1936-ban

Kedves Olvasónktól, a képeket is csatoló Győri Ildikótól tudjuk, hogy a vegyesbolt után itt üzemelt Kiss Ernő híres cukrászdája. Ez a cukrászda az államosítást követően lett Ludas Matyi. Az üzletet 1952. november 25-én adták át a vendéglátó vállalatnak. Íme az egykor a Ludas Matyi helyén működő Kiss Ernő-féle cukrászda belseje (reprodukció: Győri Ildikó):

A Kiss Ernő-féle cukrászda belseje

A teremben táncolni is lehetett, a Ludas Matyi nevet pedig egy neonreklám-figura is hirdette az épület Béke úti homlokzatán (lásd lentebbi fotónkon). A földszinti ablakokat szép rácsok díszítették, ugyanakkor az épület kerthelyiséggel is rendelkezett. Az alábbi fotót Kedves Olvasónktól, Seprényi Zsolttól kaptuk, köszönjük szépen!

A Ludas belseje az 1980-as években

Nyul Imre azt is felidézte, hogy az 50-es évek végén az épület egy részében fodrászat is működött. Az egyik fodrászt Zsiga bácsinak hívták. Az emeletről a kép után olvashatnak...

Kiss Ernő cukrászdájának portálja. Repró: Győri Ildikó

Kiss Péter Ernő olvasónk a hozzászólásában így fogalmazott: „Ez az épület a 30-as évektől a cukrászdával együtt Kiss Ernő cukrászmester tulajdona volt. A 30-as, 40-es években Debrecen egyik legkedveltebb cukrászdája volt. Egész az 50-es évek elejéig, amíg ... el nem vették tőle, magyarán államosították. Ettől kezdve a színvonal fokozatosan süllyedt egy lebuj színvonalára. Kiss Ernő élete végéig (1964) soha többé nem tette be a lábát a volt üzletébe. Igaz, az akkori hatalom nagy kegyesen megengedte neki és részben a családjának, hogy az emeleten mint albérlők lakjanak.”

A képmásolatot Túri Istvánnak köszönjük!

Az épület mai látványa ebben a videónkban is megtekinthető.

Az épület 2024. február 4-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Fotó: Fortepan / Vozárik Edit, 1960

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
A Varga utca felől. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2025. december 15., hétfő

Petőfi Zoltánka

Debrecenben 1848. december 15-én született Petőfi Zoltán, aki nem más, mint Petőfi Sándor költő, forradalmár és Szendrey Júlia író, fordító fia. Zoltán mindössze 21 évet élt.

Petőfi Zoltán. Fotó: Wikipédia

A forradalmár költő és a felesége, Júlia a Batthyány utcában (akkori nevén a Harmincados közben) laktak, amikor megszületett a gyermekük. Az ő megkeresztelését másnap a Szent Anna utcai plébánián jegyezték be. Híresek a keresztszülők is: Arany János és a felesége, Ercsey Julianna. Petőfi Zoltán az édesapja korai halála (1849. július 31.) után Erdődön, a nagyapjánál nevelkedett, majd Pesten, a mostohaapjánál. Ő Horvát Árpád történész volt, akihez az édesanyja 1850-ben ment feleségül. Ettől a férfitől Szendrey Júlia 1867-ben vált el, a következő évben pedig a súlyos betegsége miatt sajnos elhunyt.

A Szent Anna utcai emléktábla. Fotó: © Debreceni Képeslapok 

Petőfi Zoltán akárcsak az édesapja, lelkesedett a színészetért. Debrecenben és Szegeden is szerepelt, ám a szerény képességei és a fátyolos hangja miatt többnyire csak kisebb szerepeket kapott. Szerencsére jól beszélt franciául, így fordításból tartotta fenn magát. Petőfi Zoltán versírással is próbálkozott, de csak néhány műve maradt fent. Szeretett mulatni, inni, kedvelte a szép lányokat, pedig a gyenge fizikuma nem bírta ezt az életvitelt. A Wikipédián az is olvasható róla, hogy fiatalon súlyosan megbetegedett. Rokonoknál, majd külföldi fürdőkben keresett gyógyulást. Életének utolsó nyarát Gleichenbergben töltötte, ahonnan kissé megerősödve tért haza, ám 1870. november 5-én elvitte a tüdőbaj. Gyászhírét a halála előtt két évvel ő maga írta. Alakját – Zoltánka címmel – Krúdy Gyula vitte színre.

