Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bár. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: bár. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. április 29., szerda

Az Aranybika új szárnya (1976)

Az Aranybika. Fotó: Csobaji Előd, 1979

Debrecenben évek óta felbukkan az a hír, hogy az Aranybika Szálloda új szárnyát lebontja a jelenlegi tulajdonosa. Emiatt mutatjuk be most az épület történetét.

A „megfelelő hozzáépítés” érdekében

A hotel új szárnyát az észak felől szomszédos régi kis házak helyén építették fel, miután ezeket a korábbi épületeket 1973 tavaszán három robbantás alkalmazásával lebontották.

A jobb szélső épületsávot is lebontották. Fotó: Horváth, 1962

A korabeli fotók és cikkek tanúsága szerint az Aranybika északi oldalából is lebontottak egy sávot, az új részt pedig 1976 nyarától adták át több lépésben.

1976. augusztus 5., HBN

A kibővített Aranybikában már összesen 600 vendég kaphatott szállást. A hatemeletes új szárny földszintjén Malév-iroda, fodrászat, önkiszolgáló étterem, trafik, valutabolt és két bár is helyet kapott.

Az új szárny egy szobája. Fotó: Pathó Sándor, 1977

Kapcsolódó összeállításaink sok szép régi fotóval:

1976. október 20., HBN

Íme egy szuper fotó az új szárny építéséről is:

Bontás után építés. Fotó: Fp / Bojár Sándor, 1975

Ez pedig az egykori fodrászat neontáblája:

Ma már ez sincs meg. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!


1976. szeptember 8., HBN

2026. február 17., kedd

Hazánk első vasúti tejivója a debreceni Nagyállomáson

Debrecenben a Nagyállomás éjjel-nappali nagy várótermében 1974. november 4-én nyílt meg, és évtizedeken át működött  a tejbár, más néven a tejivó. A „bár” titulust azért kaphatta, mert bárszékeken ülve lehetett fogyasztani. Ez nem önkiszolgáló vendéglő volt, mint a Kossuth utcai tejivó (ahol falicsapokból kellett engedni a sárga műanyag bögrékbe a tejet, kakaót, teát stb.), hanem pultosok szolgáltak ki.

A tejivó 1974-ben. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

A HB Napló így tudósított a tejbár átadásáról: Aki éhesen vagy szomjasan érkezik meg ezután a debreceni Nagyállomásra, vagy ott vár vonatra, bizonyára szívesen veszi igénybe az Utasellátó Vállalat Hajdú–Szabolcs megyei Igazgatóságának új létesítményét, a tejbárt, s nagyobb kedvvel fogyasztott el valamit, mint a restiben, ahol bizony nem ritka az ittas ember. A vállalatnak ez az első tej- és tejtermékeket árusító egysége az országban, amit állomáson hoztak létre.

Micsoda kínálat! Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

Megtudható a cikkből az is, hogy a 750 ezer forintos költséggel létesített, és éjjel-nappal nyitva tartó tejbárt Vámos István, az Utasellátó Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese adta át a rendeltetésének november 4-én délelőtt. „A tejbár a Nagyállomás várótermében van, amit a tervek szerint hamarosan átalakítanak nemdohányzó váróteremmé, ahol az utasok egészséges levegőben fogyaszthatják el majd a különböző tejtermékeket, süteményeket, tejből készült turmixitalokat.” A felejthetetlen vendéglő történetét régi fotókkal ebben az összeállításunkban elevenítettük fel.

A Nagyállomás tejivója. Fotó: Fp / Bauer Sándor, 1974


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Bényei József 1998-as írása a Naplóban

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
Napló-cikk a tejbár átadásáról

2026. január 28., szerda

A Kossuth utcai tejivó 40 évvel ezelőtti fénykora


Debrecenben egykoron több helyen is működött tejivó vagy más néven tejbár: a mai Régi Városháza földszintje és a Dollárházban található turmixbár mellett a Nagyerdei Strandon, valamint a Nagyállomáson és a belvárosi Kossuth utcán is. Ez utóbbi hajdani talponálló vendéglátóhelyről a Napló 1985 január 28-án közölt színes riportot, amelyből megtudható, hogy többféle ízesítésű tejberizset, csuszát, palacsintát és tojásrántottát is ehettek-ihattak a vendégei, sőt szeszes italok is kaphatók voltak.

