Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kereskedelem. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kereskedelem. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 24., szerda

665 éve lett mezőváros Debrecen

Debrecent Nagy Lajos király 1361 júniusában emelte mezővárosi rangra, s ezáltal a gazdaság fejlődésnek indulhatott a marhakereskedés, az állattenyésztés, a kézműipar és a város vásárközponti szerepe révén. Mivel a Hajdú-bihari Napló a 600. évfordulót június 24-re tette, mi is ezt a dátumot követjük, de azt is tudjuk, hogy a mai internetes források kb. 10 nappal korábbinak nevezik e jeles eseményt. A Debrecen honlapján található múltidézés szerint településünk akkor Magyarország legnagyobb és leggazdagabb városa lett.

Debrecen címere a főtéren. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A leírás kitér arra is, hogy az elnyert privilégiumlevél révén a szabad bírói és tanácsválasztási jog igen nagy lehetőségeket teremtett a zömmel iparos-állattenyésztő tevékenységet folytató lakosság előtt. A 16. századból fennmaradt városi jegyzőkönyvek már jól működő nyugat- és észak-európai (bécsi, sziléziai, lengyel) kapcsolatokat mutatnak a kereskedés eredményeként. A marhakereskedés, az állattenyésztés, a kézműipar és a város vásárközponti szerepe számottevő gazdagságot teremtett, bár ez Debrecen külső megjelenésén akkor még vajmi kevéssé látszott. Hiszen például a tartós építőanyag hiánya miatt csupán kevés ház készült kőből, és az utcák sem voltak burkoltak. Debrecen fejlődésének 1693. április 11-én teremtődött meg a következő fontos állomása, amikor is I. Lipót császár Debrecennek adományozta a szabad királyi városi rangra emelése kiváltságlevelét. Az Országgyűlés az 1715-i diétán iktatta törvénybe a szabad királyi városi diplomát. Ennek – a templomépítő gróf Csáky Imre nagyváradi püspök, felsőházi honatya javaslatára – az is feltétele volt, hogy a város köteles befogadni a katolikusokat, s telket kijelölni a plébánia és a templom részére.

Debrecen városmagja és a később kialakult kertségek

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A Napló címlapja és ünnepi beszámolója 1961. jún. 25-én

2026. június 7., vasárnap

A kamarapalota

Kamarapalota, 2025. VI. 7. Fotó: © Debreceni Képeslapok.

Debrecenben a Petőfi tér és az Iparkamara utca sarkán pompázó kamarapalota 1912-ben épült meg Spiegel Frigyes és ifj. Engler Károly tervei szerint. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A kamarapalota 1914-ben

Az eredetileg a Deák Ferenc utca és a Werbőczy utca sarkán (a nagy zsinagóga szomszédságában) álló díszes székház arról is nevezetes, hogy két évvel az átadása után egy hatalmas és súlyos robbanás történt benne. Ezt ebben a cikkben elevenítettük fel, míg a merénylet áldozatainak emléktáblája az összeállítás végén látható.

A főkapu feletti szobrok. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A főkapu feletti szobrokat (Kereskedelem és Ipar), valamint a tornyot díszítő kompozíciót, a glóbuszt tartó leányokat Betlen Gyula alkotta. Gazdagon díszített a kupola is, az ott futó domborműben a kereskedelem és az ipar egy-egy szimbolikus jelenete mellett középen maga a védőszent Merkúr (Hermész) is helyet kapott.

A sarokkupolán futó dombormű. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A kamarapalotában ma többek között a városi ingatlankezelő társaság, valamint lakások találhatók. A kereskedelmi és iparkamara területi szervezete ugyanakkor régóta a Barna utcai új épületben székel.

