Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: eltávolítás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: eltávolítás. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 4., szombat

A debreceni Sellőszobor Andersen-mesébe illő története

Debrecen legrövidebb életű és egyik legvitatottabb megítélésű köztéri szobra a Sellő. A virágos könyvet tartó, mintás haltestű, félmeztelen, sipkás hableány csak pár napig lehetett a 2001. július 7-én átadott új sétálóövezet szökőkútjának partján. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Sellő Debrecenben, dr. Nagy Attila képeslapján

A szobrot leszedették még az átadásuk előtt. Az eltávolítás okaként a polgármesteri hivatal akkor azt nyilatkozta, hogy a negatív kritikák vezettek ehhez. Pázmándi Antal művét nem zúzták be, ám évekig egy pincében állt – mígnem a Debrecenhez közeli Nyíracsád vezetőinek „eszükbe jutott”, és úgy döntöttek, hogy megszerzik a felújítandó főterükre.

A Sellő Nyíracsádon. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ez így is történt, s az illetékesek intézkedtek és fizettek. Ezek eredményeként 2011. augusztus 19. óta immár a település központjában kialakított kis medencés park a szobor otthona. A nyíracsádi teret ugyanaz a Kertai László tervezte, mint aki a Sellő eredeti helyét, a debreceni belvárosi korzót.

A Sellő hátulrólFotó: © Debreceni Képeslapok

A Sellő megítélése ma is megosztja a közvéleményt. Mi azt a gondolatot teszünk közzé, mely szerint elég lett volna a Hal közbe áttelepíteni, ha már mindenképpen el akarták vinni az Aranybika elől. És a történet sajnos ezzel nem ért véget: a 2026. július 6-i utunkon szörnyű dolog derült ki a Sellőről.

A Sellő közelről. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:
Az elvitt hableány. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. március 20., péntek

A Proletár és a Lenin-szobor utolsó napja

A Proletár és Lenin. Fotók: IPK Vállalat

Debrecenben 1990. március 20. sorsdöntő napnak bizonyult két köztéri szobor számára: ekkor távolították el a helyükről daruval a Proletár című szobrot (1961), valamint a Lenin-szobrot (1975) is. Összeállításunkban ezekre a történelmi eseményekre emlékezünk. Múltidézésünk fotóit Szabó István készítette, és a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege őrzi ezeket a muzeális felvételeket. Cikkünk utolsó képsorozatát a Napló közölte.

A Proletár. Fotó: Helytörténeti Fotótár / Szabó István

A Hajdú-bihari Naplóban a történtek után ez jelent meg: a Debreceni Ellenzéki Kerekasztal képviselői már március 14-én megpróbálkoztak a Kölcsey Művelődési Központ előtti Lenin-szobor eltávolításával, akkor azonban a daru ereje kevésnek bizonyult, így – jobb híján – a 15-i ünnepség előestéjén lepelbe burkolták Kalló Zoltán művét. Tegnap délelőtt az Építőipari Gépesítő Vállalat szakemberei és nagy teljesítményű daruja ingyenes segítségével rövid idő alatt sikerült a többtonnás bronzszobrot talapzatáról leemelni és az aszfaltra fektetni. Az eseménynek viszonylag kis számú nézője volt – néhány járókelő, a Református Kollégium diákjai és egy észt turistacsoport –, hiszen a DEKA akcióját nem előzte meg hírverés. A pártok nem kértek engedélyt a hatóságoktól az akció lebonyolítására.

Ez volt a Proletár. Fotó: Helytörténeti Fotótár / Szabó István

„A jelenlegi hatalom már nem illetékes ebben” – nyilatkozta Herpai Albert, aki a Független Ifjúság nevű szervezet képviseletében volt jelen a téren. – A Lenin-szobrot értékhordozó alkotásnak tekintjük, amely a város tulajdona. Mi megelégszünk azzal, hogy – állagát, épségét megóvva – leemeljük a talapzatról – válaszolta Cseh Sándor, a Független Kisgazdapárt debreceni elnöke arra a kérdésre, mi lesz a szobor további sorsa. – A szocialista pártoknak van elegendő pénzük arra, hogy megfelelő helyre szállíttassák. Ebben az alkotásban Debrecen város pénze „fekszik”, amelyet a polgárok szeretnének visszakapni, hiszen lenne mire költeni. Elképzelhetőnek tartom, hogy a szobrot valutáért nyugatra értékesítsék, ahonnan komoly az érdeklődés a „kimustrált” Lenin-szobrok iránt.

