Debrecen közelmúltbeli életébe pillanthatunk be a Szocializmus hagyatéka című múltidéző közösségi oldal (új nevén Nosztalgia és történelem) képgalériája segítségével. Innen szemezgetünk a debreceni retró fotók közül, elsőként a cívisvárosi villamosközlekedés aranykorát visszahozva.
A múltidéző közösségi oldal képgalériájában tett látogatásunk alábbi fotóélménye révén is még egy közlekedéssel kapcsolatos jelenetben gyönyörködhetünk, mégpedig a Szoboszlói úti 6-os Volán telepének főépületében, mellyel szemben a Debreceni Kefegyár volt.
Egy kilencemeletesből lepillantunk az Új élet parki lakótelepre is, aztán felnézünk a Kohászüdülő ma is álló tornyára – csak éppen ezúttal egy 50 éves képeslap segítségével. Végül egy CA-rendszámú szép kocsit is megbütykölünk a Széchenyi utcai autószervizben... Jó múltidézést Mindenkinek!
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Debrecenben is utca tiszteleg Thomas Mann német író előtt, aki 1875. június 6-án született Lübeckben. Az 1929-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett író 1935 januárjában Budapesten is vendégeskedett, s a Szép Szó főszerkesztője, József Attila erre az alkalomra írt ódát hozzá. Thomas Mann 1955. augusztus 12-én hunyt el Zürichben. Debrecenben a nevét viselő utca nevezetessége az első képünkön látható kis szolgáltatóház, valamint az egykori Ifjúsági park, a szöcskeszobor és a szánkózódomb is.
Thomas Mann. Forrás: Magyar Kurír
A debreceni Thomas Mann utca előző neve Andrássy út volt, ma pedig az Egyetem sugárutat és a Mikszáth Kálmán utcát köti össze. Thomas Mann ismertebb regényei, novellái közé tartozik: A Buddenbrook ház – Egy család alkonya, Tonio Kröger, Királyi fenség, Halál Velencében, A varázshegy, Mario és a varázsló, József és testvérei, Doktor Faustus, A kiválasztott, valamint az Egy szélhámos vallomásai című remekmű is.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
József Attila 1937. december 3-án, Balatonszárszón hunyt el. Debrecenben nem sokszor vagy talán sose járhatott, ennek ellenére városrész, utca, iskola is tiszteleg előtte, míg korábban művelődési ház és könyvtár is viselte a nevét. Emlékműve, illetve szobra a Monostorpályi úti iskola udvarán, valamint a Debreceni Egyetemen található, nem igazán szem előtt. A Bem téri Méliusz-könyvtárban 2025. április 11-én 14 órától hallgatható meg előadás az írók, költők debreceni szobrairól.
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
Élménybeszámolónk első két felvételén a lillafüredi Hámori-tó és Palotaszálló friss arcai tündökölnek. A hotelben forgatták a Meseautó és a Szindbád egyes jeleneteit is. A lillafüredi Palotaszálló 1925 és 1929 között épült a Hámori-tó mellett, Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban.
A tó 1,5 kilométer hosszú, és 9 méter mély, s a Szinva és a Garadna felduzzasztásával hozták létre. Kialakítását anno a Hámori Vasmű állandó vízhiánya tette szükségessé.
A hámori-tó szépsége a fenti videónkban is megcsodálható. És ilyen volt ottjártunkkor a Szinva 20 méter magas vízesése, valamint a fölötte található József Attila-szobor:
A szobrot és József Attila több költeményének kőlapokba vésett másolatát azért is állították ki pont ezen a helyen, mert Lillafüreden írta az Ódát az 1933-as írótalálkozón. Varga Éva szobrát 2005. április 10-én, a költő 100. születésnapján leplezték le.
A környéknek nem mellesleg minden szeglete romantikus, így például a domboldalak őszi színpompája is. A most csak hétvégén és különvonatként járó kisvasút békebeli, hangulatos állomásépülete mögött egy aranyos vidraszobrot is felfedezhetünk a csörgedező patak partján. Varga Éva 2009-ben felavatott alkotása arra is emlékeztet, hogy itt forgatták a Lutra című film egyik jelenetét Fekete István művéből.
Mint jeleztük, a kisvasút állomása Lillafüreden is nagyon díszes, akárcsak Szilvásvárad indóháza. A kisvasutat itt is a Bükkben kitermelt fa elszállítására hozták létre, és az első szakasza éppen 104 éve, 1920. november 4-én lett kész.
A kirándulók az állomás után is messzire gyalogolhatnak, hiszen kalandpark és libegő is működik. Útközben vendéglőkbe, a Szent István-barlangba és a Herman Ottó Emlékházba is betérhetnek.
Aki nem szeretne ennyit sétálni, az a Palotaszálló alatt is sok szépet láthat. Hiszen az ottani Függőkertben megannyi szobor, barlangocska és persze dísznövények ejtik ámulatba a látogatókat, no meg természetesen a fent ismertetett vízesés is. Akinek több ideje és ereje van, felmehet a másik oldalban magasodó Zsófia-kilátóba is, ahonnan fantasztikus panoráma nyílik a Palotaszállóra és a Hámori-tóra! Előtte tájékozódjanak a nyitva tartásáról, mivel a mi ottjártunkkor karbantartás miatt zárva volt. Szerencsére Lillafüreden is nagyon sok turistatábla segíti a látogatók célba érését!
Felhívjuk a figyelmüket mindazoknak, akik az engedélyünk nélkül használják a Debreceni Képeslapok fotóit és írásait, hogy amennyiben nem távolítják el az oldalaikról, akkor az bírósági eljárást és kártérítési követelést von maga után. A szabályos megosztásokat nagyon köszönjük!