A Nagyállomáson. Fotó: Fortepan / Bauer Sándor

Felejthetetlen élmény az is, hogy a helyben fogyasztóknak két méretben állt rendelkezésükre füles műanyag bögre. Ezeket a csempézett falon lévő csapokhoz kellett odatartani, s azokból engedhettek maguknak tejet, kakaót, tejeskávét. A teát, emlékeim szerint, külön kellett kérni, ugyanakkor mustáros főtt virsli is szerepelt az illatozó kínálatban. A tanulságos cikk itt olvasható a Gambrinus átjáró melletti vendéglátóhely forgalmáról és kínálatáról:


Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2026. január 21., szerda

Hazánk első női presszója Debrecenben: az Éva


Debrecen nemcsak a páratlan (stadioni, egyetemi, művész, klinikai) mozik úttörő kitalálásában járt élen hajdanán, hanem például abban is, hogy itt nyílt meg az ország első női vendéglátóhelye is, mégpedig az Ady parki, illetve Liszt utcai Művész espresso helyiségében. Ez volt az Éva Presszó. A mostani múltidézésünk fotóját Bauer Sándor készítette, és a Fortepan őrzi. A cikkeket a HB Napló közölte.


Az 1970. január 21-i kapunyitáson fehérnemű-bemutató, öltözködési tanácsadás, valamint női bárzene, virágkiállítás és diétásnak gondolt finomságok nyalakodása is szórakoztatta az egybegyűlteket, akik csakis nők lehettek. A nyugati férfiklubok ellentéteként is értelmezhető „kaszinó” nem volt hosszú életű, mindenesetre az első alkalom hirdetése kifejezetten kellemes látványt nyújtott: 


Vendéglátós cikkeink sok régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. szeptember 18., csütörtök

Régi debreceni búfelejtők mai hírmondói

Debrecenben az örök és elpusztíthatatlan vendéglátóhelyek, kocsmák stb. (mint például a Maróthy utcai Fácánkakas) mellett olyanok is vannak, amiknek rövidebb pályafutás adatott.

A volt Petőfi Presszó. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Ezúttal azokból az egykori szórakozóhelyekből, italboltokból, presszókból, büfékből, bisztrókból mutatunk válogatást, amik már nem üzemelnek, azonban az épületük, helyiségük még létezik (sőt, többüknek a cégtábláik is), és emlékeztetik a hajdani közönségüket a dicső múltra. Az első két fotón a Petőfi téri hajdani Petőfi Presszót örökítettük meg, ami a 24 emeletes lakóházban működött, hangulatos panorámaterasszal.

A Petőfi és a Vasbokor. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Petőfi tér környékén más kocsmamementók is találhatók. Lássuk!

A Jobb mint otthon helye. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori Krajcáros a Wesselényin. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Az egykori Krajcáros. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A közeli Déli soron, a MÁV-os Indiana Jones-híd, valamint az újjászülető Vértessy-kastély között szomorkodik a valamikor Mirage Bistro házikója. Ez vehető szemügyre a következő képünkön:

A volt Mirage Bistro. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A Dobozi lakótelepen szintén több olyan, régi kocsmaépület és -helyiség található, ahol napjainkban már más profilú tevékenységek zajlanak. Ilyen a Sumen Étterem, a Márka Bár és a lenti volt kocsma Víztorony utcai épülete, ahol fent évek óta egy középiskola működik. Ezen a környéken találhatók a valamikori Bocskai Büfé, a „Don-kanyar” és a Tünde Presszó még létező épületei is. Íme, a fotóik:

Itt működött a Márka és a Sumen. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A volt Bocskai Büfé. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A híres „Don-kanyar”. Fotó: © Debreceni Képeslapok

A régi Tünde az Ótemetőn. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Alább íme, még három olyan ingatlan (de a számuk sajna sokkal több), ahol korábban vendéglátóhely üzemelt. A Csapó utca, az Attila tér, valamint a Vágóhíd utca ilyen mementói következnek.