A toronyszobor. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


Az áldozatok emléktáblája. Fotó: © Debreceni Képeslapok

2026. május 31., vasárnap

Az első „újkori” debreceni nagyvásár a nagyerdei Ady úton


Debrecenben harsonaszó köszöntötte 1980. május 31-én, szombaton délelőtt 9 óra után, a debreceni nagyvásár első napján a látogatókat az Ady úton. A komédiások hírül adták: „Nemes Debrecen város Tanácsa az 1980. esztendő május havának utolsó és június havának első napjaira – ősi szokás szerint – vásározásra ad jogot itt, az árnyas Nagyerdőben”. A helyi lap beszámolója szerint ipari és kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek, népművészek, iparművészek, kisiparosok és kiskereskedők állították ki a portékáikat, amiket kedvezményes áron kínáltak. Fotók: Helytörténeti Fotótár, Hajdú-bihari Napló

Az 1980-as, első nagyvásár tudósítása

A vásár szervezői kiosztották a debreceni nagyvásáron részt vevők között a díjakat.A vállalati kategóriában első helyezést értek el az ipari szövetkezetek. Második lett a Centrum Áruház, harmadik a Hajdú-Bihar Megyei Zöldért Vállalat. A kiállító népművészek közül K. Nagy György nádudvari fazekas kapott vásári díjat. A kisiparosok közül Falucskay Lászlóné mézeskalácsos, a kereskedők közül Sinka Lajosné játék-bazár kereskedő kapott vásári díjat.


Az Ady út kiváló helynek bizonyult abból a szempontból, hogy ott volt a csónakázó, az állatkert, a stadion és a vidámpark, akárcsak az Újvigadó is. Amiatt azonban mégse lehetett sokáig itt folytatni a vásározást, hogy az út keskeny volt, és a tömeg is kárt okozott a Nagyerdőnek. Egy későbbi cikkből kiderül: a nagyvásárok kevesebb hasznot termeltek, mit amennyi kár származott általuk. Végül az utolsó nagyvásár 1985. október 5–6-án volt az Ady úton. Erről a helyszínről és a többiről is elmondható, hogy sok terméket a boltinál olcsóbban lehetett beszerezni, és még a hagyományos kézműves portékék jellemezték a kínálatot. A látogatókat körhinta, céllövölde, mosdó és büfépavilonok is szolgálták.



A következő, 1986 májusi nagyvásár forgataga már a Csapó utcán hömpölyöghetett a Tóthfalusi tér (mai Dósa nádor tér) és a Rákóczi–Burgundia utca vonala között. Hamarosan ez a helyszín is tarthatatlannak bizonyult, például a lezárások miatt. A Csapó utcán 1988 októberében volt az utolsó Mihály-napi nagyvásár, 1989. május 6–7. óta pedig a Böszörményin és a környező utcákban zajlanak a tavaszi és az őszi nagyvásárok. Sokak bánatára / örömére az utóbbi években több is elmaradt, s az önkormányzat ismét új helyszínt keres a nagyvásároknak.


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


2026. május 6., szerda

Az első országos nagyvásár a Böszörményi úton


Debrecenben a Mihály-napi nagyvásárok 1989. május 6–7. óta a Böszörményi úton zajlanak. Az idei, következő Debreceni Országos Tavaszi Kirakodóvásár 2026. május 9–10-én lesz ugyanitt. Korábban sokáig teljesen más helyszínek adtak otthont ezeknek az újkori debreceni forgatagoknak. Hol és mikor lehettek az első tavaszi és őszi kirakodóvásáraink? Ezt ebben az összeállításunkban foglaltuk össze, a 2025-ös, előző nagyvásárt pedig itt mutattuk beFotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Nagyvásár a Böszörményin. Fotók: © Debreceni Képeslapok

Kapcsolódó összeállításaink sok fotóval:

 
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. április 1., szerda

Volt egyszer Debrecenben egy Unió Áruház

A Hatvan utcai tömb. Fotó: Csobaji Előd, 1986

Debrecenben a Vörös Hadsereg útja és a Hatvan utca sarkán 1980. április 1-jén nyílt meg az egykori Unió Áruház, részben az 1973-ban robbantással eltávolított régi épületek területén. Az akkoriban a megye legnagyobbjának számító üzletkomplexum Debrecen első olyan áruháza, amiben mozgólépcső szolgálja a vásárlókat.