A képet Lenkey Péternek köszönjük

A Napló beszámolt arról is, hogy a hozzá nem értés áldozata lett a Március 21-e téren álló Tanácsköztársaság-emlékmű. A daru nem tudta sérülés nélkül eltávolítani: Kiss István alkotása, a munkásszobor kettétörött, így a 21-i koszorúzástól igen, az utókor számára azonban nem sikerült megmenteni a történelmi jelképet. Kár érte, hiszen „tövében” nemzedékek nőttek fel, s arról a műalkotás igazán nem tehet, hogy ideológiák ütközési pontjává vált. Jelkép maradt így is; meglehet, napjaink történelmének nem éppen pozitív jelképe – fogalmazott az 1990. március 21-i tudósítás. A két szobor évtizedekig a Víg-Kend Majorban volt, de mára nem tudni, hogy hova lettek...

A háttérben a volt Kölcsey. Fotó: Helytörténeti Fotótár / Szabó István


A képet Lenkey Péternek köszönjük

2025. március 20., csütörtök

Ma 35 éve döntötték le a Proletár- és a Lenin-szobrot


Debrecenben 1990. március 20. sorsdöntő napnak bizonyult két köztéri szobor számára: ekkor távolították el a helyükről daruval a Proletár című szobrot (1961), valamint a Lenin-szobrot (1975) is.

A Proletár. Fotók: Szabó István

Összeállításunkban ezekre a történelmi eseményekre emlékezünk.

Ledöntve. Fotó: Szabó István

Múltidézésünk fotóit Szabó István készítette, és a Méliusz Központi Könyvtárának Helytörténeti Részlege őrzi ezeket a muzeális felvételeket. Cikkünk utolsó képsorozatát a Napló közölte.

Ez volt a Proletár. Fotó: Szabó István

A Hajdú-bihari Naplóban a történtek után ez jelent meg: a Debreceni Ellenzéki Kerekasztal képviselői már március 14-én megpróbálkoztak a Kölcsey Művelődési Központ előtti Lenin-szobor eltávolításával, akkor azonban a daru ereje kevésnek bizonyult, így – jobb híján – a 15-i ünnepség előestéjén lepelbe burkolták Kalló Zoltán művét. Tegnap délelőtt az Építőipari Gépesítő Vállalat szakemberei és nagy teljesítményű daruja ingyenes segítségével rövid idő alatt sikerült a többtonnás bronzszobrot talapzatáról leemelni és az aszfaltra fektetni. Az eseménynek viszonylag kis számú nézője volt – néhány járókelő, a Református Kollégium diákjai és egy észt turistacsoport –, hiszen a DEKA akcióját nem előzte meg hírverés. A pártok nem kértek engedélyt a hatóságoktól az akció lebonyolítására. „A jelenlegi hatalom már nem illetékes ebben” – nyilatkozta Herpai Albert, aki a Független Ifjúság nevű szervezet képviseletében volt jelen a téren. – A Lenin-szobrot értékhordozó alkotásnak tekintjük, amely a város tulajdona. Mi megelégszünk azzal, hogy – állagát, épségét megóvva – leemeljük a talapzatról – válaszolta Cseh Sándor, a Független Kisgazdapárt debreceni elnöke arra a kérdésre, mi lesz a szobor további sorsa. – A szocialista pártoknak van elegendő pénzük arra, hogy megfelelő helyre szállíttassák. Ebben az alkotásban Debrecen város pénze „fekszik”, amelyet a polgárok szeretnének visszakapni, hiszen lenne mire költeni. Elképzelhetőnek tartom, hogy a szobrot valutáért nyugatra értékesítsék, ahonnan komoly az érdeklődés a „kimustrált” Lenin-szobrok iránt.

