A Szoptató anya

Debrecenben leghíresebb szobrászművészének, Medgyessy Ferencnek a Szoptató anya című alkotása az Oláh Gábor utcán található a Sziget-kék játszótér mellett. Az eredetileg 1917-es különleges mű modellje Maria Kienich és a kislányuk volt.

2017. II. 10-i fotó: © Debreceni Képeslapok

Az Anya gyermekével címet is viselő kompozíció minden bizonnyal Debrecennek az egyik legismertebb szobra, hiszen Budapesten és Szolnokon is vannak róla másolatok, sőt anno az ezerforintos bankjegyen is szerepelt a képe. A debreceni művet 2009-ben helyezték el az Oláh Gábor utcai játszótér mellett. Addig a Péterfia utcai Medgyessy-emlékmúzeum udvarán volt:

Fotó: Kastaly Károly, 1986

Végül íme az, hogy miként ábrázolták az egykori ezerforintos bankjegyünkön a szobrot! Az 1983 és 1997 között használt pénz grafikáját Füle Mihály és Vagyóczky Károly készítette. Az alábbi szoborfotót pedig 2026. augusztus 4-én készítettük. Az alkotás mindkét környezetben szép.

A szobor 2026-ban és a régi bankjegyen

Oláh Gábor utcai összeállításaink sok régi fotóval:

• A Sport Étterem
• A hajdani Rózsakert Vendéglő
• Az Oláh Gábor utcai műjégpálya
• A Jubileumi Játszótér
• A régi vidámpark és állatkert
• Az egykori nyári napközis tábor
• Így épült az atlétikai stadion
• A Kar utcai remete: Oláh Gábor
• A vidámpark és az állatkert

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

„Jó így csendesen nézni a fákat” – Tóth Árpád költő nagyerdei emlékműve

Debrecenben a nagyerdei Titkos-tó, valamint Oláh Gábor szobra közelében bújik meg híres alkotónknak, Tóth Árpád költőnek az emlékfala, amit 1934. június 10-én avattak fel.

Anno és ma. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Medgyessy Ferenc szobrász és Popper Ferenc budapesti építész közös kompozícióját a Debreceni Hét zárónapján leplezte le az Ady Társaság nevében Ady Lajos. Ekkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is, amit aztán 2013-ban bontottak le. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A mai emlékmű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Sesztina-villa, a barbár módon elásott Sesztina-padok, továbbá a volt vakondszobor közelében lévő emlékművön eredetileg egy szép amfora is állt. Ezt, valamint a domborművet sajnos megrongálták, illetve ellopták, így napjainkban másik dombormű (E. Lakatos Aranka alkotása) van a falon. Immár hiányzik róla a karcsú kehely, s a nem profilból, hanem szemből ábrázolt költőre kalap került. Archív és friss képeinken mindemellett az is látszik, hogy megváltozott a tégla körüli perem, valamint a feliratos fal anyaga is. A megjelenített idézet – egy vessző kivételével – azonban ugyanaz: „Jó így csendesen nézni a fákat, érezni a derűt, mely mindent áthat.” A növényzet pedig immár sokkal dúsabb itt.

Az eredeti emlékmű. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Háttérben a Sesztina-villa. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok mai és régi fotóval:

• Szobrok, amik nem kellettek
• A felszabadulási emlékmű
• A száműzött Sellő
• A lebontott Zsolnay-szökőkút
• A főtéri Kossuth-szobor
• A Hunyadi utcai Lenin-szobor
• A Csokonai-mozaik
• Raoul Wallenberg szobra, a Kígyóölő
• A Piac utcai hangyaszázad
• Egy óriási debreceni szobor, amit a többség nem láthat
• A Piac utcai szürke házről figyelő titokzatos alakok
• Az árnyas Ady park és a kis csobogó
• Rejtőzködő szépség
• Szobrok ülő nagyjainkról
• A Kossuth utcai tankszobor
• A Petőfi téri díszpark és a lebontot szökőkút
• Miről beszélgetne Szabó Magda és Ady Endre?
• Rejtélyes nagyerdei ufólandolás
• A Kassai úti szupermen
• Mini Debrecen-szobor a főtéren
• A Piac utcai Merkúr-szobor
• A Lehel utcai óratorony
• Kovács Margit színes kerámiái
• A Nagyállomás óriási képei
• A Tiszai halász című sgraffito
• A szociális otthon pusztuló faliképei
• A Lenin- és a Proletár-szobor ledöntése
• A Kossuth utcai toronyangyal