A főkapu a nyitáskor. Fotó: HBN

A hőskorban a hagyományos cikkeken kívül műszaki áruk és hangszerek is kaphatók voltak itt. Az áruházba a mai Piac utcai főkapun lehet bejutni, és onnan közelíthető meg a Hatvan utcai emeletes nagy tömb – lásd az alábbi képeslapmásolaton.

Az ajándékosztály a nyitáskor. Fotó: HBN

Az áruházat a hajdú-bihari vegyesiparcikk-kiskereskedelmi vállalattal közösen a HBM Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat tartotta fent fele-fele arányban. Az Unió már nincs meg, hanem kínai üzletház, drogéria és bank is működik az épületegyüttesben (korábban egy nagy étterem is volt a földszintjén). A hajdani Unió Áruházat ebben a cikkünkben mutattuk be régi külső-belső fotókkal.

Az épület ma. Fotó: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

A képeslap teljes méretben. Fotó: Csobaji Előd

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


2026. március 31., kedd

A negyedik debreceni nagyáruház: az újkerti Délibáb

Debrecenben az Újkerti lakótelepen, 1982. március 31-én 10 órakor nyílt meg a cívisváros negyedik nagyáruháza, melynek a Délibáb nevet adták. Mai fotók: © Vass Attila Tamás / Debreceni Képeslapok

Napjainkban. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Böszörményi út és a mai Ötvenhatosok tere sarkán megépített létesítmény kezdetben 170 dolgozót foglalkoztatott. Az épületet Filippinyi Gábor (Keletterv), későbbi debreceni főépítész tervezte, és a HÁÉV építette meg 116 millió forintos beruházás eredményeként.

A fotót Cimre Józsefnek köszönjük!

A korabeli sajtóhírek szerint a Délibáb Áruház a Debreceni ÁFÉSZ üzlete volt a Skála Coop-hálózat 55. láncszemeként, 4700 négyzetméter alapterületen. A szupermarket elsősorban az Újkert 7500 lakásában lakók kereskedelmi ellátásában vállalt nagy szerepet, de szélesebb vásárlóközönségre is számítottak. Az áruházban helyet kapott a Tiszántúl egyik legnagyobb ABC-je, de volt konfekció-, méteráru-, lakástextil-, vas-műszaki, cipő-, divat- és kötöttáru-osztály is. Mindemellett a földszinten snackbárt és diafilmes gyermekmegőrzőt, kint pedig 300 férőhelyes parkolót is kialakítottak.

Bonnie Tyler 2016-os kerekestelepi koncertje idején

A galérián kapott helyet az ajándékosztály, főként a Skála-Coop által szállított divatjellegű ruhákkal és ajándéktárgyakkal. A minél szélesebb választék érdekében három nagykereskedelmi vállalat üzemeltette az osztályokat. Így a VASVILL debreceni kirendeltsége a műszaki cikkek raktári készletét szállította és finanszírozta, hasonló feladatot látott el a Kelet-magyarországi Cipő-nagykereskedelmi Vállalat, valamint az Észak-magyarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat. (A legutóbbi hírek szerint az áruházat átépítik / lebontják, és lakások lesznek a felső szintjein.)

A nyitás napján. Fotó: HBN


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Utolsó simítások a külső lépcsőn. Fotó: HBN

2026. március 21., szombat

A Csillag Csemege a „Keri” mellett


A debreceni Hámán Kató úti (ma Füredi úti) Nádudvari Csillag Csemege üzletet bemutató retro összeállításunk nyomán jelentkezett Füzesi Tamás. Kedves Olvasónk az alábbi sorokat küldte, valamint a most megosztott muzeális felvételeket.