Nyitóképünk teljes méretben

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. november 5., szerda

Debrecen első korzója, a Batthyány utcai sétálóutca


Debrecen egyik ősi utcája gróf Batthyány Lajos előtt tiszteleg. A középkorban Kis-Varga utca volt ez a hely, aztán a Harmincados köz nevet viselte. Harmincados köz a XIX. század közepéig volt, s ez a név arra utalt, hogy itt székelt a királyi adószedői hivatal. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Batthyány utca eleje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Batthyány utcát 1994-ben építették át korzóvá, s a megújult helyet Lotz Károly közlekedési miniszter adta át november 5-én. Az ünnepségen Hevessy József polgármester felidézte, hogy a belvárosi sétálóutca kialakítása akkor már több mint 10 éve megfogalmazódott, de csak 1994-re lett pénz rá.

A Szent Anna-sarok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Harmincmillió forintért 260 méteren lekövezték az utcát, növényeket és padokat helyeztek ki, valamint felújították az utca teljes közműrendszerét. A Batthyány utca története ebben a cikkünkben ismerhető meg sok szép régi képpel.

Cégér a Batthyány utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


2025. június 10., kedd

Batthyány-sarok, Árpád tér, pallagi suli, Hortobágy, kerekestelepi fürdő, Verestemplom – a Ti fotóitokon

Debrecen közelmúltjáról és jelenkori arcairól ismét sok képet kaptunk Kedves Olvasóinktól hozzászólásban vagy levélben. Széles Angéla például a Batthyány utca sarkán pompázó palotáról és az Árpád téri templomról is mellékelt fotót a gondolataihoz.

Batthyány-sarok, Árpád tér. Fotók: © Széles Angéla

Nagy Zoltán a kerekestelepi fürdőről 2014-ben készített felvételeit csatolta.

Kerekestelepi fürdő, 2014. Fotó: © Nagy Zoltán

Íme a másik strandfotó: 

Kerekestelepi fürdő, 2014. Fotó: © Nagy Zoltán

Derzsényi Gergő 2025 februárjában örökítette meg a pallagi középiskola frissen felújított főépületét.

A Balásházy főépülete. Fotó: © Derzsényi Gergő

Ugyanakkor Fazekas Sándor az osztálytablójukat osztotta meg a Debreceni Képeslapok közösségével.

Régi Balásházysok. Fotó: © Fazekas Sándor

Az Alkotóházról szóló cikkünkhöz Gáspár János mellékelte a hajdani szikgáti iskola fotóját.

Az egykori szikgáti iskola. Fotó: © Gáspár János

Masits István a nemrég hungarikummá minősített Hortobágyi Csárda képeit csatolta.

A Hortobágyi Csárda. Fotó: © Masits István

A Hortobágyi Csárda. Fotó: © Masits István

Végül Harsányi Joli fotójában gyönyörködhetünk, amelyen a Verestemplom belső tere pompázik! Köszönjük a képeket, Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy témajavaslataikat, régi és új fotóikat töltsék fel az idővonalunkra vagy a hozzászólásukhoz, ugyanakkor a dkepeslapok@gmail.com címre is postázhatják.

A Verestemplom. Fotó: © Harsányi Joli

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. december 15., vasárnap

Ma 176 éve született Debrecenben Petőfi Sándor 22 évesen elhunyt fia, Zoltán

Debrecenben 1848. december 15-én született Petőfi Zoltán, aki nem más, mint Petőfi Sándor költő, forradalmár és Szendrey Júlia író, fordító fia. Zoltán mindössze 22 évet élt.