Az 1930. május 25-én átadott Déri Múzeum

Debrecenben a Déri Múzeum neobarokk épülete és az előtte fekvő díszpark területén füvészkert volt korábban, s ott csillogott előzőleg a Pap-tava is. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik fő jelképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első városi múzeumunk 1905-től a Hatvan utcán működött Csokonai Vitéz Mihály szülői háza helyén, s a létrehozása Löfkovits Arthur ékszerész szorgalmazásának és adományainak is nagy mértékben köszönhető. A Déri Múzeum és a tér építését 1928-ban Zöld Sándor polgármester-helyettes is lefotózta, a felvételt pedig Horváth Eszter osztotta meg az olvasóinkkal a családi archívumából.

A múzeum és a tér építése, 1928. Fotó: Zöld Sándor

A ma már a teljes Munkácsy-trilógiának is otthonául szolgáló intézményt 1930. május 25-én nyitották meg, s Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján épült.

A gyűjtemény- és névadó Déri Frigyest (1852–1924) 1921-ben Koppay József festette meg:

Koppay József: Déri Frigyes. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Déri tér ma már az egyetlen süllyesztett parkunk (miután párját, a „Liszt téri” parkot átépítették). Az új botanikus kertet a Nagyerdőben, az egyetem mellett alakították ki. A Borsos József által tervezett Déri tér ma is olyan szép, mint egy arborétum, s ráadásul csodás szobrok és más kompozíciók is díszítik. Ilyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az „Ecce Homo!” volt a múzeumé:

Az Ecce Homo! Fotó: IPK, 1965

Az egykori füvészkertnek van egy szép emléktáblája a Református Kollégium falán. Érdemes elolvasni.

A füvészkert emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor a füvészkert-alapító Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel 1907-es emlékműve a szomszédos Perényi utcában áll, sőt, a botanikus kerti kis tónál is van szobruk. Videónk erről a gyönyörű helyről itt csodálható meg.

A Déri tér öreg tölgyfája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Menyhárt József rajza. Repró: © Debreceni Képeslapok

Májusi csobogás a Déri téri parkban

Debrecen hangulatos részén, a Déri téri parkban is elkezdődött immár a 2026-os szökőkútszezon. A csobogókat, a múzeumpalotát és a környezetüket örökítettük meg május 17-én. A városrész és a múzeum története itt idézhető fel. Fotó, videó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A Déri tér 2026. május 17-én. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Tekintsék meg a friss videónkat is erről a kedves zöldterületről!

Kapcsolódó összeállításaink:

• Az Egyetem téri szökőkút régi színes díszkivilágítása
• A hajdani főtéri Zsolnay-szökőkút
• A Kossuth téri száműzött Sellő
• A Petőfi téri lebontott szökőkút
• A Pallagi úti óriási szökőkút
• A Piac utcai szökőkút
• A Hal köz vízjátéka
• A Dósa nádor téri szökőkút
• A köztemető tükörtava

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL

A Petőfi tér születése

Petőfi tér és Vörös Hadsereg útja, 1979. Fotó: Csobaji Előd

A debreceni Nagyállomás és a Holló János utca között fekvő, mára részben átépített terület, a Petőfi Sándor nevét viselő tér nem létezne, ha 1944-ben nem érik súlyos bombatámadások a cívisvárost. Íme a lebontott zsinagóga helyére épített szalagház 1969-ben (Fotó: Vencsellei István / MSZMP HBM-i és Db.-i pártbizottságai):

A ma ismert vasúti épületegyüttes elődje a Pfaff Ferenc által tervezett, 1902-ben átadott palota volt. Több gyönyörű felvétel maradt fenn róla és a mediterrán jellegű parkjáról (aminek eredetileg, 1863-tól 1927-ig Népkert volt a neve), de itt most Tanka Gábor különleges hangulatú fotóját mutatjuk be.