Lenin is porba hullt. Fotó: Szabó István

A Napló beszámolt arról is, hogy a hozzá nem értés áldozata lett a Március 21-e téren álló Tanácsköztársaság-emlékmű. A daru nem tudta sérülés nélkül eltávolítani: Kiss István alkotása, a munkásszobor kettétörött, így a 21-i koszorúzástól igen, az utókor számára azonban nem sikerült megmenteni a történelmi jelképet. Kár érte, hiszen „tövében” nemzedékek nőttek fel, s arról a műalkotás igazán nem tehet, hogy ideológiák ütközési pontjává vált. Jelkép maradt így is; meglehet, napjaink történelmének nem éppen pozitív jelképe – fogalmazott az 1990. március 21-i tudósítás. A két szobor évtizedekig a Víg-Kend Majorban volt, de mára nem tudni, hogy hova lettek...

A háttérben a volt Kölcsey. Fotó: Szabó István

2024. január 9., kedd

Szabadság, honvéd, proletár, repülő, újkerti óra, sellő, tank, Lenin... – Debrecen beöntött, elvitt, eltűnt szobrai


Debrecen köztéri alkotásai közül nem egyet helyeztek máshová, vagy öntöttek belőle újabb művet és akár ágyút is. Ugyanakkor sajnos arra is van példa, hogy szobrot elloptak, vasúti sínre dobtak – miként Győry István portréjával tették. Ezt a szomorú válogatást a Szabadság-szoborral kezdtük.
Ez a kompozíció a Kálvin téren állt 1902-től, de négy évvel később már el is távolították, mivel nem tetszett a közönségnek, aztán pedig groteszk módon fegyverfémként végezte.

A 3-as honvédek emlékműve és a még teljes Trianon-mementó.
A kópiákat Vekerdi Károly és V. Pákozdi Károly Zoltán töltötte fel a Facebook-oldalunkra

A háborúhoz kapcsolódik a honvédszobor és a Trianon-emlékművünk is. Az előbbit a Horthy sugárútról átvitték a katonai temetőbe, majd a Kossuth Laktanyába, a másik viszont részben ma is a Bem Detéren van. Szobrai közül egy a klinikára került, a másik kettőből a Petőfi téri Petőfi-szobor készült.

A Proletár 1962-ben (fotó: Képzőműv. AKV), valamint Csobaji Előd képe 1980-ból
Vlagyimir Iljics szobráról és a Hunyadi utcai panelsorról

A Honvéd helyére a Proletárt rakták (az utca neve akkor már Tanácsköztársaság útja volt), és napjainkra sajnos minden jel szerint ez a mű is elveszett. A 2003-ban lebontott Kölcsey-művközpont mellett korábban egy Lenin-szobor is állt a Hunyadi utcán. Ezt még a rendszerváltáskor döntötték le, mára azonban úgy tűnik, hogy ennek az alkotásnak is nyoma veszett.

Ilyen volt a repülős szobor. A képeket V. Pákozdi Károly Zoltántól és Hudacsek Zoltántól kaptuk

Az egykori repülős obeliszkről három képünk is van. Ennek ellenére azonban sajnos semmi biztosat nem tudunk arról, hogy a szobor hova lett a Petőfi térről.

A Tóth Árpád-emlékmű és a Tisza-szobor a Nagyerdőben. Fotók: „Titani Aukum” fényképésztanuló
(hagyatékban találva), valamint Vekerdi Károly másolata

nagyerdei Tóth Árpád-emlékművet is többször megrongálták már, és sajnos a képen látható amfórát és domborművet is ellopták róla. A másik felvételen Tisza István szobra áll a klinika főépületi palotája előtt – ezt a művet is ledöntötték, s majd csak 2001-ben állították fel, igaz, kicsit arrébb. Aztán 2016-ban áthelyezték az egyetemi főépület elé.