Elek Lajos. Képtulajdonos: Füzesi Tamás

Íme a levele: „Ahogy azt néhány héttel ezelőtt messengeren ígértem, küldök néhány képet a nagypapámról, Elek Lajosról, aki a Piac utcai Csillag Csemegében volt üzletvezető vagy helyettes; ezt sajnos pontosan nem tudom (szegény elhunyt már 15 évvel ezelőtt). Van egy-két kép, ami korban passzol, de valamilyen általam nem felismerhető külsős helyszínen készült, lehet, valaki más felismeri. Mivel sajnos ők, a nagyszüleim és a szüleim is nagyon régen meghaltak, kevés családi történetet ismerek. Nagyon örülnék minden információnak, régi kedves emléknek, ami a nagypapámmal kapcsolatos! Üdvözlettel: Füzesi Tamás”

A kollektíva. Képtulajdonos: Füzesi Tamás

Cikkünk hozzászólói között Nagy Anikó leírta: „A jobb oldali öltönyös nyakkendős férfi Dobó Làszló Ő volt az üzletvezető , és a helyettesei Elek Lajos és Havasi Tamás. Havasi Tamás a volt férjem , sajnos már 22 éve nincs köztünk. A pince szinten volt az étterem ahol Fehér Gábor volt a konyhafőnök, Legendásan jó, igazi hajdúsági ételeket készítettek.”

Az üzletkapunál. Képtulajdonos: Füzesi Tamás

Kérjük, hogy aki továbbiakban is tud segíteni, ossza meg velünk a cikk végén vagy a dkepeslap@gmail.com címen vagy Facebook-hozzászólásban . Köszönjük szépen!

Külföldi vendégek. Képtulajdonos: Füzesi Tamás

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
Vendéglátós értekezlet. Képtulajdonos: Füzesi Tamás

Kitüntetéssel. Képtulajdonos: Füzesi Tamás

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


A folyosón. Képtulajdonos: Füzesi Tamás

2026. március 3., kedd

A „Benyáts”-ból lett Luxor Szalon a főutcán

Debrecen egyik rádió-, tévé- és műszaki üzlete volt a Luxor Szalon a főutca és a Rózsa utca sarkán.

Az üzlet. Fotó: Fortepan / Bencze László, 1970

A Tisza-palotában (azaz a MÁV-székházban) létrehozott kereskedést 1968. november 4-én nyitották meg. Érdekesség, hogy a beszámolók szerint ezen a napon adták át a Tip-top Cipőboltot, valamint a bőrönd- és bőrdíszműboltot is a Gambrinus közben. A Piac utcai üzlet története azonban ezzel még nem ért véget! Eredetileg ugyanis Benyáts Emil áruháza működött a Tisza-palotában 1887-től (a Verestemplom, valamint a Debreceni Dohánygyár átadási évétől).


A Debrecen lexikon leírása szerint a cívisváros egyik legvagyonosabb kereskedőjének számító Benyáts Emil 1906-ban harisnyagyárat is alapított, ami a Csapó utcán üzemelt. Sőt, az 1920-as évektől Zsákán kesztyűüzeme is volt. Mindezeket végül sajnos 1949-ben államosították. A harisnyagyár a Bethlen utcai textilgyár részlegeként folytatta, a Tisza-palotai üzlet pedig Állami Áruház lett. Ott nyílt meg aztán a Luxor Szalon – melynek a helyén napjainkban már bankfiók található.

A Luxor Szalon egy 1978-as könyvben. Fotó: IPK Vállalat

Minderről a a Bem téri könyvtár II. emeleti Helytöri Klubjában is szó lesz a 2026. március 10-én 16 órakor kezdődő beszélgetésen a családtagokkal (a plakátját lásd lentebb). A program díjtalanul tekinthető meg, de először csak azok foglalhatnak helyet, akik jelezték a részvételi szándékukat a helyismeret@meliusz.hu címre.

A Tisza-palota a Benyáts-áruházzal egy muzeális képeslapon


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!