(Reprint: Uropath.)

Következő, 1936-os képünkön Vojth Simon búfelejtőjének portálján ámuldozhatunk:

Fotó: Fortepan / Fóris Gábor, Vastagh Miklós

Készült olyan kiadvány is, ami az állomás tetejéről láttatja a Népkerten túli Debrecent. A távolban az IstvánGőzmalom, a Nagytemplom, a még toronysisakos Kistemplom, a nagy zsinagóga és a Szent Anna Székesegyház sorakozik a horizonton. (Reprint: Uropath.)

A mai Petőfi tér helyén húzódott a régi Hunyadi, Deák Ferenc és Várad utca is. A zsinagógán kívül ott pompázott a törvényszéki palota és a Royal Szálló is. A Petőfi-szobor avatása ilyen volt 1948. augusztus 21-én:

Fotó: Déri Múzeum / Benkő László

Ezek eltűntek a föld színéről (csodával határos módon a kamarapalota és a szemközti kollégium megmaradt), és a város akkori vezetői új arculat kialakítását határozták el. Az alábbi képet a tervező Mikolás Tibor életmű-kiállításán repróztuk a Méliusz Központban.

A romok eltakarítása után itt állították fel például (1948-ban) Medgyessy Ferenc Petőfi-szobrát, amit a Bem téri Országzászló egyik szobrából öntöttek. (Kiadó: Képzőművészeti Alap.)

A szobor mellett, mögött egyre inkább a sokemeletes lakóházak vették át a terepet. A mű jobbján lévő épületre később egy újabb szintet is húztak, hogy egyforma legyen a szomszédos objektummal. Jól megoldották, ma már senki se gondolná, hogy így történt. Fotó: Horváth Zoltán

Az új lakóházak tervezésében Sajó István, valamint Mikolás Tibor is szerepet kapott. A főhelyen létesített parkot szépen beültették, s padok és szökőkút is szolgálták az arra járókat. A következő képet szintén a tervező Mikolás Tibor életmű-kiállításán repróztuk a Méliusz Központban.

Ott magasodott az emlékezetes repülőszobor is, aminek a rendszerváltáskor veszett nyoma. A képen az állomás sarka előtt egy kis ház van, talán pont abban lakott Petőfi Sándor. Fotó: Horváth Zoltán

Az 1961-ben átadott állomásépület és a környéke szintén megihlette a fotósokat. Készültek fekete-fehér esti képek is, itt most egy ilyet is mutatok. A jelenetet kis zászlók is színesítik, bizonyára éppen ünnep volt. Az 1966-ban postázott lap bélyeggel együtt 1 Ft 40 fillérbe került. (Kiadó: Képzőművészeti Alap.)

Ezen az üdvözlőkártyán az üde parkot láthatjuk. Elkészült a zöld szalagház, aminek az is érdekessége, hogy legfelül kétszintesek a lakásai. Mellette viszont, a Holló János utcában még nyoma sincs a mai betonmonstrumnak. Fotó: Balassa

1973-ban megépült a 24 emeletes toronyház is, amiben kisvárosnyi ember elfér, hiszen 204 lakás kapott helyet benne. Ebben is kétszintesek a tető alatti lakások, és pazar a kilátás!

(Fotó: Képzőművészeti Kiadó.)

S íme két képeslap megint csak a retro korszakból. Ezeket azért teszem ide, mert jól illusztrálják a házak eredeti színezéseit.

A szökőkút és a repcsiszobor. Fotó: Képzőművészeti Kiadó

Másrészt együtt látható a lebontott szökőkút és az eltávolított repülőgép-emlékmű. Vajon hol lehet a szobor? Aki tudja, kérjük, jelezze!