Csapó utca, Mega Büfé. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Kedves Olvasóink jelzései szerint szintén vendéglátóhely volt az Alföldi Nyomda melletti régi laktanya kocsmája, a Malom Hotel melletti italbolt, a Nyuszi, a Nájlon, a Flamingó, az Oázis, a Petőfi téri 424 és az Ibolya utcai Lapos is. Köszönjük szépen!

A volt Zümi. Fotó: © Debreceni Képeslapok

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
A Kati Kocsma épülete. Fotó: © Debreceni Képeslapok


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

2025. május 18., vasárnap

Hazánk első vasúti tejivója a debreceni Nagyállomáson


Debrecenben a Nagyállomás éjjel-nappali nagy várótermében 1974. november 4-én nyílt meg, és évtizedeken át működött  a tejbár, más néven a tejivó. A „bár” titulust azért kaphatta, mert bárszékeken ülve lehetett fogyasztani. Ez nem önkiszolgáló vendéglő volt, mint a Kossuth utcai tejivó (ahol falicsapokból kellett engedni a sárga műanyag bögrékbe a tejet, kakaót, teát stb.), hanem pultosok szolgáltak ki. Fotók: Fortepan / Bauer Sándor, 1974

Remek berendezés

A HB Napló így tudósított a tejbár átadásáról: Aki éhesen vagy szomjasan érkezik meg ezután a debreceni Nagyállomásra, vagy ott vár vonatra, bizonyára szívesen veszi igénybe az Utasellátó Vállalat Hajdú–Szabolcs Megyei Igazgatóságának új létesítményét, a tejbárt, s nagyobb kedvvel fogyasztott el valamit, mint a restiben, ahol bizony nem ritka az ittas ember. A vállalatnak ez az első tej- és tejtermékeket árusító egysége az országban, amit állomáson hoztak létre.

Háttérben egy Bengáli villamos

Megtudható a cikkből az is, hogy a 750 ezer forintos költséggel létesített, és éjjel-nappal nyitva tartó tejbárt Vámos István, az Utasellátó Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese adta át a rendeltetésének november 4-én délelőtt. „A tejbár a Nagyállomás várótermében van, amit a tervek szerint hamarosan átalakítanak nemdohányzó váróteremmé, ahol az utasok egészséges levegőben fogyaszthatják el majd a különböző tejtermékeket, süteményeket, tejből készült turmixitalokat.” A felejthetetlen vendéglő történetét és hogy mi van ma e helyen ebben az összeállításunkban elevenítettük fel régi képekkel, a Nagyállomás egykori Restijét pedig idelátogatva ismerhetik meg.

Nyitóképünk teljes méretben


Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!

Napló-cikk a tejbár átadásáról

Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:

2025. január 21., kedd

Ma 55 éve nyílt meg hazánk első női presszója, az Éva


Debrecen nemcsak a páratlan (stadioni, egyetemi, művész, klinikai) mozik úttörő kitalálásában járt élen hajdanán, hanem például abban is, hogy itt nyílt meg az ország első női vendéglátóhelye is, mégpedig az Ady parki, illetve Liszt utcai Művész espresso helyiségében. Ez volt az Éva Presszó. A mostani múltidézésünk fotóját Bauer Sándor készítette, és a Fortepan őrzi. A cikkeket a HB Napló közölte.


Az 1970. január 21-i kapunyitáson fehérnemű-bemutató, öltözködési tanácsadás, valamint női bárzene, virágkiállítás és diétásnak gondolt finomságok nyalakodása is szórakoztatta az egybegyűlteket, akik csakis nők lehettek. A nyugati férfiklubok ellentéteként is értelmezhető „kaszinó” nem volt hosszú életű, mindenesetre az első alkalom hirdetése kifejezetten kellemes látványt nyújtott: 


Vendéglátós múltidézéseink sok régi képpel:
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!