A Sellő 2001 nyarán az új korzón. Fotó: Nagy Attila / Uropath

Ma már a múlté sajnos az újkerti Lehel utcai fémóratorony is:

A Lehel utca a Lublin Étteremnél, az újkerti órával (1981–2005). A Nemzeti Művelődési Intézet felvétele

Debrecen legrövidebb életű szobrát, a Sellő figuráját csak pár napig engedték a 2001-ben átadott főtér szökőkútján lenni, mivel – kevesek számára ismert okból – villámgyorsan eltávolították. A leányalak majd csak 2011-ben lelt végleges otthonra, amikor is Nyíracsád központjában állították fel.

A Méla Tempefői című mozaik a Kölcsey emeletét díszítette. Nagyításért kattints a képre! Repró: © Debreceni Képeslapok

A lebontott Kölcsey-művközpontot ékesítette a színház Csokonai-mozaikja. Ez Kiskunhalasra került.

A Kossuth utcai tankszobor az átadása évében, 1970-ben. Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

A fenti képen az egykori tankszobor elevenedik meg, ami a Kossuth utcán állt. A következőkben ismét a repülőszobrot idézzük meg, végül visszatérünk a kezdőtémánkhoz, a Szabadság szoborhoz.

Egy harmadik fotó (képeslaprészlet) a Petőfi téri repülőszoborról. Kiadó: Képzőművészeti. Dátum: 1986. Ára: 5 Ft.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Tóth András Szabadságszobrának avatása 1902. augusztus 2-án, az Emlékkertben
Fotó: Déri Múzeum / Kiss Ferenc

2023. július 5., szerda

A Sellő

Debrecen legrövidebb életű és egyik legvitatottabb megítélésű köztéri szobra a Sellő volt. A hableányfigura csupán pár napig lehetett a 2001. július 7-én átadott, új sétálóövezet szökőkútjának partján: leszedették még az átadásuk előtt.

Értékes, ritka felvétel a Sellővel a debreceni Aranybika előtti szökőkútról, 2001-ből. Régi fotók: dr. Nagy Attila / Uropath

Az eltávolítás önmagában nem egyedi a cívisváros múltjában – gondoljunk csak a Tóth András által készített Szabadságszoborra, a Bem téri Országzászló alakjaira vagy Vigh Tamás művére, a Bőségre. Az előbbit végleg lebontották az Emlékkertből, míg a duci hölgyeket az akkori Művész Presszótól száműzték a Kohászüdülő elé.

A Nyíracsád főterére költöztetett Sellő. Mai Fotók: © Debreceni Képeslapok

De sorolhatnánk azt a sok-sok alkotást is, amiket politikai okokból döntöttek le, vagy semmisítettek meg. Ilyen a Proletár, valamint a Lenin-szobor is. Ezek a művek azonban abban is különböznek a Sellőtől, hogy nekik több idő szabatott, mint Pázmándi Antal szökőkutas szobrának.

Nyíracsád főterének díszkapuja a városcímerrel. Mai Fotók: © Debreceni Képeslapok

A Sellő eltávolításának okáról itt most csak annyit, hogy a polgármesteri hivatal nyilatkozata szerint a negatív kritikák miatt szedték le a Sellőt a medencéről.

A virágos könyv a Sellő kezében. Mai Fotók: © Debreceni Képeslapok

A művet nem zúzták be, ám hosszú évekig tetszhalott volt, mint Hófehérke az üvegkoporsóban. Mígnem a Debrecenhez közeli Nyíracsád vezetőinek eszükbe jutott, és úgy döntöttek, megszerzik a felújítandó főterükre.

A Sellő hátulról – leginkább így látszik, hogy haltestű. Mai Fotók: © Debreceni Képeslapok

Ez így is történt, s az illetékesek intézkedtek és fizettek. Mindezek eredményeként 2011. augusztus 19. óta immár a település központjában kialakított kis medencés park a Sellő otthona.

A nyíracsádi medence halacskás-mozaikos motívumai. Mai Fotók: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Állítólag a sipka, a könyv és a „tetoválások” sem tetszettek a panaszosoknak a Sellőn.
Mai Fotók: © 
Debreceni Képeslapok