Az épületsor eredeti színei. Fotó: Horváth / Képzőművészeti Alap

Az alábbi közelmúltbeli és friss felvételeket követően végül egy döbbenetes montázst is bemutatunk, mely az 1944-es szőnyegbombázások kárait illusztrálja. Reprint: Uropath.

A Petőfi tér a Nagyállomás előtt. Fotó: Major Béla, 1996

(Az itt megosztott képeslapokat se a netről szedtük össze másoktól, hanem a valódi kiadványok alkotta gyűjteményünk részei. Ne lopj te se!)

A Petőfi tér napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Kapcsolódó összeállításaink friss és régi fotókkal:

• A régi szép Nagyállomás
• A modern Nagyállomás
• A Szárnyaskerék kultúrotthon
• Volt egyszer egy Resti
• A Nagyállomás egykori tejivója
• A Petőfi téri szökőkút és díszpark
• A Nagyállomás óriási faliképei
• A Petőfi téri posta
• Az Ispotály városrész
• A hajdani Híradó Mozi
• A Petőfi tér születése
• A régi Hunyadi utca
• A Petőfi téri zöld szalagház
• Hova szállt a repülőszobor?
• Mi épült a Petőfi téri szökőkút helyére?
• Ahol a Royal Hotel pompázott
• A Kis Pipa Fogadó
• Az OTI-bérház
• A Petőfi Téri ABC, Vasbokor és Debrecen Étterem
• Az Erzsébet utcai lakótelep építése
• R2-D2 rokona takarít a Nagyállomáson
• Az Utasellátó 550. sz. pavilonja
• A Werbőczy utcai merénylet
• A kamarapalota
• A zöld szalagház

Fotó: Fortepan / Bessenyei István, 1966

„Jó így csendesen nézni a fákat” – Tóth Árpád költő nagyerdei emlékműve ma 91 éves

Debrecenben a nagyerdei Titkos-tó, valamint Oláh Gábor szobra közelében bújik meg híres alkotónknak, Tóth Árpád költőnek az emlékfala, amit 1934. június 10-én avattak fel.

Anno és ma. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Medgyessy Ferenc szobrász és Popper Ferenc budapesti építész közös kompozícióját a Debreceni Hét zárónapján leplezte le az Ady Társaság nevében Ady Lajos. Ekkor nyílt meg a Nagyerdei Stadion is, amit aztán 2013-ban bontottak le. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A mai emlékmű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Sesztina-villa, a barbár módon elásott Sesztina-padok, továbbá a volt vakondszobor közelében lévő emlékművön eredetileg egy szép amfora is állt. Ezt, valamint a domborművet sajnos megrongálták, illetve ellopták, így napjainkban másik dombormű (E. Lakatos Aranka alkotása) van a falon. Immár hiányzik róla a karcsú kehely, s a nem profilból, hanem szemből ábrázolt költőre kalap került. Archív és friss képeinken mindemellett az is látszik, hogy megváltozott a tégla körüli perem, valamint a feliratos fal anyaga is. A megjelenített idézet – egy vessző kivételével – azonban ugyanaz: „Jó így csendesen nézni a fákat, érezni a derűt, mely mindent áthat.” A növényzet pedig immár sokkal dúsabb itt.

Az eredeti emlékmű. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Háttérben a Sesztina-villa. Képtulajdonos: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink:

• Csokonai Vitéz Mihály
• Fazekas Mihály
• Szabó Magda
• Ady Endre
• Oláh Gábor
• Petőfi Sándor
• Arany János
• Radnóti Miklós
• Jókai Mór
• József Attila
• Wass Albert
• Karády Katalin
• Soós Imre
• Művész Úr
• Petőfi Zoltán

Ma 95 éve adták át a debreceni csodás Déri Múzeumot

Debrecenben a Déri Múzeum neobarokk épülete és az előtte fekvő díszpark területén füvészkert volt korábban, s ott csillogott előzőleg a Pap-tava is. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Debrecen egyik fő jelképe. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az első városi múzeumunk 1905-től a Hatvan utcán működött Csokonai Vitéz Mihály szülői háza helyén, s a létrehozása Löfkovits Arthur ékszerész szorgalmazásának és adományainak is nagy mértékben köszönhető. A Déri Múzeum és a tér építését 1928-ban Zöld Sándor polgármester-helyettes is lefotózta, a felvételt pedig Horváth Eszter osztotta meg az olvasóinkkal a családi archívumából.