Petőfi Zoltán. Fotó: Wikipédia

A forradalmár költő és a felesége, Júlia a Batthyány utcában (akkori nevén a Harmincados közben) laktak, amikor megszületett a gyermekük. Őt másnap a Szent Anna utcai plébánián keresztelték meg. Híresek a keresztszülők is: Arany János és a felesége. Petőfi Zoltán az édesapja korai halála (1849. július 31.) után Erdődön, a nagyapjánál nevelkedett, majd Pesten, a mostohaapjánál. Ő Horvát Árpád történész volt, akihez az édesanyja 1850-ben ment feleségül. Ettől a férfitől Szendrey Júlia 1867-ben vált el, a következő évben pedig a súlyos betegsége miatt sajnos elhunyt. 

A Szent Anna utcai emléktábla 

Petőfi Zoltán akárcsak az édesapja, lelkesedett a színészetért. Debrecenben és Szegeden is szerepelt, ám a szerény képességei és a fátyolos hangja miatt többnyire csak kisebb szerepeket kapott. Szerencsére jól beszélt franciául, így fordításból tartotta fenn magát. Petőfi Zoltán versírással is próbálkozott, de csak néhány műve maradt fent. Szeretett mulatni, inni, kedvelte a szép lányokat, pedig a gyenge fizikuma nem bírta ezt az életvitelt. A Wikipédián az is olvasható róla, hogy fiatalon súlyosan megbetegedett. Rokonoknál, majd külföldi fürdőkben keresett gyógyulást. Életének utolsó nyarát Gleichenbergben töltötte, ahonnan kissé megerősödve tért haza, ám 1870. november 5-én elvitte a tüdőbaj. Gyászhírét a halála előtt két évvel ő maga írta. Alakját – Zoltánka címmel – Krúdy Gyula vitte színre.

Nyitóképünk teljes méretben

Kapcsolódó múltidézéseink:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. november 5., kedd

Ma 30 éve adták át Debrecen első korzóját, a Batthyány utcai sétálóutcát


Debrecen egyik ősi utcája gróf Batthyány Lajos előtt tiszteleg. A középkorban Kis-Varga utca volt ez a hely, aztán a Harmincados köz nevet viselte. Harmincados köz a XIX. század közepéig volt, s ez a név arra utalt, hogy itt székelt a királyi adószedői hivatal. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Batthyány utca eleje. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Batthyány utcát 1994-ben építették át korzóvá, s a megújult helyet Lotz Károly közlekedési miniszter adta át november 5-én. Az ünnepségen Hevessy József polgármester felidézte, hogy a belvárosi sétálóutca kialakítása akkor már több mint 10 éve megfogalmazódott, de csak 1994-re lett pénz rá.

A Szent Anna-sarok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Harmincmillió forintért 260 méteren lekövezték az utcát, növényeket és padokat helyeztek ki, valamint felújították az utca teljes közműrendszerét. A Batthyány utca története ebben az összeállításunkban ismerhető meg sok szép régi képpel.

Cégér a Batthyány utcában. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. szeptember 29., vasárnap

A Dobozi-lakótelepi ufó és a belváros díszes tornyai


A debreceni Dobozi-lakótelep és a belváros ritkán látott magaslati jeleneteit ismerhetjük meg Kedves Olvasónk, Oláh Róbert friss fotói révén, melyeket a Debreceni Képeslapok rendelkezésére bocsátott. Az első felvételen a 2024-ben már 61 éves „ufóra”, azaz a víztoronyra és a környékére csodálkozhatunk rá (a képet teljes méretben lásd az összeállítás végén).

A Szent Anna Székesegyház. Fotó: © Oláh Róbert

A fenti képen a Szent Anna Székesegyházban, a következőn pedig a vármegyeháza huszártornyában is gyönyörködhetünk Oláh Róbert panorámafotóinak köszönhetően.

A vármegyeháza tornya. Fotó: © Oláh Róbert

Fotósunk annak a lakóházi palotának a szép felső homlokzatát is lencsevégre kapta, amelyik a Batthyány utca, valamint a Szent Anna utca sarkán pompázik.

A Batthyány utcai palota. Fotó: © Oláh Róbert

A folytatásban visszatérünk a Dobozi-lakótelepi víztorony környékére, és Oláh Róbert további lenyűgöző panorámaképeit is ajánljuk szíves figyelmükbe.

