Egymás mellett kapott emlékhelyet a 125 éve született Szabó Lőrinc és a 90 éve elhunyt Löfkovits Arthur

Debrecen versben is halhatatlanná tett órás-ékszerésze, Löfkovits Arthur kapott emlékhelyet a halála 90. évfordulója alkalmából a 22. költészeti fesztiválon. A Méliusz-könyvtár által kialakított kiállítás tiszteleg Szabó Lőrinc előtt is, aki versbe foglalta az óra-ékszer boltot. A Piac utca 38. szám alatti tárlatot 2025. április 26-án látogattuk meg. Fotók / reprók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Piac utca 38. kapualja. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A bennemeloeredet.hu leírása szerint Löfkovits Arthur 1863. május 10-én született Nagyváradon, és 1935. április 17-án hunyt el Debrecenben. Húszéves volt, amikor megnyitotta az üzletét a debreceni főutcán. Nemcsak a szakmájához tartozó ékszereket, ötvöstárgyakat gyűjtötte, hanem a különböző korok régészeti leleteit, numizmatikai anyagokat, fegyvereket, ásványokat is. Pártolta, szorgalmazta a városi múzeum létrejöttét, s ennek a 2500 darabos régészeti, iparművészeti és képzőművészeti gyűjteményének odaajándékozásával tette le az alapjait. Vállalta továbbá, hogy 10 esztendőn át évi 500 korona befizetésével segíti az előkészületeket. 

Löfkovits Arthur. Repró: © Debreceni Képeslapok

Löfkovits adománya elérte célját, sikerült a figyelmet felkeltenie másokban is: gyűjteményét kiegészítették a város birtokában lévő régiségekkel és a Párizsi Világkiállításon bemutatott Debrecen környéki néprajzi tárgyakkal. Hamarosan elkezdték az anyag nyilvántartásba vételét és kiállításra való előkészítését is. Végül 1905-ben a hivatalos megnyitóra is sor kerülhetett. A tárlat még ebben az évben otthonra lelt a Hatvan utcában, eleinte maga az adományozó, Löfkovits Arthur látta el a felügyeletet a kiállításban, de ő volt az új intézmény vezetője is egy darabig: a Városi Múzeumot 1909-ig, mint ideiglenes igazgató, 1909-től 1929-ig, mint fizetés nélküli igazgató vezette, és folyamatos adományaival szponzorálta az intézmény működését is.

A Löfkovits-ház ma. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kisdiákként Debrecenben tanuló Szabó Lőrinc itt pillantotta meg azt a cégtáblát, amiről a Tücsökzene című versciklusában, a Debrecenben című versében így írt:

Cók-mókkal rakva, félve s boldogan, vitt, nyolcéves fiút, első utam Debrecen főutcáján. Mindenütt legendát vártam, hajdúkat s velük törököket, tűzvészt, gályarabot, s hogy jön Kossuth, s megint beszélni fog és de-tro-ni-zál... Azt hittem, csupa hős vesz körűl... Kisvonat mozdonya pöfögött fel s alá, mesebeli, guruló vaskocka s kocsijai: micsoda játék!... S vágy s való között egyszer csak átléptem a küszöböt: egy bolt felett cégtáblát láttam és rajta, hogy: „ÓRIÁS és ékszerész”, arany betűket... Megnéztem megint: Ó-R-I-Á-S?... Az!... Istenem!... Eszerint, gyúltam ki, itt egy Óriás lakik, s hirdeti, hogy mivel foglalkozik!

Szabó Lőrinc portréja. Repró: © Debreceni Képeslapok

További régi kereskedőink történetei:

• Kaszanyitzky
• Sesztina
• Rickl

Löfkovits életrajza a tárlaton. Repró: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Mikor óratorony fénylett az újkerti piac és Lublin fölött

Debrecenben az Újkerti lakótelep egyik praktikus és jellegzetes dísze volt a hajdani Lublin Étterem és kispiac közötti óratorony, amit Váró Márton készített, és 1981. április 27-én helyezték üzembe. A 16 méter magas, messziről is látható kompozíciót 2005. augusztus 15-én bontották el, miután már évek óta nem működött. A fenti kép forrása a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege, és az átadás évében született. Íme, még egy klassz színes retro kép is a műalkotásról:

1981–2005. Fotó: Nemzeti Művelődési Intézet

Kapcsolódó cikkeink sok fotóval:

• Úttörőmúzeum az ÚÁMK-ban
• Csodakert a Borbíró téren: a Nagy Katalin emlékpark
• Az újkerti fémforgó
• Az újkerti csillagda
• Az újkerti szánkózódomb
• Az újkerti szőlőbirtokok egyik utolsó hírmondója
• A Délibáb Áruház
• Az újkerti lakótelep színes házai a magasból
• Így látszik a BMW-gyár építése az Újkertből
• Újkerti mozaikok

Nyitóképünk teljes méretben. Képforrás: Méliusz-könyvtár

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Varázslatos kincsek a 444. Debreceni Régiségvásárban

A Debreceni Régiségvásár 25 éve tartó sorozata egy igen különleges alkalomhoz érkezett a 2024-es esztendő első őszi rendezvényén. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Ugyanis 2024. szeptember 8-án immár „kereken” a 444. ilyen esemény örvendezteti meg az antik régiségek, retro holmik kedvelőit.

Lássunk is további képes ízelítőt a kavalkád kínálatából!

Drakula gróf? Fotó: © Debreceni Képeslapok

A most megosztott képeinket a Nagyerdei Stadion melletti területen készítettük.

Tető alatt. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szerszám is akad. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A díjtalanul felkereshető vásár 14 óráig várja az érdeklődőket, úgyhogy jó nézelődést és sikeres beszerzést kívánunk Mindenkinek!

Mesehős verdák. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Szép szifonok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Hogyan kaphatott toronyórákat az egyetemi templom végül csak ötven évvel az átadását követően?

Az egyetemi templom. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Debreceni Egyetem templomát Borsos József tervezte, és 1942-ben szentelték fel. A gyülekezeti hely egyik érdekessége az, hogy a tornyán kialakított órahelyekbe csak a templom átadását követő 50 év elteltével kerültek órák.

A templom újonnan. Fotó: Fortepan / Tordai György

Ez a 35 évvel ezelőtti diáknapokon indult egyik diákpártnak köszönhető! A kezdeményező fiatalok nagyszerű története a kép alatt olvasható.

A templom főhomlokzata. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A toronyórák históriáját Kedves Olvasónk, Tóth Zsolt írta le nekünk: „1989-ben pártot alapítottunk arra, hogy óra kerülhessen a toronyba, Torony Párt néven. Igaz, az egyetemi napok alatt ezt a célt nem sikerült elérnünk, de a gyűjtésünkből, az egyetem felajánlásából és toronyórás cég felajánlásából megszületett az óra (talán '92-ben). Én voltam az ötletgazda és a párt szóvivője, a pártelnök Zsótér Zsolt, a hangulatért Korbel Péter volt a felelős. Zsótér és én vegyész, Korbel angol–magyar szakos volt (és így is végeztünk), de számos vegyész, kémiaszakos és bölcsész segítette a pártot. Sajnos a diákrektor-választást nem nyertük meg, de az idő minket igazolt” – fogalmazott Tóth Zsolt.

A főkapu címere. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Szabadság, honvéd, proletár, repülő, újkerti óra, sellő, tank, Lenin... – Debrecen beöntött, elvitt, eltűnt szobrai

Debrecen köztéri alkotásai közül nem egyet helyeztek máshová, vagy öntöttek belőle újabb művet és akár ágyút is. Ugyanakkor sajnos arra is van példa, hogy szobrot elloptak, vasúti sínre dobtak – miként Győry István portréjával tették. Ezt a szomorú válogatást a Szabadság-szoborral kezdtük.

Ez a kompozíció a Kálvin téren állt 1902-től, de négy évvel később már el is távolították, mivel nem tetszett a közönségnek, aztán pedig groteszk módon fegyverfémként végezte.

A 3-as honvédek emlékműve és a még teljes Trianon-mementó.
A kópiákat Vekerdi Károly és V. Pákozdi Károly Zoltán töltötte fel a Facebook-oldalunkra

A háborúhoz kapcsolódik a honvédszobor és a Trianon-emlékművünk is. Az előbbit a Horthy sugárútról átvitték a katonai temetőbe, majd a Kossuth Laktanyába, a másik viszont részben ma is a Bem Detéren van. Szobrai közül egy a klinikára került, a másik kettőből a Petőfi téri Petőfi-szobor készült.