A múzeum és a tér építése, 1928. Fotó: Zöld Sándor

A ma már a teljes Munkácsy-trilógiának is otthonául szolgáló intézményt 1930. május 25-én nyitották meg Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján.

A gyűjtemény- és névadó Déri Frigyest (1852–1924) 1921-ben Koppay József festette meg:

Koppay József: Déri Frigyes. Repró: © Debreceni Képeslapok

A Déri tér ma már az egyetlen süllyesztett parkunk (miután párját, a „Liszt téri” parkot átépítették). Az új botanikus kertet a Nagyerdőben, az egyetem mellett alakították ki. A Borsos József által tervezett Déri tér ma is olyan szép, mint egy arborétum, s ráadásul csodás szobrok és más kompozíciók is díszítik. Ilyen volt a Munkácsy Terem, amikor még csak az „Ecce Homo!” volt a múzeumé:

Az Ecce Homo! Fotó: IPK, 1965

Az egykori füvészkertnek van egy szép emléktáblája a Református Kollégium falán. Érdemes elolvasni.

A füvészkert emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ugyanakkor a füvészkert-alapító Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel 1907-es emlékműve a szomszédos Perényi utcában áll, sőt, a botanikus kerti kis tónál is van szobruk. Videónk erről a gyönyörű helyről itt csodálható meg.

A Déri tér öreg tölgyfája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

DBKL

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Menyhárt József rajza. Repró: © Debreceni Képeslapok

5 éve kezdődött a Dósa nádor tér átépítése

Debrecenben a mai Dósa nádor téri korzót, valamint a hozzákapcsolt Csapó utcai új sétálóövezeti részt 2020. február 19-én kezdték építeni. Emiatt azóta nem lehet parkolni ezeken a területeken (se), ám nem ez az egyetlen változás itt. Fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Munka a Csapón. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A 2020. augusztus 15-én átadott új Dósa nádor téren állították fel Szent István szobrát, valamint egy színváltós szökőkutat és ferde villanyoszlopokat is telepítettek ide. A Csapó utcai új korzószakaszon megmaradt ugyan a virágpiac, de már csak a páratlan oldalban, és az árushelyeket nem a korábbi hagyományos asztalok alkotják, hanem az alábbi képen látható építmények.

Az új virágpiac. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Dósa nádor téri területet később még bővítették, és ennek révén a Sas utcán 2024. január 26-ra megépítették a mélygarázst, valamint a Szent István parknak nevezett placcot is. A Medgyessy Ferenc által alkotott Mackós kutat a megszüntetett kis parkból áthelyezték a kövezett részre. Mindezeket megelőzően kivágták az érintett részen a fákat és más növényeket. Azóta már ilyen a szintén renovált, valamint a lépcsőházától megfosztott Kis Orbán-ház mögötti „park”:

A Szent István park. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Szó volt arról, hogy a fenti helyre építenek egy inkubációs központnak nevezett üveglétesítményt, de ez eddig nem valósult meg. Mindeközben mára azóta a Dósa nádor téri Wolff-palota is lakatlan lett, mivel a szerkesztőség elköltözött belőle. Ellenben a szomszédos Turmix Bár ma is működik, akárcsak például a Parasztbolt és a Dollárház.

A szökőkút. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink fotókkal és videókkal:

• A Dósa nádor téri korzó
• A Szent István-szobor
• A Dósa nádor téri szökőkút
• A régi virágpiac
• A Mackós kút
• A Szent István park és a mélygarázs
• A Kis Orbán-ház
• A Turmix Bár
• A Wolff-palota
• A Dégenfeld téri kenyérpiac
• A Dollárház

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

DBKL