Nyitóképünk teljes méretben. Fotó: © Oláh Róbert

A Dobozi lakótelepi víztorony. Fotó: © Oláh Róbert


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. május 2., csütörtök

Batthyány utca, zenede, Bika-szökőkút, kakasos templom, Dósa nádor tér, köztemető... – a Tőletek kapott fotókon

A Batthyány utca 24. szám alatti szépen felújított cívisház a volt Ludas mellett, 2023 decemberében. Fotó: © Mercs László

A Debreceni Képeslapok olvasóitól az utóbbi napokban a régi szép képek mellett frissebb fotókat is kaptunk. Természetesen ezeket is megosztjuk, s elsőként Mercs László felvételét mutatjuk be a Batthyány utca végi, szépen felújított cívisházról, ami az egykori Ludas presszó mellett található. A második blokk képeit Fehér Sándor csatolta a Kossuth téri és a Piac utcai szökőkútról.

A Piac utcai és a Kossuth téri szökőkút a Nagytemplommal, 2023 nyarán. Fotók: © Fehér Sándor

Kozempel Zsuzsa a Vár és a Csapó utca sarkán tündöklő zenede nemrég felújított palotájáról mellékelt fotót a hozzászólásához.

A Csapó és a Vár utca sarkán pompázó zenedepalota. Fotó: © Kozempel Zsuzsa

Itt pedig Király Ágnes képét adjuk közre, melyen a Dósa nádor teret örökítette meg (a felvétel hátterében a Dollárház):

Dósa nádor téri virágok, a háttérben a Dollárházzal. Fotó: © Király Ágnes

Hozzánk hasonlóan mások is barangolnak a belvároson kívül is. Posta Ilona a köztemető szép arcát örökítette meg, míg Masits István utolsó felvételén az Árpád téri templom csodálható meg.

A Debreceni Köztemető ravatalozója a tükörtó melletti tulipánsorral. Fotó: © Posta Ilona

Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy archív és friss képeiket, témaötleteiket küldjék el nekünk publikálás céljából a dkepeslapok@gmail.com címre vagy a Facebook-oldalunk idővonalára!

Az Árpád téri református templom 2024 áprilisában. Fotó: © Masits István


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2024. március 12., kedd

Az ezredforduló Debrecene 16 csodás retro képen


Debrecen 1990-es évekbeli arcáról bocsátott rendelkezésünkre képeket Lánczi Imre Kedves Olvasónk.

A 30 évvel ezelőtti Szent Anna, valamint Széchenyi utca és Piac utca

A fenti fotókon a 30 évvel ezelőtti Szent Anna, valamint Széchenyi utca és természetesen a Piac utca  élete elevenedik meg, köztük az akkori Régi Posta Étterem az egykori cégérével. A következő képpáron a Kistemplom, továbbá a Sesztina-üzlet korabeli miliőjén nosztalgiázhatunk.

A Piac utcai Kistemplom és Sesztina-üzlet az ezredfordulón

Az alábbi muzeális fotókon a Péterfia utcai Serházra, a Széchenyi utcai Könyves Tóth-házra, valamint a Kossuth utcán álló, 2023-ban renovált Kis Orbán-házra is ráismerhetünk.

Szent Anna (?), Péterfia, Széchenyi és Kossuth utcai épületeink az ezredforduló idején

Nem marad ki a sorból a Déri Múzeum, a 2023-ra felújított Csokonai Színház és a szintén megszépített egykori Angol Királynő Szálló, valamint a napjainkban nem működő Régi Vigadó se.

A Déri Múzeum, a Csokonai Színház, az egykori Angol Királynő Szálló és a Régi Vigadó az ezredforduló idején

Tovább görgetve, rácsodálkozhatunk a Szabadság Étteremre és a Szent Anna templomra is. Köszönjük szépen a képeket! Kedves Olvasóinkat továbbra is arra buzdítjuk, hogy régi és friss képeiket, témajavaslataikat küldjék el nekünk közzététel céljából a dkepeslapok@gmail.com címre!

A Piac utcai Szabadság Étterem és a Szent Anna utcai Szent Anna Templom az ezredfordulón


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!