A Proletár 1962-ben (fotó: Képzőműv. AKV), valamint Csobaji Előd képe 1980-ból

Vlagyimir Iljics szobráról és a Hunyadi utcai panelsorról

A Honvéd helyére a Proletárt rakták (az utca neve akkor már Tanácsköztársaság útja volt), és napjainkra sajnos minden jel szerint ez a mű is elveszett. A 2003-ban lebontott Kölcsey-művközpont mellett korábban egy Lenin-szobor is állt a Hunyadi utcán. Ezt még a rendszerváltáskor döntötték le, mára azonban úgy tűnik, hogy ennek az alkotásnak is nyoma veszett.

Ilyen volt a repülős szobor. A képeket V. Pákozdi Károly Zoltántól és Hudacsek Zoltántól kaptuk

Az egykori repülős obeliszkről három képünk is van. Ennek ellenére azonban sajnos semmi biztosat nem tudunk arról, hogy a szobor hova lett a Petőfi térről.

A Tóth Árpád-emlékmű és a Tisza-szobor a Nagyerdőben. Fotók: „Titani Aukum” fényképésztanuló
(hagyatékban találva), valamint Vekerdi Károly másolata

A nagyerdei Tóth Árpád-emlékművet is többször megrongálták már, és sajnos a képen látható amfórát és domborművet is ellopták róla. A másik felvételen Tisza István szobra áll a klinika főépületi palotája előtt – ezt a művet is ledöntötték, s majd csak 2001-ben állították fel, igaz, kicsit arrébb. Aztán 2016-ban áthelyezték az egyetemi főépület elé.

A Sellő 2001 nyarán az új korzón. Fotó: Nagy Attila / Uropath

Ma már a múlté sajnos az újkerti Lehel utcai fémóratorony is:

A Lehel utca a Lublin Étteremnél, az újkerti órával (1981–2005). A Nemzeti Művelődési Intézet felvétele

Debrecen legrövidebb életű szobrát, a Sellő figuráját csak pár napig engedték a 2001-ben átadott főtér szökőkútján lenni, mivel – kevesek számára ismert okból – villámgyorsan eltávolították. A leányalak majd csak 2011-ben lelt végleges otthonra, amikor is Nyíracsád központjában állították fel.

A Méla Tempefői című mozaik a Kölcsey emeletét díszítette. Nagyításért kattints a képre! Repró: © Debreceni Képeslapok

A lebontott Kölcsey-művközpontot ékesítette a színház Csokonai-mozaikja. Ez Kiskunhalasra került.

A Kossuth utcai tankszobor az átadása évében, 1970-ben. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

A fenti képen az egykori tankszobor elevenedik meg, ami a Kossuth utcán állt. A következőkben ismét a repülőszobrot idézzük meg, végül visszatérünk a kezdőtémánkhoz, a Szabadság szoborhoz.

Egy harmadik fotó (képeslaprészlet) a Petőfi téri repülőszoborról. Kiadó: Képzőművészeti. Dátum: 1986. Ára: 5 Ft.

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Tóth András Szabadságszobrának avatása 1902. augusztus 2-án, az Emlékkertben
Fotó: Déri Múzeum / Kiss Ferenc

Ősszel is meghitt oázis: a Gáborjáni utcai Erzsébet kert

Debrecenben a Dobozi lakótelepen több szépen gondozott kis díszpark található, ezek közül a Gáborjáni Szabó Kálmán utcai létesítményt, az Erzsébet kertet látogattuk meg 2023. november 21-én.

A Gáborjáni utcai Erzsébet kert 2023. november 21-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az ott lakók által létrehozott és rendszeresen gondozott kis oázisnak (ami most természetesen már majdnem teljesen téli álomban pihen) az is különlegessége, hogy a növényeken kívül óra, madáretető, szélzsák, valamint irány- és távolságmutató táblák is segítik / derítik jobb kedvre az erre járókat. A precízen kivitelezett feliratokról az is megtudható, hogy az Erzsébet kerthez képest merre és milyen messze van a Nagyállomás, a Nagyerdő és a Nagytemplom. Az alábbi friss felvételünkben erre is válasz kapható! Fotó, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Végre működnek a míves toronyórák

A debreceni Árpád téri templom renoválása még fólia alatt zajlik, ám az már szemmel látható pozitívum, hogy hosszú évek után végre újra működnek a toronyórák, amiket eredetileg egy Kónya László nevű mester készített. Ráadásul nagyon szépek is, nem csak pontosak! Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A megszépülő gyülekezeti hely látképe. Fotók: Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után.

A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

A felújított templom a Nyíl utca felől, 2017 novemberében